Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

Hogy érzi magát a munkahelyén? A főnök hangulata Iv-kamerók Leltéről A híradástechnika nagy feladatai Igen, ez fej egy »közérzeti szempont-«. A ,'közvetlen föiöt- tes jó vagy '.rossz kedve — amely különb cteő, magán jel­legű és munkahelyi elemek-! bői tevődhet össze — óhatat-' lanul kihat a vmunkatársak magatartására, sőt egymás közötti kapcsolatáig is. Vicc­lapok kedvelt témája az ép­pen morózus hangulatú főnök párnázott ajtaja előtt lábujj­hegyen közlekedő i beosztott. Nos, a műhelyekben azért nem járnak surranó 'léptekkel mondjuk a művezető ^irodája, kalickája előtt, és sokkal nyíl­tabban, keményebben — ese­tenként durvának is minősít­hető módon — reagálnak a fizikai dolgozó beosztottak fő­nökük valamely intézkedésé­re, vezetői megnyilvánulásá­ra. Azért lényegében a ' köz­vetlen fölöttes szerepe itt is jelentős, a véle való kapcso­lat sokat hozhat a konyhára, de el is juttathat valakit idteg- kimerülésik vagy távozásig. (Jelentős kereseti különbségek alakulhatnak ki aszerint» lei, milyen munkát kap.) Milyennek tartják közvet­len főnöküket a megkérdezett munkások? A kapott válaszok­ra büszkék lehetnék a cso­port- és a brigádvezetők, ál­talában a közvetlen irányí­tásban dolgozók: nagyon jó osztályzatot kaptak. De vajon tárgyilagosan állt-e össze a »minősítésük-« ? A kapott 90 százalékos elé­gedettségi mutató fölöttébb kedvező kapcsolatokra, termé­keny összhangra utak (Az egytizedes arányt kitevő »elé­gedetlenek-« elsősorban azok közül kerülnek ki, akik nem tartják igazságosnak az üze­men belüli jövedelemelosztást, illetve szervezetlennek ítélik munkájukat; vagyis általában elégedetlenek, valószínű jó­részt sértődöttek is.) A magas elégedettségi szintet azonban csak akkor tekinthetnénk egyértelműen pozitív jelenség kifejezőjének, ha mögötte kö­vetkezetes, kellően szigorú és tárgyilagos, az érdekék össz­hangját rendre megteremtő, ugyanakkor humánus vezetési gyakorlat lenne. Azaz a de­mokratikus irányítási stílus érvényesülne. A személyes ta­pasztalatok, a beszélgetések, a más irányú, de ehhez is ada­, lékokat , szolgáltató vizsgála- itok azonban arról győztek .meg, hogy a közvetlen terme­lésirányításban dolgozók nem állnak ilyen arányban hiva­tásük magaslatán: igen gyak­ran nem 'vezetői, ; inkább ki­szolgálói ás kiszolgáltatottjai ! beosztottailsnak. A már em- jlített szervezési gondok, a jcsaknem mindenütt meglévő, ^időszakos vagy állandó mun­kaerőhiány miatt ugyanis a vezető gyaikran kényszerül többiétrmmkát kérni — fize­tettet és társaidalmit —, ame­lyet nem mindig vállalnak — és .nem mindenki t — szívesen. Továbbá: a fegyelmezetlen magatartást, a hanyag mun­kát .nem mindig 1 merik bün­tetni, hiszen — különösen a Icon j irmik tu r ális szakmában dolgozók és a segédmunkások — /könnyen megválnak a munkahelyüktől. És persze egyetlen üzem nem tud elszi­getelődni azoktól az általános hatásoktól, amelyek a társa­dalom ) minden területén tet­ten érhetők és ■ a vezetők— beosztottak közti i álhumánus, »kötelezően közvetlen«, köl­csönösen. elnéző kapcsolatok­ban nyilvánulnak meg. Végül/azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közvetlen vezetők iegtöbbszötr abból a közösségből kerülnek ki, amelyben \ korábban beosztott­ként dolgoztak. Így a baráti hangnem nehezen vált át megfelelő irányítási stílusra. Sokan nem tudják feloldani a haveri kapcsolat: fönntartá­sának igénye és a 'vezetői ha­táskör érvényesítése közötti ellentmondást. Ez rendkívül kiegyensúlyozatlan viszonyhoz . Megjelent a piacon két új csípősségmentes fehér húsú, nagy testű, édes paprika, amelyet több éves munkával a Kertészeti Kutató Intézet és a Kertészeti Egyetem neme­sített, s elsőként a soroksári kísérleti üzemben, szüretelhet­tek belőle. Az új ’ fajták — a fehér özön és a soroksári hajtató — nemcsak kitűnő ízűek, de bővebb termést is adnak az eddig elterjedtek- nél, egy tőről évente többszö­vezet; ebbe egyszer belefér a trágárságig süllyedő közvet­lenség, máskor viszont durva sértésnek hat. A megalkuvás, a következetlenség ilyen kö­rülmények között elkerülhe­tetlen. Ezek a magatartási elemek — pl. az anyaghiány miatti átcsoportosításkor — abban nyilvánulnak meg, hogy elsősorban a vezetett közösség érdekei érvényesülnek a dön­tésekben, a megoldások mód­szereiben, mintsem az egész üzemé vagy a gyáré. (Pl. »alibi«-munka, állásidőben.) Hasonló a helyzet a túlóra- igények megállapításában is, különösen egyes munkahelye­ken. Természetesen nemcsak li­berális stílus húzódik meg az elégedettségi mutató mögött. Hiszen az irányításban dolgo­zok jelentős része megfelelő képességekkel látja el felada­tát — rendszeresen vesznek részt ilyen irányú képzésben — hivatásának tekinti az irá­nyítást, a szervezést, és igyek­szik összehangolni az általa vezetett közösség és a munka­hely érdekeit Mégpedig úgy, hogy közben a minimálisra csökkentse a döntéseit befo­lyásoló szubjektív tényezőket Vagyis nyílt, demokratikus irányítást érvényesít és még a látszatát is kerüli a kor­rumpálódásnak. Tulajdonkép­pen az ilyen vezető kap meg­alapozottan jó minősítést be­osztottjaitól, tesz szert tekin­télyre még akkor is, ha óha­tatlanul előfordul közöttük vita, súrlódás, sőt hangos ve­szekedés is. Paál László (Folytatjuk.) ri szürettel egy kiló is le­szedhető. A nagy testű papri­ka súlya a 10 dekagrammot is eléri a hagyományos, átlag­ban 4—6 dekát nyomókkal szemben. A nemesített paprikát Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye mezőgazdasági üzemei termesztik, de már más me­gyéktől is érdeklődtek iránta, s várhatóan az egész ország­ban elterjed majd. A budapesti Híradástechni­kai Szövetkezet 1969-ben te­lepített üz.emet Lellére. A munka egy régi épületben kezdődött. Ma korszerű üzem alakult ki közel a Balatonhoz, és olyan technika honosodott itt meg, amelyik teljesen ár­talmatlan a környezetre, nem szennyezi azt: jól felkészült szakemberek irányításával a tv-technika élvonalát jelentő termékek készülnek Lellén. A szövetkezet főmérnöke Földesi István. — A leilei üzemet a vidéki ioartelepítési program kere­tében hoztuk létre. A megye ösztönzése ellenére egy kicsit féltünk attól, hogy nem lesz állandó munkaerő, esetleg télre feltölthetjük a létszá­mot, de tavasszal — amikor kezdődik az idegenforgalmi szezon — itt hagynak bennün­ket az emberek. Nem lett iga­zunk: a dolgozók győztek meg bennünket, hogy az állandó munkát nem cserélik fel a magasabbnak tetsző nyári fi­zetésért. Ez a felismerés ha­tással volt a lellei üzem fej­lődésére is. A készáru gyártá­sának megszervezése nem szerepelt a terveink között. 1968-ban — a körülmények változásának hatására — a régi elképzelés is változott. Azt mondtuk: a leilei üzem­nek ezentúl is fő feladata lesz a mechanikai alkatrészek gyártása, de az elektromos késztermékek szerelését is meg kell szervezni. — Mit jelent ez a gyakor­latban? • — Például azt, hogy itt ké­szülnek az olimpiai színes monitorok: az idén összesen kiiencszáz darabot gyárta­nak. A monitorok mellett ez­res nagyságrendben készülnek ebben az üzemben kamerák, melyeknek jelentős része tő­kés exportra kerül. Leilén ké­szítik az egyik tv-technikai nagyberendezéshez a munka­helyi részt. Az ide telepített termékekre a nagy darabszám a jellemző. Ma már — a fel­szereltséget és a felkészültsé­get figyelembe véve — úgy ítéljük meg, hogy Balatonlel- lén mindent gyártani tudnak, ami a szövetkezet profiljába tartozik. Amíg idáig eljutot­tunk, sok minden történt: gon­doskodni kellett a vezető szak­emberek letelepítéséről, a munkások képzéséről és az üzemnek cél műszerekkel való ellátásáról. Ez az utóbbi biz­tosítja azt, hogy a betanított munkások is képesek legye­nek bonyolult feladatok ellá­tására. A szövetkezet arra tö­rekedett, hogy Lellén ugyan­azokat a technológiai feltéte­leket biztosítsa, mint a buda­pesti üzemben. Van olyan be­rendezésünk is, amelyik itt korszerűbb, mint a központ­ban. A feladat most az, hogy ezeket az eszközöket jobban kihasználjuk. — Hol a helye a magyar híradástechnikai iparban a szövetkezetnek ? — Tavaly 920 millió forint volt a termelési érték. Ebből 700 millió forint értékű ex­portra került. Szövetkeze­tünkben az egy főre jutó ter­melés majdnem kétszerese a híradástechnikai ipar átlagá­nak, ugyanakkor lényegesen alacsonyabb az átlagnál az egy forint termelésre jutó esz­közök értéke. Mindent készí­tünk, ami a tv-technikával kapcsolatos: a szervizműsze­rektől a professzionista stú­dióberendezésekig terjed a skála. A mi műszereinkkel ed­dig tizenöt tv-gyárat szerel­tek fel a Szovjetunióban. Termékeink között jelentős csoportot képviselnek a zárt­láncú ipari tv-rendszerek, amelyeket a közlekedésben, az egészségügyben, az okta­tóban és — egyre inkább — a biztonságtechnikában hasz­nálnak. Példaként elmondom, hogy a repülőtereken működő csomagvizsgáló berendezések kameráit mi készítjük. Ezek a kamerák a legjelentősebb tőkés exportcikkek közé tar­toznak. — Miként kapcsolódik eh-- hez a programhoz a lellei üzem ? — Ez az üzem nem külön­álló, hanem szerves része a Híradástechnikai Szövetke­zetnek. Az itt készített alkat­részek biztosítják a folyama­tos termelést. Ma két korsze­rű csarnokban háromszáz em­ber dolgozik, egyre magasabb műszaki színvonalon. Ennek előfeltétele a felkészültség ja­vítása volt. A jól képzett szakembereket viszont nem­csak nálunk, más vállalatok­nál is keresik. Elmondok egy példát: a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat játékauto- mata-termet létesített. Műsze­részt tőlünk »csábított« hozzá: több száz forintot ígért az it­teni fizetésére. A műszerész munkahelyet változtatott. Ne­künk is kellett volna, de nem tehettünk mást, mint a maga­sabb bérért elengedtük: nincs módunk olyan mértékű bér- fejlesztésre. A szakemberek képzésének költsége viszont bennünket terhel: több mint negyven fiatallal foglalkozunk jelenleg is a lellei üzemben. Az utánpótlásnak ugyanis ez a legjobb módja, és erre az utánpótlásra lehet építeni a lellei üzem jövőjét. — Milyen lesz ez a jövő? — Tárgyaltunk a tanáccsal arról, hogy tovább bővítjük az üzemet: kértük, hogy bizto­sítsanak erre lehetőséget te­lekkel, vagy más meglévő te-, lep átvételével. Bőven termő, kitűnő ízű Dr. K. L Gombolyítás bérmunkában Bérmunkát vállalt a Budapest Kötőipari Szövetkezet len­gyeltóti üzeme a kaposvári Háziipari Szövetkezetnek. A lengyeltótiak évente tíz tonna fonalat gombolyítanak a ka­posváriaknak. A Háziipari Szövetkezet viszi a fonalat Len­gyeltótiba és száliítja Kaposvárra a felorsózott mennyisé­get. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű a szölőmolyok elleni védekezés Megállt hát, s visszanézett: vajon mennyire jött el, nem kellene-é megfordulnia? Jó messze volt a komp, már jött is a túlsó partról, s talán üre­sen. Erre lejjebb egy lelket sem látott az ártér sűrűsödő bokrai között. Sima tükrű tó­csák csillantak meg, ahogy a nap bevert a réseken. Tapsikolt egy kicsit tétován, feljött a talpa alatt is a víz. Messze jár már úgyis az a löszeres kocsi; megindult visz- szafelé. Egyszer csak szembejött vele a szőke szöcske. De most nem szöcskézett a zsombikon, leté­rült ő is a partig, s a vizes fövenyen emelgette a bakan­csát; cuppogott, ahogy köze­lebb ért — Maga meg még mindig itt van! Nem megmondtam, hogy menjen el a lőszeres kocsival?! — Nem akartam.­Megállt, szelíden a katona szemébe nézett. — Fegyveres erővel fo­gom visszavitetni! Mit keres itt?! Honnan jött?! — Pestről. Pestről jöttem. Még egyszer találkozni aka­rok a __ férjemmel. N agyon nehezen mordta ki ezt: a férjem. Furcsa volt, idegen volt. Hiszen nem is él­tek együtt, szinte semmit. — Van-e valami irata? Ami­vel igazolja a személyazonos­ságát? Kivette a bukszát a szatyor­ból. Az oldalsó rekeszben volt három boríték meg a beje­lentője és a házasságlevél. Azt adta oda néki, a házasságleve­let, hogy lássa: nem a leve­gőbe beszél. A katona elvette, elolvasta a neveket. — ... Kis András. — Ismeri? Az csak szótlanul böngészte a papírost. — Nem ismeri? — Csáti Aranka. — Fel­pillantott rá, mintha azono­sítaná. — Azt hittem. Poroszlón ta­lálom. De mondják, hogy már átmentek a Tiszán. — Elöljáróság.., anya­könyvi hivatal... — dünnyög- ve olvasta A magyar királyi vastagon át volt húzva. A dá­tumnál megállt, dünnyögve sem mondta ki. — Májusban esküdtünk. A szőke katona egy szem­rezdülést sem engedett meg magának. Az asszony hasára szeretett volna nézni, de nem mert » — Két és fél hónapja, igen. De én már mindjárt kilenc- hónapos vagyok. A katona odanyújtotta a papírokat. Nem mondta, hogy köszönöm; nem mondta, hogy tegye el... — Azóta nem is láttam. Mi­óta megesküdtünk. A katona nem szólt; meg­igazgatta a derékszíját; aztán a sapkáját. — Mindenféléket beszélnek — mondta neki ártatlan kis- lányhangon. — Ki tudja, mi lesz ... Most énnekem oda kell mennem. — El ne ejtse már azt a •bukszát! Bele a vízbe... Istenem, el akar menni! — riadt meg, s majdnem utána­kapott. — Majd itt várok, jó?! — csak ezt a kis horgot vetette végül utána. De hogy meg­erősítse, mint egy közös meg­állapodást, rögtön maga elá is simította a szoknyáját, és le­ült a szélső zsombikra, ölébe vette a szatyrot. — Majd itt üldögélek. Elüldögélek itt, ameddik kell A katona elment. Nem szólt se igent, se nemet, csak elment. Szőke szöcske, morgott ma­gában a fiatalasszony. Nem akarta eldönteni, hogy vár-e tőle valamit, vagy se. Csak ült. Május óta nem láttam — rezgett benne még egy kicsit vissza, ahogy az előbb célsze­rűségből ki kellett mondania. Május óta. De nem kezdett el bánkódni emiatt. Nézte in­kább a vizet, a teteje olyan nyugtalanul fodrozódott. A komp a füzesen túl megálla­podott a parton. Nem kötött ki; járatta a motorját. Nem is nézett oda. Hallot­ta, ahogy a katonák talpa düh­ben a deszkán, s mintha lát­ta volna, ahogy, igen, ezek is magasra tartják a puskájukat, amikor ugrank. De nem nézte őket; csak a vizet nézte, a sá­ros, nyugtalan vizet. És ült, mozdulatlanul, ölé­ben a gyékényszatyorral. Egy kis csónak jött át ké­sőbb, furcsa módon az orrá­ban és a farában egy-egy evezővel. Lehet, hogy ez is ott akart kikötni, feljebb, a füzesnél, de a víz lejjebb so­dorta. Figyelte, hogy viasko­dik a két evezős; de nagy volt a Tisza sodra, levitte előtte a csónakot. S rajta is jóval túl érte el aztán a partot, ő köz­ben csak ült, figyelt, ölében a szatyorral. Egyszer csak jött megint a szőke, két másik katonával. Elsiettek mellette, nem szól­tak, oda igyekeztek a csónak elé. Az egyik bele is gázolt a vízbe, csak úgy, bakancsosán, és orránál fogva húzta ki a csónakot. Hosszú láncot dob­tak belőle partra; ráhurkolták egy fűzfabokorra. Ki támogattak egy sebesül­tet, a feje, karja csupa véres pólya volt, de a maga lábán lépett ki a csónakból, aztán megállt idétlenül, kicsit ferde nyakkal; nézte, hogyan eme­lik ki a másikat. — Milyen jó kis hordágya- tok van! — mondta az egyik katona. — Sátorlapot varrtunk pet- rencerúdra. Jobb, mint az igazi. — Le ne tegyétek! Kézből vegyétek át! — intézkedett a szőke. De ugrott maga is, tar­totta egy darabig az egyi ru­dat. Addig tartotta, míg a kato­na, aki a hordagyat dicsérte, át nem vette tőle. Akkor a szőke odafordult a csónako­sokhoz. De halkan szólt ve­lük, nem lehetett érteni. Mégis a fiatalasszony most felrángatta a cipőjét, sebté­ben meghúzta, bekötötte; az­tán felállt, karjára vette a szatyrot, és sietség nélkül el­indult a csónak felé. (Folytatjuk.) Megyénk házikerti és nagy- Í üzemi szőlőiben május végén ! — június első napjaiban he­lyenként számottevő fertőzé­séket okoztak a szőlőmolyok hernyói. A tartósan meleg, csapadékszegény időjárás a hernyók fejlődését felgyorsí­totta, így viszonylag egyszer­re, nagy tömegben bábozód- tak be. A változékony, csapa­dékos júniusi időjárás a bá­bok fejlődését nem. befolyá­solta, és június utolsó dekád- jában már a lepkék nyári nemzedékének a rajzása is megkezdődött. A lepkék repülése folyama­tos, egyenletes. A gyakori csa­padékos éjszakai harmatkép- ződéses időjárás a lepkék éré­si táplálkozásának kedvezett, s ennek következtében a to­jásrakásuk is szokatlanul bő­séges. A tojások fejlődése za­vartalan. Az első hernyók ke­lése a vártnál valamivel ké­sőbb, július 12—16 között, a hernyók tömeges kelése pedig július 19—23 közötti időpont­ban várható. A védekezéseket az első hernyók kelésének időszakában javasoljiik meg­kezdeni, majd a lárvák töme­ges megjelenésének időszaká­ban ismételjük meg a Ditri­ton 50 WP, Unitron 40 EC 0,2 százalék, Sevin 85 WP 0,2 szá­zalék, Lebaycid 40 WP 0,15— 0,2 százalék, Bi—58 EC 0,1 százalék, Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos töménységű rovar­ölőszer valamelyikével. A most károsító nemzedék elleni védekezést megnehezíti az a körülmény, hogy a kis hernyók rögtön berágják ma­gukat a szőlőbogyóba. és ek­kor már nagyon nehéz az el­lenük való védekezés. A vár­ható erős hernyófertőzések megfékezése csak gondos, jól időzített védekezésekkel való­sítható meg. A hernyók fürt- kártételének megelőzésével a szürkerothadás (botritisz) fer­tőzési lehetőségeit is csökken­teni tudjuk. A jelenlegi ziva­taros időben ugyanis a beteg­ség rohamos terjedésének a veszélye továbbra is fennáll. A rovarölőszerhez feltétlenül keverjük a Mycodifol 0,2 szá­zalékos, Ortho—Pháltan 0,2 százalékos vagy a Zineb 0,2 százalékos + Tipsin—Metil 70 WP 0,1 százalékos készít­ményt, illetve kombinációi­nak valamelyikét. Feltétlenül keverjünk még a permetlé- hez a lisztharmat ellen hatá­sos Karathane FN—57 0,75— 0,1 százalékos oldatát is. A szőlőüsztharmat fertőzések veszélye a lehűlés, csapadékos időjárás ellenére továbbra jc nagy. Molnár Zoltán w 4 ftlii v Á J a ■/-i JT • jjijßB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom