Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
Hajdani érdemek, mai tettek H allom, barátom, tollat ragadtat -veled a féltő indulat. Írni akarsz, válaszul egy cikkre, amelyben többek között ilyen gondolatot is találtál: a hajdani érdemekből nem lehet megélni. Közös ismerősünk elmondta, hogy rettenetesen felháborodtál. Példákat soroltál, magad kor béliek nevét, akik »annak idején« legföljebb a pálya széléről szemlélték ifjonti lelkesedéstől áthatott csatározásaitokat a reakció különböző rendű és rangú erőivel, megnyilvánulásaival. Többen pedig sanda szemmel figyelték, hogyan mentek fejjel a falnak, és várták, mikor törik be a koponyátok. Húszévesek voltatok? Huszonkettő? A felnőtté válás első lépcsőit tapogattátok, fiatalon találkoztatok egy olyan társadalmi forrongással, amelynek heve. lángja jó néhányatokat megkapott. De ne csodáld, hogy nem mindenkit. Hiszen még alig négy-öt év volt a hátatok mögött a felszabadulás óta. És az érdekek szövevénye sokakat óvatossá tett. Számuk csak szaporodott, amikor egyre sűrűbb fekete füst keveredett a forradalom korábban tiszta tűzébe. Jó két éve, amikor utoljára találkoztunk, hasonló témáról beszélgettünk. Megye- szerte ismert neveket emlegettél, faludbelieket, volt iskolatársaidat, akik a marxizmus tanulmányozása helyett még az érettségi évében is ministrálni jártak, gúnyos megjegyzéseket tettek rátok, a »kis kommunistákra«, félrehúzódtak, ha valamit közösen mozdítani kellett volna. És hol voltak ötvenhatban? Amikor le, ifjú pedogógusként szavaiddal próbáltad megzabláz- ni az indulatokat? (Igaz. nem sok sikerrel, sőt a bőrödet is alig tudtad megmenteni.) És most téged — benneteket — akarnak kioktatni. Rendről, fegyelemről, hatékonyságról, módszerekről. Politikáról, szocializmusról. .. Szemrebbenés nélkül idézitek Lenint, citálják a pártkongresszust, a Központi Bizottság határozatait... Neked, aki negyvennyolctól, suttyó legény korod óta tagja vagy a pártnak, és nem múlt el egyetlen hónapnyi idő sem azóta, hogy ne töltöttél volna be valamilyen funkciót. Mindig azt, amire éppen szükség volt. Tudom, aligha lehet meggyőzni vélt igazad tarthatatlanságáról. Arról, hogy a hajdani érdemek — melyeket különböző kitüntetésekkel, tisztségekkel honorált a társadalom — önmagunkban nem adnak menlevelet hanyagságainkra, mulasztásainkra, helytelen döntéseinkre, de még ötlettelenségünkre sem Bizony, nekünk — hadd használjam most már a többes számot, hiszen alig néhány év- veL vagyok csak fiatalabb, és ez nem gátol meg abban, hog egy sorban tudjam magan veled — naponta meg kei küzdenünk azért, hogy egyke ri álmunk, tetteinket vezérl vágyunk úgy valósuljon me| ahogyan mi tiszta szívvel, d kellő tapasztalat nélkül gon toltunk. És e küzdelemben bizony régen felbomlottak í hadrendek. _ Első vonalba ke rültek azok, akik korábbar csak a sűrű füstöt látták — hiszen közben tanultak, társa dalmi tapasztalatokat szereztek —, míg mások nem vették észre, hogy csak a puskát szorongatják. (Ne értsd félre, téged nem sorollak közéjük.) Pedig közben alaposan megváltoztak »menetelésünk« terepviszonyai. a harc körülményei. Az »ellenség« nem rajvonalban masírozik felénk. Köztünk van. Bennünk munkál. Törekvéseink nem várt hatásában, az emberi kapcsolatok torzulásában. szemléltünk maradiságiában. a társadalmi, gazdasági folyamatok kaeskaringoiban, építőmunkánk zavaraiban. Vezető vagy, jól tudod, panaszoltad is: nem könnyű szót érteni az emberekkel. Nem általában a politikáról, hanem konkrétan. A jelszavak, a frázisok hatástalanul pukkannak. Több és más kell a vezetéshez, minden szinten. De a forradalmiság — nevezhetjük másként is, mondjuk elkötelezettségnek, kezdeményező készségnek, közösségi felelős ségnek — ma legalább olyan követelmény, mint valaha is volt. Ha jól belegondolsz, igazat adsz nekem. Mert nem igényel-e ma kellő határozottságot, elméleti megalapozottságot, erkölcsi tartást. — vagy talán nem túlzás: bátorságot — küzdeni, mindenkinek közvetlenül a maga posztján azért, hogy valamisépp egyensúlyba kerüljön a követelés és a teljesítés? Az adok és kapok aránya? A demokratizmus és a fegyelem? A lehetőség és annaz kihasználása? A hivalkodó fogyasztás és a munka minősége? A közösségi magatartás és az egyéni törekvés?... Forradalmár-e, aki szembe mer szegülni például az egyenlősdivel? (Legyen vezető vagy egyszerű brigádtag.) A munsaidóoen folytatott italozással? Az ügyesen szervezett, kollektív lazítással? (Amely afféle szokásjogként esetenként demokratikus színezetet is kap.) A gondolatnélküliséggel, a közömbösséggel, a cinizmussal, a befelé fordulással? A megaliapodas- szerű ködösítéssel? A mindent szétkenő, a mozgalmat sem kímélő bürokratizmussal, Iá tsza tte v ákeny seggel ? N em folytatom a bennünket szorító ellentmondások sorát, melyekkel magad is szinte naponta találkozol. Tantestületedben, pártszervezetedben, a tanácsi munkában, a községedben. Hallod a tsz-ből, a közeli üzemekből. Igen, a kommunista hitnek, helytállásnak most ilyen körülmények között van jogosultsága és értelme. Harc ez is, mégpedig nem is akármilyen. Bőven lehet sebeket kapni. Ebben a küzdelemben csak az számít, hogy ma ki mit tesz, hogyan képes megérteni az összefüggéseket, eligazodni a bonyolult jelenségek, folyamatok halmazában, és következetesen munkálkodni a pozitív vonások erősítéséért. Előjoga ebben senkinek nincs — joga és kötelessége azonban mindannyiunknak van. Azoknak is, akik elsőként ragadták meg a zászlót, és azoknak is, akiknek koruknál, családi helyzetüknél, neveltetésüknél fogva az utolsó sorokból kellett felküzdeniük magukat. A »valamikor hogyan volt«, »mH tettünk«, »miként harcoltunk« nosztalgiája ma már nem használ. A jelen gondos tanulmányozása, és a jövő megalapozott építésének vállalása vezet csak célhoz. És ebből nem hiányozhat sem a harc. sem a hit. N o meg a szendevély. Ezt igazolásodnak is szánom, tudva, hogy e nemes tulajdonság gyakran volt példa társaid előtt. Kívánom, legyen ezután is. Paál László Balaton-sajt Marcaübó! A Somogy megyei Tejipari Vállalat Marcali ii'.eme ebben az évben már csak sajtot gyárt. A trapistán kívül itt készítik a Balatont is. Napon.a mintegy hetvenezer ■liter tejet dolgoznak fel. ebből harminc mázsa tra- pistát és harmincöt mázsa Balaton sajtói- állítanál: elő. Termékeik nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, de jelentős mennyiséget szállítanak tőkés exportra. Kis szövetkezetek, sok hiányosság A lakásszövetkezetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatai A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Somogy megyei Hivatala 1979- 1-en megkezdte — és a továbbiakban rendszeresen és folyamatosan legalább' három- évenként elvégzi — a lakásépítő, -fenntartó, üdülő- és garászszö vetkezetek pénzügyigazdasági ellenőrzését. A lakásszövetkezetek létesítéséről, működéséről, gazdálkodásáról és nyilvántartási rendjéről az elmúlt években több jogszabály intézkedett. Ez többek között kimondja: a lakásszövetkezetek célja, hogy az állampolgárok közös összefogással, személyes közreműködéssel és anyagi hozzájárulással gondoskodjanak, lakóhazak és más létesítmények felépítéséről és fenntartásáról. A lakásszövetkezetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének célja, a működés törvényes teltételeinek, a szövetkezeti tulajdon védelmének érvényesülése, a szövetkezet eszközeinek, ráfordításainak, bevételeinek és a költségvetési kapcsolatoknak, a számviteli rendnek, az okmányfegyelemnek, a nyilvántartásoknak az ellenőrzése. A vizsgált lakásszövetkezetek taglétszáma — a felépített, fenntartott lakások, üdülök, garázsok száma — alacsony. a jogszabályban előírt legalább 12' tagnál alig több, csak néhány helyen haladja meg a százat. A vizsgálati megállapítások és tapasztalatok is elsősorban a szövetkezetek nagyságával függnek össze. A legtöbb szövetkezetnél az elnök, a pénztár kezelésével és a nyilván- j tartások kezelésével megbízott j személy e feladatokat társadalmi munkában végzi, ki- sebb-nagyobb tiszteletdíjért, vagy néhány esetbtn anélkül. A- 320 lakást fenntartó legnagyobb szövetkezet foglalkoztat főállású elnököt és könyvelőt. A legtöbb szövetkezet csak a megalakuláskor tartja be a törvényességi feltételeket, később a közgyűlések forrná li- sak. vagy el is maradnak, közgyűlési határozatok nélkül döntenek a szövetkezetét érintő kérdésekben. A felügyelő bizottságok ellenőrzései több esetben elmaradnak, mert ezt a feladatot a törvényességi feltételek betartásában, a működéssel kapcsolatos elszámolásokban, nyilvántartásokban sok a hiányosság, amelyek megszüntetése érdekében sokat tehetnek az ellenőrző szervezetek, az állami törvényességi felügyelet, a szövetség mint érdek- képviselet. A lakásszövetkezetek törvényes működése, a jogszabályban megfogalmazott cél érdekében szükséges, hogy a megyében már dolgozó lakásszövetkezeti gondnokság a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatásait bővítse, továbbá, hogy a jelenleg kis létszámú szövetkezetek nagy létszámú, működőképes lakás- fenntartó szövetkezetekké alakuljanak. Vajda József osztályvezető, PM Bevételi Hivatal I Intézkedések a kiesések pótlására A zöldségellátás megyei tapasztalatai, feladatai Tegnap az idén először ült össze a zöldség-, gyümölcs- ellátás szervezéséért alakult megyei bizottság, ^ hogy áttekintse az első félév felvásárlásának, forgalmazásának tapasztalatait. A tájékoztatók és a széles körű vita alapján a testület úgy értékelt, hogy kiegyensúlyozott, de feszültségektől, ellentmondásoktól nem volt mentes az ellátás. A zöldség-, gyümölcsfélék termelésére különösen kedvezőtlen az idei rendkívül szélsőséges — hol aszályos. hol túlzottan csapadékos, viharos, fagyos — időjárás. Ezideig ennek hátrányos következményeit a naponként vásárlók, a lakosság nem igen érzékelhette a boltokban, és összehasonlítva az előző évvel árban sem volt lényeges eltérés. Nem kis erőfeszítést igényelt ez, és joggal illeti elismerés érte a termelőt, a felvásárlót és a kereskedelmi szerveket. Az adat önmagáért beszél: ötven vagonnal több zöldséget fogyasztottunk, mint a rrúlt év azonos időszakában. Ezen belül ötször annyi paradicsomot, két es felszer is társadalmi munkában kellene elvégezni. A szövetkezeti tagok közös tulajdonát képezik a lakóépületek, az egyéb létesítmények, a működéshez beszerzett különféle eszközök, amelyekről nyilvántartást kell vezetni, s ezek értékét és mennyiségét ki kell mutatni. A lakásszövetkezeteknek a működésükről, a gazdálkodásukról, az eszközökről, azok forrásairól, a költségekről és a bevételekről évenként zárszámadást kell készíteni. Csak a felsorolt nyilvántartások szabályszerű vezetése biztosítja a szövetkezeti tulajdon védelmének érvényesülését. Vizsgálataink során sok esetben megállapítottuk, hogy a szövetkezetek értékben és mennyiségben nem a ténylegesnek megfelelő eszközérteket mutatják ki, ráfordításként számoltak el eszközöket, leltározási kötelezettségüket elmulasztották. A ráfordításokról, a bevételekről, az elszámolásokról tagonkénti nyilvántartást kell vezetni, a költségeket számlák alapján, lehet csak elszámolni. Ezen a területen is több szabálytalanságot állapítottak meg vizsgálataink: számla nélküli kifizetéseket, a tagok működési költségekre történő befizetéseinek, a felújításra külön' befizetendő összegek nem pontos elszámolásait. Felújításra a tagok sok esetben még a jogszabályban előírt mértékű hozzájárulást sem fizették be. A lakásszövetkezetek főbb esetben nem tartják be a pénztárkezelés szabályait. A pénztárban a kisebb kiadásokra megállapított összegnél többet tartottak, az OTP-nél vezetett számlára a különbözeteket elmulasztották befizetni. A kifizetéseknél az utalványozások ugyancsak sok esetben elmaradtak, összeférhetetlenség is előfordult, amikor például a pénztáros és a könyvelő egy személyben intézte a kifizetéseket és az elszámolásokat. A szövetkezetek a tisztcletdijból elmulasztották az adók levonását és befizetését. v A vizsgálatok tapasztalatait összegezve megállapiható. hogy a lakásszövetkezeteknél annyi paprikát, háromszor annyi uborkát vásároltunk, mint 1978 első felében. Viszont zöldborsóból, újburgonyából fele annyi sem volt, mint tavaly, és az ismert időjárási okok miatt kevesebb volt a gyümölcs is. Ahogy Báli Gyula, a Zöldért megyei igazgatója hangsúlyozta, ez a kiegyensúlyozott ellátás elsősorban annak köszönhető, hogy a társmegyék segítettek Somogynak. A korai termelés feltételeinek hiánya, a korlátozott öntözési lehetőségek miatt a megyében megkötött szerződések. teljesítéséből meglehetősen nagyok a lemaradások. Például a nyolcvannyoic vagonnyi újburgonyából mindössze 10 vagonnal, a 22 vagon primőr paprikából 31 mázsát, a 26 vagon fejes káposztából húsz vagonnal vettek át eddig. Figyelemreméltó tapasztalat, hogy az időjárás hátrányos hatásait elsősorban a kistermelők érezték meg, j főként a tőlük várt zöldség- ; félék miatt jelentkezik a fel- I vásárlásban ez a számottevő i lemaradás. A nagyüzemeknél 1 elsősorban a zöldborsó kiesése okozott gondot, s ahogy mondta Jéger Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója, nem a partnereiken, a gazdaságokon múlott, hogy a gyár a most befejezett zöldborsó feldolgozása során a tervezett mennyiségnek csak mintegy felét tartósithatta. A tapasztalatok összegezése mellett a bizottság a nagyobb figyelmet az elkövetkező idők feladataira fordította, mégpedig azért, mert az előjelek szerint — és az erőfeszítések ellenére — egyes cikkekből ellátási nehézségekkel kell számolni. A Zöldért is, és a konzervgyár is nagy erőfeszítéseket tesz ezek ellensúlyozására, a kiesések pótlására. Mindkét termeltető ötvenszázalékos vetőmag-ártérítést ad azoknak, akik másodnövények termelésére vállalkoznak. Ezenkívül a konzervgyár a másodvetésű uborka osztályozását, válogatását ingyenesen magára vállalta, ezzel jelentős kézi munkaerő gondoktól mentesíti a termelő nagyüzemeket. A Zöldért eddig ötvenhárom hektár uborka, hat hek(Gyertyás László képriportja) tár zöldbab és öt hektár káposzta másodnövényként való termelésére kötött megállapodást. Most tárgyalnak — elsősorban Tab térségében — további harminc hektár uborka termeléséről, és legalább negyven hektáron szeretnének rövid tenyészidejű káposztát termeltetni. Ebből a zöldségféléből mutatkoznak az időjárás miatt a legnagyobb kiesések. A konzervgyár a zöldborsónál jelentkező veszteségeket zöldbabból és uborkából igyekszik pótolni. Eddig 120 hektár zöldbab és 60 hektár uborka másodtermésére kötöttek megállapodásokat a nagyüzemekkel. A másodnövények elvetésének most van az ideje, s a bizottság úgy foglalt állást, hogy lehetőleg minél több nagyüzem — és természetesen kistermelő is — kapcsolódjon be ebbe, az ellátás zavartalanságát, a feldolgozó ipar idényeinek kielégítését szolgáló fontos tevékenységbe. Szervezett és nagyon céltudatos munkával eddig sikerült »kivédeni« azokat a hátrányokat, melyeket az időjárás okozott. Az elért színvonal tartása, á további megfelelő ellátás még szervezettebb munkát, a termelő és a felvásárló. forgalmazó között még szorosabb együttműködést kíván meg. V. M. 3 u
