Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
Somogy megye legrégibb központjai Város és zarándokhely Somogy vára, úgy tetszik, egy jellegzetes ispánsági központ volt. Ezt bizonyítják a bazilikával legalább egyenrangú települései, városrészei, amelyekből most hármat sikerült azonosítanunk. Hol laktak az ispáni vámépek? A várjobbágyok, a várszolgák települését a vártól nyugatra, az úgynevezett Váralján fedezhettük fel. Az 1536-os oklevelek tudnak egy Somogyvárhidasról és egy alsó piacról is. Hidas feltehetően a Nagyberek vagy a különböző folyók felett átívelő hídtól kapta a nevét. Ez, a Kapuvártól északnyugatra fekvő középkori település a hidőrzők, a vámosok települését jelzi. A források még a Hides-Vize folyóra települt malmokról is tudnak. A környéken régétszetileg azonosítható a Váralja, mely a Hidas településrésszel a várjobbágyok, a királyi révészek, hidőrzők — az ispáni vár embereinek a lakóhelye. Ehhez a fontos kereskedelmi forgalmat lebonyolító vásároshelyhez tartoztak a legkorábbi plébániaegyházak, így Somogyvár esetében a Szent Péter egyház is. A Váralja Szent Péter templomával együtt szerepel gyakran a másik, a Szent Apollinaris templom, a magna villa (nagy falu) egyháza. Alapításával kapcsolatban — többek szerint — Ravenna jöhet számításba. Innen kerülhetett át 1001 után Somogyvárra esetleg Szent Apollinaris ereklyéje, mivel a pogány bálványok ledömtőjének tartották Szent Apollinárist. Valószínű, hogy az 1091-ben Scumogyvár- ra költöző francia telepesek, az úgynevezett hospesek plé- bániaegyháza volt. Kapuvártól keletre a Nya- ka-dűlőben sok régészeti lelettel együtt 1973-ban egy 15 méter hosszú, többször átalakított Árpád-kori templom, bazilika falait tártuk fel. Szerintünk ez a nagy falu a középkori viszonylatban civitas (azaz város) része lehetett. A régészeti leletanyag szerint egészen a mai iskoláig, illetőleg a templom irányába húzódhatott. Fontos volt még a Szent György plébánia egyháza, amely Somogyvár határában — Kortö királyi udvarhely mellett —, Vámosfalu irányában állhatott. Bizonyítják ezt a somogyvári XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Itt szerepel, hogy a temető a falun kívül, a régi templomnál van. Ez a régi templom kőből épült, tornya, szentélye és sekrestyéje van; hajdan Szent György vértanú tiszteletére szentelték, nem messze fekszik a falutól délre, csak némi renoválás és tető kellene hozzá. Mi maradt meg a régi településekből, a középkori templomokból? A helyszínen nagy tömegű tégla, ember- csont utal az egyházra. A te- lepülésh-elyeken különböző XI—XVI. századi kerámia gyűjthető. Gyakran régi patak vagy forráshelyek, illetőleg vízmedrek figyelhetők meg. A szántott és állandóan művelt területeken évről évre Somogyvár legfontosabb településeinek nyomai tűnnek el. A város (civitas, oppddum) különböző rétegű lakói között idén gazdagok is voltak. Ötvösök, kereskedők, sáfárok szerepeltek itt az írástudókkal és a művelt magisterekkel együtt. A gazdag hospesekre jellemző az a fölsorolás, amely Lukács sáfár XV. század végi oklevélben szerepel: a Szent Egyed utcában fekvő házak, vásárolt és zálogos szőlők, szántóföldek, lovak, marhák, készpénz, ezüst... barmok, árucikkek és bármilyen jószágok. Sajnos a várjobbágyak, a hospesek, az egyszerű agráréletmódot folytató somogy- vári emberek települése, háza és életének tárgyi bizonyítékai nincsenek meghatározva, feltárva. .. Utcarészletekről, városi «negyedekről« is beszélhetünk. A Váralja, suburbium, a magna villa, a Kortó udvorház és környékén levő Árpád-kori peremtelepülés a régészeg figyelmét elkerülte. Pedig csak ezekkel együtt lehet és szabad a teljes «életet« meghatároznunk! Az apátság egyházi földes- urasága alá tartozó hospesek, vendégek, a különböző, főleg a. szőlőművelésből gyarapodó népelemek gazdag forrásemlítései még a történeti-régészeti kutatások kezdetére utalnak. Külön kérdés (amellyel itt részletesen nem foglalkozunk) a bazilikáé. Itt volt-e Szent László sírja? A somogyvári, XIII. század elején lefalazott bazilika középtengelyében, a fal által kihagyott U alakú sírhely legföljebb Szent László jelképes sírja lehet. De mindenképpen — a jóval 1192 előtt Váradra szállított — Szent László sírhelyére utal? Hiszen az is köztudomású, hogy a Szent Egyed, Szent Péter és Pál tiszteletére alapított somogyvári monostor, a korszak leghíresebb búcsújáró helyének, a • languedoci Saint Gilles kolostornak volt alárendelve. Odiló Saint Gilles-i apáttal számos francia szerzetes és tudós jött Somogyvárra. Nyilvánvaló tehát, hogy a Szent Egyed tiszteletére szentelt apátságukat francia, illetőleg Saint Gilles-i mintára Szent Egyed ereklyéjének, kegytárgyának búcsújáró helyévé avatták. Ezt bizonyítja, hogy 1113 nagyböjtjén III. B oleszló. Az aranyhajó Lengyelország hercege zarándokként fölkereste előbb Szent István székesfehérvári sírját, majd Somogyvár an Szent Egyed ereklyéjét, illetőleg búcsújáró helyét. Szent Egyed ereklyéjének Is kiemelt helyen kellett lennie. S szerintünk az sem lehetetlen, hogy az U alakú sírhely fölött a francia szent ereklyéjét állították fel éppen a Szent Egyed hamvait rejtő jelképes sír felett. A Szent László-ereklyét pedig a tiszteletére szentelt somogyvári kápolnával őrizhették, s a középkor folyamán a kultuszát is ott ápolták! Bármennyire fontos lehet Szent László sírhelyének a megtalálása. Somogyvár történeti-régészeti képének teljes ismeretétől — úgy érezhetjük még igen messze vagyunk! Bár a források még a szőlőműves ház — például egy emeletes pince — teljes ló- írását is adják! Az oklevelek aprólékos leírásának mozaikszerű adatainak kell kiegészülniük a Somogyvár teljes régészeti kutatása során előkerülő tárgyi anyagokkal. Ha ezeket nem tesszük meg időbeni, még messzebbre kerülünk a fontos központ teljes képének ismeretétől. A középkor vége felé hanyatló apátság még a XIV—XV. században is tartja fontos európai kapcsolatait. Kulturális, kereskedelmi és egyéb többnyire közismert szerepe megmaradt a városnak. Régi bizánci és francia kapcsolatai vonzanak embereket és értékeket. Javarészt építészek, szobrászok kerülnek ide. A XIV—XV. században megközelítőleg városi szervezettel, bíróval, tanáccsal és jogásszal rendelkező településgóc lakosai a középkori somogyi szőlőművelésben, valamint a helyi kereskedelemben játszanak fontos szerepet. A jó adottságokkal rendelkező Somogyvár, a hajdan virágzó, «előkelő« város miért nem fejlődik mégis egy Pécshez, Veszprémhez hasonló központtá? Ennek (magyarázata talán még a somogyvári dombokon rejtőzik. S a rendkívül fontos somogyi központok, nemzetségi monostorok feltárására sürget, figyelmeztet bennünket. Dr. Magyar Kálmán A községi művelődési ház vezetőjének panasza nagyjából így szólt; ha a helyi vezetőkön múlna, a házat már régen becsuktuk volna. Nem azért, mert nincs pénz, hanem mert a ház átalakításához semmiféle megoldást nem fogadnak el. Nézzünk egy kicsit a panasz mögé. A vidéki kulturális otthonok jó része legalább két-három évtizede épült, az akkori elképzelések szerint. Legyen egy nagy terem, ahova jó sokan beférnek, legyen egy társalgó és egy könyvtár. A művelődést alapvetően a mozi, a színház, a könyv jelentette. Hogy az emberek érdeklődési köre nem egyforma, hogy szoros kapcsolatot egyszerre nagy tömeggel kialakítani csak ritkán lehet, ez akkoriban keveseknek jutott csak eszébe. Az egyik dunántúli művelődési ház vezetője ezen a kész helyzeten akart némileg változtatni. Szétnyitható ajtókkal felosztani a nagytermet, az előcsarnok széleiből kis helyiségeket leválasztani. Nem túl költséges, ám mégis célravezető megoldás. Csakhogy a helyi vezetők azt felelték: előbb pezsegjen az élet a házban, majd akkor elhiszik, hogy érdemes forintokat áldozni az átalakításra. A meglevő kisteremben nem túl nagy számú, de izgalmas programokat szervező ifjúsági klub működött, a szabad órákban ugyanitt főzőtanfolyamot indítottak, a könyvtárban az iskolásoknak irodalmi órákat tartottak. A művelődési ház vezetője ekkor a község legnagyobb munkaadójához, a téeszhez fordult. Azt javasolta nekik, hogy szervezzenek közös programokat a szövetkezet KISZ-eseivel. Kis idő múltán szétfutott a faluban a hír, hogy a szövetkezet a munkahelyi oktatási és kulturális tevékenység elősegítésére saját művelődési házat épít, a központi irodákhoz közel. A saját intézmény azóta már tető alá is került. Minden szép lenne, csakhogy ezt az épületet kizárólag a szövetkezetieknek építették. A falu művelődési háza, kulturális tevékenysége, egységes közművelődése nemhogy nyerne, de jócskán veszít általa. R. S. «Előszót írni egy karikatú- rakiáliításról — fából vaskarika« — írta Peterdi Pál humorista abban a kalauzoló füzetben, melyet a Dél-balatoni Kulturális Központ adott ki Siófokon, abból az alkalomból, hogy megrendezték Brenner György, Pülöp György és Lehoczki István kiváló karikaturisták kiállítását. A szellemes rajzok augusztus elsejéig lesznek láthatók. Ma egyébként délelőtt 10-kor a nyári műsorterv szerint vidám varietéműsorra várják a gyerekeket ebben az intézményben: Boihóciskola címmel Patai Imre, Erdős László, Kovács Gyula‘ és Kalmár Éva lép föl. Ugyancsak a programfüzetből értesültünk arról, hogy holnap este 20 órakor a Somogy Táncegyüttes folklór- estjére kerül sor, hétfőn pedig a Pécsi Balett lép színpadra: Mahler és Schönberg muzsikájára táncolnak. Hangversenyt rendeznek ma este a kőrüshegyi műemléktemplomban. Sirák Péter orgonaművész és a Magyar Rádió gyermekkórusának szereplését tervezik a rendezők. Sző- csénypusztán véget ért a fafaragók táborozása, mától vi- viszont a megyei honismereti tábor nyitja kapuját. yőr legszeBb, régi cégérét, a* aranyhajót néhány hete ry teherautó rakománya merong'lta, ezért szükségessé lit a restaurálása. Az elmúlt napokban kijavítottak Sima ftiuli, Győr egykori leghíresebb kovácsmesterének nar- inekét kilogramm vörösrézből készített cégérét. iííTI-fotó: Matusz Karoly) 33. rész. Fél év telt el. Schmütz egy hét végén megjelent Eleknél, irtó ünnepélyes ábrázat- taL Nem teketóriázott, zsebébe nyúlt, és egy takarékkönyvet vett elő. — Ügy döntöttem, — mondta felhőtlen könnyedséggel —, hogy az alaptőkédet, a harmincezer forintot bent hagyom a buliban. Cspndes- társak vagyunk, ezzel képviseled magadat a cégnél. És hálásak is vagyunk, hiszen nélküled ... Na, félre az érzelgős dolgokkal. Ez már tiszta pénz, a tiéd. Ha arra gondolsz, hogy a többiekkel mi van, hát ne nyugtalankodj, ök is megkapták valamennyien, és meg vannak elégedve. Elek szórakozottan nyitotta ki a könyvet. Elhűlt. A könyvben négyszázhar- mincezer forintról szólt a betét. Elek torka kiszáradt. Szótlanul kifordult a szobából, kivett két homályost a frizsiderből. Egyetlen kortyként csúszott le a torkán. Aztán hirtelen megizzadt. — Ebből baj lesz — suttogta maga elé —, ebben bízhatsz, Elek. És csüggedten nézett Schmützre. Schmütz nyájasan mosolygott vissza. ’— És hogyan?— Elek hangja rebbent. — Egyszerű, kisfiam — Schmütz úgy beszélt, mint egy plébános a gyóntatószékben —, csak egyszerű számtan, ötvenkét forint a tangentor, tíz forint a kofa. — Kofa? — Persze, hozzá kell majd járulnunk a városi közműalaphoz — De hát két évig adómentesek vagyunk — esett kétségbe Elek —, hogy fizeted ezt be? — Sehogy se — tárta szét kezét Schmütz —, viszont megígérem, és ez is valami. Elek lehorgasztotta a fejét. — Majdnem mindenki manikűrrel kéri a szolgáltatást — folytatta Schmütz —, hiszen elvonulhat egy kis elre- kesztet kreksznibe Ancikával, aki megvagdalja a körmeit, s közben pornográf folyóiratokat nézegethet, Ö tizenhárom forinttal rövidíti meg mindösszesen. Fizetnek tehát mostanában pontosan hetvenöt forintot a tangentor áldásos szolgáltatásaiért. A nyolc percet tartjuk, ráhagyunk két perc rezsiidőt, egy óra alatt tehát hat pasas lemegy. Az óránként tizenhétszer hetvenöt, hiszen két munkahelyünk van, s ha tudsz számolni, mert tudsz, mérnök létedre, könnyen kiszámíthatod, hogy az óránként kilenszáz forint. Órabérnek nem is olyan rossz. A tied mennyi a vállalatnál? Ezt aztán nyugodtan tovább szorozhatod egyelőre tizenhattal, mert két műszakban hajtunk naponta. Az tizennégyezer-négyszáz. És ezt megszorozhatod harminccal, mert egész hónapban dolgozunk. És, ha megszoroztad, mondd ki nyugodtan, az annyi mint négyszázharminckétezer egy hónapban. Igaz, hogy a főilletékeseknek hetvenezret vallottam be, de ő is csak hetvenezret vallott be a hárommillióból ... Ezt még nem értük eb Négy hónapja megy így a brázli... — Ne mondd azt, hogy brázli — idegeskedett Elek, mi az, hogy brázli? — Hát — vont vállat Schmütz egykedvűen —, a brázli. De mondhatok mást is. Oly mindegy. Mindenesetre egymillió-hót&zázhuszan- nyolcezer forint volt a bevétel, ebből sok minden jön le. Dezső kap egy tízest, Béla úgyszintén. A két tanuló három-háromezret, áldják érte a nevünket és a részvény- társaságot Eleonóra kapott százötvenezret, ami szép k.is summa a kirakatba tett cic- kókért. Ha az ügyfélforgalmát is beleszámítanám, hát még kéne neki fizetni. Hogy meny- njú információhoz jut így hozzá! Fogalmad sincs, kik járnak a tangentorba. Mivel minden kényes ízlést kielégítünk, hát jár oda az égvilágon mindenki. A Nagy Embertől a Legkisebb Emberig. Ki ingyen jön, ki bérletet vált, ki fizet, mint a huszártiszt. A forgalom akkora, hogy rövidesén ki kell bőviteni a szolgáltatást... — Ne — könyörgött Elek —, ne. Ne bővítsük. Ebből is óriási balhé lesz, ebben bízhatsz. « Schmütz legyintett. — Öriási? Senkit sem csápunk be, kisfiam. Mindenki pontosan azt kapia. amit várt. Na. mindegy. Szóval, a rezsit is leszámítva jött ki ez a pénzösszeg, én hatszázezret tettem el. elismerheted, hogy igen sokat fáradoztam a tangentor jelenén, jövőjén. Egy pillanatra elhallgatott. Elek érdeklődve nézett rá. (Folytatjuk) Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály művelődési központban holnap este a Tiszta forrás klub tagjai gyűlnek ösz- sze, hogy megbeszéljék a tennivalókat, s értékeljék az évi munkát. A helytörténeti gyűjteményre hívjuk föl az odalátogatók figyelmét: a kismesterségek kiállítása —1 hétfő kivételével — 10 órától 16- ig várja a látogatókat Nagyatádon. a helyőrségi művelődési otthonban a hét végéig még látható Gyertyás László Ellenpont című fotókiállítása. Mint arról hírt adtunk: újra megnyílt a szobrász alkotótelep is, jeles művészek egész sora dolgozik itt. Képünkkel ide «tájolunk«. Kadarkúton szombaton 20 órakor «nyáresti szerenádot« ad a körzeti művelődési házban Jákó Vera, Kovács Apollónia, Solti Károly, Puskás Sándor és Dóry József. Ugyanitt vasárnap Ifi ..órakor a fiatalokat • várják diszkózenével, filmvetítéssel. Lábodon holnap a somogyi képzőművészek vándorkiállítása nyílik meg, Fonyódon a Pécsi Grafikai Műhely állított ki. A kaposvári filmszínházak közül a Vörös Csillag a korai előadáson A tenger kedves í szörnyei című színes olasz természetűimet ajánlja. Az esti vetítés — pénteken este 21 órakor is —: a Patricia Highsmith krimiregényéből készült színes, szinkronizált NSZK—francia film. Az amerikai szerzőnek magyarul A balek című krimije jelent meg. A forgatókönyv alapját képező Ripiey játéka című regényből Wim Wenders rendezett filmet: Dennis Hopper, Bruno Ganz, Nicholas Ray, Sam Fuller vállalt benne szerepet. Lélektani krimit készítettek egy olyan emberről, aki a családjával szembeni vélt kötelességtudatától hajtva letér a becsületes útról és a pénz reményében gyilkossá válik. A Szabad Ifjúság Filmszínházban 16 és 18 órakor a döbbenetes erejű solobovi műből forgatott Emberi sors szerepel. Szergej Bondarcsuk rendezte, és a főszerepet is ő alakítja. Ez a film már-már klasszikusa a műfajnak. Az esti előadáson a színes amerikai musicalt, a Lucky La- dy-t vetítik. A Latinca Mozi szombat—vasárnapra a Garas Dezső—Pécsi Ildikó főszereplésével készült magyar filmet, az Egyszeregy-et ajánlja a nézőnek. A szegedi ünnepi hetek színházi próbái már folynak. Az idei nyáron Verdi A végzet hatalma című operáját, Kacsóh Pongrác János vitézét, Szophoklész Antigonéiét, Raj- csev A szépség forrása című balettjét, Rossa-Stoller Vásár című táncjátékát láthatják a nézők. Ä program azonban már megkezdődött. A Dómban orgonahangversenyeket tartanak. Hétfőn például Gergely Ferenc orgonaestjét rendezik meg, ezen Lengyel^ Ildikó énekesnő is közreműkö-. dik. A művelődés vesztesei HÉTVÉGI TÁ/OLŐ Három a karikaturista... Kampis Péter