Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

Traktorosnak voltak S V.W. -v A politikai mkatárs Brabecz Alajosné, a csurgói nagyközségi pártbizottság po­litikai munkatársa. — Hogyan lett traktoros­lány? — A háború után nem tud­tunk lábraállni Kecskeméten. Negyvenhétben kerültünk Csurgóra, voltam én itt erdé­szeti tangazdaságban segéd­munkás, lengyári munkásnő is. Az ázitatiógödrök még min­dig megvannak. A lent, mint szőnyeget terítettük a harmat alá. A cúlcrászéknál kosztért cselédként szolgáltam, de ösz- szevesztem a nagyságával, akkor a SZÍT (Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozga- lom) a gépállomásra segített... Irodában dolgozott egy hó­napig; napi megaláztatás volt szamára, hogy tanulatlan, nem ismeri a szorzást. Döntött, és amikor Tóth Lajos politikai helyettes traktoristának kapa­citálta — bár félt a gépduho- gástól, de vonzotta is a trak­tor — vállalta. — Akkoriban úgy mondták, •hogy »a gépállomás a szocia­lizmus előretolt bástyája fa­lun, a traktoros pedig a mun­kásosztály képviselője-«. 1950 őszén Jánoshalmán végeztem el a tanfolyamot:, ott ismer­kedtem meg elméleti tárgy­ként a politikával is. Távollé­temben tanácstagnak válasz­tottak Csurgón. Mosonmagyaróváron vonta­tóvezetői képzést kapott, Ka­posváron pártiskalát Végzett- Tizenhét évesen lett párttit­kár a gépállomáson! — Hihetetlen? A gyerekei­met már nem tudtam volna elképzelni ilyen fiatalon ilyen poszton! A lánya 24 éves, tanács- akadémiát végzett, huszonegy éves fia KISZ-iskolán tanul. Ha fényképet nem mutatna, nem hinném el, hogy hathó­napos unokája van ennek a kedves, fiatal politikai mun­katársnak ... — Emlékszem egy május elsejei felvonulásra. Overáll- ban, piros svájcisapkábam fe­szítettünk a felsallárézott traktorokon.i Hétköznap pedig tizenkétóráztunk: éjféltől déliig tartott az egyik, déltől éjfélig a másik műszak. És mégis: a falusiak szemében a trak­toroslány volt az »erkölcste­len nő«, aki »éjszakázik«... De kezdetben maguk a tár­sak sem becsülték sokra a lá­nyokat. Az is igaz, hogy át­kapcsolni egy másik munka­gépre a kisparcellában — ez férfierőt kívánt. Neki meg akkor még nem volt segédve­zetője. Az 1951-es »kimasíro­Megnyílt a nagyatádi galéria Rippl-Rónai és Bonnard egy festményen Belső átalakításokat végez­nek Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban. A kiállítóterem belsőépíté­szeti megoldása nem felelt meg a követelményeknek. Az utóobi éveikben egyre gyak- " j'ííbban vették igénybe a kép- ' zó- és iparművészek a ter­mét, ezért a legszükségesebb "feladattá vált a helyiség föl­újítása. A munkálatok befe­jeződtek, s máris megnyílt az első nyári tárlat: Leitner Sándor kaposvári festőmű­vész után Csiszár Elek mutat­kozik be. , A festői világok kozmosza egy-egy kiállítóterem: Leit­ner Sándor sajátos művésze­tébe pillanthatunk most be. A nézőre elsősorban az összkép gyakorol hatást. A kaposvári tavaszi tárlaton szerepelt Me­rénylő, A színész halála, az Egyedüllét és a most újonnan szereplő Rippl-Rónai és Bon­nard című festmények a ki­vételek: nem tartoznak össze tematikailag, de a néző a látványt ezekben az esetek­ben rögzíteni képes. A képek nagyobb hányadáról nyilván nemcsak nekem jut eszembe az illuzionista szerepköre. Lát­juk, hogy mi történik, de a lényeget titok fedi. A próféta csodavárása mindaddig port­részerű ábrázolás, amíg körü­lötte nem jelenik meg a sű­rű, ködszerű »jövő«. De' épp ettől, hogy mi is megpróbá­lunk belenézni látomásába, halványul el a próféta alak­ja. Itt az a »trükk«, hogy a vásznon megmarad a lebegő gomolyag, s eltűnik a figura... Ez után nézzük meg például a Kívülálló című képet. Egy emberi jellemet mutat be a festő. Tulajdonképpen portré­nak kell ezt is tekintenünk, méghozzá egy ellenszenves figura megalkotásának. Leit­ner azonban az efféle megol­dást szinte elutasítja. Azt a megoldást választja inkább, hogy a látszat csalóka képébe rejii mondanivalóját. Az ön­álló képek ezáltal képsorrá alakulnak, filmszerűen pereg­nek előttünk. Ilyen helyzet­ben örökíti meg a festő Rippl- Rónai és Bonnard . találkozá­sát is. Képi törvény, hogy j síkban vagy térben fejezhető j ki a látvány. Leitner gyak- j ran abba a hibába esik, hogy ezeket a tereket egy képen belül összekeveri. Alapvető­nek, meghatározónak tartjuk színkezelését. Ebben is szo­katlan. Útkeresés a tartalom és a forma belső világában — így jellemezhetjük összességében Leitner Sándor újabb bemu­tatkozását; s úgy tetszik, azok közé tartozik, akik hosszabb ideig érlelik magukban a te­hetség adományát. Horányi Barna zásnál« Kis Magdi kikokszolta az izzófejet, de megszakadt a csavarmenet. Brabecz Alajos­né — akkor még László Má­ria — leengedte a hűtővizet nekilátott szerelni, »Röhög­ték« a férfiak; volt úgy, hogy igazgatói szájból is elhangzott, a lekicsinylés. — Jártunk verssel, tánccal Iharosban, Pogányszentpéte- ren, Porrogszentkirályon mun­kát szervezni. Utána ismer kedtünk az emberekkel: »A. nehéz gémeitek tönkretennék a földjeinket« — mondták az újgazdák is, pedig kévésük­nek volt fogatereje. Két-há- ram év múlva azonban már kapkodtak a traktor után.. — »Ellenfél« volt-e a pa­raszt? — A beszolgáltatás idején igen. Én akkor már a bizott­ságon dolgoztam, s úgy tuda­tosították azokban az években, hogy nem szabad hinni nekik, mert sokan közülük a népi demokrácia ellenségei, itt a határszélen pedig többen kémkedtek az ellenségnek. A padlásokat söpörtük. Éh na­gyon szegény családból szár­maztam, három testvérrel nőttenv föl.,A szegénység min­dig megrendített; láttam, hogy az utolsó falattól foszt­juk meg őket. Az asszonyok sírásával nehéz volt érveket szembeállítani. ötvenkettő nyarán a tanácsi választások előtt egy-két hétre falura he­lyeztek bennünket, hogy poli­tikai előkészítést végezzünk. Iharosban , és Gyékényesen voltam. Nem lehetett kenye­ret kapni, a boltban vereked­tek az emberek érte. Nem adott senki egy tányér levest, egy karéj kenyeret. Májkré­met ettem, keksszel. A riporter ehhez csak any- nyit fűz: az ötvenes évek el­ső felének ez volt a legnehe­zebb nyara. A beszolgáltatasi mennyiségeket növelték, az aszály viszont minimálisra csökkentette a termést. — Végkimerülésig dolgoz­tunk. A fizetésünk kicsi volt. de többre nem is gondoltunk, mert mindnyájan munkásnak éreztük magunkat. Fenntartá­sok nélkül, vakon hittem; el­képzelhetetlen volt számomra Rákosi nélkül. És akkor öt­venhat ... A férjem rögtön mondta: »A munkásokat bánt­ják, tehát ellenforradalom!« Negyvenötös kommunista, al­hadnagyként ismertem meg; most a Napsugár Ipari Szö­vetkezet művezetője. Éjjel- nappal égettem az iratokat, hogy más kezére ne jussanak, összeroppantam. Az »ideigle­nes forradalmi tanács« átvette a leltárt. Próbáltunk fegyve­reket szerezni, de valaki azt tanácsolta: adjuk le. Akko­rát csalódtam, hogy nem tud­tam elképzelni az újrakezdést. »Kiben csalódtál?« — kérdez­te a férjem. — »Személyben, vagy az elvben?« — Novemberben, az alaku­láskor ott voltam, de decem­berben kéthavi fizetésül ra­cionalizáltak, . Februárban 'visszahívták. Huszonhét éve dolgozom a pártbizottságon. Részt vettem a hatvanas tsz- szervezésben, akkor már egyenrangú partnerként áll­tunk szemben, úgy gondolom: a falusi emberben sem ma­radt az agitációm után tüske. A gépészeti szakiskola előtt áll — szemléltetési eszközkén' — egy kimustrált Hofheri traktor. Oda megyünk a fény képet készíteni. Nem tudja hogy a szemem sarkából ész- reveszem egy gyöngéd mozdu­latát : loppal megsimogatja az otromba »múzeumi tárgyat«. Leskő László Tanulmányi kirándulás Jutalomból három napos tanulmányi kirándulásra vit­te 45 dolgozóját a Kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet. A munkahelyi tanácsok dön­tése alapján, kiválasztottak Szekszárdra, Szolnokra és Hajdúszoboszlóra utaztak ta­nulmányozni az ottani, ha­sonló jellegű szövetkezetek munkáját. A hajdúszoboszlói látogatást fürdésre és pihe­nésre is felhasználták. 3. Kikerülte a hordagyat cipe- lőket. s kikerülte a nyomuk­ban óvatosan lépegető bebu- gyoláltat is. Nem fordította el a fejét, de átengedte őket a tekintetén; csak a szőkét lát­ta a két csónakos emberrel. — Jó napot! — mondta, mi­kor odaért. Megnézte őket, mintha azt nézné, hogy na, ezek-e hát azok, akiket várt. Az ^gyik csak égy paraszt volt, felgyűrt ingujjal, kopotí lajbiban; a másik katona, de az is nekigyűrkőzve, zubbo­nya ott hevert a csónak or­rán. Morogtak, éppen valamit, bólintottak. S bámulták nyíl­tan a nagy hasát. Felemelte egy kicsit a szok­nyáját, és a csónakhoz lé­pett. Futó pillantást vetett a szőke katonára, de ezt sem úgy, mintha kérdezi}« vala­mit ezzel a pillantássáL Hát szóval, akkor így __ — csak e nnyi volt benne. A katona szótlanul nézett rá vissza; csak amikor fellépett az orra, és meglepően könnyedén beleb- bant a csónakba, akkor mon­dott eaoirsfc — Fantasztikus— Szét is tárta hozzá egy kicsit a karját. — Nem parancs, em­berek, mondom, ez nem pa- ráhes. A felgyűrkőzött katona vál­lat vont, beszállt ő is, és át­lépve a deszkát a középre le­telepedett asszony mellett, le­ült a farba, fogta az evező­jét. A paraszt meg a szőke be- lokték a csónakot. Feltérdelt a paraszt az orra. aztán las­san, nyugodtan átemelte a lá­bát. Fordult a csónak. Egy eve­zőmozdítással a víz sodrára bízva megfordították. A sző­ke katona még ott állt a par­ton. Mozdulatlanul állt, csak a szőke bajuszkáját Rágcsálta. Az asszony fölemelte a kar­ját, és egy kicsike fehér zseb­kendővel intett neki. És ha majd engem kapnak el miattad? — gondolta a katona. Hm, Kis Andrásné Csóti Aranka... májusban es­küdtek ... már akkor is na­gyon meglátszódhatott rajta... úgy mentek az anyakönywé- zető elé... Fantasztikus... Hogy ő találkozni akar vele! Hát nem tud anélkül szülni? Aa ördög vigye éli De még így Is.;: hát megtalálhatja-e odaát? Az asszony, a csónakból lát­ta, hogy a szőke katona a.csu­kaszürke egyenruhájában még mindig ott áll a parton. Hálá­san billegette még egy kicsit a kezét a zsebkendővel. De hamarosan lekonyult a kezé­ben a kis fehér kendő, mert olyan fájdalom hasított a de­rekába, jiogy úgy érezte, most valahogy kucorodnia kell. De kucorodni sem tudott. csak lassan, egy icipicit hajolt elő­re. A kezét, azt le akarta kap­ni a zsebkendővel, hogy a ha­sára szorítsa, de ahogy moz­dult volna' vele, hasogatott minden tagja. Óvatosan, na­gyon óvatosan kellett a kendő­lobogtató kezét is leengednie. Végre talált magának egy olyan könnyű, görbe ülést, hogy attól egy kicsit megállt benne a hasogatás, s még a derekában is mintha csitult volna valamit. Csak akkor jött ki a veríték a halántékán. De szinte elöntötte a két orcáját. A paraszt kezében megállt az evező. — Nacsak. — Közelebb ha­jolt. — Baj lenne?! — Menjünk, • csak menjünk. — Sóhajtotta, de hang nem is igen jött ki a száján, olyan közel látta a piszkossárga vi­zet, mintha nem is csónakban ülne, hanem ebben a kavargó, áradó folyóban. Mint amibe belehánytak... Próbált inkább a csónakba nézni, de a meg­feketedett deszkák között ugyanolyan mocskos víz bu­HÉTVÉGI TÁJOLÓ Kápolnadombi bemutató Ivó Bresan Paraszt Hamlet című szatirikus játékát viszik ma este 20 órakor színre Bog- lárlellén, a Kápolnadombon Babarczy László rendezésében. A főbb szerepeket Olsavszky Éva Kossuth-díjas, Kátay Endre, Kiss István, Helyey László és Dánffy Sándor ala­kítják. Zenei vezető Hevesi András, a díszleteket és a jel­mezeket Pauer Gyula tervez­te. Ez a mű szerepel szomba­ton és vasárnap is a Kápolna­dombon. Hétfőn pedig — rossz idő esetén: kedden — a szent- jakabi nyár programjaként a monostorromoknál, Kaposvá­ron. Itt említjük meg, hogy a bog’.ári kápolnákban vasár­nap délelőtt 11 órakor Juhász Ferenc Kossuth-díias költő nyitja meg Hajnal Gabriella Munkácsy-díjas textiművész és Kass János Munkácsy-díjas grafikusművész kiállítását, melyet Kratochwill Mimi mű-' vészettörténósz rendezett. Köz­reműködik Sebestyén János orgonaművész. A Dél-bala­toni Kulturá­lis Központ­ban ma dél­előtt 10-kor az Állami Báb­színház elő­adását élvez­hetik a gyere­kek. A csodá­latos kalucs- ni című játé­kot mutatja be a társulat. Este 20 órakor Harsányi Gá­bor előadó­estjére kerül sor a Pódium Balaton ’79 keretében. Szombaton ugyanebben a siófoki kul­turális intéz­ményben a kaposvári BM Táncegyüttes folklórestjét hirdették meg, vasárnap 21 órakor pe­dig a Jazzpódium-sorozatban az Unicum Orchester koncert­jét rendezik a Beloiannisz »koncerthaján«. Az együttes tagjai: Babos Gyula, Glitz Péter és Szakcsi Lakatos Béla. A Dél-balatoni Kulturális Központban augusztus elsejéig látható három karikaturista — Brenner György, Fülöp György és Lehoczki István — kiállítása. A déli part múzeu­maira. emlékházaira, tájjelle­gű épületeire is itt hívjuk föl a figyelmet* A balatonszárszói József Attila emlékmúzeum, a gyogott. Ha meg becsukta a szemét, szédüini kezdett. Egy kicsit még igazított valahogy az ülésén, és feltekintett az égre. Az ég, az kék volt, olyan könnyű fátyolfelhőkkel, mint a menyasszonyi fátyol. Szép, tisztakék ég, patyolat fátyo­lokkal. Hogy milyen szép kék is tud lenni, istenem. » Az evezők ritmikusan csob­bantak, a paraszt lélegzete is ütemesen zihált; a katonát, azt csak tudta a háta megett, mert olyan nesztelen volt, akárha kímélné a nesztelenségéveL Hátra is nézett rá; de a ka­tona nem nézett vissza, in­kább csak úgy a semmibe te­kintett vagy a mindenségbe .. Messze voltak már, keresnie kellett azt a helyet, ahol csó­nakba szálltak. Addig kereste, míg egyszer csak meglátta a szőke katonát; még mindig Ugyanott állt a parton, mint egy kis mesefigura, s a tenye­rét emelte ellenzőül a homlo­kához. Vajon őket nézi? Vagy a másik partot? Arra fordult. A másik part felé; hasonló füzes, bokros, zsombikos ártéren, mint ami­lyet otthagytak, néhány em­ber, katonák, civilek vegye­sen, talán éppen ezt a csóna­kot várják. Valathonnan elszórtan pus­karopogás, majd egy gépfegy­ver előbb szaggatott, majd mind konokabb, mind hosz- szabb lélegzetű kelepelése hal­latszott. (Folytatjuk.) emlékek, a szemes! postamúze­um, a zamárdi tájház stb, ép­pen úgy várják a látogatókat, mint' a képünkön látható — már nem a parton található — buzsáki tájház. A kaposvári mozik közül a Vörös Csillagban kétrészes, színes amerikai western koc­kái peregnek. A vadnyugat hőskorát három híres rende­ző — Henry Hathaway, John Ford és George Marshall — készítette, és olyan sztárok alakítják a főbb szerepeket, mint Caroll Baker, Henry Fonda, -James Stewart, Gre­gory Peck, John Wayne és Eli Wallach. A Prescott-család a nyugatot meghódító pionírok közül való, három generáció története a film. A szülők már nem érnek el az áhított föld­re, s gyerekekiknek is meg kell küzdeniük a létért. A cse­lekmény aktív- háttere a pol­gárháború is, tehát jutott munka a pirotechnikusnak .., A Szabad Ifjúság Filmszín­ház kínálata az első két elő­siófoki Beszédes. József mú­zeum, a szántódpusztai mű- adáson — IS és 18 óira — a Lángoló sivatag című román— olasz film, mely szinkronizált és színes, cselekménye pedig aktuálisnak is mondható, hi­szen »főszereplő« az olaj. Az esti előadáson Az előkelő al­világ című olasz bűnügyi fil­met vetítik 16 éven felüliek­nek. A Krénusz kertmozi is i »üzemel«: A magas szőke fér­fi visszatér című francia víg­játékot tűzték műsorra a' hét végén. A Latinca Moziban a Panharcot játsszák, míg a Rá­kócziról elnevezett mozi va­sárnapra Kovács András—Gáli István A ménesgazda című színes magyar filmjét ígéri. Érdekes alkotásokkal szóra­koztatják a balatoni film­színházak közönségüket. A siófoki keftmoziban a Roczky, a lelteiben A hét mesterlövész, a fenyvesiben a Leszámolás a kocsmában és a Ned Kelly, Fo­nyódon a Kaszkadőrök, Za- márdiban A fekete farkasok üvöltése, Szemesen a Serpico szerepel. Valamennyi kertmo­zi. Néhány előrejelzés a hét­fői programból. A kaposvári Szabadság park — nyáron if­júsági parkként is ismert — a Mini együttes zenéjétől lesz hangos. A szünetben A cím­zett isrpert, a Sakk és a Zacs­kó című animációs filmeket vetítik. A Petőfi emlékkönyv- tár hétfőre a gyerekeknek hir­detett programot Sző. fon, nem takács címmel, időpontja: délelőtt 19 óra. Országos cserépvásár Pécsen Ismét megrendezik a híres cserépvásárt Pécsen. Idő­pontja: július 22-e, vasárnap. Csaknem húszezer cserepet raknak majd ki a sétatér öreg fái alatt, lesz tehát ele­gendő portéka. Harminchat mester viszi cserepeit a pécsi parádéra. Molnár Zoltán HF « \ BB Y JT ZmJ J 7*.7—JÍ *> “ h^'"’r.;'. Mi, ?:■ ■VS»}--,.-./* ■ if ■: M.yt' x -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom