Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-05 / 155. szám
Teljes útkorszerűsítés A Tóth Lajos utcában az erős igénybevételtől tönkrement az úttest, ezért a Kaposvári Városi Tanács teljes felújítást határozott el. A munkálatokat a Közúti Építő Vállalat végzi. A határidő ez év augusztusának a vége. Háromezernél több fórum, sok tízezer javaslat Mérleg a falugyűlésekről A korábbinál gondosabb előkészítés, az állami és társadalmi szervek jobb koordinációja révén, minden eddiginél szélesebb érdeklődés, nagyobb részvétel és érdemibb munka jellemezte a 1978—79. évi falugyűléseket — állapította meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemré-» giben eLkészült értékelése. Az előző év 3001 fórumával szemben 1978. őszétől ez év májusáig 3315 falugyűlésen találkozott a lakosság a megyei, valamint a helyi párt-, népfront- és tanácsi vezetőkkel országgyűlési képviselőkkel, tanácstagokkal. Mind több helyen ismerik fel a városkörzeti tanácskozásokban rejlő lehetőségeket is: Kaposváron 18, Nyíregyházán 20 körzetben vitatták meg a lakóterület fejlesztésének eredményeit, számba véve a tanácsi tervek végrehajtása társadalmi segítésének lehetőségeit. Szegeden a városi tanács végrehajtó bizottsága 22 tanácskozási központ létrehozására hozott határozatot Bácsban, Hevesben, Komáromban és Vasban az idén már összesen 92 fórumot tartottak. i ■ v . : Ugyancsak örvendetes, hogy a helyi tanács munkájának és tervének tanácstörvényben is előírt megvitatása, valamint a mezőgazdasági kisárutermelés helyzetének napirendre tűzése mellett ezt a HNF Országos Tanácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala ajánlotta. Számos helyi kérdés került terítékre. A tanácskozások nagyobb vonzerejéhez és eredményességéhez hozzájárulták a falugyűlések megszokott előkészítését, rendjét továbbfejlesztő új módszerek. Figyelemre méltó a Somogy megyében meghonosodott falunap, amelyen — a falugyűlést megelőzően — egész napos társadalmi munkát szerveznek. A zalaegerszegi járás székhelyközségeiben külön ifjúsági fórumokat tartottak, hogy még inkább fölkeltsék a fiatalok érdeklődését a közügyek iránt. Szolnok megyében a munkahelyi kollektíváktól kértek előzetes javaslatokat a napirend kialakításához. A falusi életkörülményekből adódóan 19 megyénk legtöbb településén az út- és a járdaépítéshez. a víz- és csatornahálózat bővítéséhez, a közlekedés javításához, a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a gyermekintézmények építéséhez keresték a lehetőségeket. A tiszta, szebb, kulturáltabb környezet kialakításáért, a Somogyi Néplap parlagföldek hasznosításáért emeltek szót Csongrádban, Győr-Sopronban, Somogybán és Zalában, Békésben pedig a belvizek elleni küzdelem erősítését szorgalmazták. Több Bács-Kiskun megyei településen a körültekintőbb tervezésre és beruházás-előkészítésre helyezték a hangsúlyt Sok helyütt azt húzták alá, hogy ugyancsak a gyorsabb fejlődést szolgálná, ha a vállalatok, szövetkezetek nagyobb felelősséget éreznének az otthont adó községek jövője iránt. Több megyében joggal tették szóvá az állampolgárok a bürokratikus vagy a közömbös ügyintézést, hiszen emiatt térnek visssza évről évre számos falugyűlés fórumára a megoldatlan problémák. A kisárutermeléssel kapcsolatban a résztvevők elégedetten szóltak az ösztönző, a termelési kedvet fenntartó félvásárlási árakról, valamint számos termelőszövetkezetnek és áfész-nek a kisárutermelést segítő tevékenységéről. Ugyanakkor Baranyában kifogásolták az akadozó szaporítóanyag- és kisgépellátást. Bács- Kiskunban és Nógrádban pedig a takarmányhiány miatt 32. rész. Nem telt bele két hónap, két műszakot kellett beállítani. Dezső és Béla felmondtak munkahelyükön — Schmütz kéjjel írta be munkakönyvükbe, hogy »-alkalmazott-« ... Munkáltató volt. Elek kérésére Schmütz nevére adták ki a működési engedélyt Eleonóra megmaradt munkahelyén, délutánonként viszont szorgalmasan járt dolgozni. Hozta-vitte a híreket királynője volt a tang-entornak. Ezért délutánonként jóval nagyobb volt a forgalom. Schmütz gondolkodóba is esett ezen, szakadatlanul azon töprengett, hogyan segíthetne ezen az aránytalanságon. Aztán eszébe jutott a megoldás. — Manikűr — mondta egy szép napon Eleknek. emeltek szót a kisgazdaságokban dolgozók. Több Győr- Sopron, Komárom megyei községben, szorgalmazták a felvásárlás körüli visszásságok száműzését. A tapasztalatokat összegezve megállapítható: általános érdeklődés és az esetek többségében elismerés kísérte a megtett útrói, a fejlesztés eredményeiről, valamint a tervekről szóló tanácsi beszámolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978-ban a lakosság önzetlen társadalmi munkájával gyarapította a költségvetésben biztosított milLiárdokafc A lehetőségeket reálisan értékelő hozzászólások az elhangzott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkavállalásokkal együtt azt bizonyították, hogy a helyi tervek kimunkálásában, a fejlesztési döntések meghozatalába, s a végrehajtás ellenőrzésébe is bevont falusi lakceság kész anyagi lehetőségeit, szabad idejét a településfejlesztés szolgálatába állítani. A jövőben is számítani lehet a népgazdaság teherbíró képességével összhangban álló településfejlesztési lapok társadalmi bővítésére. Két nap múlva újabb táblák jelentek meg az ajtón. És a táblákkal egyidejűleg megjelent a félénknek tűnő, hamvas bőrű kislány, a manikűrös. — Ancikát kikértem a fodrászipartól — magyarázta Schmütz —, itt csak négy órát kell dolgoznia, de megkeres annyit, mint ott nyolc óra alatt... — Tulajdonképpen hogy állunk? — kérdezte egyszer Elek. — Boldoggá teszel mindenkit, a pénzünk meg csak úszik. Ezek mind meg akarnak gazdagodni! Nem is tudom, kapunk-e már számlákat, mennyi volt a bevétel, ideje volna egy kicsikét beszélgetnünk. Nemde? Schmütz sóhajtott. — Meglepetésnek szántam — mondta szomorúan —. de hamár szóba jött, hát essünk túl rajta. Elek hevesen rázta a fejét. — Elegem van a meglepetéseidből. Az asztal egy kevés idő múlva megtelt papírokkal Számlák, gáz-, villany-, szemétdíj, és a kéményseprő vállalat bizonylatai kerültek Elek kezébe. Az utóbbinál Elek bajusza jellegzetesen vonaglani kezdett. — Nem kerülsz a szociális otthonba, az biztos. Ebben bízhatsz. Lopni tudsz. Schmütz. elővette a Nagy Viking Kék Tekintetét. A termékforgalmazás érdekellentétel Kiszolgáltatott termelők, cserbenhagyott felvásárlók Az eladó és a vevő érdek- ellentéte ősi: az előbbi többet akar kapni, az utóbbi olcsóbban akar venni. E két alapvető érdeken kívül számos kisebb részérdek is ütközik az eladó és a vevő, pontosabban a termelő és a felvásárló között. Ha kevés az áru: a termelő hamar kiszámítja, hogy nem érdemes betartania a szerződést, ehelyett mondjuk egy fővárosi üzemi konyhának szállít 250 kilométerre 1 forinttal többért. A felvásárlónak ellátási kötelezettsége van, így nem tehet mást, minthogy más megyéből, esetleg épp Pestről hoz árut — már csak a szállítási költségek miatt is drágábban. Lényegében »filléres« érdekek miatt borul föl a szerződéses rend. (Az adott szónak — vagy írásnak — nincs pénzbeli értéke ...) Kérdés: ki jár jól? A felvásárló elmondja, hogy kilónként is átveszi az árut, ráadásul odaáll a fa alá, magas árat fizet, nem válogatás a tsz mégis inkább a maszek zöldség-kiskereskedőnek adja néhány fillérrel többért. Szóvá teszi a szerződéses fegyelem megszegését, és a gazdaságokat azzal vádolja, hogy visszaélnek a helyzettel... Hamar fordul azonban a kocka: lévén kicsi a tároló- és feldolgozó kapacitás, az áruhiányt az árufeleslegtöl egy-egy terméknél mindössze néhány száz vagon választja el. Ilyen pontosan tervezni akkor sem lehetne, ha a gazdaságok gombnyomásra szabályozhatnák az esőt. Ha csupán tucatnyi üzemnek jól bejön egy növényféle, máris túl sok lesz az áru. Ekkor hirtelen »kínálativá« válik a piac, és a termelő »kiszolgáltatottságról« kezd panaszkodni. Nem is alaptalanul. Ha valamiből sok van, a felvásárló, de a vevő Is válogat, a gyengébb minőségű árut nem kéri, csökken az ár. Ilyenkor mindenki ügy ügyeskedik, ahogy tud. (Jogi hézag akad bőven...) A tsz panaszra megy a felügyeleti szervekhez, hogy a felvásárló másodosztályúként vette át a javát is; hogy a meggyszüret kellős közepén »szándékosan eldugta a ládákat«, csakhogy ne kelljen átvennie. A népgazdasági érdekre hivatkozva sérelmezi a felvásárló és forgalmazó, hogy a termelő rá akarja ruházni a túltermelés kockázatát, hogy a termelő a »minden árut át kell venni« rendeletből kifelejti a »minőségi és keresett«! jelzőket; hogy ő becsülettel I elszállította a szerződésben' — Ééééén? 'n"~rr'' — Na jó. Nézzük most a közös vagyont. A beruházási, fejlesztési, felhalmozási alapokat. Mindent, ami a bővített újratermeléshez szükséges. — Ezt hol tanultad? — csodálkozott Schmütz. — Én csak bámullak. Szakképzett gaz- dász vagy, annyi szent. Mint a katedrán, az egyetemen. Ügy beszélsz. Elek el volt készülve, hogy deficites vállalattal manipulálnak. Igencsak meglepődött, amikor az elszámolás végén Schmütz előhúzta a takarék- könyvet. — Jeligés — mutatta. — Gondolkodtam, mi legyen a jelige, más nem jutott az eszembe, mint ez. A könyvecske első oldalán nyomtatott betűkkel írva ez állt: TANGENTOR. — A kisasszonyka meg is kérdezte, mi az — magyarázkodott Schmütz. — Én pedig elmondtam neki. Már volt is itt, azóta hét kolléganője váltott bérletet. — Bérletet? — Elek megdöbbent. Megy itt a rongyrázás. — Hát persze — nyugtatta meg Schmütz —, rég voltál kis ambulanciánkon. Már any- nyian vannak, mint a fene, nem is tudjuk az igényeket kielégíteni. Reggel hattól Dezső dolgozik egy tanulóval, délután pedig Béla egy tanulóval. rögzített mennyiséget, a többlet átvételére pedig ugyanúgy nem lehet kötelezni, ahogy ő sem kötelezheti a háziasszonyt a zöldségboltban, hogy megvegye a plöttyedt barackot vagy az éretlen dinnyét. A vita tétje lényegében az, hogy a tsz vagy a Zöldért raktárában rohad-e meg az áru egy része. Itt is kérdéses: ki jár jól? Nyilván legkevésbé a védőpajzsként használt, sokat emlegetett népgazdaság. A tsz-ek háza táján hallható: bizonyos árut 10 forintért vettek át tőlük kilónként, és másnap a boltban 30-ért adták. »Mégiscsak felháborító, hogy aki eladja, jobban jár, mint aki megtermeli.« A megvádolt visszakérdez: ugyan miért számolták föl sorban a tsz-ek zöldségpavilonjaikat, ha egyszer ez valóságos aranybánya? Ha a vállalat 10 forintért vesz valamit, azt legföljebb 13,70-ért adhatja. Ez a 3,70 pedig nem is olyan mesés haszon, ha a szállítástól a tárolásig, a boltok fenntartásától a megromló áru kockázatáig annyi mindent kell érte vállalni, ráadásul ellátási kötelezettség mellett. Azaz például a Zöldért elmarasztalható, ha kevés az áru, ha nem jó minőségű az áru, ha nincs választék, ha drága az áru .., Ennyiből is látszik, hogy a sokat emlegetett korrekt viszony inkább csak óhaj, mint gyakorlat. Csupán a hivatalos célkitűzések szövegében azonos a felvásárló és a termelő érdeke, a gyakorlatban élesen ütközik. Az időnkénti áruhiány vagy a bővebb termés gondjai tanulságokat kínálnak termelőknek, felvásárlóknak és az állami Irányító szerveknek egyaránt. A gazdaságoknak be kell látniuk, hogy ma már nem lehet konjunktúrára spekulálni. Tavaly több somogyi tsz is megkockáztatta például, hogy szerződés nélkül termelt bizonyos zöldségfélét, hátha áruhiány lesz... (Amikor kiderült, hogy jó a termés, szaladgáltak fűhöz-fához...) Ugyancsak számolni kell azzal (és ezt végre el kell fogadni), hogy a vevő válogat, a legjobb minőségű portékát keresi. Harmadsorban a termelői nyereség fokozásának nem egyedüli módja a magas ár. A költségeken is akad lefaragni való. Ami a felvásári ókat Illeti i az üzemeket véletlenül sem szabad olyan helyzet elé állítani (az idei tavaszon a burgonya kapcsán volt erre példa), hogy minden van (vetőmag, tároló, speciális gépsorok), csak épp szerződés nincs. Egy szakosodott üzem számára ez egyenlő a csőddel. Nem jó, ha a termelő kiszolgáltatottnak érzi magát... Hogyan lehetne összeegyeztetni a termelő és a forgalmazó érdekeit? Csak akkor lehetséges az érdekazonosság, ha a keresleti piac idején mindketten jobban járnak, ugyanakkor közösen vállalják a kínálati piaccal járó kockázatot is. Erre az érdekazonosságra példa az állami gazdaságok termelő, feldolgozó és értékesítő közös vállalata, az Ágker Kft... Az érdekek összehangolásával nemcsak a termelők és a forgalmazók járnak jól... Bíró Ferenc Növényvédelmi tájékoztató o í i A gyümölcsmolyok elleni védekezésről Folyamatosan rajzik az őszibarackosok veszedelmes kártevője, a keleti gyümölcsmoly. A kártevő hernyói a hajtásokon kívül már a gyümölcsöt is károsítják. A múlt hét melege kedvezett a lepkék repülésének, a csapadékos, párás időjárás pedig elősegíti a kártevők tojásrakását és kedvező feltételeket biztosít a tojások fejlődéséhez, ezért az első nemzedékét meghaladó mértékű hernyófertőzések kialakulása várható július második felében. A védekezéseket az első hernyók várható kelésének — Tanuló? — Semmiről sem tudsz? Hát persze, hogy tanuló. Felvettünk két tanulót ösztöndíjjal. — És mi a fenét tanulnak? — Az élet nagy igazságait; — mondta rejtelmesen Schmütz. — És a szüleik? — rémült meg Elek — tudják, hova kerültek a gyerekek? — Hogyne. Mind járnak tangentorra, kedvezményesen, félár on. Elek összeroskadt. Miközben a vállalati dolgokkal foglalatoskodott, Schmütz megalkotta a nagyüzemet. Két tanulóval, manikűröslánnyal, Eleonórával, a városka nevezetessége lett a tangentor. A jeligés takarékkönyvben tizenhétezer forint bevétel nyugodott, két hónap elteltével ez nem számított soknak, de Schmütz beleszámította, hogy igen sokat törlesztett az adósságokból is. Fizetést egyelőre nem adott senkinek. Ha valakinek szüksége volt pénzre. és szólt, hát kapott, Schmütz ezt valahova föl jegyezte, és olyan tekintetet vetett az illetőre, hogy többet meg sem kísérelte a bérkövetelést. Igazgató úrnak kellett szólítani mások jelenlétében. Elek távol tartotta magát a dolgoktól, úgy élt, mint azelőtt. Schmütz már rég elköltözött tőle, de azért majdném mindennap találkoztak. (Folytatjuk.) időpontjában, július 7—10-é között szükséges megkezdeni, majd a lárvák tömeges kelé-' sekor, július 14—20-a között kell megismételni. A védekezésekhez szükséges rovarölő szereket úgy válasszuk ki, hogy a júliusban érő őszibarackfajtáknál is betartható legyen a szedés előtti várakozási idő. Ezeknél a fajtáknál a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC 0,1 százalékos töménységben használható (a készítmény egyúttal a még károsító hamvas és fekete űszibarack-levéltetű ellen is védelmet biztosít). A később érő fajtákat a hosszabb várakozási idejű és hatástartalmú Safidon 40 WP 0,25 százalékos, Sevin 85 WP 0,2 százalékos, Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos, Unitron 40 EC 0.2 százalékos, Lebaycid 40 WP 0,2—0,25 százalékos oldatának valamelyikével permetezzük. A permetléhez feltétlenül keverjük az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának ismételt fertőzése, valamint a monilia gyümölcsrothasztó hatásának megelőzése végett az Ortho- cid, Zineb 80, Antracoll WP 0,2 százalékos töménységű oldatának valamelyikét. Megkezdődött a szilvamoly nyári lepkenemzedékének rajzása, a lepkék tojásrakása megfigyelhető. A lárvák kelése a keleti gyümölcsmoly hernyóival megközelítően azonos időpontban várható, így a keleti gyümölcsmoly ellen javasölt rovarirtó szerekkel a szilvamoly hernyóit is eredményesen pusztíthatjuk. A múlt hét végének viharos, csapadékos időjárása a •szőlő zöld rothadásának (bot- ritisz) teremtett kedvező feltételeket. A beteg fürtök, fürtrészek elbarnulnak, elrothadnak. Rendkívül fontos a kialakulható károk megelőzése érdekében a védekezések haladéktalan végrehajtása az Ortho-Phaltan, Mycodifol 0,25—0,3 százalékos, vagy a Topsin-Metil 0,1 százalékos oldatának valamelyikével. A fertőzés veszélye miatt újabb eső után a védekezést azonríal mci kell ismételni. I , Kampis Péter ^ I _______'__________ I
