Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EG YES ÖLJETEK) Ar«: «,20 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 191. szám 1979. augusztus 16., csütörtök Szovjet mezőgazdasági kiállítás Emberek és szabályozók A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetetlen módszere a kivételezés; vannak általá­nos, elvileg mindenkire, min­den gazdálkodó egységre ér­vényes szabályok, rendelke­zések, előírások, és vannak — még hozzá szép számmal — a kivételek. Az általános szabályok ez esetben is érvé­nyesek, ám betartásukhoz több-kevesebb központi se­gítséget, közvetett, vagy köz­vetlen támogatást kapnak a vállalatok. Hogy miért a kivételek so­kasága? Mert a kivételezet­tek — úgymond — speciális helyzetben vannak. Olyan helyzetben, amikor képtele­nek betartani az általános szabályokat. Például: hosszú távú, államközi megegyezés­ben szabályozott exportköte­lezettségeknek kell «eleget termük; vagy: rögzített áras, alapvető fogyasztási cikkeket kell előállítaniuk, amin — ahogy mondani szokás — a »•hideg vizet-« sem keresik meg... Vagy: megfelelő in­dokolással bizonygatják, hogy krónikus létszámgon­dokkal bajlódnak, ezért tisz­telettel kérik — vagy éppen szokásjogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizo­nyos munkaügyi szabályok betartása alól. Való igaz: minden helyzet­ben tökéletesen működő sza­bályozó rendszer nem léte­zik. Következésképpen, bizo­nyos esetekben elkerülhetét- len az egyedi szabályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez nálunk, az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert miközben vállalatok tucatjai létszámgondokra, vagy más munkaerő-gazdál­kodási bajokra hivatkozva a munkaügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, vagy például beruházásaik egyedi elbírálásáért követe- lődznek, mindenki tudja, hogy rengeteg a tennivaló a racionálisabb létszámgazdál­kodás érdekében, hogy rend­kívül fellazultak a munka­teljesítménnyel kapcsolatos követelmények, vagy hogy gyakorlatilag feltáratlan, ki­aknázatlan tartalékok rejle­nek a beruházások megszer­vezésében. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliák példatára is bő­víthető jóformán tetszés sze­rint. Ezért is született a köz­ponti döntés: a jövőben, a gazdaságirányítás általános szabályai alól való kivételek, csak valóban indokolt, tehát csak valóban kivételes ese­tekben alkalmazhatók. Szüle­tett ez a döntés feltehetően azért is, mert a mai kivéte­lezettek mellett szép szám­mal vannak olyan vállalatok is — s talán nem véletlen, hogy éppen a legjobbak, a méltán leghíresebbek és a legeredményesebbek —, ame­lyek mindenféle segítség nél-. kül, csakis az általános sza­bályokhoz igazodva, azok le­hetőségeit kihasználva gaz­dálkodnak, a szó valódi ér­telmében. A szabályozó-rendszer csak eszköz, s csak lehetőség; a hozzáértő ember nélkül mit sem ér. S okkal feltételezhe­tő, hogy sokan, sok helyütt bizony híjával vannak e szakmai tudásnak. S ahol a tudás csődöt mond, ott kö­vetkezik a harc a kivételes bánásmód elismertetéséért. A legnagyobb gond pedig, hogy e kivételek anyagi fe­dezetét, végsősoron azoknak kell előteremteniük, akik nem óhajtanak beállni a ki­vételezettek sorába. Tengernyi látnivaló A megnyitó utáni szokásos sétán gondolatban átugrok fél évtizedet, sok száz kilomé­ternyi távolságot egyszers­mind, s fölrémük az a kije­vi kereskedelmi kamarai székház, ahol 1974 októbe­rében magyar mezőgazdasági kiállítást tartottak. A két év múlva Leningrad ban rende­zett hasonló kiállításon hű­vös volt a június, a híres fe­hér éjszakák ideje, ám ez korántsem tartotta vissza a különben is edzett leningrá- diakat, hogy kilátogassanak a Néva partjára, ahol a ma­gyar agrárszemle föltárulko­zott előttük. Most itt a viszonzás: dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utalt arra köszöntő beszédé­ben. hogy éppen a leningrá- di kiállítást követően hívták meg a Szovjetunió mezőgaz­dasági minisztériumát; a jö­vőre esedékes — korábban évente, most már csak öt esztendőnként tartott — ma­gyar mezőgazdasági vásár előtt adjanak itt, Budapesten áttekintést a szovjet mező- gazdaságról. De Leningrád másra is emlékeztet: arra, amire Valentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztere meg­nyitó beszédében is utalt: a hatalmas országban gyakran kedvezőtlen, helyenként zord éghajlati körülmények között kell mezőgazdásági termelést folytatni. Nyilvánvalóan ide tartozik az fezaki fekvésű hajdani Pé- tervár, az 1917-es Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom bölcsője is. A mezőgazdasági­lag hasznosítható 606 millió hektárnyi földek kétharmada van a 48. szélességi foktól északra, ahol rövid a tavasz és a nyár, ezalatt kell a nö­vényeknek beérniök, s elvé­gezni a betakarítást. Kazahsztánban és Szibériá­ban például a termés beta­karítására minössze 10 nap áll rendelkezésre, ezután le­esik a hó Az egész ország gabonatermésének a felét szárítani kell. Az örök fagy tájaitól az aszályos esztendő­kig, van mit leküzdeni tehat. A 24-es pavilonba látogató — augusztus 26. a zárás nap­ja, belépődíj nincs — átte­kinthet megannyi grafikont, tablót, statisztikai adatot, de természetben is láthatja a szűzföldeken megtermett bú­zák lisztjéből sütött kenye­ret, akár csak a moldáviai zöldségnövényeket: gyönyö­rűen kifejlett paprikát, para­dicsomot, és így tovább. Más­fél ezer négyzetmétert iog'ai el a fedett bemutató, s két­ezer négyzetmétert a szabad­téri, ahol a legkülönfélébb gépek — főként traktorok és kombájnok — szemrevételez- hetok. Köztudomású, hogy úgyszólván közvetlenül a föl­szabadulás után, de minden­esetre az első agrárszövetke­zetek megalakulásakor begör­dültek e — most már joggal titulálhatok így — masinák Ő6ei Mi tagadás, az újdonsült tsz-parasztok egynémelyiké- nek — főként az idősebbjé­nek — nem voltak ínyére a gépek, mert azokra az idők­re emlékeztettek, amikor akár egyetlen traktor megjelenése az uradalomban már veszé­lyeztette kenyerüket. Ez a múlt, most éppen el­lenkező a helyzetkép: mi ad több mezőgazdasági gépet sze­retnénk vásárolni a Szovjet­uniótól, legyen az traktor vagy helikopter. Az első na­pon érkezett látogatók — né­melyike föl-fölugrált a gé­pekre, szakértő szemmel must- rálgatva a vezetőfülkében al­kalmazott megoldásokat, al­katrészeket. Az SZK-je'ű vagy Néva elnevezésű kom­bájnok, az MTZ- és K-je'.ű traktorok honosodóban van­nak nálunk, a nagy széria- gyártásból következően vi­szonylagos olcsóságuk révén. A szovjet kiállítás tenger­nyi látni- és megemészteni- valót kínál. Segítségére van a szakembereknek az az elő­adás-sorozat, amit szovjet vendégeink, s magyar minsz- terhelyettesek és professzorok tartanak. Lehetőség az esz­mecserére az a rendezvény- sorozat, amelyen a Szovjet­unióban végzett magyar ösz­töndíjasok találkoznak itt. S persze olyanok is var­nak a vásárváros vendégei között, akik pusztán a látvá­nyosságért érkeztek, ök első­sorban az emeleti kiállítási i részleget tekintik meg, ahol vadásztrófeák, tőrök, kitömött állatok, szomszédságukban pedig karakül készítmények, nyestbundák, cipők és kesz­tyűk sorakoznak. K. N. Befejezték az auguszt is SO-i tűzijáték kellékeinek szerelését. A képen: Az utolsó ellenőrzést végzik a kato­nák. Vizsgázik az uborkaszedő Jó és rossz partnerek Intézkedések a szerződéses fegyelem megszilárdításáért A közgazdászok számításai szerint helyenként 15—20 szá­zalékkal növelhetnék a ter­melékenységet, lényegesen csökkenne az elvesztegetett idő, alacsonyabbak lennének a költségek, ha a partnerválla­latok nem késlekednének az anyagok, alkatrészek szállítá­sával, ha pontosan eleget ten­nének szerződéses kötelezett­ségeiknek. A vállalatoktól ér­kezett jelentések szerint ma még sajnos gyakori a szerző­désszegés, sok példa utal azon­ban arra, hogy maguk a ren­delők is sokat tehetnek a ne­gatív jelenségek visszaszorítá­sáért. A győri Kába Magyar Va­gon- és Gépgyár — csupán hazai partnereitől — az idén hárommilliárd forint értékű alkatrészt, felszerelést szerez be, s mivel saját munkája nagy mértékben múlik a szál­lítókon, a vállalat vezetői a közös tervezés módszereit is felhasználva nagy erőfeszíté­seket tettek az együttműködés megszilárdítására. Legfőbb ha- l zai partnereik között sorakoz­nak fel a Csepel Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Szer- szamgépipari Művek, az Autó­villamossági Felszerelések Gyára, a Magyar Acélárugyár. A vagongyári vezetők vélemé­nye szerint kapcsolataik nem problémamentesek ugyan, de összességében kielégítőek. A közös tervezéssel azt is sike­rült elérniük, hogy a partne­rei! kooperációs munkája össz­hangba került a Rába termék- struktúrájának változásaival és termelésének folyamatos növekedésével. A veszprémi Bakony Mű­vekben sokkal nagyobb gondol okoz a partnerek szállításainak egyenetlensége. A szalagacé­lok, a húzott-hengerelt rúd­acélok, gumiipari termékek késedelme miatt lényegesen megnőtt a túlórák száma. A Salgótarjáni Kohászati üze­mek szállításainak késedelme miatt akadozott egy ideig a szifonpatronok gyártása, fenn­akadásokat okoztak a Kőbá­nyai Vas- és Acélöntődé pon­Az uborka betakarítása igen jelentős fizikai munkát igé­nyel. A szakemberek kísérleteket folytainak az uborka be­takarításának gépesítésére. A HÓDGÉP nagy teljesítményű uborkafelszedő gépet szerkesztett, amelyből eddig már öt készült el. Az egyik a túrái Galgamente Magyar—Kubai Barátkág Mg Tsz-ben »vizsgázik-«. Ugyancsak Túrán próbál­ják ki a MEZŐGÉP kecskeméti gyárának automata ubor­kaválogató gépsorát is. (MTI-fotó: Király Krisztina) Moszkvában köszöntötték a Kun Béla brigádot Az internacionalista barátság iskolája volt Bensőséges ünnepségen kö 6Zöntötték tegnap Moszkvá­ban a Komszcxmol Központi Bizottságában a Kun Béla if­júsági épitőbrigád tagjait, akik a Komszomol KB és a KISZ KB megállapodása alapján Uszty-Ilimszkben végzett három évi munka után végleg hazatérnek. A magyar fiatalok különrepülő- géppel érkeztek az Angara- parti városból Moszkvába. A Kun Béla ifjúsági épí­tőbrigád tagjai koszorút he­lyeztek el a Lenin-mauzóle- umnál és lerótták kegyeletü­ket az ismeretlen katona sír­jánál is. A Komszomol Központi Bi­zottságában megtartott ünnep­ségen, amelyen dr. Szúrós Mátyás, moszkvai nagykövet is jelen volt, Viktor Misin, a Komszomol KB titkára üdvö­zölte a magyar fiatalokat. Be­szédében kiemelte, hogy a magyar ifjúsági építőbrigád tagjai mindvégig nagyszerű­en helytálltak a különböző munkaterületeken, élenjár­tak a szocialista munkaver­senyben. Munkájuk termelési értéke meghaladja a 9 millió rubelt. A Komszomol KB tit­kára rámutatott, hogy a most távozó 152 főnyi magyar épí­tőbrigádból Íl4-cn Károm évig dolgoztak becsülettel a számukra szokatlan éghajlati körülmények között Beszéde elhangzása után átadta a munkában kitűnt 36 fiatalnak a Komszomol Központi Bizott­ságának kitüntetését Köszöntötte a Kun Béla if­júsági építőbrigád tagjait Mi­hail Boriszov, energetika és villamosítási, valamint Borisz Belikov, cellulóz- és papíripa­ri miniszterhelyettes is, fe minisztériumuk • díszokleve­lét nyújtották át a legjobban, dolgozott magyar fiataloknak. Az építőbrigád tagjai nevé­ben Csizmadia Sándor beto­nozó brigádvezető mondott köszönetét a szívélyes fogad­tatásért és a magas elisme­résért. Meggyőződését fejezte ki, hogy az Uszty-Ilimszkben eltöltött három év a Bulgá­riából, Lengyelországból fe az NDK-ból érkezett fiatalok­hoz hasonlóan a magyar ifjú­sági építőbrigád tagjai számá­ra is az internacionalista ba­rátság iskolájává vált. A Kun Béla ifjúsági épí- j tőbrigád tagjai a következő napokban a szovjet főváros I nevezetességeivel . ismerked- ' nek meg, ellátogatnak Le- ningrádba fe augusztus 21-én különrepülőgéppel érkeznek haza Budapestre. i tatlan szállításai is. A Bakony Művek fe a kooperáló partne­rek most ismét egyeztetik az igényeket és a lehetőségeket, s a veszprémi gyár vezetői azt a lehetőséget is számításba vették, hogy más vállalatoktól rendelnek meg olyan alkatré­szeket, amelyeket eddigi part­nereik pontatlanul szállítottak. A Ganz-MÁVAG vezetői ar­ról tájékoztattak, hogy náluk nem annyira a szerződéses fe­gyelem megsértése okoz gon­dot, sokkal inkább az, hogy al­vállalkozóik nem mindig tud­ják követni a vállalat gyors- ütemű fejlődéséből adódó nö­vekvő igényeket, a többlet- szállításokra nem tudnak szer­ződést kötni. A Ganz-MÁVAG ezen úgy igyekszik segítem, hogy a rekonstrukció során náluk feleslegessé váló. de másutt még jól használható közepes termelékenységű gé­peket átadja kooperáló part­nereinek. A Csepel Autógyár számára megbízható partnernek bizo­nyult a tsz-melléküzemágak többsége. Mint a gyárban el­mondták, ezek a kisüzemek többnyire egyenletesen teljesí­tik a szerződéses kötelezettsé­geiket, s a minőség ellen sincs kifogás. Az Örkényi Béke Tsz például évek óta megbízha­tóan gyártja az autóbusz-pad­lóvázak távkapcsolóit, egyes csöveit, a ventillátorgvűrűket, s az autógyár növekvő igé­nyeivel is lépést tart. A Medicor Művek miskolci orvosi elektronikai készülékek gyára szintén bevont munká­jába jónéh'ány termelőszövet­kezeti melléküzemágat. Egyes részegységeket például, ame­lyeket korábban egy belga cégtől vásároltak, most az észak-budai áfész, a vecsfei ferihegyi mezőgazdasági tsz, valamint a sárisápi Új Élet Tsz melléküzemágai készítik jó minőségben. Sajnos ennek el­lenkezőjére is van példa: a Jászberényi Hűtőgépgyár nem tudta folyamatosan szállítaná a lélegeztető készülékekhez szükséges 7,5 literes nagynyo­mású alumínium palackokat, s a Medicor ezeket kénytelen volt külföldről megvásárolni. A Kanizsa Bútorgyár veze­tői elégedettek szállítóikkal, akiket ők maguk gépiekkel fe szerszámokkal segítenék. A gyár alvállalkozói az idén 150 millió forint értékű fém- és faalkatrészt szállítanak a Ka- nizsa-bútorokhoz. Különösen nagy elismeréssel szólnak a Lenti Fém- és Faipari Szövet­kezet óramű pontosságú szál­lításairól, továbbá a Somogyi Erdő- fe Fafeldolgozó Gazda­ság jó kooperációs munkájá­tól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom