Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-24 / 171. szám
Az árintézkedések nyomában Mi indokolja a fogyasztói árak emelését? Az értékarányos fogyasztói árak kialakítása évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagy arányú jövedelemkiegészítéssel tudtuk elképzelni —, hogy az árváltozások miatt egyetlen nagy társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen. Ehhez a reáljövedelmek korábbi, viszonylag magas növekedési ütemét .is meghaladó — mondhatni lökésszerű — emelésére lett volna szükség. Időközben, a kedvező lehetőség reménye szertefoszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdításának szükségessége ki kény szeritette a mostani lépést. Befolyásolni a fogyasztást A cserearány romlás, a növekvő külgazdasági veszteségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított összegek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer továbbfejlesztése. Az intézkedések célja az áruellátás eddigi színvonalának fenntartása, a költségvetési terhek csökkentése. a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, ahol szükséges a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő elvonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elősegítése, a termelők és a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintjének csökkentésével sehol nein számolunk, csupán — ahol indokolt — a j i_ j_i _i, («Ln.i!,»».;növekedés ütemének mérsék- IIWOnOH lanaíOKOSSoy lésével. lenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szocialista árpolitika. célul tűzte ki. hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval terhelték. A sertés- és a marhatőkehús ára 30 százalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emelkedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfi- húsárak nyolc százalékkal növekednek, a vaj ára azonban változatlan marad. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártámogatástól függ, hanem az exportlehetőségektől, a kereslet-kínálat alakulásától is. A vaj állami dotációja — mint, a tejterméké általában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a viszonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem hogy ráfizetéssel akarjuk exportálni. A csekély áremelés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fogyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszonylag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztásban, akkor növekedhet a sertés- és marhahús kivitele, javulhat és gazdaságosabbá válhat a húsexport áru- összetétele. Miközben fennmaradhat, sőt mérsékelten tovább növekedhet az egy főre jutó. évi 75 kilogrammos hús- fogyasztás. Végül még egy példa a piaci ellátás javítására. A húskészítmények ára átlag 21 százalékkal emelkedik. de ezen belül a száraz- és füstölt áruké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. Jóllakni és lakni Az élelmiszereik ára átlag 20 százalékkal emelkedik. Gazdasági, társadalmi, politikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelentősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5,40-re emelték. A mindennapi kenyér ára 28 év óta nem változott. Azóta e nehezen megszerzett létfenntartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált. (Ezer kilogramm kenyér eddig annyiba került, mint egy tonna búza.) Mert a »-mindennapit« időközben megdrágította a korszerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár- és értékviszonyokkal együtt megváltoztak az életkörülmények is; jelzi ezt. hogy valamikor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetvolna szükség. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly átlag 14,5 százalékkal növekedett. A takarékosság tehát indokolt. Fő módszere a elektronikus készülékek (pl. korszerűbb elektromos és tranzisztoros, integrált áramkörös tv, gyártása és alkalmazása. De az elektrifikált háztartásokban ezentúl még számtalan lehetőség nyílik a villamosenergia-takarékos- ságira, amely végeredményben erőművi beruházásokat tehet fölöslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk — nem is lehetne — megállítani. A növekedés ütemét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a jelenlegi szint, az évi 90—100 ezer új személygépkocsi értékesítése mellett csökkenjen a sorbanállás, megszűnjék a nagyarányú spekuláció; hogy a gépkocsi forgalom növekedésével lépést tarthasson az út- és szervizhálózat fejlesztése. JövedeJemkíegészítés A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szappan csakúgy, mint a tisztítás, cipőjavítás áremeléseit a nyersanyagok és az energia- hordozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások részbeni ellensúlyozására jövedelemkiegészítésben részesült tízmillió 200 ezer magyar állampolgár. A lakosság csaknem valamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni »-kártalanítást« szükségessé teszi a széles körű és olykor nagymértékű áremelés. Teljes ellentételezésről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak összesen 28 milliárd forint többlet kiadást okoznak, s eb- . , bői 21 milliárdot — tehát 75 A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók világpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrendezés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja.. A tüzelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát legutóbb 1974-ben emeltük, a villamosenergia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál nagyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségeknek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik a központi, illetve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban — átlagosan 51 százalékkal — emelkedik a villamosenergia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a villamos- energia-termelés és -fejlesztés költségei megtérüljenek, 90 százalékos áremelésre lett százalékot fedeznek a jövedelemkiegészítések. Vagyis átlagosan az élelmiszerek és a háztartási energia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolás- n..i már lenni szokott, a családok egy része jól kijön majd a jövedelemkiegészítésből, a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztásuk összetételétől. A magasabb jövedelmű jelegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedelműéké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jövedeiemki- egészítéseket a keresetek százalékában megállapítani. Társadalmilag igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fogyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a határozott differenciálás. A haladás feltéíe'e A fogyasztói áremelések — a jövedelemnövelő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terheit. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal. növelik a fogyasztói árszintet. Ebből 1974- re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jövedelemkiegészítés. Így végeredményben 1979-ben az eredetileg a tervben számított 4,7—4,9 százalékkal együtt kilencszázalékos fogyasztói árszintnövekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő megalapozásában úgy haladunk előre, ahogy megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, hátékony- sága. Az egyes ember sorsa, és a társadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, 'a közös munkánktól függ. Kovács József , (Folytatjuk.) Van, ahol csak a zavarosban halásznak haltenyésztés kicsiben Ha a termelés számadatai nem is, az csaknem közismert, hogy a Balatoni Halgazdaság a megye egyetlen korszerű és gyorsan fejlődő halászati nagyüzeme. Csak tavi halászatuk termelési értéke több mint 40 millió forint. (Csupán az idei tavaszi angolnafogás devizaárbevétele 758 ezer nyugatnémet márka volt). Sokan tudják azt is, hogy a Balatoni Halgazdaság pisztrángtelepe a legnagyobb Közép-Európában. A csaknem kétezer hektárnyi tófelületük haltermését jórészt tartósítják és feldolgozzák. Boglárlellén most újabb 12 ezer mázsa évi kapacitású hal- féldolgozó épül 45 millióért. Van tehát a megyében a haltenyésztés nagyüzemi technológiáját jól ismerő, szakmailag elismert és segédeszközökkel is jól ellátott nagyüzem, ugyanakkor, és ezt már inkább csak a szakemberek tudják: a megye más — javarészt tsz-tulajdonban levő — tavainak kihasználtsága és a halgazdálkodás színvonala jócskán hagy kívánnivalót. Sok a felújításra szoruló, elhanyagolt tó és kevés az intenzív hasznosítási kezdeményezés. A gazdaságok zöme évek óta húzódozik a — mint mondják — »sok költséggel és gonddal fenyegető, ám kevés haszonnal kecsegtető« fejlesztéstől. A kényelmesség leplezésére bevált módszer a tavaknak és víztározóknak »zártkörű horgászparadicsommá« való alakítása. (A siófoki halgazdaság nem egy hasonló víz halászati hasznosítását Szomszédok szántója Lassította az aratást. ■ több munkát adott a szárítóknak is az utóbbi napok és hetek meg-megújuló esőzése A gabonaszemek megsziviak magúkat nedvességgel. Ordacsehiben két szomszéd, a fonyódi és a szőlősgvöröki termelőszövetkezet épített közösen szárítót. A teep vezetője Fodor István. — A fonyódiak már befejezték az aratást; 77 vagon búzát hoztak, azt már mind megszorítottuk. A víztartalom erősen változott, 23 százaléktól 17 százalékig. A szabvány 11,5 százalékot engedélyez. Tab megfiatalodott arca Madártávlatból készült kép a szemben lévő domboldalról. A szárítótornyoK igazi nagy munkája, az ősszel kezdődik a kukoricaaratás idején. A nvári kalászosok éréséi rontó aszály, majd az ezt követő viharos esőzés azonban jócskán adott munkát, s mint a tapasztalatok mutatják, főleg azzal okozott nehézséget hogy a változó nedvességtartalom miatt fokozottan kell ügyelni a munkára. — Ami tegnap jött, 18 százalékban tartalmaz vizet, ami ma érkezik, az a száraz idő révén már csak 16 százalékos. A ma délelőtti eső holnap 20 százalékosra duzzasztja a szemeket. A háromféle nedvességtartalmú szállítmányt nem lehet összekeverni, mert amíg a: egyik megfelelően száradna. a másik nedves marad, a harmadik pedig megég. A telep kis laboratóriumában minden beérkező szállítmányt gondos méréssel vizsgálnak. megállapítják nedvességtartalmát. Ha több érkezik és nedvesek a szemek, napi 24 órát is dolgoznak ai itteniek. Ha az eső gátolja az aratást, a szárítósoK szintén várnak. — Szőlősgyörökről eddig 33 vagon termény érkezeit épp oiyan változó nedvességtől'• talmú. mint a Fonyódról kgI pott Tegnap Fonyódról megérkezett az utolsó 7 vagon árpa. A nedvességtartalom 20 százalék. A györökiek viszont a raktárba hordtak 14 vagon árpát, mivel alig haladta meg a víztartalma az engedélyezett szintet. Úgy gondoltuk, a csekély különbség szárítás nélkül is elpárolog. Ilyen nedves időben azonban inkább megszívja magát a szem, mintsemhogy párologna. Így ezt a 14 vagont is szárítani kell... ig.iA ezt kevésbé. Még a télen végeztek a szakemberek a száritótorony nagyjavításával. A munka még nem fejeződő;.! be, a hátralévőt remélhetően elvégzik az igazi feladatot adó őszi munkacsúcsig. A nagyjavítás szervezésekor még senki sem gondolt — nem gondolhatott arra, hogy a nyár milyen meglepetésekkel szolgál majd. Az aratás, ha nehezen is, lassan mindenütt befeiez.ődik. lépést tartanak a mellékszereplőből az idén főszereplővé avanzsált szárítótornyok is, hogy az asz.ál.y csökkentette, eső duzzasztotta termés ha kisebb mennyiségben, de optimális minőrégben jusson al malmokba, ahol jövő évi kényéi ünket adó liszt lesz belőle *. áu kezdeményezte, hiába. Csalódottan vették tudomásul, hogy a gazdaságok több vagon halról lemondanak, és a hasznosítás »közvetettebb«, mindenesetre ráfordítást és törődést nemigen igénylő módját választják.) A korszerű nagyüzem és a szétszórt apró és hasznosítat- lan »tógazdaságok« egymás mellett élését látva több megyei szakirányítóban felmerült a kérdés: a Balatoni Halgazdaság hogyan segíti és szervezi ezt a munkát? Átadják-e tapasztalataikat és korszerű technológiájukat? Tesznek-e valamit a tátongó szakadék áthidalásáért? Ezekre a kérdésekre kért választ a héten a halgazdaság igazgatójától a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottsága. A válasz sokakat meghökkentett. A két éve született megyei pártbizottsági határozat és megyei tanácsi felkérés nyomán a Balatoni Halgazdaság elkészítette az együttműködés tervezetét, és sorra látogatta a tóval rendelkező üzemeket, felkínálva a segítséget. A kezdeményezés azonban hamar megfeneklett, mert mint kiderült, országos főhatósági megbízás alapján Somogybán a Bikali Haltenyésztési Rendszerhez elehetett« csatlakozni. Bár különös, hogy miközben vannak megyén belüli adottságok, mégis külső koordinálás alapján indult meg az intenzív haltenyésztés — ebben nincs kivetnivaló. A lényeg, hogy végre kimozdult a holtpontról a »haszontalan halastavak« ügye. Csakhogy valóban kimozdult-e? Az akkori elképzelések maradéktalanul valóra váltak volna? Az e heti fejlesztési albizott- sági ülésen több megyei szakértő is úgy vélte: a két év előtti »aggályoskodók« most igazolva láthatják önmagukat »Nem biztos, hogy a korszerűtlen és szétszórt, kis felületű somogyi tavakra a legcélravezetőbb technológia a nagy vízfelülettel és nagy sűrűséggel számoló bikali technológia« — mondták egyesek. Mások éltek a gyanúval, hogy a rendszer a somogyi tógazdálkodásnak csak a könnyen nyereségesre fordítható részéből kér, de nem vállal át a nagyobb ráfordítást követelő tavait terheiből és kockázatából. Alig vitatható persze, hogy a bikali rendszer munkájának hatására megmozdult az állóvíz, néhány gazdaságban valóban fejlődésnek indult a halászat. A legtöbb lehetőség mégis csak lehetőség maradt: talán ez is oka, hogy most egymás után lépnek ki a nagyobb tavakkal rendelkező gazdaságok, legutóbb a mesztegnyöi és a somogyvári tsz-ek. Végül is most úgy látszik: a megye hálgazdálkodása két pad között a földre, vagy stíl- szerübben két stég között a vízbe került... Akadnak, ahol ezt a fejlesztések további halogatására érvként használják,! máshol a zavarosban halászva próbálnak a halászat nyújtotta ha- a ' szonra szert tenni. Az egyik Duna menti halgazdaságnak például megéri halastavat »r enni« Somogy kellős közepén, míg a 30 kilométernyire levő Balatoni Halgazdaság már föl sem ajánlja segítségét, mert úgy érzi, eleve kihagyták a »szereposztásból«. A vázolt ellentmondásokat áttekintő fejlesztési albizottság egyetértett abban — se véleményének egy sor gyors intézkedéssel nyomatékot is adott —, hogy végre hasznosítani kell e jórészt kihasználatlan lehetőségeket.
