Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

Huszár István SALT-vita Washirgtonban hazaérkezett Moszkvából Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke csü­törtökön Moszkvában Nyikolaj Bájbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesivel, az állami tervbi- zottság elnökével az 1981— 1985-ös időszakra vonatkozó népgazdasági tervek egyezte­téséről folytatott megbeszé­lést. Szó volt a tárgyalásokon a két ország gazdasági kap­csolatainak több más időszerű kérdéséről is. Huszár István csütörtökön Moszkvából hazautazott Bu­dapestre. Búcsúztatására a seremetyevói repülőtéren meg­jelent Nyikolaj Inozemcev, az állami tervbizottság elnökhe­lyettese. Jelen volt Tóth Jó­zsef követtanácsos, hazánk moszkvai nagykövetségének ügyvivője. Huszár István a délutáni órákban visszaérkezett Buda­pestre. II tábornokok támogatták a szerződést Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán nyo­matékosan sürgette a szenátus külügyi bizottságát: hagyja jóvá eredeti tormájában, a második SALT-szerződést. Brown a több órás vitában, szenátorok kérdéseire vála­szolva a többi között kijelen­tette: amennyiben a törvény- hozás elutasítaná a megálla­podást, az igen súlyos követ­kezményekkel járna a NATO számára is. Szerdán délután a vezérkari főnökök egyesített bizottságá­nak tagjait hallgatta meg a SALT-ról a külügyi bizottság. A tábornokok (valamennyien a Carter-kormány kinevezett­jei) támogatták a szerződést de sokkal kevesebb lelkese­déssel és kevésbé meggyő­zően, mint hadügyminiszterük, David Jones tábornok, a ve­zérkari főnökök egyesített bi­zottságának elnöke arra he­lyezte a hangsúlyt, hogy a szerződés »szerény, ám hasz­nos lépés-« — de csak akkor lehet hatékony, ha további nagymértékű amerikai fegy­verkezéssel párosuk Jones — valamelyest a SALT ellenfe­leinek érvelésére emlékeztető A washingtoni szenátusban folytatódtak a SALT—II. szer­ződéssel kapcsolatos meghallgatások. Képünkön: A vezér­kari főnökök (»gyesitett bizottságának tagjai a szenátorok kérdéseire válaszolnak. lehetőségei miatt. Szereplésük aligha jelentett korlátlan si­kert a kormány szempontjá­ból. A szenátusi testület tegnap a SALT-szerződés ellenfelei­nek képviselőit hallgatta meg Szállodatűz Zaragozában 71 halott több mint száz sebesült Megkönnyebbültek a tisztségviselők Véget ért a Skylab „haláltusája Szemtanúk a megsemmisülésről 99 Arcéi háttérrel Szerdán befejeződött a Sky­lab amerikai űrállomás -halál­tusája«: a 77 tonnás Skylab roncsainak zöme az Indiai- óceán délnyugati részére zu­hant, de mintegy ezer darab­ja szárazföldre — Ausztrália gyéren lakott, nagykiterjedésű sivatagi körzetében csapódott be. Az amerikai űrközpont, a NASA megkönnyebbült tiszt­ségviselői most már csak amiatt sajnálkoznak, hogy a roncsok egy része szárazföld­re esett. Minden erőfeszíté­sük ellenére ugyanis nem si­került tenger fölé irányítani­uk a Skylab-et, amit azjitol- só pillanatban is megkísérel­tek. Ausztráliában eközben több ezren elindulták a be“ csapódási körzetbe, hogy meg­keressék és esetleg pénzzé te­gyék az űrállomás maradvá­nyait. a Somogyi Néplap Tűz ütött ki szerdán reg­gel a spanyol- országi Zara­goza egyik szállodájá­ban. A lángok a hat emele­tes Corona de Aragon luxus­szálló vala­melyik alsó szintjén tört ki, majd át­terjedtek a felső szintek­re is. A men­tésben a tűz­oltók segítsé­gére siettek a szomszédos katonai tá­maszpont he­likopterei is. A város polgár- mestere sze­rint a tűz gyors terje­dését a mű­anyag díszí­tőelemek és a szőnyegek okozták. A legfrissebb jelentések sze­rint a szerencsétlenségnek ed­dig 71 halálos áldozata van. A sebesültek számát több mint százra becsülik. A sebe­sültek között van Franco dik­tátor özvegye is. A hatóságok véradókat toboroznak. Létrákon mentik ki a hotel lakóit. A Corona de Aragon 10 na­pon belül már a második spa­nyol szálloda, ahol a bizton­sági berendezések nem kielé­gítőállapota miatt tűz pusztí­tott. (MTI) A pályamódosítási manőve­rek sikerében az utolsó pilla­natig sem voltak biztosak az illetékesek, Ezért az amerikai —kanadai határvidék több körzetének lakosságát elköltöz­tették a veszélyeztetett öve- zetböL Az Indiai-óceán fölé érve a Skylab végképp irá­nyíthatatlanná vált, mert a légellenállás miatt tönkre­mentek az utolsó még műkö­dő napelemek is. A zuhanás utolsó perceiben megszakadt minden összekötettés a labo­ratóriummal, a becsapódás és a roncsok szétszóródása kike­rült a térséget figyelő radarok hatósugarából. A zuhanásnak több szemtanúja volt. Egy far­mer — aki azt állítja, hogy közvetlenül a háza körzeté­ben ért földet egy roncs — beszámolt arról, hogy lovai csaknem egy órán keresztül fékevesztetten rohangáltak félelmükben, s az űrállomás egyes darabjai kékesen-lllá- san világítottak a sötétségben. A becsapódáskor égett föld szagát lehetett érezni. Egy másik megszólaltatott szemta­nú érzékletes képet festett a történtekről: a közeledő ron­csok szerinte egy teljesen ki­világított, fényárban úszó re­pülőgépre emlékeztettek. Az eseményekről értesülve Carter elnök sajnálkozását fe­jezte ki Fraser ausztráliai mi­niszterelnöknek. Azonnal fel­ajánlotta segítségét, amelyre az ausztrál kormányfő nem tartott igényt. Kijelentette: Carter szerinte az ausztráliai hús amerikai importjának megkönnyítésével segíthetne leginkább országának. Az ausztráliai sajtó egyik jellem­ző megnyilvánulása az esettel kapcsolatban: jó lenne, ha az amerikai tudósok végre úgy terveznének, hogy az űreszkö­zök fellövésük után ne zuhan­janak le, vagy ha mégis, ak­kor ne éppen ausztrálok fe­jére. (MTI) Mindent egy lapra-Ügy lehiggadtam, hogy még én se ismerek magamra-“ — mondta Franz Josef Strauss nem sokkal azelőtt (és talán éppen azért), hogy a nyugat­német jobboldal kancellárje­löltje lett. Kevés személyi döntés váltott ki az utóbbi időkben olyan szenvedélyes visszhangot az NSZK-ihan, sőt egész Európában, mint ez Kevesek lelkesedése, sokak aggodalma és rosszallása tölti meg a kommentárokat. Egy lap fényképet közöl, amelyen a hajdani hentes apa bika- nyakú utóda fölényesen moso­lyogva feltűrj inge ujját: -Most megmutatom!« Ez a beállítás igaz is, túlzó is. Va­lójában egy meglehetősen za­bolátlan, konzervatív politikus áll előttünk, hasonló nézetek­kel, mint például Angliában Margaret Thatcher, a Mun­káspárton győzelmet arató új miniszterelnök. Jövő ősszel lesznék a parla­menti választások a Német Szövetségi Köztársaságban és két fő csoport mérkőzik maid egymással. Az egyik a kor­mányon lévő szociáldemokra­ta-szabaddemokrata koalíció, amelynek kancellár-jelöltje Helmut Schmidt, a jelenlegi kormányfő lesz. A másik a jobboldali ellenzék, amely az Ikerpártból, a Keresztényde­mokrata Unióból és a Keresz­tényszociális Unióból álL A két unió elégedetlen volt ed­digi első emberével, kancel­lár-jelöltjével, Helmut Kohl­lal, újat keresett, s végül hosszú, kínos belső viták után Strausst emelte erre a poszt­ra. Választási kampányukat tehát ő vezeti, az ő fényképét láthatjuk majd a jobboldal plakátjain, s ha netán győz­nek, ő lesz az NSZK kancel­lárja, vagyis kormányfője. Ez a tét. Évtizedek óta vágyik erre Franz Josef Strauss, évtize­deken át megtagadta ezt tőle az unió. Most áttört. Két kér­dés bukkan fel e döntéssel kapcsolatban: miért húzódtak olyan sokáig a jobboldalon, hogy az ő nevét írják zászló­jukra, s mont máért tették meg? A válaszban bennefog- laltatiie a Strauss-kép fő vo­násai. Tartottak és tartanak tőle, mert három évtizedes politi­kai pályafutása — különösen annak első fele — erőszakos természetre vall, olyanéra, aki a cél érdekében nem válogat az eszközökben. Közhelynek számítanak már azok a régeb­bi botrányok, amelyekkel ne­vét kapcsolatba hozták, bár soha semmilyen bizonyíték nem bukkant fel, amely alá­támasztotta volna részvételét korrupciós ügyekben. Mint az Adenauer-kormány hadügy­minisztere, ő rendelte a rossz­emlékű Starfighter repülőgé­peket, homályos körülmények között szereztetett be harcko­csikat. Egy botrány kirobba­násakor rendőri erőszakkal próbálta belefojtani a szót a Spiegel újságíróiba. Ebbe az ügybe azonban belebukott. Ké­sőbb, a kereszténydemokrata- szociáldemokrata kormányzat pénzügyminisztere lett. tíz esztendővel ezelőtt pedig va­lamennyi kereszténypártivai együtt ellenzékbe szorult. Ö a Két miniszter lemondott Indiában A kormányzó Dzsanata pár­ton belüli válság újabb hullá­mai elérték a kormányt is: a miniszterelnöki iroda csütör­tökön bejelentette, hogy le­mondott Rabi Rai egészség­ügyi és családtervezési mi­niszter, illetve Dzsanesvar Misra energiaügyi állammi- nisztfer. A PTI indiai hírügy­nökség értesülése szerint Mis­ra a lemondását közlő levelé­ben azt hozta fel indokul De- szaj kormányfőnek, hogy a i kabinet kisebbségbe szorulása után nem kíván a kormány­ban dolgozni. A legújabb hírek szerint csütörtökre már több mint ötven képviselő , lépett ki a kormánpártból, vagyis egyre gyengül a Dzsanata a parla­ment alsóházában. Ez akkor következik be, amikor a par­lament az ellenzék által be­terjesztett bizalmatlansági in­dítványt vitatja. A bizalmi szavazást a jövő héten ejtik meg. pártiker kisebbik tagjának, a csak Bajorországiban működő Keresztényszociális Uniónak az elnöke, s egy esztendeje bajor tartományi miniszterel­nök. Mielőtt a parlamenti képvi­selők zárt ülésén kancellár­jelöltté választották volna, meg kellett küzdenie egy pár­ton belüli ellenféllel, az alsó- szászországi kereszténydemok­rata miniszterelnökkel, Ernst AlbrechtteL E két politikus a nyugatnémet jobboldal két áramlatát képviseli: az egyik rugalmasabb, a másik mere­vebb. Egy régebbi, szinte már klasszikusnak számító példá­val világítsunk rá a különbség lényegére. Az NSZK és a szo­cialista országok közötti szer­ződéseket eredetileg az egész jobboldal ellenezte, de a kö­rülmények láttán a mérsékel­tebb szárny (Albrecht mögött áll) hajlott azok elfogadására, a másik (most Strauss fémjel­zi őket) végig ellenezte a megállapodásokat A mere­vebb szárny »cserébe« a szer­ződésekért több politikai en­gedményt akart kicsikarni a szocialista felektől, az NDK-t illetően, a két német állam kapcsolatai tekintetében — a viszonylag rugalmasabb cso­port belenyugodott azokba a kölcsönös feltételekbe, melyek alapján a szerződések végül is létrejöttek. Most tehát a merevebb szárny képviselője került az uniópártok élére, a belső sza­vazás 135:104 arányban dőlt el Strauss javára. Nem min­denki feltétlenül Strauss hi­vő e 135 között sem, de jó­részük bizonyos kényszerhely­zetben érezte magát. Egyszer már, 1976-ban elvesztettek egy választást, olyasfajta kancel­lár-jelölttel — Helmut Kohl­lal — mint amilyennek most Ernst Albrecht látszik. Kit ál­lítsanak tehát az otthon és vi­lágszerte elismert szociálde­mokrata Helmut Schmidttel szembe? Ki tud olyan prog­ramot adni és képviselni, amely a választókat megraga- dóan eltér mind Schmidt, mind eddigi kancellár-jelölt­jük, Kohl módszereitől és po­litikájától? Ilyen csak egy volt pillanatnyilag a láthatáron: Franz Jo6ef StráUss. A bajor politikus egyetlen lapra tett mindent. Ha győz jövő ősszel, igazolja önmagát. Ha nem, minden ellensége és ellenfele nekitámad és élsöp- rik. Előre láthatóan élesedni fognak a belső harcok az NSZK-ban, a parlameü bal­oldal összébb zárja majd so­rait Straus szál szemben, ő pe­dig — akár akarja, akár nem — a jobbszélről szerezhet csak új szavazókat. Egy bizonyos, 1980 végéig nem lesz unalmas a nyugatnémet politikai élet, bár azt sem szabad gondolni, hogy az ő esetleges befutása valami egészen új NSZK-t te- i remt Európa közepébe. Még egy kereszténydemokrata kor­mány hatalomrákerülésével sem változna meg alapvetően az NSZK külpolitikája. Sáfár laare Szeparatisták - pekingi zsoldban Politikai válság fenyegeti az indiai kormányt: a miniszter­elnök Dzsanata párt ja elveszí­tette többségét a parlament­ben. Képviselőinek több cso­portja vált ki a pártból, amely annak idején különböző ellen­zéki erők tarka szövetsége­ként jött létre. A kivált tör­vényhozók most az ellenzék­hez csatlakoztak, s ezzel ala­posan megerősödött az indiai nemzeti kongresszus, amely­nek ma is vitathatatlanul leg­tekintélyesebb alakja lndira Gandhi, a volt miniszterelnök­asszony. A parlamenti csatározások közepette, a különböző pártok képviselői figyelmüket észak felé fordítják: ismét fellángol­tak a kínai határ közelében a bandaharcok. Peking hosszú ideje folyamatosan támogatja az indiai szeparatista erőket. Kezdetben a kínai vezetés arra számított, hogy sikerül Indián belül megvetni a lá­bát. Kudarcot vallott azonban az a törekvés, hogy erős maoista pártot hozzanak lét­re. A pekingi vezetés elvtelen hegemonista nagyhatalmi po­litikájából kiábrándultak még azok is, akik a hatvanas évek­ben a maoista receptet akar­ták alkalmazni Indiában. Kína ekkor a szeparatisták felé fordult. Indiában nem él olyan jelentős kínai szárma­zású többség, mint Délkelet- Azsia számos országában. Ott ezek, a -huacsiaok« jelentik Peking legfőbb támaszát. A kínai vezetés tehát Észak- India elmaradott törzseit, a nagákat és a mizokat környé­kezte meg. Korábban ezek az elmaradott népcsoportoknak a vezetői a CIA zsoldjában áll­tak. John Foster Dulles, a hajdani amerikai külügymi­niszter támogatta a. washing­toni hírszerzésnek azt az el­képzelését, hogy az észak­indiai, — többnyire keresz­tény hitre térített —, törzsek­ből valamiféle ütköző államot hozzanak létre India, Kína és Burma között, Indokína köze­lében. Ezek a tervek kudarcot val­lottak, a szeparatista törzsi vezetők pedig új gazda után néztek. Kina magára vállalta a nagák és mizok katonai ki­képzését, felfegyverzését. A szeparatista csoportok tevé­kenysége hosszú évtizedek óta arra irányul, hogy a Nagaföld és Mizoram területeken zavar­ják a békés életet, a lakosság termelő munkáját. Az indiai biztonsági erők az elmúlt hetekben több mizo fegyveres csoportot tettek ár­talmatlanná. Ezek bevallották: Kínába képezték ki őket, kí­nai fegyverekkel és kínai uta­sításokkal hatoltak be Indiá­ba. Sőt, vezetőjük — mint ahogy arra egy ellenzéki kép­viselő rámutatott — szoros kapcsolatot tartott fenn az Űj-Delhi kínai nagykövetség­gel is. Ezek az akciók azt bi­zonyítják: Peking minden al­kalmat felhasznál arra, hogy zavart keltsen a szomszédos országokban, ha érdekei úgy kívánják, nem riad vissza a katonai beavatkozástól sem. hagnemben — arról beszélt, hogy -meg kell állítani az irányzatot« — amely — úgy­mond — a Szovjetunió hadá­szati fölényéhez vezethet. A katonai vezetők aggodalmas­kodtak a szerződés ellenőrzési'

Next

/
Oldalképek
Tartalom