Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
Traktorosnak voltak Vass Ilonka életgrafikonja csenko. Mint a Távol Moszk- % vától fiatal Éj női főszereplője ... Napszámos lány voltam az urak Magyarországán — kezdi —, ha nem jön a szabadság, még ma is Osztopánban gürcölök, az uraság földjén. Űj életemet egy szovjet filmnek köszönhetem. Címét már nem tudom. Csak azt, hogy traktoroslányról szólt. Gondolkozni kezdtem: mi lenne, ha én is gépen ülnék és szántanám a határt berregő masinámmal.« így színeződött a valóság újságírói közreműködéssel — az, hogy gépállomási szervezők jöttek agitálni — csillogó legendává az újsághasábokon. Ülünk a lengyeltóti Ady Endre utcai ház asztalánál a hajdani Vass Ilonkával, a mai Kiss Ferencnével, és elevenítjük a traktorosi múltat, azokat az időket, amikor bányásznak, traktorosnak kapacitálták a lányokat, engyem- rangúságuk félreértelmezéséből-e, szükségből-e; ki tudja? — Az első időkben nemcsak dolgoznunk kellett, hanem magunk jártunk a munka után is. Agitáltuk az egyéni parasztokat a gépi művelésre. Verssel, muzsikával, műsorokkal. Tehát a kereset attól függött: ki milyen jól agitált. Ki mennyi földet tudott gépi munkálásra szerződtetni. Nem mondom: az első munka nekünk, traktorosoknak sem tetszett. De belejöttem, és sokat teljesítettem. — Utánanéztem. A »sztálini műszakban«, majd a munka ünnepére 570 százalékot. — Felelős vezetője voltam a traktornak. A beosztott vezetőm férfi volt 6 értett a javításhoz, géphez. Később mát én is. 1950-ben egy Erdei Ferenc vezette parasztküldöttséggel — Az életem? Nem mondhatom, hogy teljesen sikeres volt... Vass Ilonkát — dombóvári, majd osztopáni napszámos- lányt — magasra kapta az a legendás »-fényes szellő«. Újságcikkek születtek róla, s ahogy ma értékeli akii őri szereplését: reklámember volt. Ötszázhetven százalékot teljesítő élő szimbóluma »a« traktoroslánynak. Kevés nála szerényebb »sztárral« találkoztam — 1949-ben jöttek agitálni Osztopánha, ahol mi árendás házban laktunk. »Lányok, gyertek traktorosnak!« Én úgy gondoltam, lendíthetek valamit a sorsunkon. így kerültem a lengyeltóti gépállomásra, huszonnégy évesen. Én voltam az első lánytraktorista Tótiban. A gépállomást avató felvonuláson már vezettem, pedig még semmit sem értettem a géphez; egy férfi, állt mögöttem, aki mondta, mit csináljak. Eleven reklám voltam, A korabeli újság nem ilyen sallangtalan szavakkal számolt be Vass Ilonka döntéséről. A Somogyi Napló 1950. július 16-i száma így lelkesedett: »... igazi hős lett belőle, a magyar Tanja Vasziljegy hónapos tanulmányútra küldték a Szovjetunióba. — De azt a búzát, amely egy száron több kalászt nevelt többé sohasem láttam ... Szinte fel sem ocsúdott az utazásból, amikor az a »szél« megpörgette, magasba kapta: ő lett a nagyatádi járás DISZ-titkára. — Atádi pályámnak egy baleset vetett véget A háromfai gépállomásra voltam hivatalos este 6-ra. A megyétől kaptam egy kerékpárt de szégyen ide, szégyen oda: a traktort tudtam vezetni, a biciklivel nem bírtam. Már déli 1 órakor elindultam, hogy odaérjek. Tekertem, s csak arra emlékszem, hogy leestem. Nekihajtottam egy lovas kocsinak, a ló megijedt, én valahogy a patájába akadhattam. Agyrázkódást szenvedtem, a kerékpár tropára ment... Kis túlzással mondhatni: mire magához tért, a megyei DISZ-bizottságon találta magát, majd a három hónapos pártiskola után Budapesten az országos DISZ-központban, mint instruktor. A megyékre kiszabott feladatokat kellett »levinnie«, teljesítésükben segíteni és ellenőrizni ... — Közben menyasszony lettem, a vőlegényem tóti traktoros volt; nem akart Pesten élni. Én sem, pedig lakást kaptunk volna. Hazajöttünk. Politikai helyettese lett — ez afféle komisszári munka volt — a kiüti gépállomásnak, majd, amikor a lánya megszületett: állás reményében újra Lengyeltótiba költöztek. Tíz éve »élszeleit«, mert az állást a gépállomáson már betöltötték. Azután mégis visz- szakerült; igaz, akkor már a kaposvári Mezőgép gyáregységeként működött a hajdani gépállomás. Nehéz fizikai munkát végez, darabológépen dolgozik. Kies Ferenc, a férje lakatos, így tulajdonképpen az ő kezéhez készíti eló a munkadarabokat Raktári állványokat, felrakó gépeket gyártanak. Nőbizottsági elnök az üzemben, a lánya Pestre ment férjhez — ő már közgazdasági technikumot végzett —, s van unoka is. Húga a móri járás párttitkára. — Ha újra traktorra ülhetne... — Lehetnék fiatalabb, akkor igen! Leskó László 36. részi Schmütz szeme sarkában megjelent egy könnycsepp. Elek hirtelen megszánta. — Megkapod — mondta — meg hát. Végül is ez tisztességtelen úton jött, hát menjen is eL Vidd. Jobb, ha mindjárt be is fizeted az egészet, mielőtt abba is belekötnek. Abba kell hagynunk. Menj, intézd el, aztán gyere vissza. Értekezlet után ráérek. Schmütz három és fél óráig volt távol. Aztán megint megjelent Elek munkahelyén, a Permetező Vállalatnál. Az értekezletnek már vége volt, Elek belenyúlt a fridzsiderbe és előszedett két homályost. — Nesze. Schmütz apatikus volt. Befizette a maga és Elek pénzét, a kivetett adó összesen három forint hatvan fillért hagyott meg neki. — Még a tanuló is milliomos hozzám képest — szo- morkodott. Elek széttárta a karját. — De talpraállunk öregem. Talpra. Majd megmutatjuk ezeknek. . = így jött el a nyár. Schmütz visszaköltözött - Elekhez, aki valahogy megszokta a kis embert. Szegények ugyan nem voltak, a tangentor bezárt, Schmütz végül visszaadta az ipart a főilletékesnek. — Erre még vártam — mondta — ezt még én szerettem volna elintézni... Tudja, nálunk is valahogy hasonlóan mennek a dolgok. Valaki, valahol, valamiről kap egy fülest, és én penderülök kifelé. Az hírlik, hogy én foglalom el a pénzügyi osztályvezető székét. Eleonóra mondta nemrég. És ... mondja csak, Schmütz barátom ... Találkozunk még valaha? Schmütz füstölögve távozott. Még hogy találkoznak-e? Lehetséges, csak másképpen, mint ahogy elképzeli. Fog ő még hajlongani előttem, gondolta. Ez megtetszett neki, nevetgélt. Sietett haza, meleg nap volt, Elekkel strandra készültek. Nyáron Schmütz szabad volt, ősszel és télen dolgozott. Visszatért a régi foglalkozásához, a piros vegytinta árulásához. Egy-két napra eltűnt, végigpecsételte egy-egy szociális otthon lepedőit, párnahuzatait, aztán mint aki jól végezte dolgát, megpihent Két hétre. De nyáron szünetet tartott. Elek már felöltözve várta. Tarka mintás, rövid ujjú inget viselt, kockás fürdőköpenyét hanyagul vetette a karjára. Schmütz fürgén kotort a cókmákja után, aztán elindultak. A strandon végiglépkedtek a virágok között, jobbra-balra bámészkodtak, mindenfelé jó nők hevertek. Elek megszólalt: — Egy homályost? Schmütz bólintott. Odaérve a büfé pavilonja» hoz, hirtelen elsötétült a világ. Beborult volna? Nem, csak egyetlen, nagy gomoly- felhő takarta el a Napot. Elek sorbaállt, Schmütz a könyöklőnél várta. Vidám és tarka volt a világ körülöttük, Schmütz lelkében béke volt. Elek arra gondolt, hogy délután Szilviával... Nem, nem Szilviával. Médike jobb. Karcsú, és darázsvókony a dereka. Nagyot nyelt, bajusza megremegett. Felkapta a sört és hosszú kortyokban leengedte. Aztán Schmützre nézett. Valami nem stimmel. Schmütz, mint akit hipnotizáltak, egy pontra meredt. Vértelen, papírvékony ajka időnként megrángott. Aztán óvatosan odanyúlt Elek karjához. — Odanézz — suttogta. Elek odanézett. A büfé pultján belül egy forgó hengerre lett figyelmes. Felül nagy tartály volt, sárga massza folyt a hengerre. Alul a forgó henger pedig ontotta kifelé a palacsintákat. Schmütz szája kinyílt. Odaléptek a púihoz, úgy bámulták a masinát. Automata palacsintasütő! Aztán Elek valami furcsa hangot hallott, mint amikor a gyóntatószékben valaki sietve elsorolja a bűneit. Schmützre nézett. Schmütz az égre fordította a tekintetét és halkan, száraz torokhangján motyogott. — Egy palacsinta kettő negyven — morogta — ez percenként négyet, ötöt kidob, mondjuk, ötöt. Az ötször kettő negyven, az tizenkét forint, egy óra alatt hatszor tizenkettő, egy műszakban... A felhő odébbkerült, a világot hirtelen beragyogta a fény. CV<*e> Tánccal, dallal Szövetkezeti együttesek bemutatója Boglárlellén Az 57. nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét szombaton Boglárlellén tartották. Dr. Kiss József, a Mészöv elnöke méltatta a szövetkezeti összefogás jelentőségét. Az ünnepség után indulták el a fogyasztási szövetkezeti együttesek és a meghívott vendégcsoportok, a hajó- és vasútállomás sétányán a me- mettáncversenyre. A 22. Béke és barátság bemutatóra tizennégy együttes jött eL Két vendégcsoport vett részt a találkozón: a Magyarországon élő görögök Beloiannisz Táncegyüttese és a Jugoszláviából érkezett Ladi- naci Barátság népi együttes. A színpompás felvonulást szép számú érdeklődő tekintette meg. sokan máris egyenesen a szapadtéri színpadhoz siettek, hogy részesei legyenek a műsoros bemutatkozásnak. A menettáncverseny néhány igazán kiemelkedő produkciója azt ígérte, hogy az esti szereplésben sem fogunk csalódni. így történt: az utóbbi évek legsikeresebb bemutatóját láttuk szombaton este a leilei szabadtéri színpadon. Nőtt az együttesek fegyelme, ez hozzásegítette őket ahhoz, hogy tudásuk javát adják. A bemutató műsorának szerkesztése lehetővé tette, hogy a nézők elé ne kerüljenek azonos produkciók. Az együttesek — a táncosok és a kórusok — az eddigi kiemelkedő szerepléseik alapján kaptak meghívást a találkozóra. A szövetkezeti együttesek sikeresen vettek részt a megyei művészeti szemlén, további fejlődésük is biztató. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a hagyományőrzés mellett egyre sikeresebb koreográfiákat készítenek, illetve mutatnak be. Az idei közönségsiker forróbb volt, mint eddig bármikor: sok száz vendégnek csak állóhely jutott Ureczky Csaba teljesítménye érdemel említést (Az utóbbi időben alaposan megfogyatkozott a szólótáncosok száma. Ideje erre fölfigyelni!) Kedves színfoltja — és a táncos utánpótlás nevelésének biztató mozzanata — volt a kará- di gyermekcsoport népi játéka. A szuloki német nemzetiségi együttes vidámságával ajándékozta meg a közönséget, s ez is új színt jelentett a tarka csoportban. A buzsáki népi együttes elsősorban énekkarként nyújtott élményt A leilei csoport a fejlődés szakaszába lépett. Külön kell szólnunk a kórusokról. A vörsi pávakör, valamint a somogysámsoíni citerazenekar és menyecskekórus, a török- koppányi menyecskekórus mindegyike dicséretet érdemel. Szép, tiszta énekléssel, hangulatteremtő erővel a Somogy sámsoniak egy kicsit többet nyújtottak. (Műsorukat azonban megújíthatnák.) A két vendégegyüttesről: a görög tánckompozíció képes volt felidézni a népi ünnep valós hangulatát. A virtusos férfi táncjeleneteket a női kar finom mozdulatokkal kísérte, s így teremtett kellemes összhangot. f A bemutatóin díjat kapott a szennai népi együttes, a helyi Belie táncegyüttes és a somogysámsoni csoport. A tö- rökkoppányiak, a karádiak és a marcali együttes szóló párosa külön dicséretben részesült. A menettáncverseny díjazottjai: a siófoki Balaton táncegyüttes, a marcali Baglas és a berzencei népi együt~ tes. Horányi Barna A berzencei lakodalmasok. Ünnepi volt a műsor indítása is. A szennai lakodalmasból láttunk részleteket. Nyolc percnél egyik együttes sem kapott többet a szereplésre. Itt nagyon éreztük, hogy ebbe az időegységbe képtelenség belezsúfolni a szennai lakodalmast. A berzenceiek ász- lós-lakodalmasa sok régi folklórelemet tartalmaz. A feldolgozás színvonalas. A balatonszentgyörgyi Kis-Balaton táncegyüttes produkciója oly mértékben volt azonos a Bag- laséval, hogy ez már kifogásolható, noha szépen táncolnak. A siófoki Balaton tánc- együttes csárdása fölmutatta mindazokat az erényeket, amelyekkel az együttes büszkélkedhet. Talán a temperamentumuk volt egy kicsivel fáradtabb a kelleténél. A marcali Baglas népi együttes műsorából elsősorban a párostánc emelkedett ki: ifj. A siófokiak látványos menettáncából Családi pótlék 29 ezer családnak Többségben a kétgyermekesek — 247 milliós társadalmi kiadás Tavaly a nemzeti jövedelem 12,2 százaléka ment társadalombiztosítása. kiadásokra hazánkban. Ez a több mint 62 milliárd forint igencsak meghaladja az 1971. évi arányt, amikor a nemzeti jövedelem 8,3 százaléka (24,8 milliárd forint) került fel- használásra erre a célra. S a kép így még nem is teljes, hiszen ezek az összegek nem tartalmazzák az egészségügyi és gyógyszerkiadásokat. Államunk nagy gondot fordít a társadalombiztosítási ellátások fejlesztésére. Amíg 1971-ben az ellátások egy dolgozóra eső forintértéke 2,2 havi, 1978-ban mór 3,2 havi keresetnek felelt meg. Somogybán a társadalom- biztosítási és az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás költségei között — az ösz- szeg nagyságát tekintve — a családi pótlék áll a második helyen: a somogyi családok tavaly 247,2 millió forintot kaptak, 3,1 százalékkal többet, mint 1977-ben. Az alkalmazásban állóknak 6,8 millió, a tsz-tagoknak pedig 586 ezer forinttal többet utaltak ki, mint az előző évben. Az utóbbi három évben 27 283-ról 29 166-ra emelkedett azoknak a családoknak a 6záma megyénkben, ahova a postás havonta rendszeresen viszi a pótlékot; az ilyen családok száma tavaly 950-nel nőtt az 1977. évihez képest. Érdekes képet kapunk, ha a családi pótlékban részesült családok gyermekszám szerinti megoszlását vizsgáljuk. Növekedett a pótlékban részesült egyedülálló nők és férfiak, az egygyermekes családok száma. Az alkalmazásban álló családok között tavaly 7,4 százalékkal volt több a kétgyermekes, mint 1977-ben Egy év alatt 95-tel nőtt a családi pótlékban részesülő, egyedülálló anyák száma a termelőszövetkezetekben; a háromgyermekes családok száma 2,7 százalékkal emelkedett megyénkben. A múlt év júliusában 28 964 család élvezte a családi pótlékot — 55 836 gyermek után. Az egy családra jutó gyer- melcszám kereken kettő volt, s ez érthető, hiszen a kétgyermekes családok voltak túlsúlyban: 16103 ilyen családhoz kopogtatott a postás havonta a pótlékkal. Ókét nagyságrendben az egygyermekesek követik — 5167 —, majd a háromgyermekesek következnek — 2759 —; tíz- és ennél több gyermekesként három család kapott pótlékot tavaly júliusban. Megyénkben az utóbbi négy évben számottevően gyarapodtak a társadalombiztosítási kifizetőhelyek — számuk 125- ről 167-re emelkedett — következésképpen megnőtt az ott ellátott dolgozók aránya, (1975-ben 83, 1978-ban 89 százalék volt). A dolgozók mind nagyobb része a munkahelyen veheti föl a neki járó társadalom- biztosítási ellátásokat — köztük a családi pótlékot —■. egyre kevesebben lesznek, akik az igazgatóságtól kapják a pénzt. A somogyi mezőgazda- sági termelőszövetkezetek közül például mindössze huszonötben nincs kifizetőhely.
