Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

Hától új Btk N égy évig tartó szerkesz­tő, előkészítő munka után decemberben al­kotta meg az országgyűlés az új Büntető Törvénykönyvet. Ezt követően fél évig tartott a tanulás, a jogalkalmazók' felkészítése szabályainak he­lyes alkalmazására. A tör­vény előírásainak alapos is­merete biztosíthatja csak az egységes értelmezést. A felkészülés időszaka ma lezárult, és hatályba lépett az új Btk. hogy szabályait má­tól alkalmazni kell. Az átál­lással kapcsolatban maga a törvény tartalmaz előíráso­kat. Kimondja, hogy: »A bűncselekményt az elkövetés idején hatályba levő törvény szerint kelL elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor ha­tályban levő új büntetőtör­vény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Az új törvényre azért volt szükség, hogy összhangot te­remtsen az elmúlt másfél év­tizedben bekövetkezett társa­dalmi-gazdasági változások, valamint a büntetőjog szabá­lyai között. Megtartotta a ré­gi törvénynek azokat a sza­bályait, amelyek időt állóak, és változtatott azokon, ame­lyek nem — vagy nem min­denben — feleltek meg a kö­vetelményeknek. A törvény- alkotó ezekkel a változtatá­sokkal végső soron azt a célt kívánta elérni, hogy nőjön a büntető jogszabályok haté­konysága, megfelelő védelmet nyújtson a szocialista társa­dalmi együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére. A büntetési rendszer az elmúlt évtizedek alatt kiállta a próbát: a fó- és mellékbün­tetéseket az új törvény is a réginek megfelelően szabá­lyozza. A változtatás azt szolgaija, hogy a jogalkalma­zók a büntetések kiszabásánál és az intézkedéseknél az ed­diginél jobban figyelembe vehessék az elkövető szemé­lyiségét, és a bűncselekmény súlyával inkább arányban ál­ló büntetést szabhassanak ki. Az új Btk például fölemelte a szabadságvesztés büntetés alsó határát: a kiszabható legrövidebb idő — a korábbi harminc napról — három hó­napra emelkedett. A javító­nevelő munka ezentúl legke­vesebb hat hónapig és leg­följebb két évig tarthat. A pénzbüntetések kiszabásánál nemcsak a cselekmény sú­lyosságát veszik __ figyelembe, hanem az elkövető jövedelmét is. Külföldi tapasztalatok alapján honosítja meg a tör­vény a pénzbüntetés kiszabá­sánál az úgynevezett »napi tételes« rendszert. Ennék alapján a bíróság előGzör a cselekmény súlyát veszi figye­lembe, majd az elkövető bű­nösségét értékeli, és meghatá­rozza a pénzbüntetés napi té­teleit. Végül az elkövető ke­resete alapján az egy napi té­telre jutó összeget határozzák meg. Ha a pénzbüntetést sza­badságvesztésre változtatják, ezt veszik alapul. Új rendelkezés az is, ame­lyik lehetővé teszi, hogy — főbüntetés nélkül — csak mellékbüntetést szabjon ki a bíróság akkor, ha a törvény nem ír elő kétévi szabadság- vesztésnél többet büntetésül. Egy közlekedési bűncselek­mény elkövetésénél például alkalmazhat a, bíróság kizáró­lag járművezetéstől eltiltást is. A régi szabályok szerint a járművezetéstől, illetve a foglalkozástól való eltiltás Épii! a pécs mohácsi vízvezeték í Pécs—Mohács közölt húsz eszlcntlvel ezelőtt acélcsőből épített vízvezeték korrózió miatt elhasználódott. Ezért most svéd liccnc alapján készített betoncsövekből építik meg az új. harminchat kilométeres vezetéket. A két ütemben megvalósuló beruházás első része 1980 végére készül el, de a már elkészült cs üzemeltethető szakaszokat bekötötték Pécs vízellátásába. Az új vezeték a teljes kiépítés után száz­negyvenezer köbméter vizet szállít majd Pécsre. Képünkön: Az épülő vezeték Szederkény térségében. Nemcsak egy eseményekben gazdag hetet zártunk most, hanem az év első fele is el­telt. A pontos gazdasági szám­vetések még nincsenek ké­szen, bizonyos jelek azonban azt mutatják, hogy a somo­gyi üzemek nagy része a szo­cialista brigádok példamutató összefogása révén teljesítette feladatait. A jó eredményeknél is le­het jobbat elérni, s most ez az egyik legfontosabb teendő minden ipari és mezőgazda- sági üzemben. Erre ösztönzött a Központi Bizottság is e hé­ten. Somogybán, mint mezőgaz­dasági megyében különösen fontos, _ hogy minden erővel csökkenjék az időjárás okoz­ta veszteségeket. Az aszály miatt nagyobb fegyelemre, szervezettségre van szükség az aratás, a betakarítás idősza­kában minden szövetkezetben, állami gazdaságban. Az első félév eredményeire alapozva lehet javítani a ter­melékenységen, a munkaszer­vezésen, a minőségen. Az anyaggal, az idővel és a munkaerővel az első hat hó­napban is igyekeztek takaré­koskodni, az ésszerűség azon­ban meg többet követel. Az országgyűlés nyári ülésszakán fogalmazódott meg: tovább­fejlődésünk egyik alapköve­telménye, hogy ne engedjük lanyhulni a termelékenység növekedésének üteméi. E té­ren a somogyi üzemek tarta­lékai is kimerithetetlenek! Mindig sok tapasztalatot ad, amikor haisonló társadalmi, gazdasági feladatodat célul tűző baráti országok képvise­lői látogatnak a megyébe, s megosztjuk velük az örömün­ket és a gondunkat is. E hé­ten a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának vendége­ként a'Lengyel Nemzeti Egy­ségfront ciechanówi vajdasá­gi küldöttsége ismerkedett a testvérmegye helyzetével, a népfrontmozgalom szerepé­vel, tevékenységével. Az SZMT bjelováxi szakszerveze­ti küldöttséget hivott meg ta­valyi látogatásuk viszonzásá­ra. Szépen kiegészíti a sort, hogy a Balaton-parton pihenő vietnami csoport Kaposváron járt, a szovjet testvérmegy é- ből érkezett turistacsoport szintén több üzem közösségé­vel ismerkedett. Nemcsak a vendégek, hanem a vendéglá­tók is sok ismeretet szereztek a baráti országok fejlődéséről e közvetlen hangulatú talál­kozókon. S ezek szélesebb kör­ben továbbjutnak majd, ami­kor a testvérszervezetek, az itt járt csoportok otthon be­számolnak a látottakról. Sokan kémlelik mostanában az eget — esőt várva. A víz­ellátásért felelős vállalat ve­zetői is köztük vannak, a má­jusi aszály idején bekövetke­zett csúcsfogyasztás Kaposvá­ron különösen nagy gondjai miatt. Ez a helyzet fölkeltet­te az érdeklődést a megye­székhely vízellátásáról szóló téma iránt a városi tanács e heti ülésén. Az V. ötéves terv első há­rom évében csaknem 8900 la­kos részesült vezetékes vízel­látásban, s velük együtt ma már hatvannyolcezer embert szolgál ki a hálózat. így az­tán semmi csodálkozni való sincs azon, hogy az 1975-ös helyzethez képest 761 ezer köbméterrel növelték Kapog­váron a víztermelést. Egy-egy nyári csúcsidőszakban, napon­ta 25—26 ezer köbméteres fo­gyasztásra számítanak. A So­mogy megyei Víz- és Csator­namű Vállalat az év végére napi 6850 köbméterrel növeli a víztermelést. A gyorsan fejlődő megye- székhely iparának, lakosságá­nak az igényed megkövetelik — amint azt a városi tanács megállapította —, hogy avíz- cllátás tovább javuljon a VI. ötéves terv időszakában. A vállalat pontosan kidolgozott elképzelésekkel állt a tanács elé: három víztorony építése, mintegy tízezer méternyi új vezeték lefektetése szükséges. Sokat javít a helyzeten a re­gionális vízvezeték üzembe helyezése, a jövő érdekében azonban már most gondolni kell a továbbfejlesztésre. Ka­posvárnak 2000 táján már új regionális rendszerre kell majd kapcsolódnia. A városi tanács egyetértett a tervekkel, s minden segítséget megad a megvalósításukhoz. A hét krónikájához tarto­zik, hogy átadták a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyárát, s felavatták a Béke—Füredi la­kótelepen a nyolcvanszemé­lyes bölcsődét. Nem kapcsoló­dott semmilyen ünnephez a két átadás, mégis örömet szerzett a munkásoknak, az új lakótelep lakóinak. A gyár­avatás a sikeres ipartelepítés példája, hiszen nagy műszaki felkészültséget, komoly szak­mai tudást igénylő terméke­ket szállítanak most már ex­portra Kaposvárról. Fiatal ez a gyár, mégis joggal vagyunk rá büszkék mi, somogyiak. Lajos Uéu , eaátc iMa^atttraeott Időre szói hatott Az új Btk módot ad végleges eltiltásra is. Ezzel a rendelkezésével a közvéle­mény kívánságának is eleget tesz, hiszen az arra alkalmat­lanokat valóban indokolt vég­leg eltiltani foglalkozásuk gyakorlásától vagy a jármű vezetésétől. Az új szabályokban nyomon követhető az a törekvés, hogy a jelentéktelen ügyek a bí­róságokról a szabálysértési hatóságokhoz kerüljenek át. Ezzel nemcsak az igazság­szolgáltatással foglalkozók munkáján kívántak könnyíte­ni, és több időt adni a bo­nyolultabb ügyek alapos vizs­gálatára, hanem azt is figye­lembe vették, hogy az ilyen apróbb, jogellenes cselekmé­nyek ellen más eszközökkel — szabálysértési eljárással, fe­gyelmi felelősségre vonással — hatékonyabban lehet küz­deni. így került például sza­bálysértésként tanácsi hatás­körbe a magánlaksértés és a becsületsértés enyhébb esete. Szabá'lysértésárt vonják fele­lősségre azokat is, akik a közlekedési szabályok megsze­gésével csupán veszélyeztet­tek, vagv legföljebb nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoztak. Ugyanakkor új bűncselek­ményeket is megállapít a Btk. Az esetleges elkövetők meg­felelő felelősségre vonása ér­dekében bűncselekménnyé minősíti a muzeális értékek fosztogatását, rongálását, il­letve engedély nélküli kivite­lüket az országból. Bűncselek­mény lett a környezet- és természetkárosítás, a sugárzó anyaggal, a kábítószerrel va­ló visszaélés, a terrorcselek­mény és a járművezetés át­engedése alkalmatlan személy­nek. A szabályok változása, korszerűsítése bizto­sítja azt, hogy a ma hatályba lépett új Btk nem­csak jelenleg, hanem az elkö­vetkező évtizedekben is meg­felel feladatának. Annak, hogy az állam polgárait visz- szatartsa a társadalomra ve­szélyes cselekményektől, az elkövetőket pedig — az eset körülményeit mérlegre téve — megbüntesse. Or, K. I. Tért hódít az eszme A szövetkezés mással nem pótolható, sajátos erő. A leg­szebb fogalmak egyike a szövetség, a szövetkezés. Benne van a jó szándékú együttműködés akarata, a kölcsönös erő­feszítés, a segítségnyújtás, kifejezője a közös gondoknak és a sikerek szerezte közös örömöknek. A szövetkezők nemzetközi ünnepe a mai nap. Ötvenhét év óta július első vasárnapján emlékezünk meg a nemzet­közi szövetkezeti napról. A minden földrészre kiterjedő Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetsége több mint egyharmad milliárd embert képvisel, é; bár egymástól lényegesen elté­rő körülmények között tevékenykednek a szövetkezetek, a mai megmozdulás közös. Célja: újólag a szövetkezés .jelen­tőségére irányítani a figyelmet, bemutatni az eredményeket, ismételten' kinyilvánítani az egyetemes kívánságot, hogy az alkotó munkához tartós békére van szükség. A szocialista viszonyok között a szövetkezéés ügye azo­nosul a szocializmus ügyével — a lenini tanítások igazát ha­zánk szövetkezeti mozgalma híven példázza. A szövetkezés át- meg átszövi életünknek szinte minden területét, közvet­ve vagy közvetlenül részesei vagyunk a szövetkezeti munka eredményének. Hazánkban a nemzeti jövedelem több mint egynegyedét a szövetkezetek állítják elő; egyes területeken például a lakossági fogyasztásban — termelésük, szolgál­tatásuk meghatározó. Somogybán az országos átlagnál is na­gyobb a szövetkezetek részaránya a termelésben, az itt élő lakosságnak több mint fele tagja valamelyik szövetkezeti tí­pusnak. A szövetkezés eszméje, formája nálunk hosszú ideig a faluhoz, a parasztsághoz kötődött. És bár a szövetkezetek ma is a falun fejtik ki tevékenységüket, az eszme már jó ideje átlépte ezeket a jelképes határokat, terjed, tért hódit, új meg új formában jelentkezik. Gondoljunk csak az első­sorban a városokban szaporodó lakásépítő, lakásfenntartó, munkás-, kertbarát-, garázsszövetkezetekre, a legfiatalabbak között terjedő iskolaszövetkezetekre, vagy a Somogyból ki­indult üdülőszövetkezeti mozgalomra! Mind-mind példája, bizonyítéka az összefogás, a szövetkezés erejének. A szövet­kezeti mozgalom hazánkban ma már össztársadalmi ügy, a szövetkezetekben megtalálhatjuk a társadalom minden réte­gének képviselőit, parasztokat, munkásokat, értelmiségieket, fiatalokat, nőket, városiakat, falusiakat egyaránt. És meg tá­volról sem merítettük ki az összefogásban rejlő lehetősége­ket. Most szerveződnek a megyében a gazdasági kiskörzetek. Kialakulóban van egy-egy tájegységen levő, tevékenykedő valamennyi gazdálkodó, termelő, szolgáltató szerv, kulturá­lis intézmény újfajta együttműködése, kibontakozóban egy sajátos, fontos szövetkezés a térség eredményesebb gazdál­kodása, a települések dinamikusabb fejlődése, a körzet la­kóinak jobb ellátása, élete érdekében. Lelkesítő, ígéretes, nemes cél, amiért érdemes fáradozni, A mai nap, a szövetkezők nemzetközi ünnepe, jó alka­lom a számvetésre. De alkalom arra is, fyogy felismerjük azokat a nagyszerű további lehetőségeket, melyeket az esz­me, a mozgalom tartogat számunkra. Es a felismerésen túl tegyünk is a lelkesítő célok eléréséért. „Mennyit ér az Ön munkaidejének egy perce?”1 Egy reklámkia elgondolkodtató kérdései Egy irodai segédeszközö­ket gyártó nyugati cég ma­gyar nyelvű prospektusa ke­rült a kezembe. A kiadvány a reklámnak egy közvetett, igen rafinált, és nálunk még föl nem fedezett módját al­kalmazza: nem a terméket di­cséri, csupán »utat mutat« az irodák jobb költség-haszon ará­nyának kialakításához. Ezt sem tanácsokat osztogatva te­szi... Egy lélektanilag is, minden részében kiszámított kérdéssor segítségével maga az olvasó ébredhet rá, hogy munkahelyén mennyi mindent lehetne ésszerűbben szervezni, gyorsabban, pontosabban elvé­gezni. Az már szinte csak vé­letlen, hogy az irodai költsé­gek megtakarításához, vagy épp a belső információáram~ lás meggyorsításához a gyár termékei is szükségesek. »A szakemberek azon vitat­koznak, hogy az irodai költ­ségeknek 40 vagy 60 százalé­ka takarítható-e meg. Ha en­nek csak egy részét sikerülne megtakarítanunk, az elegendő lenne — az irodavezetőnek ah­hoz, hogy fontos anyagi esz­közöket szabadítson fel — a vállalat vezetőjének, hogy a nyereséget néhány százalék­kal növelje — az alkalmazott­nak ahhoz, hogy főnökének bebizonyíthassa: értékes mun­katárs — a túlterhelt titkárnő­nek ahhoz, hogy legalább lé­legzetvételnyi szünethez jus­son.« A szöveg hangneme a tő­kés gazdálkodás viszonyait tükrözi. Első pillantásra na­gyon is idegennek tetszik, ahogy a különböző munkatár­sak minden percét egy órás: képzet tényezőjének tekinti, ahogy az irodai munka legki­sebb mozzanatában is a nye­reség növelésének lehetőségét i keim. 1 Alaposabban végiggondolva azonban rájövünk, hogy a prospektus nem tesz máét, mint igen gyakorlatiasan, konkrétan ás lényegrelöröen megfogalmazza azokat a köve­telményeket, amelyeket mi csak úgy általában említünk. A munkát hatékonyabbá, szervezettebbé, takarékosabbá kell tenni, mondjuk, de ugyancsak megrökönyödnének, ha valaki azt állítaná, hogy mindez például irodai mun­kánál ott kezdődik: milyen célra, milyen ragasztószalagot használunk; egy kis csomag, vagy épp egy levél leragasz- tásához hány centi szüksé­ges, vagy hogy egy gépelési hiba javítása betűnként 0,2 percbe telik ... Meghökkentő kicsinyesség!? Hiszen az ember egyszerűen csak meghúzza a ragasztót, azután letépi, ahol épp elsza­kad. Ugyancsak .nevetséges ki­számítani egy elütés kijavítá­sának időtartamát, mikor csak a napi három »kávészü­net« egy óra üresjáratot je­lent. Alighanem évek telnek még el, mire valaki fontosnak fog­ja érezni, hogy az egy levél­papír, három indigó és három másolatpapír összeállításához és befűzéséhez szükséges időt a felére csökkentse, vagy hogy a radírozási időt a tizedére . Mennyi legyen egy iroda energiatakarékos világítása? 500 lux? Vagy 800? Ugyan már! Egyszerűen minden asz­tal fölött legyen egy neon­cső! Kinek jutna eszébe ki­szárítani, hogy ha a megvi­lágítást 650-ről 200 luxra csökkentjük, ráfizetünk, mivel 8 százalékkal nő a gépelési hibák száma, és ez tetemes munlcaidő-veszteséggel jár. Vagy: minél nagyobb egy vállalat, annál átfogóbb, bel; ső kommunikációra van szük­ség ahhoz, hogy valamennyi munkatárs ugyanazon cél el­érésére törekedjen. Hogyan lehet az e célra fordított költ­ségek robbanásszerű emelke­dését megakadályozni? (Izgal­mas kérdés ez, főként ha már tudjuk, hogy egy-egy fontos szakmai információt hogyan juttassunk el idejében oda, ahová kell ...) Mindennél rneghökkentőbb: »Ha ötleteket adunk a taka­rékoskodásra, akkor nem sza­bad megfeledkezni a legdrá­gább munkaerőről sem, a fő­nökről. Az ő munkaidejével is takarékoskodhatunk...« S a kérdések: Lehet-e (célszerű-e) a főnököt bármi­kor zavarni? (1. személyesen, 2. telefonon.) Elfelejt-e a fő­nök olyan ötleteket, amelyek útközben jutottak eszébe? (Az ötletek szellemi tőkét jelente­nek.) Hogyan tartják számon a megbízatásokat...? Ugyan kit érdekel a főnök munkaideje és ötlete? Ki lát­ja meg a vállalat és benne a saját érdekét a főnök jobb időkihasználásában ? Nem szoktuk még meg, hogy lássuk, hogy értsük... Egyáltalán: tudja-e minden­ki, hogyan és kinél kell a jobb megoldást célzó javaslatait megtenni, hogyan kell ezeket ellenőrizni és megvalósítani? Gondolkodnak-c arról, hogy a munkatársak ne egymás ká­rára ésszerűsítsék saját mun~ kájukat? A reklámkiadvány lapjairól záporoznak a kérdések. Meg­fogalmazásuk idegen, az egész mégis elgondolkodtató. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom