Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
Automata betonüzem épül <7,1 brtonüzam építését kezdték meg a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári központi telepén. A teljesen automata berendezésekkel fölszerelt üzem 22 millió forintba kerül, és óránként 60 köbméter jó minőségű betont készít majd. Ezt a kaposvári építkezéseken és a központi telepen használja fel a vállalat. Növényvédelmi tájékoztató A bogyósgyümölcsűek időszerű növényvédelmi teendői 'A málna, ribiszke termésének betakarítása után elengedhetetlen faladat a mechanikai növényvédelmi munkák végrehajtása. Először a tövek letermett, már értéktelen részét kell eltávolítani, semmi értelme, hogy eziek a növényrészek elvonják az értékes egyéves hajtásoktól a nedvességet, tápanyagot, hiszen az esz vagy a tél folyamán úgy is elszáradnak. Idejében tör- -ténő eltávolításukkal a hajtások kifejlődését, beérését, a termőrügyek kialakulását segíthetjük elő. Az öreg vesszőik eltávolításával egy időben a málna di- dimellás vagy elzionés vesz- szőfoltossággal fertőzött. il- ' tetve a gubacsszúnyog, a vesz- szőszúnyog és a karcsú díszbogár lárvái által károsított hajtásokat és vesszőket is el kell távolítani. A didimellás hajtásokat a felületükön található nagy kiterjedésű, barna, elmosódott szélű foltokról, míg az elzionéval fertőzötteket a szürke színű, bemélyedő, liláspiros szegélyű foltokról is-' merhetjük fel. A díszbogár lárvájának kártételét orsó alakú sima, a gubacsszúnyogét gömbölyded, repedezett felszínű megvastagodások jelzik a vesszőkön. A ribiszkebokrok ritkításánál különösen, a kaliforniai pajzstetűvel fertőzött vesszőket. hajtásokat kell gondosan eltávolítani, ugyanis a ribiszke fontos' gazdanövénye e kártevőnek, és a védekezés elhanyagolása esetén súlyos fertőzési forrást jelent gyümölcsfáink számára. Egyúttal el kell távolítani az üvegszámyú ribiszkelepke hernyóival fertőzött hajtásokat, vesszőket js. A károsított növényrészek a felületükön megjelenő rágcsálókról, ürülékről ismerhetők fel. Az eltávolított fertőzött növényi részeket gondosan össze kell gyűjteni, majd elégetni. A gyümölcsbokrok kitisztítása után fontos teendő a talajlazítás végrehajtása, ami a ■májusi cserebogár fiatal pajorjainak elpuszítása miatt is fontos. A tavasszal rajzott cserebogár a rendkívüli meleg, száraz időjárás hatására főleg a védett környezetet biztosító málna-, szamóca-, ri- biszketövek közé rakta le tojásait Nagyatád, Segesd, Bö- hönye, Marcali, Ralaton- szentgyörgy, Siófok, Tab, valamint Kaposvár körzeteiben ezért a talaj fertőtlenítést is hajtsuk végre. Basudin 5 G—t 35 dkg/100 négyzetméter adagolásban szórjuk a tövek, bokrok közé, majd azonnal kapáljuk be a talajba. A kitisztított bokrot permetezzük le a Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalék+a BI—58 EC, Rogor L—40 EC, Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikének a kombinációjával. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetlé ne csalt a lombfelületet, hanem a hajtásokat, főleg azok leginkább veszélyeztetett alsó harmadát is fedje. 8. * A lovasok könnyedén ügettek, a fölvert por hosszam nyúlt utánuk, felszállt magas ra, mint a füst, s csak las- sacsikán ült el, valahol messze mögöttük. Az erdőcskét is mintha köd lepte volna be, egy darabig nem is látszott a porfelhő alatt. A lovasok fényes pikái le-fel ringtak, ahogy mind közelebb s oldalról látták őket hosszú vonulatban. — Lőjünk kőzibüik?! kérdezte Dvorcsák. A keze már megint ott birizgált' a závárzaton. — Ne bomolj csak! — intette András. — Leszedhetnénk belőlük. Talán még mindet is. Nem, Jóska?! Hallod-e, Jóska?! — Ne agitáld! — szólt rá higgadtan András. Megedzette már magát arra, hogy még ekkora ostobaságra is ingerültség nélkül tudjon szólni. Nem döntjük el szavazással. — Középkor .,. — mond ta Czauner. —‘^Tiszta középkor. Dvorcsák már készült is megsértődni. Azt hitte, hogy Czauner az ő szellemi képességeire tesz megjegyzést; mert szokott néha. De miikor látta, hogy nagy áliával a lovasok felé mutat, rájött, hogy a pi- kákról van szó. — Barátom! — mondta megenyhülve. — Egy ilyennel átszúr, s másfél rőfnyi kijön a hátadon! — Hát ezek hamarabb visznek hírt rólunk, tmint mi őróluk — jegyezte meg András tárgyilagosan. — Azj Csak szállnail^, mint a szél. Amilyen a md vonalunk, akár be is mehetnek Füredre, gondolta András. De csak a következő gondolatát mondta ki hangosan. — Hanem, ha ezek visszafelé jönnek... S jöhetnek akárhol, akár erre Is. Vagy lehet, hogy eszükbe jut valami, szétnyílnak, úgy jönnek, fésülnek egyet.., — Gondolod, fennakadhatunk? — Ezen a síkon? — Maradjunk itt a kukoricában? — Inkább talán oda kellene menni, abba a kis erdőbe.., hátha nem mennek ugyanarra vissza... — Na, mégiscsak szavazunk?! — kérdezte kedélyesen Dvorcsák. — Ki tudhatja, hogy merre jönnék vissza? — Menjünk oda! — mondta akkor Czauner, bár talán csak azért, hogy Dvorcsákkal ellenkezzék. Aztán, mór menet közben, sejtelmesen megjegyezte: — Még az is előfordulhat, ha mégis arra jönnek vissza, hogy esetleg meghalljuk, mit beszélnek. — Ez igaz, ez meglehet! — helyeselte Dvorcsák. Mikor Zólyom körül harcolt a dandár, június elején, ő egy éjjel kihallgatta egy cseh járőr beszélgetését, s amit akkor megtudott, annak, úgy híriett, vették is valami hasznát. Bár ezt azóta már sokan tagadták is, mert ahányszor Dvorcsák elmesélte, mindig fontosabbá nőtt az eset. — Tudjuk, János, tudjuk — veregette meg most is a vállát Czauner. — A te információidnak köszönhető, hogy ilyen szépen összehozta Stromfeld ezt az északi hadjáratot! Hát, szóval, éppen itt volna az ideje, hogy én is produkáljak már valamit! Czauner. temesvári lévén, anyanyelvi tökéllyel beszélt németül, románul és magyarul, de állítása szerint valamit még franciául is. — Ezért az egyért szeretnék egyszer egy francia foglyot — szokta mondani Dvorcsák —, hogy kiderüljön, tud is ez valamit, vagy csak a szája jár? Átkerültek a kukoricatábla túlsó oldalára, s lapulva igyekeztek tovább az erdőcske felé. Ahogy közelebb értek az erdőhöz, elveszítették szemük elől a lovascsapatot; csak a széthúzódó. nagy porfelleg maradt belőle. Megálltak az erdőszélen, hogy körülnézzenek. Hitvány kis erdő volt, vékony törzsű fiatal fákkal; inkább a bodzabokrok adták a sűrűjét. Dvorcsák már vette is elő a kenyérzsákját, hogy egy kis kenyér-szalonna maradékot keressen benne. Lehuppant törökülésbe, és felcsattintotta a bicskáját. — A fene a béled! — mor- gott Czauner. — Nem tudsz egy kicsit várni?! — Mire? Hogy visszajöjjenek? Talán kínáljam meg őket is? Az anyák védelmében Megütközve hallgattam fiatalasszony ismerősöm kálváriáját Munkahelyet keresve eljutott egyik nagyvállalatunkhoz is. Kedvesen fogadták, és felderült a tekintetük, mikor megmutatta a szakmunkás-bizonyítványát. Az érdeklődés azonban hamar tartózkodásba fordult, amint a családi körülményei kerültek szóba, és elárulta, hogy fél év múlva anyai örömök vár- -nak rá. Nem utasították el nyíltan — hogyan is tehették volna, hiszen akkor ellentétbe kerülnek a munkajog szabályával —, de a vállalat illetékesei ettől kezdve úgy irányították a beszélgetés fonalát, hogy a végén neki kellett nemet mondania. Azt már csak távozása előtt, »jóindulatúan« súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munka- feltételekét is teremteni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan számíthatnak. Ilyen szomorú tapasztalatokat szerencsére ma már egyre ritkábban hallani. Az utóbbi években a terhes nők védelme a munkáltatók javarészénél megfelelő. A kedvező változás mögött, a szocialista humánum mellett, jelentős gazdasági érdekek húzódnak: az aktív keresőknek csaknem a fele nő, és a »gyengébb nem« munkaképes korú tagjainak 75 százaléka veszi ki részét a társadalmilag szervezett munkából. Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munkavégzés mellett sem szorulhat — es nem is szorul — háttérbe. Aligha Beszélhetnénk nemek közötti egyenjogúságról, ha, néni volnának többletjogai azoknak a dolgozó noknék, akiket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet adjanak. X Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A munkáltatónak a terhes nő kérelmére és orvosi vélemény alapján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának megfelelő munkakörbe kerüljön, anélkül, hogy átlagkeresete csökkenne. A kismama, terhessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig nem kötelezhető túlórázásra, és készenlétre vagy túlmunkára Is csak beleegyezésével lehet beosztani. Fontos garanciát nyújt az az előírás is, amely szerint a felvételre jelentkező nővel kötendő munkaviszony terhesség címén nem tagadható meg. Jó néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstrukciók megkezdése előtt gondoskodnak arról, hogy a terhes anyák meg átmenetileg se kerülhessenek egészségükre káros munkakörbe, amely állapotukhoz képest aránytalan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tennivalókat, melyeket a köny- nyebb munkakörbe helyezendő kismamák elláthatnak. Szó sincs arról, hogy a vállalatoktól ez valamiféle jótékonykodó gesztus. Meg lehet és meg is kell találni mindenütt a lehetőséget arra, hogy a kismamák képzettsé-, gükkel, képességükkel arányban álló, hasznos munkát vé-, gezzenek. Érthető módon ott a legkedvezőbb a kép, ahol szervezetileg is keresik a megoldást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kismamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nőbizottság, vagy kisebb gazdálkodó egységeknél a szakszervezeten bélül működő szociálpolitikai bizottság. A terhes anyákat óvni, védeni mindannyiunk kötelessége. Az már a munkáltatók dolga, hogy valódi tartalommal töltsék meg a törvényes keretedet. g. l. r. Szokatlan kép fogadja néhány hónapja a marcali vásárcsarnokba betérő háziasszonyokat. A véletlenül betévedő idegennek pedig még inkább feltűnik, hogy amíg másutt élelmiszerpavilonok, zöldségárudák, bazárosok foglalják el az épület két oldalán végigfutó üzletsort, ezekbe a helyiségekbe javító-szolgáltató kisiparosok települtek. Található itt műköszörűs, elektroműszerész, órás- és könyvkötőműhely, de üzletet nyitott egy szövetkezet üvegesrészlege, ezenkívül fogtechnikus, fényképész, divatárukereskedő, népi fafaragó és két pecsenyesütő is. Most költözik be egy szabómester, aki a szűcsmunkákat is felvállalja. Többségük teljes munkaidő^ ben a vevők rendelkezésére áll, a többiek meghatározott — Egyél csak, János! — biztatta András. Mozdulatlanul figyelte a szertelapuló porfelleget. — Ti nem vagytok éhesek?! — Jobb szeretünk nyugodtan. — Nyugodtan! — háborgott. — Aki nyugodtan szeret enni, az ne csináljon forradalmat, az ne menjen a háborúba, maradjon a fenekén! Nyugodtan ... Meg hogy nyugodtan. Bicskájával nagy falat szalonnát tett a szájába, de még rágás közben sem hagyta abba a méltatlankodást: — Valóságos grófok, biz’ isten! — Ach, du bist ein ganzer Kerl! — mosolygott rá Czauner. — András hat jetzt seinen Mann gefunden! — Mit mond ez? — pillantott Andrásra bizalmatlanul. — Tőlem kérdezheted. Nikszdájcs. De jót biztosan nem, ha a saját ronda nyelvén beszél... — Gúnyolódik, ugye? — Hallod, kitelik tőle... Megálltak! — Micsoda? — erre Dvorcsák is feltápászkodott. — Megálltak, mondom. Ahogy a por lassan elült, egy enyhe emelkedőn már jól kivehettek a pikákat. a lovasokat, még a lovak gömbölyű farát is. Talán távcsővel fürkészik Füredet, a vörös vonalakat. Ha közben eszébe jutna egy távcsövesnek, hogy egy kicsit visszatekintsen arra is, amer- ről jött, jól láthatná őket itt az erdőszélen; még talán azt is láthatná, ' hogy Dvorcsák János kezében megállt a bicska, s bal markában a kenyéren hiába ágaskodik az újabb falat szalonna, mindjárt el is unja magát, és lefordul a poros fűre. , (Folytatjuk^ napokon — másodállásban — végzik szolgáltatásukat. Miért költöztek a kisiparosok az uborkát, paprikát, palántákat áruló őstermelők mellé? Hiszen a szokás * azt diktálná, hogy a tetemes költséggel felépített vásárcsarnokban a környékbeli téeszek árudái csalogassák szebbnél szebb gyümölccsel és zöldséggel a város háziasszonyait. A csarnok tervezésekor ez a cél lebegett az akkori nagyközség vezetői előtt. A környező települések termelőszövetkezeteitől ígéretet kaptak, hogy nem lesz gond az áruval, rendszeres ellátást biztosítanak. A csarnok felépült, a tsz- ek azonban különböző okokra hivatkozva sorra visszaléptek. Az ápróüzlethelyiségék sokáig kihasználatlanül. üresen; álltak. Időközben még egy súlyos problémát kellett megoldaniuk a marcaliaknak: a település lélekszáma egyre növekedett, de ezzel nem tudott lépést tartani a szolgáltatások fejlesztése. Kisiparosokra volt szükség, akik ezt az igényt kielégítik. A környéken sehol sem volt például késes,' műköszörűs. Fölkerestek egy fiatalembert, aki vállalta: ha üzlethelyiséget biztosítanak neki, letelepszik Marcaliban. Kézenfekvő volt a javaslat: kapja meg a csarnokbeli helyiségek egyikét. Az elhatározást tett követte. Az ifjú szakember berendezkedett, s ma már nem panaszkodhat az üzletmenetre. Ez 1973-ban történt. Azóta a városrendezés, a szanálások miatt néhány kisiparosnak szintén költözködnie kellett.. Ekkor állt elő egyikük az ötlettel: engedjék át nekik a kihasználatlanul átló helyiségeket. A többiek is örömmel fogadták a javaslatot. hiszen azon kf'vül, hogy kényelmes műhelyhez jutottak, még egy előnyük származott az együvé településből. A piacra járók 9 környékbeli falvakba is elviszik a szolgáltatósor hírét, s aki az első alkalommal csak késeket hozott éleztetni, legközelebb már az elromlott vekkert is itt adja be javításra. Az iparosok tehát egymásnak hozzák a kuncsaftokat. Az elsődleges szempont,-^-1 mészetesen a lakosság jobbéi- látása, a javító-szolgáltató hálózat fejlesztése. Ezt azonban nem lehet megoldani anélkül, hogy ne támogatnák a letelepedni, üzletet nyitni szándékozó kisiparosaikat. Ezért is fi- gyeletnre méltó a Marcali Városi Tanács kezdeményezése. Csekély bérleti díj fejéiben rendelkezésükre bocsátja a helyet, ezenkívül kirakatot, cégtáblákat készíttetett részükre. 1 Jelenleg úgy áll a helyzet,' hogy többen jönnének, mint ahánynak helyiséget tudnának adni. A tanács kénytelen szelektálni : elsősorban a hiányszakmákban várják a jelentkezőket. Égető szükség volna például egy javításokat is ellátó cipész kisiparosra, akinek az induláshoz még anyagi segítséget is hajlandók nyújtani. Egyelőre azhnban nincs jelentkező. A marcaliak kezdeményezése figyelemre méltó, hiszen egy kialakult kényszerhelyzetet fordítottak a lakosság javára, s kovácsoltak a szükségből. erényt. Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kaposvári Műszaki Erdészete felvételre keres: * 2 autószerelőt 2 mezőgazdasági gépszerelőt 2 lakatos szakmunkást. * , - r Jelentkezni lehet: Műszaki Erdészet telephelyén, Kaposvár, Cseri u. 20. Szolga Itatósor a piacon Molnár Zoltán
