Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES01JETEKI Aran 1,20 Ft1 W Népim MSZMP SOM Ö G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 190. szám 1979. augusztus 15., szerda Erősödjék a gazdaságossági szemlélet Felelősségteljes szakmai tevékenység A megye gazdasági, tár­•lA-aimi uctciitK Wuü íun­mís témáját vitatta meg tegnapi ülésén a megyei tanács vegrenajtó bizott­sága. Első ízben került a testület elé a megyei Nö- tvnyvéuelwi és Agroké­miai Állomás munkája; tárgyaltak Somogy VL öt­eves tervi lakásépítési ter­vének előkészületeiről, a mostani tervidőszak lakás­építési programjának meg­valósulása alapjan, mely­ről már beszámoltunk la­punkban a megyei pártbi­zottság ülése nyomán. Sokrétű és a mezőgazda­ságitermelésben növekvő fon­tosságú tevékenységet lát el a megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás. Munkája, nemcsak a szakmai feladatok sokaságát jelenti, hanem szo­rosan kapcsolódik, mindennap­jainkhoz. Elegendő megemlí­teni a növényvédő szerek, a műtrágyák ' környezet-egész­ségügyi, környezetvédelmi ha­tásait, vagy azt, hogy a ta­lajerő-gazdálkodás módja mi­lyen szaros összefüggésben van az elérhető termésmeny- nyiséggeL A huszonöt évvel ezelőtt alakult állomás tevékenysége a kemikáliák növekvő és ro­hamosan terjedő felhasználá­sával együtt jelentős változá­son, fejlődésen ment keresztül A feladatok ma már alig ha­sonlíthatók azokhoz, amelyek elvégzéséért életre hívták a nagyüzemi növényvédelmi szolgálatot. A végrehajtó bizottság az írásos elő­terjesztés, és Szili Má­ténak, az állomás igazga­tójának szóbeli kiegészítője alapján, áttekintette ezt a fej­lődést, ám a vita elsősorban napjaink gondjairól, és a tá­volabbi feladatokról folyt. Méghozzá arról az alapról ki­indulva, hogy ezt a fontos ag­rárgazdasági tevékenységet olyan lelkes, fiatal nagy szak­értelmű gárda végzi a me­gyében, amelyre hosszú távon számítani lehet. Az állomás eddigi eredmé­nyei, kivált az utóbbi négy év munkájának tapasztalatai elismerésre méltók — kifejtet­te ezt hozzászólásában többek között Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, és dr. Nagy Bálint, a MÉM növény­védelmi és agrokémiai főosz­tályának a vezetője is. Mun­kájuk eredményét legjobban a növekvő termésmennyiségek fejezik ki Mindebben a szak­propagandától a légi növény- védelem szervezésén keresztül a szaktanácsadási rendszerig sok minden benne van. Csak utalásszerűén említjük meg. hogy a műtrágya-felhasználás mutatói megyénkben áz or­szágos átlagnál jóval kedve­zőbbek, s hogy az idén eddig százezer hektár kapott lomb­trágyát, szemben az 1975. évi mintegy tízezer hektárral, ösz- ezegezésül úgy hangzott el a testület ülésén, hogy »-az állo­máson dolgozóknak jelentős érdemeik vannak a megye eredményeiben, de gondjaink sem választhatók el tevékeny­ségüktől«. Hol vár a megye mezőgaz­dasága határozottabb, haté­konyabb segítséget? Tömören summázva a vitában elhang­zót tálcát: mindenekelőtt a ta­lajerő-gazdálkodás színvonalá­nak javításában. Mert amíg a növényvédelemben jól szerve­zett munkájukkal kiemelkedő eredményeket érnek eL, nem mondható ugyanez a talajerő­gazdálkodásra. Igaz, hogy ez a tevékenység mindössze három éve tartozik feladataik közé. Az azonos körülmények kö­zött gazdálkodó nagyüzemek­nél mutatkozó szélsőséges eredménykülönbségek nagy része is a talajerő-, a táp­anyag-gazdálkodás hiányaira vezethető vissza. Ezért ítélte fontosnak a testület, hogy az állomás az eddigieknél na­gyobb, differenciáltabb fi­gyelmet fordítson, hatéko­nyabb segítséget nyújtson ezeknek az elmaradó nagyüze­meknek. Az okszerű talajerő­gazdálkodás és a gazdasági megfontolások szükségessé te­szik, hogy fordulat következ­zen be a szervestrágya-fel- használás arányában, a sava­nyú talajok -javításában, a mésztrágyázásban. A növény- ( termelés közvetlen költségei­nek a felét eddig a növény­védő szer és á műtrágya vitte el. Abban, hogy ez a költség- hányad a jövőben ne, vagy csak kis mértékben növeked­jen, a növényvédő és agroké­miai állomásnak döntő szere­pe van. V. M. Emlékbizottsági ülés Losonczi Pál elnökletével Az Ópusztaszeri Országos emlékbizottság — az Elnöki Tanács elnökének, Losonczi Pálnak az elnökletével — teg­nap Szegeden, a Csongrád megyei Tanács épületében ülést tartott. Tájékoztató hangzott el az 1990-ig kiépülő nemzeti emlékpark fejleszté­sének eredményeiről. Elmond­ták, hogy az idén már több mint ötvenezer turista keres­te fel a történelmi emlék­helyet, ahol a nemrég fel­újított Árpád-emlékmű mel­lett romkertként képezték k< a X. század végétől több sza­kaszban épült templom és kolostor feltárt maradványa­it. Üj utak, a turisták kényel­mét szolgáló létesítmények épültek, a tervezett skanzen első létesítményeként egy Szeged környéki alföldi ta­nyát építettek fel. A hozzászólók, köztük dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, valamint Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes társadal­mi összefogást sürgettek a nemzeti emlékpark további létesítményeinek felépítésé­re. A tanácskozás befejezése után Losonczi Pál dr. Komó csin Mihálynak, a Csongrád megyei Pártbizottság első tit­kárának és dr. Perjési Lász­lónak, a Csongrád megyei Tanács elnökének társaságá­ban megtekintette az ópuszta­szeri emlékparkot. Éjszakai betonozás. Az utóbbi hetek egy-egy munkanapján éjszakai műszakban betonozták a Petőfi hi­dat. A fontos munkához a hídszerkezet »nyugalmára« van szükség, ezért korlátozzák a forgalmat is. A képen: A be­tonozó brigád már a híd ötödik dilatációs szerkezetén dol­gozik. (MTI-fotó — E. Várkonyí Péter felv. — KS) Újabb munkaverseny-felajánlások 9 9 „Ötperces mozgalom Az agrokémia a termelés szolgálatában több millió forintos a megta­karítás. Az állomás másik fő te­vékenységéről, az agrokémiai vizsgálatokról Markó András agrokémiai főmérnök tájékoz­tat. . — Mi végezzük a megye nagyüzemeiben a hároméven­ként kötelező talajtápanyag- vizsgálatot. Összesen 60 intéz­ménnyel van kapcsolatunk. A termény lekerülése után a műtrágyázás előtt vett talaj­mintákat elemezzük. Jelenleg némi gondot okos a kézi mintavétel. Sajnos, gépi min­tavevő csak kettő van So­mogybán, pedig ez nagyban megkönnyítené munkánkat — Van elegendő műtrágya a gazdaságok számára? — Talán nem is a mennyi­séggel, inkább a minőséggel akadnak problémáink. S ez bizony erősen kihat a talaj- javítás hatékonyságára. Gon­dot okoz a műtrágya talajba juttatása is. A mostani röpí­tőtárcsás műtrágyaszórókkal nem érhető el a vegyszer egyenletes eloszlása. Vannak Fontos Bzerepet tölt be So­mogy mezőgazdasági termelé­sében a Kaposváron működő Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás. — Az intézet — mint ez a nevében is tükröződik — ket­tős feladatot lát el — mond­ja Tóth István főmérnök. — Részben növényvédelmi, rész­ben talajerő-gazdálkodási problémákkal foglalkozik Feladatunk közé tartozik a különböző növényi betegségek elterjedésének megelőzése az üzemek megfelelő időben történő tájékoztatása és min­den egyéb kísérlet elvégzése, mellyel a mezőgazdasági üze­mek megbíznak. — Milyen időszerű munká­kat végeznek jelenleg? — Aktuális a burgonyaíí- toftóra és a napraforgótányér- betegség elleni védekezés ki­kísérletezése. Az utóbbivaj kapcsolatban érdemes elmon­dani, hogy gondot okozott az állomás dolgozóinak ebben az évben a napraforgó. Köztudo­mású, hogy a gabonafélék termése elmaradt a terve­zettől. A megye gazdaságai ;< napraforgó vetésterületének növelésével igyekezték pótolni a veszteséget. Végigjártuk a megye gazdaságait és külón- külön állapítottuk meg a rendelkezésre álló vegyszerei használatának módját. — Van-e az állomásnak olyan hatásköre, hogy köte­lezze az üzemeket a szüksé­ges védekezés elvégzésére? — Ilyen hatáskörünk nincs. Eszközünk a meggyőzés és a rábeszélés. Többé-kevésbé hallgatnak ránk. Ez saját ér­dekükben is lényeges, hiszen ........ nyomán gyakran A la-horíttóriumban évente 30 ezer talajmintát vizsgálná« meg. már precíziós szóróink, de ezekkel csak néhány szert, például a karbarnidot és a szemcsés kálisót lehet szórni Fontos feladatunk még az elsavanyodott talajok javítá­sának szervezése, valamint az öntözött területeken az öntö­zés mennyiségének és haté­konyságának figyelemmel kí­sérése is. A gazdaságok, üzemek az állomás szakvéleményének felhasználásával alapozzák meg jórészt a jövő évi ter­mést. Egyre több üzem és válla­lat közössége tesz munkaver- seny-felajánlást az MSZMP XII. kongresszusa és felsza­badulásunk 35. évfordulója tiszteletére. A vállalások el­sősorban a belső tartalékok feltárására, a termelékenység növelésére, az anyag- és ener­giatakarékosságra vonatkoz­nak. A KPM KÖZŰT! IGAZGATÓSÁGÁNAK területi • brigádjai vállaltáks hogy a munka minőségének javításával csökkentik az út­burkolatok megrongálódásá­nak és megfagyásának veszé­lyét, és elhatározták, hogy az idei tervfeladatokat két hó­nappal a határidő előtt elvég­zik. A gépészet dolgozói és a gépkocsivezetők vállalták, hogy a gépkocsiknál 5—6 szá­zalékos üzemanyag-megtaka­rítást érnek el. Az elhasz­nálódott alkatrészek megjaví­tásával mérsékelik a gépjár­művek javítási költségeit. A RÁKOSPALOTAI BŐR- ÉS MŰANYAG­FELDOLGOZÓ VÁLLALAT marcali gyárának munkáskö­zössége éves munkaverseny­vállalását pótvállalással egé­szítette ki. 1979. augusztus 1- től bevezették az egyéni bé­rezést. Ezzel, és az üzem- és munkaszervezés további javí­tásával a termelés növekedé­sét, a terv túlteljesítését biz­tosítják. A nem közvetlen termelő brigádok közösségei vállalták, hogy termelőmun­kát is végeznek. A munka­idő jobb kihasználása érde­kétien a szocialista és mun­kabrigádok bevezették «-az ötperces« mozgalmat, a gép­átadások rövidítését a- műsza­kok között. Ez az év végéig löt? többletmunkaórát ered­nie r.vez. Az energiafogyasztási terv az idén 140 ezer kilowatt, de csak 110 ezret akarnak fel­használni. Megtakarítást ter­veznek ezeken kívül hőener­giából és vízből is. A gyár szocialista brigádjai írásban juttatták el a válla­lásokat a gyár vezetőihez. Ki­emelték, hogy a megtakarítást és a termelékenység-növe­lést kizárólag jobb munka- szervezéssel és a létszám csökkentésével akarják meg­valósítani. Megnyílt a szovjet mezőgazdasági kiállítás Tegnap a budapesti vásár- központban megnyílt a szov­jet mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és mezőgépipari kiállí­tás. A megnyitón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese, Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. 'Soltész István kohó- és gépipari miniszter, valamint a minisztériumok és főhatóságok több más- vezető­je. Ott volt Valentyin Karpo- vics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere és Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A vendégeket Romány Pál miniszter üdvözölte. Kiemelte: a Szovjetunió tudományos, szakmai segítségének meghatá­rozó szerepe van a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- termelés fejlesztésében. Valentyin Karpovics Mesz­jac az SZKP Központi Bizott­ságának és a Szovjetumó Mi­nisztertanácsának nevében üd­vözölte a vendégeket. Ismer­tette a szovjet mezőgazdaság eredményeit, amelyeket az egyre jobb eredményeket elérő intenzív nagyüzemi termelés, továbbá a korszerűsödő élel­miszeripari feldolgozás tette lehetővé. Kifejtette, hogy a szocialista országok gyümöl­csöző két- és többoldalú kap­csolatot építettek ki az ipari és a mezőgazdasági termeles fokozására. Ezután megnyílt a kiállítás a vendégek előtt. Az 1500 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter nyitott területep bemutatott gazdag anyag ösz- szeállításán 12 szovjet minisz­térium és főhatóság dolgozott, hogy minél teljesebb képet ad­jon a szovjet mezőgazdaság és élelmiszeripar változatos ter­mékeiről. s az ezek előállítását megalapozó technikáról, illetve tudományos eredményekről. A kiállítás augusztus 26-ig tart nyitva, a vendégek napon­ta 9—18 óra között díjtalanul látogathatják. A rendezők változatos programot állítottak össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom