Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

Gyalogtúra, akadályverseny Minden véleményt meghallgatnak ■V i Ot ’szúgfjúrő úttörők Barcson, a Május 1. park­erdőben találkoztunk a So­mogy—Zselic úttörő-vándor­tábor lakóival. Az úttörők öt állomáshelyen két-két napot töltenek el, s közben megis­merkednek a megye neveze­tességeivel. Voltak a szennai falumú­zeumban, a barcsi ősborókás­ban, és a Latinca Sándor-em- lékműnél. Ügyességet és ki­tartást követelő gyalogtúrá­kon, akadályversenyen vesz­nek részt. Természetesen a focira és a daltanulásra is jut idő. Az ebéd előkészítése a gyerekek dolgá, a fagyűjtéstől a krump- iipucolásig. Molnár Zoltán 4. Hát persze, mégis, itt há­ború van.. Eszébe jutott az előbbi két sebesült". Szégyellte is, hogy nem képes az egészet igazán komolyan venni, ahogy kell, mert mindig csak be­felé figyelt, önmagával van el­foglalva. Vagyis ővele. Aki most mintha nyugtalanul rug- d alózna odabent. S érdekes, ezek a rúgások szépen kidü- bögik belőle azt a nagy, ha­sító fájást. Egyszerre csak ki bírt egyenesedni; megkönnyeb­bült, felsóhajtott. Hanem itt nagyon vizenyős volt, az áradó Tisza beszivá­rogta az egész árteret; palló­kat fektettek le, messze be, ta­lán a gát irányába, ha ugyan erről is van-e gát, mert Po­roszló felől nincsen. Ezen a pallósoron megint éppen sebesülteket hoztak. Nem is tudta, hova szálljon ki, mert ahova csak lépni le­hetett volna, ott mindenütt álltak. Legtöbben sebesültek, bekötözve. Honnan lehet eny- nyi sebesült, amikor, mióta csak itt van, pedig mennyit várakozott a túlsó parton, alig is hallani lövöldözést? — Na, jobb egy kicsit? — kérdezte a paraszt. Nemigen várt rá választ, de ő azért mosolyogva rábólin­tott. Jobb, igen, most éppen egészen jó. Ejnye, szinte lapos volt a part; egészen rásiklottak; alig zökkent egy kicsikét a csó­nak. Aztán valaki segített ki­szállni; valaki másnak meg a karjára támaszkodott, mert szédült. Bizony, megint nem nagyon jól volt, összemosód­tak előtte az arcok. Még sze­rencse, érezte, hogy alatta van a palló, és így valahogy azon csak el tud indulni Kitérték előLe, engedték. Gondolt közben arra, hogy meg' kellene kérdezni, merre induljon, merre keresse. De felfogta, hogy «ennyi ereje, amennyi a kórdezósködéshes Várják a kaposváriak javaslatait Nagy felelősséget jelent minden városfejlesztéssel kap­csolatos döntés. Különösen fontos a szakemberek, a la­kosság véleményének, javas­latainak meghallgatása Ka­posvár új köztemetőjének helykijelölésében. . E témáról már a városi tanács ülésén is szó esett, s a megyeszékhely lakosságának képviselőd szin­tén fontosnak ítélték meg a minden szempontból megfon­tolt döntésit. A helykijelölés azért idő­szerű, mert a város jelenlegi két temetőjébe csak 1981-ig lehet temetkezni, éppen ezért meg kell kezdeni a jövendő köztemető területéinek előké­szítő munkáit és az egyéb teendőket legalább 1981-ig. A kiépítés a VI. ötéves tervben aztán folytatódna. A városi tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak kérésére az ÉVM, a VÁTI, a megyei, a városi ta­nács és a szakhatóságok kép­viselőiből alakult helykijelölő bizottság a helyszínen tanul­mányozta a megyeszékhelyen e célra szóba jöhető helyeket. Az építési, közlekedési és víz­ügyi osztály a szakvélemé­nyek alapján választotta ki a legmegfelelőbbet a négy lehe­tőség közül. Az e cikkünkhöz mellékelt térképen A-val jelöltük a vá­ros és a kaposfüredi város­rész közé javasolt köztemetőt. Az 1970-ben készített és je­lenleg érvényben lévő általá­nos rendezési terv szerinti ki­jelölést túlhaladta az élet. Kaposvár középfokú vonzás- körzetének területrendezési terve, amely tavaly készült el. a város kelet—nyugati irányú fejlődésével számol, s e terü­let később utak, ipartelepítés számára is szükséges. A még északabbra található, B-vel jelölt terület ugyancsak nem megfelelő, egyrészt távol esik. másrészt a közelben alakul ki a desedai üdülőterület. Sokkal nagyobb lehetőséget kínál a város déli Vésze: C-vél jelöltük a Szigetvári út men­tén, a Hősök temetője mel­letti területet, s D-vel a zse- licszentpáli részt. Az ÉKV­osztály sze­rint elsősor­ban a C-jelú terület a leg­alkalmasabb köztemető­nek. Ez meg­felel annak a fö célnak is, hogy ne gátol­ja a település fejlődését. E rész nincs messze a vá­rostól, gyalog is könnyen megközelít­hető, a táj szép és nyu­godt. A Hősök temetőjének műemléki védettségét most kérte a megyei műemlé­ki albizottság, így ez az új temető környezetébe is beil­leszthető. S a területtel a Gyertyánosvölgy is szomszé­dos, ez a pihenőpaTk, zöldte­rület szempontjából fontos. A nyugdíjas dolgozók is jogosultak táppénzre <í> AlHÉZÉn - ^50000 <y Keresztúri János, a városi tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Lőrinc Ferenc főépítész el­mondták, hogy az új közteme­tő létesítése a területfelhasz­nálás szempontjából nagyon fontos. Éppen ezért várják a lakosság véleményét, javasla­tait. Kiváncsiak, hogy egyet- értenék-e a C-jelű terület ilyen célra való felhasználásá­val. Azt is szeretnék tudni, milyen javaslatok érkeznek a köztemető jövendő kialakltá- sával kapcsolatban. A vélemé­nyeket augusztus 14-ig lehet beküldeni a városi tanács ÉKV-osztályára. Ezeket is fi­gyelembe veszi a tanács mű­szaki-kommunális bizottsága, amely augusztus közepén ki­bővített ülésen, tárgyalja meg a javaslatot Erre meghívnak 15—20 tanácstagot az SZMTv képviselőit öt-hat népfront­aktívát a MTESZ-t, az ÉT-t Kaposvár új köztemetőjének helyéről a városi tanács-vb ezután dönt véglegesen szep­temberben. Á táppénzre vonatkozó sza­bályokat az általánostól elté­rően kell alkalmazni abban az esetben, ha a saját jogú nyugellátásiján, baleseti rok­kantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas munkavállalása alatt keresőképtelenné válik. A táppénzre való jogosultság, ennek időtartama és a táppénz összegének a megállapításakor1 figyelembe vehető kereset te­kintetében vannak eltéréseik. A táppénzre való jogosult­ság időtartamának a megálla­pításakor csalc azokat a mun­ka- és munkaszüneti napokat lehet figyelembe venni, ame­lyekre a biztosított a nyug­díjazást követően munkabér­ben, táppénzben, baleseti táp­pénzben, terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesült. Az egymást követő hat nap után, a közbeeső vagy köz­vetlenül követő heti pihenő­napot is figyelembe kell ven­ni. A nyugdíjas dolgozó a biz­tosítás (munkaviszony) fenn­állása alatt is csak akkor Jo­gosult táppénzre, ha az előb­biekben felsorolt eseteket kö­vető tizenöt napon belül válik keresőképtelenné. Táppénzt — a keresőképtelenség ideje alatt — legföljebb annyi nap­ra lehet folyósítani a nyugdí­jas dolgozónak, ahány napot a munkaviszony fennállása alatt dolgozott (munkabérben, táp­kellene, nincsen. Csak egyet­lenegyre képes: megy ezen a pallón, a palló egy darabig el­viszi. El is vitte, ki egészen a szá­razig. Aztán volt egy taposott kapaszkodó, fel a gátra, vagy nem is gát volt, hiszen nem volt túlsó oldala, csak rögtön a földek. Ez még mind csak így adódott; szorította magá­hoz a szatyrot, és szépen, óva­tosan, amilyen könnyedén csak tudott, hogy ne küszköd­jön, lépegetett előre meg fel. Hanem aztán, ahogy felka­paszkodott, négyfelé is lehe­tett indulni; jobbra vagy bal­ra, s neki a földeknek is vitt két jó taposott út, mint az olló két szára. Hát itt aztán már megtor­pant; de valaki itt is megint rögtön megérintette a karját, és mintha csak mindent tu­dott volna róla, megmondta, hogy merre menjen, egyenesen a kukoricák közt, amíg majd ki nem ér egy széles dűlőre, s aztán azon balra kell for­dulni, és akkor az beviszi Fü­redre. Csak lassan menjen, pxj- roszká’‘en, mert, bizony, ez elég jó kis út. Ilyen állapot­ban. Ilyen állapotban, ugye — járt a fejében • aztán. Mert még azt sem tudta, hogy ki mondta ezt neki, hogy ilyen állapotban; még csak azt se, hogy férfi-e vagy nő, s hogy honnan vehette, hogy ő merre és kit keres? Hát csak ment. Ám azt azért észrevette, hogy szép, pénzben, terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesült). A táppénzre való jogosult­ság időtartamának a megálla­pítása szempontjából a bizto­sításban (munkaviszonyban) töltött idő akkor folyamatos a nyugdíjasnál is, ha harminc napmái hosszabb megszakítása nincs. Gümőkóros megbetege­dés esetén — két év biztosí­tási idő igazolásával — a táp- pénz legföljebb a keresőkép­telenség első napjától számí­tott két évig jár a nyugdíjas dolgozónak, a beszámítandó segélyezési előzmény figye- lembevé telével. A táppénz összegének az alapját adó" kereset megálla­pításakor csalc a nyugdíjazás utáni munkaviszonyból szár­mazó keresetet lehet figye­lembe venni. A nyugdíjasok az aktív dol­gozóktól általában eltérően kötnek munkaszerződést. Így a szóban vagy írásban kötött munkaszerződésben rögzített munkarendnek megfelelően kapják a táppénzt. Ezt az is meghatározza, hogy a nyug­díjas milyen munkarend sze­rint dolgozott a keresőképte­lenség bekövetkezésekor. A leggyakrabban nem hatá­rozzák meg a nyugdíjas dol­gozónak, hogy mely napon köteles munkát végezni a naptári héten vagy hónapban. Keresetének napi átlagát megkapált kukoricatáblák közt visz az útja. Szépjen meg­kapálták itt a kukoricát az asszonyok. Már öt esztendeje vagy hatodik is van talán, hogy csak mindent a lányok, az asszonyok... És ment és sajnálta az asz- szonyokat, mert mindent, de mindent őnekik kell csinálni. De közben azért úgy ment, mendegélt, hogy se a lábát ne emelgesse nagyon feleslegesen, se a pjort ne rúgja fel. Le kellene venni ezt a nya­valyás fűzős cipőt, belefülled az ember lába ebben a me­legben; de hát mezítláb sem lehet olyan nagy öröm ezeken a csonttá szikkadt rögökön. Éppen elhagyott egy nagy tábla kukoricát, és tarlók kö­zé ért, amikor egyszer csak meghallotta a cséplőgép zúgá­sát. Látni ugyan nem látta még, talán eltakarták a föl­dek, fasorok, tanyák, de nem lehetett nagyon messze, mert olyan tisztán, erősen, egyen­letesen ért el hozzá a zúgás. Itt a háború — gondolta—, ők meg csépelnek. Olyan na­gyon azért nem csudálkozott, mert megértette, hogy hiszen csépjelni csak kell, enni min- denképpjen kell, akármelyik is marad meg ezen a tájon. És ha oda, éppen oda nem lő­nek, ahol a cséplés folyik, ak­kor miért is ne csépelnének, ki kell használni ezt a szép, napos időt, hiszel}, akárpikor eső is jöhet. ilyenkor úgy kell kiszámíta­ni, hogy osztószámként azokat a napokat is figyelembe ve­szik, amelyeken a nyugdíjas azért nem dolgozott, mert a munkaszerződés, a munka­rendje szerint erre nem volt kötelezve. Fontos, ha tudják az érde­keltek: a táppénz összege a munkabér összegétől függ, an­nál több tehát nem lehet. A nyugdíjasnak attól viszont nem kell tartania, hogy az el­térő szabályok kevesebb táp­pénzt biztosítanak, mint az aktív dolgozóknak. , F. P.-né Szemet gyönyörködtetően gazdag volt a választék a teg­napi kaposvári hetipiacon. Csupán az árak rontották he­lyenként a szép. összképet Egy hete jelent meg a dinnye 24—30 forintos kilón­kénti áron, tegnap 15—16 fo­rint volt. Sokan már most ki­nézték, hogy egy hét múlva, ha 8—10 forint lesz, melyiket veszik majd meg ... «•Ha tököt akarok, azt már négy forintért is megkapha­tom« — vélekedett egy vá­sárló ... Küszöbön áll a lecsószezon? A zöldpaprika apraját 20, a paradicsomét 10 forint körüli áron lehet venni kilónként. A mutatósabb áruért 8—10 fo­rinttal is többet kérnek. Az igazán szép zöldpaprikát teg­nap újra darabra adták, 4 fo­rintért. Kevés volt a hagyma, így csomójáért 5 forintot is meg­adtak. A zöldség szívósan tart­ja 3—4 forintos csomónkénti árát A karfiol és a karalábé még darabra megy. Az utóbbi 2 forint, az előbbi ötször eny- nyi. Az uborka — bármennyi legyen is belőle — 8—10 fo­rint, ugyanígy az új burgonya és a sokasodó zöldbab. Gombacsömörre lehetett kö­vetkeztetni abból, hogy noha az elmúlt hetinél kevesebbet kínáltak, az ár mérséklődött. -Már 12-ért is adtak egy’ liter csibegombát, és a rókagomba kilója sem volt 60 forintnál több. Galambicát 30-ért lehe­tett venni. A gyümölcspiac bőségesen kárpótolt a még drága diny- nyéért. A körte és a sárgaba­rack 8—12 forintért fogyott. Az őszibarack java 25—30-ért talált gazdára. Apadóban a meggyőzön. 18- ért mérték a pándi utolját. Az aratási alma egyre mutató­sabb, 8 forintba kerül. Ol­csóbb lett a ribizli. A fehér 9—10, a piros 10—11 volt. A málna, ha törik, ha szakad, 12 fórint literenként A megyei Zöldért jelentése szerint a töltenivaló zöldpap­rika 23 forint, a hegyes erős 16 kilónként A paradicsom 14. Ezeknél a cikkeknél to­vábbi ármérséklődés nem vár­ható, mivel a «dömpingár« országszerte egy kissé meg­előzte a tényleges árubőséget. A görögdinnye mától csak 10 forint a kaposvári boltok­ban, a sárgadinnye kilója 13. Az őszibarack legszebbje 25, a kajszié 13 forint kilónként. A körte 11. A szabadpiacon 2 forintért egy darab karalábét adnak, az üzletekben ugyan­ennyiért fél kilót. A karfiol országos hiány­cikk, így a 20 forintos ár in­kább csak «eszmei«. Hasonló­képpen kevés a fejes káposz­ta, ezért ennek ára mától 2 forinttal drágább, 12 forint. Ugyanennyi a kelkáposzta. Az uborka jóval olcsóbb a sza­badpiacinál: csak 4 forint ki­lója, a salátának és a ková­szosnak való sem több 8-nál. Az ország szabadpiaci árai igen szélsőségesek.- Az újbur­gonya pjéldául Veszprémben és Pápán még 14 forint, míg az ország déli szegélyén 10 forintnál is olcsóbb. A para­dicsom Észak-Dunántúlon még 30—40 forint, ugyanakkor Bé­késcsabán és Szegeden csak 10 forint. Érdekes, hogy a Békéscsabától mindössze 100 kilométerre fekvő Debrecen­ben háromszoros árat kérnek. A zöldpaprika is Pápán a leg­drágább: 30—35 forint. A fő­városban 24—20, Győrben 30, de Csabán csak 16 kilója. A tojás, úgy látszik, nálunk a legdrágább, 1,70—1,80. E té­ren csak a hajdúsági főváros tart lépést Somoggyal. Talán a tiszai levegő teszi, hogy Szegeden kiadósán tojnak a tyúkok, s csak 1,20—1,30 fo­rint darabja. Az őszibarack Szolnokon a legolcsóbb, 14,70, ugyanakkor 30 forint körül i van Debrecenben és Vesz­prémben. Az Alföldön már' megkez­dődött _ a dinnyeszezon. Sárga bélű görög, ikrás narancsszí­nű és piros bélű egyaránt kapható 5—10 forintos áron. PIACI KÖRKÉP Hőségben bőség (Folytatjuk.) B. F, A focira is jut idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom