Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

Tisztelt Szerkesztőség! J4nius 27-én Dombóvárra kellett utaznom mint moz­donyvezetőnek a 4056. sz. vonatért. Mivel a gyorsvonat helyett vonatpótló autóbuszok bonyolították le a forgal­mat, felszálltam a CC 84-96-os rendszámú autóbuszra, melyen ülőhely egyáltalán, állóhely pedig csak az ajtó mellett volt. Amikor belépett a busz vezetője, nem meg­engedhető hangon felszólította az ajtó mellett állókat, hogy húzódjanak a kocsi belseje felé. A nagy zsúfoltság miatt ez lehetetlen volt. Ú nem elégedett meg ezzel, a védőkorlátot is lehajtotta. Úgy néztünk ki, mint a kerin­gek a konzervesdobozban. Elindult a busz. A nagy zsúfoltság miatt a i-állam elérte a buszvezető háta mögött lévő plekszi védőfalat, mely már csaknem keresztül volt repedve, ti.ró ragasz­tó tartotta össze. Amikor a sofőr ezt észrevette, durván figyelmeztetett, hogy ez 1200 forint, s ha eltörik, meg kell fizetnem. Megkértem, legyen szives a korlátot fel­hajtani, így csökken a zsúfoltság, és nem kerül veszély­be a plekszi. Erre ő megállt és durván felszólított, hogy hagyjam el az autóbuszt, mert nem hajlandó tovább vin­ni. Hiába mondtam, hogy szolgálatba megyek, és min­denképpen Dombóvárra kell érnem, nem indult el. Csak az utasok felháborodására, mintegy 3—4 perces várako­zás után indult el. A hasonló esetek elkerülése érdekében javasolom, ne menjen autóbuszvezetőnek az, aki erre egyáltalán nem alkalmas. Tisztelettel: Németh Csaba Ortilos, Asszonyvár u. 9. Tisztelt Szerkesztőség! Holota István, Nagyatád, Szabadság út 5. sz. alatti lakos június 26-i panaszára válaszolva közlöm: a lap­radiátorokat az Atád Aruház a TITÁN zalaegerszegi kirendeltségénél vásárolta, s azok hiányosan érkeztek. Közölték velünk, hogy a tartozékokat beérkezés után azonnal szállítják címünkre. Ez több mint egy hónapig nem történt meg. Június 27-én a vas—műszaki osztály vezetője személyesen fölkereste a TITÁN zalaegerszegi kirendeltségét, és átvette a hiányzó alkatrészeket, ame­lyek az előző napon érkeztek meg. Az alkatrészeket azonnal kiszállítottuk a panaszosnak. A késésért szíves elnézését kérjük. Tisztelettel: Torma István, hr Atád Aruház vezetője XXXV. évfolyam, 153. szám Kedd, 1979. július 3. Ötödik alkalommal Megnyílta nagyatádi alkotótelep (Tudósítónktól) Hétfőn délután ötödször vonták fel a város és az al­kotótelep zászlaját Nagyatá­don, a Rinya-völgyében. az 1975-ben létesített nemzetközi faszobrász alkotótelepen. A megnyitóra — több művészen kívül — sok érdeklődő mű­vészetbarát jött e!. Ott voltak dr. Horváth Sándor, a megyei pártb izo t tság oszlá ly vezetöj e Hamvas János, a városi párt- bizottság első titkára. Ruttkai Ferenc, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetségének ügyve­zető titkára, Dévényi József- né, a Kulturális Minisztérium képviselője, továbbá a város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. 180 ország­járó pedagógus is részt vet a megnyitón. Búdi Ágnesnél az alkolótelep vezetőjének a köszöntője után Romvári Fe­renc művészettörténész mon­dott megnyitót. Beszéde else részében a magyar szimpozi onmozgalom. a művésztelepel, 12 éves múltjára tekintet' vissza, majd így folytatta: — Dél-Somogyban, itt Nagyatádon öt évvel ezelőtt teremtődtek meg a szimpo- zion keretében a művészi al kotómunka föltételei. Fában gazdag e* táj. Nagy hagyomá­nya van itt a fa megmunká­lásának. Eszményiek az itte­ni adottságok, és a lovábblé­Juhtenyészto társulás alakult Somogybán Megyénkben a juhtenyésztés régi hagyományokkal rendel­kezik, ugyanakkor ismeretesek azok a fékező körülmények is. amelyek az elmúlt években jó néhány mezőgazdasági nagy­üzemben — többnyix-e állami gazdaságokban — háttérbe szorították vagy éppen felszá­molásra kárhoztatták ezt az ágazatot. Bebizonyosodott ugyanis, hgy nem igaz a hie­delem, mely szerint -a birka a semmiből is megél-“ — vi­szont annáL inkább meghálál­ja a törődést. A szakmai is­meretek, a legújabb kutatási eredmények alkalmazása a ju húszatokban — ez a cél ve­zette azt a tizenkét somogyi termelőszövetkezetet, amely a múlt héten Kaposváron meg­alakította a Somogy megyei Juh tenyésztési Társulást. A juhászattal rendelkező tucatnyi mezőgazdasági nagy­üzemben ez idő szerint az anyajuhok száma mintegy húszezer; gyapjú- és bárány­értékesítésük eddig is megha­tározó volt a megyében. A társulás gesztora a balaton- szabadi November 7. Termelő- szövetkezet, ahol évek óta Még várni kel! a közlekedési lámpákra Először azt adtuk hírül, hogy május 1-én már működ­nek Kaposváron, a Virág ut­ca, Május 1. utca, Hársfa ut­cai csomópontban a közleke­dési lámpák. Azután a határ­idő július 1-re módosult. Most ezen is túl vagyunk, a lám­pák azonban vakok. Pedig minden készen áll! Azaz majdnem, minden. Tegnap a városi tanács É K V -osztály án érdeklődtünk: vajon mi az oka, hogy a te­temes költséggel kiépített cso­mópont — a lámparendszer 3,5 millióba, az egyéb mun­kák 3 millió forintba kerül­tek — még mindig nem mű­ködik? Vajon meddig kell várniuk a kaposváriaknak, s mi az. újabb ígéret? Kiderült, hogy a lámpák még .ió darabig vakok lesz­nek. Kétnapos munka van hátra: a TEFLA berendezés, l azaz az automata irányitó be­szerelése. A berendezés az NDK-ból érkezik — majd. A VILLATI ugyanis — az szere­li be — úgy tájékoztatta a ta­nácsot. hogy az irányító be­rendezésre legalább másfél hónapot kell várni. A drága lámparendszer tehát ezen a nyáron nem lesz üzemképes. eredmenyesen zár ez az ága­zat. A-z ádándi, volt csabak- majori sertéstelep épületeinek átalakításával újabb férőhe­lyeket nyertek, így tavaly az anyajuhállományuk ötszázzal emelkedhetett a tervezetthez képest. Ennek az ágazatnak a jövedelmi előirányzata az idén megközelíti a 2,4 millió forin­tot. (A szarvasmarha-tenyész­téséről is elismert gazdaság­ban a tehenészet jövedelmi terve ebben az évben 3,6 mil­lió forint.) Gyapjúért 1,1, hí­zóbárányért 6,1. millió forint bevételre számítanak. Az év első negyedében több mint 2700 tenyészjuhuk — ebből mintegy 2500 anyajuhuk — és csaknem 1100 szopós bárányuk volt. A most megalakított juhte- nyésztési társulás legfőbb cél­ja a bárányszaporulat föllen­dítése a- tagszövetkezetek ju- hászataiban, s a juhászatok fejlesztése a társulás által ki­alakított új genetikai koncep­ciók szerint. Első lépésként egységes tenyészanyag-ellátás- dolgoznak ki, és ugyancsak egységes tenyésztői programot ról gondoskodnak. Közösen oldják meg a továbbjutást 'megalapozó, sarkalatos prob­lémát — a juhászképzést. Szintén társulásos alapon szer­vezik meg a hízóbárány- és gyapjúértékesítést, és a későb biekben a juhtáp előállítását Epiil az ország legnagyobb szénbányája Könyv a gyermekév tiszteletére Filmkatalógus segíti a szemléltetést A Kossuth Könyvkiadó Em­ber születik címmel antoló­giát jelentetett meg a nemzet­közi gyermekév tiszteletére. Illés Lajos szerkesztő Gorkij egyik szép elbeszélésének cí­mét választotta a XX. száza­di magyar novellatermés legszebb darabjaiból váloga­tott gyűjtemény címéül. Klasszikus és mai magyar írók művei egyaránt szerepelnek a szép kiadványban, amelyből Somogyba hatszáz jutott. A novellák születéstől az ember­ré válásig követik nyomon a gyermekek sorsát úgy, hogy elsősorban a felnőtteknek szólnak. Egyre több helyen használ­nak fel filmeket szemléltetés­re a szemináriumokon. A Kos­suth Könyvkiadó szerkesztősé­ge ezt az igényt felismerve adta ki a tömegpolltikai mun­ka segítésére a filmkatalógust. A megyei kirendeltség már elküldte ezt az ingyenes kiad­ványt minden pártszervnek, hogy az új oktatási évre ké­szülve kiválaszthassák a szemléltetésre alkalmas kes- kenyfilmeket. A mindennapi politikai munkában sok segítséget ad a Társadalmi Szemle, a Pártélet, a Béke és Szocializ­mus, a Nemzetközi Szemle. A négy pártfolyóiratból mint­egy 5 500 jár a megyébe, az első félévben két-háromszáz- zal nőtt az előfizetők száma. Az összes Kossuth folyóiratot figyelembe véve ez a szám pés távlata biztató. Minder, bizonnyal a művészet egésze lesz a nyertese a nagy léleg­zetű vállalkozásnak. A távla­tokat teremtő elképzelések és az előretekintő, türelmes ve­zetés, va.amint a jó szellemű, a feladatokat vállaló kutató kereső típusú alkotóművészei egy üt működése nélkülözhetet­len az indulásnál és a tovább­lépésnél egyaránt. Eredménye.' munkát kívánt az alkotó te­lep művészeinek. Az idén a szovjet, a len­gyel, a román és a dél-jemeni művészeken kívül Gulyás Gyula, Mészáros Mihály, Sass Valéria. Szabó M. László, Sze­derkényi Attila és Viit Tibor magyar szobrászművészek al­kotnak a telepen. Üj dolog, hogy két harmadéves képző­művészeti főiskolai hallgatót és egy művészettörténészt js vendégül láttak a házigazdák. Hétfőn délelőtt a Faipari Ku­tató Intézet, a SEFAG csur­gói fűrészüzeme és a MÁV kutatómérnökei és néhány szobrászművész tanácskoztak a szobrok tartósításáról, egy új eljárásról, amely a koráb­biaknál hosszabb élettartamot ad a szobroknak. Kétszáz bélyeg Füle Mihály grafikusművész huszonöt éves munkássága alatt mintegy kétszáz bélyeg tervét készítette el, mélynyo­mású ofszet, réz-, valamint acélmetszetú kivitelben. Jelen­leg régi magyar pénzekről készít acélmetszetű bélyegeket. SÖTÉTBEN — Az életben le nem ke­rülünk innen. — Legjobb lesz itt a fal tövében letelepedni, és meg­várni a reggelt!... A férfiak mérgelődnek, a nők riadtan pislognak a mélység felé. A tömeg még­is megindul. Karjukat elő­renyújtva, az elöt.ük álló vállát érintve botorkálnak a sötétben. Sorozatos jajkiáltá­sok, s mind gyakrabban fel­csattanó káromkodások jel­zik, ha ismét lépcső követ- kezik.' Néhányan megbotla­nak, ezáltal az előttük hala­dók is kibillennek *egyensú­lyukból, és imbolyogva ke­resnek kapaszkodót, ami ter­mészetesen ■nincs. Bármelyik percben legurulhat valaki a meredek lejtőn. Baglyok gya­nánt a bokrok mögé rejte­zett lelkes ifjak rikoltoznak, hogy — lehetőleg minél több — amúgy is elcsigázott hölgy kapjon szivszélhüdést. — A fehér csíkokat fi­gyeljék! — mondja valaki. Figyelnénk ám, ha látnánk. Mert a rendezőség az ösvény meríti bokrokra kibiggyesz­tett ugyan pár villanyégő’, de azokat jótékony kezek még időben „leoperálták”, ki tudja milyen megfonto­lásból. Az előadás kábulatá­ból még föl nem ocsúdott nézősereg így csupán érzék­szerveire hagyatkozva má­szik lefelé. Ha bárki arra a téves kö­vetkeztetésre jutna, hogy va­lamiféle hegyvidéki expedí­ció résztvevőit követjük nyomon, téved. A szentjakabi rendezvény- sorozat nézőivel találkozhat­nak, akik a Sebö-együttes koncertjéről igyekeztek ha­zafelé. Igyekeztek volna, ha előrelátóan fölszerelkeztek volna túrabakanccsal,' kötél­hágcsóval, reflektorokkal. Végre a csigalassú sor el­éri a lejtő alját. Egyesek megkönnyebbülten felsóhaj­tanak: — Ide se jövök többet! Egy idős bácsi megjegyzi: — Bérletem is van, de örülök, hogy egyszer leju­tottam, többé nem merek fölmenni! Ezek után nem csodálkoz­nék, ha a zenei estek néző­száma megcsappanna Szent- jakabon. De bízzunk az em­berek vállalkozó szellemé­ben! Vagy a rendezőség jó­indulatában. Hátha vissza­csavarják a villanyégőket. X. £. Az oroszlányi szénmedenccben épül a márkusheg.vi bá­nya. Ha elkészül, az ország legnagyobb és legkorszerűbb szénbányája lesz. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat bá­nyaépítői száz méterrel többet haladtak előre a tervezett­nél. A képen: Robbantáshoz készítik elő az egyik vágatot. TA*kA oson Harcias csöppség A londoni The Times közlése szerint, Madhya Pradesh indiai ál lam „an egy kétéves kislány meg­ölt egy kobrát. A kislány éppen, a kertben játszott, szülei szeme láttára, ami­kor a magas fűből egy kí­gyó feje emelkedett ki. Még mielőtt a felnőttek közül bárki is egyetlen lé­pést tehetett volna, a kis­lány ráugrott a kobrára, és megharapta. A kígyó kiszenvedett. A megré­mült szülők kórházba szállították lányukat, az orvosok azonban még az­nap hazaengedték — mi­vel semmi okát sem látták annak, hogy ott tartsák. Jól megépítették! A Mulvio-híd, vagy ahogyan a rómaiak ma­napság nevezik, Milvio- hid — Róma egyik építé­szeti nevezetessege — ta­tarozásra szorul. Ez kü­lönben nem is csodálatos; a híd az idén 2038 éves. Majdnem 21 századon ke­resztül szüntelen üzemben volt! A legutóbbi evekben ugyan csak személygépko­csik közlekedhettek rajta, mivel a teherautók és az autóbuszok megingathat­ják a híd szerkezetét. A városi hatóságok most el­határozták, hogy 20 napra lezárják a hidat. Ez alatt könnyűbúvárok vizsgálják meg a pillérek alapzatait. A hidat utoljára 1850-ben restaurálták. Második születésnap 1978. november 27-én az 58 esztendős Emmanuel Vitria francia állampolgár második születésének 10. évfordulóját ünnepelte. 1968. november 27-én ugyanis Edmond Plenri Marseille-i sebész egy húszesztendős katona szí­vét ültette át a mellkasá­ba. Az átültetés sikerét Vitria élni akarásával ma­gyarázza: »Az életbe bele kell kapaszkodni, soha­sem szabad a múltra gon­dolni." A díszvendég nem volt jelen a jubileumon: Edmond Henri sebész ugyanis szívbetegségben elhunyt Ki fizet? Néhány skót beszélget. — Kíváncsi vagyok, ki találja ki ezeket az ostoba vicceket rólunk skótokról? Ez a kérdés mindenkit zavarba ejtett. A társaság egyik tagja azt javasolta, telefonáljanak a városi újság szerkesztőségébe, és ott érdeklődjenek. Ekkor azonban felcsendült vala­kinek a hangja: — De ki fizeti majd a te'efonbeszélgetés költsé­gét? SamggiNéplap Az MSZMP Somogy megye> Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné* Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Pt. 31. 74ÜL Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 3L 7101. Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Terjeszti a Magyar Posta- Előfizethető a hirlapkézbesitŐ postahivataloknal es kézbesítőknél* Előfizetési díj február 1-tó) egy hónapra 30 Ft, negyedévre üü Ft, egy évre 360 Ft» index: 25 967 ISSN 0133—060S Készölt a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé» bea. Kaposvár, Május L. u. 18L Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg ót Dem küldünk vissza. még magasabb, havonta 11 300 kiadványt olvasnak a megyé­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom