Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

Automata betonüzem épül <7,1 brtonüzam építését kezdték meg a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kapos­vári központi telepén. A teljesen automata berendezésekkel fölszerelt üzem 22 millió fo­rintba kerül, és óránként 60 köbméter jó minőségű betont készít majd. Ezt a kaposvári építkezéseken és a központi telepen használja fel a vállalat. Növényvédelmi tájékoztató A bogyósgyümölcsűek időszerű növényvédelmi teendői 'A málna, ribiszke termésé­nek betakarítása után elen­gedhetetlen faladat a mechani­kai növényvédelmi munkák végrehajtása. Először a tövek letermett, már értéktelen ré­szét kell eltávolítani, semmi értelme, hogy eziek a növény­részek elvonják az értékes egyéves hajtásoktól a nedves­séget, tápanyagot, hiszen az esz vagy a tél folyamán úgy is elszáradnak. Idejében tör- -ténő eltávolításukkal a hajtá­sok kifejlődését, beérését, a termőrügyek kialakulását se­gíthetjük elő. Az öreg vesszőik eltávolítá­sával egy időben a málna di- dimellás vagy elzionés vesz- szőfoltossággal fertőzött. il- ' tetve a gubacsszúnyog, a vesz- szőszúnyog és a karcsú dísz­bogár lárvái által károsított hajtásokat és vesszőket is el kell távolítani. A didimellás hajtásokat a felületükön ta­lálható nagy kiterjedésű, bar­na, elmosódott szélű foltokról, míg az elzionéval fertőzötte­ket a szürke színű, bemélyedő, liláspiros szegélyű foltokról is-' merhetjük fel. A díszbogár lárvájának kártételét orsó ala­kú sima, a gubacsszúnyogét gömbölyded, repedezett felszí­nű megvastagodások jelzik a vesszőkön. A ribiszkebokrok ritkításá­nál különösen, a kaliforniai pajzstetűvel fertőzött vessző­ket. hajtásokat kell gondosan eltávolítani, ugyanis a ribisz­ke fontos' gazdanövénye e kártevőnek, és a védekezés el­hanyagolása esetén súlyos fer­tőzési forrást jelent gyümölcs­fáink számára. Egyúttal el kell távolítani az üvegszámyú ribiszkelepke hernyóival fer­tőzött hajtásokat, vesszőket js. A károsított növényrészek a felületükön megjelenő rág­csálókról, ürülékről ismerhe­tők fel. Az eltávolított fertő­zött növényi részeket gondo­san össze kell gyűjteni, majd elégetni. A gyümölcsbokrok kitisztí­tása után fontos teendő a ta­lajlazítás végrehajtása, ami a ■májusi cserebogár fiatal pa­jorjainak elpuszítása miatt is fontos. A tavasszal rajzott cserebogár a rendkívüli meleg, száraz időjárás hatására fő­leg a védett környezetet biz­tosító málna-, szamóca-, ri- biszketövek közé rakta le to­jásait Nagyatád, Segesd, Bö- hönye, Marcali, Ralaton- szentgyörgy, Siófok, Tab, va­lamint Kaposvár körzeteiben ezért a talaj fertőtlenítést is hajtsuk végre. Basudin 5 G—t 35 dkg/100 négyzetméter ada­golásban szórjuk a tövek, bok­rok közé, majd azonnal ka­páljuk be a talajba. A kitisztított bokrot perme­tezzük le a Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalék+a BI—58 EC, Rogor L—40 EC, Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikének a kombi­nációjával. A permetezést úgy végezzük, hogy a permetlé ne csalt a lombfelületet, hanem a hajtásokat, főleg azok legin­kább veszélyeztetett alsó har­madát is fedje. 8. * A lovasok könnyedén üget­tek, a fölvert por hosszam nyúlt utánuk, felszállt magas ra, mint a füst, s csak las- sacsikán ült el, valahol messze mögöttük. Az erdőcskét is mintha köd lepte volna be, egy darabig nem is látszott a porfelhő alatt. A lovasok fé­nyes pikái le-fel ringtak, ahogy mind közelebb s oldal­ról látták őket hosszú vonu­latban. — Lőjünk kőzibüik?! kér­dezte Dvorcsák. A keze már megint ott birizgált' a závár­zaton. — Ne bomolj csak! — in­tette András. — Leszedhetnénk belőlük. Talán még mindet is. Nem, Jóska?! Hallod-e, Jóska?! — Ne agitáld! — szólt rá higgadtan András. Megedzette már magát arra, hogy még ekkora ostobaságra is inge­rültség nélkül tudjon szólni. Nem döntjük el szavazással. — Középkor .,. — mond ta Czauner. —‘^Tiszta középkor. Dvorcsák már készült is megsértődni. Azt hitte, hogy Czauner az ő szellemi képes­ségeire tesz megjegyzést; mert szokott néha. De miikor látta, hogy nagy áliával a lovasok felé mutat, rájött, hogy a pi- kákról van szó. — Barátom! — mondta megenyhülve. — Egy ilyennel átszúr, s másfél rőfnyi kijön a hátadon! — Hát ezek hamarabb visz­nek hírt rólunk, tmint mi őró­luk — jegyezte meg András tárgyilagosan. — Azj Csak szállnail^, mint a szél. Amilyen a md vonalunk, akár be is mehetnek Füredre, gondolta András. De csak a következő gondolatát mondta ki hangosan. — Hanem, ha ezek vissza­felé jönnek... S jöhetnek akárhol, akár erre Is. Vagy le­het, hogy eszükbe jut valami, szétnyílnak, úgy jönnek, fé­sülnek egyet.., — Gondolod, fennakadha­tunk? — Ezen a síkon? — Maradjunk itt a kukori­cában? — Inkább talán oda kellene menni, abba a kis erdőbe.., hátha nem mennek ugyanarra vissza... — Na, mégiscsak szava­zunk?! — kérdezte kedélye­sen Dvorcsák. — Ki tudhatja, hogy merre jönnék vissza? — Menjünk oda! — mond­ta akkor Czauner, bár talán csak azért, hogy Dvorcsákkal ellenkezzék. Aztán, mór menet közben, sejtelmesen megje­gyezte: — Még az is előfor­dulhat, ha mégis arra jönnek vissza, hogy esetleg meghall­juk, mit beszélnek. — Ez igaz, ez meglehet! — helyeselte Dvorcsák. Mikor Zólyom körül harcolt a dandár, június elején, ő egy éjjel kihallgatta egy cseh jár­őr beszélgetését, s amit akkor megtudott, annak, úgy híriett, vették is valami hasznát. Bár ezt azóta már sokan tagadták is, mert ahányszor Dvorcsák elmesélte, mindig fontosabbá nőtt az eset. — Tudjuk, János, tudjuk — veregette meg most is a vál­lát Czauner. — A te informá­cióidnak köszönhető, hogy ilyen szépen összehozta Strom­feld ezt az északi hadjáratot! Hát, szóval, éppen itt volna az ideje, hogy én is produkáljak már valamit! Czauner. temesvári lévén, anyanyelvi tökéllyel beszélt németül, románul és magya­rul, de állítása szerint vala­mit még franciául is. — Ezért az egyért szeretnék egyszer egy francia foglyot — szokta mondani Dvorcsák —, hogy kiderüljön, tud is ez valamit, vagy csak a szája jár? Átkerültek a kukoricatábla túlsó oldalára, s lapulva igye­keztek tovább az erdőcske fe­lé. Ahogy közelebb értek az erdőhöz, elveszítették szemük elől a lovascsapatot; csak a széthúzódó. nagy porfelleg maradt belőle. Megálltak az erdőszélen, hogy körülnézzenek. Hitvány kis erdő volt, vékony törzsű fiatal fákkal; inkább a bodza­bokrok adták a sűrűjét. Dvor­csák már vette is elő a ke­nyérzsákját, hogy egy kis ke­nyér-szalonna maradékot ke­ressen benne. Lehuppant tö­rökülésbe, és felcsattintotta a bicskáját. — A fene a béled! — mor- gott Czauner. — Nem tudsz egy kicsit várni?! — Mire? Hogy visszajöjje­nek? Talán kínáljam meg őket is? Az anyák védelmében Megütközve hallgattam fia­talasszony ismerősöm kálvá­riáját Munkahelyet keresve eljutott egyik nagyvállala­tunkhoz is. Kedvesen fogad­ták, és felderült a tekintetük, mikor megmutatta a szakmun­kás-bizonyítványát. Az érdek­lődés azonban hamar tartóz­kodásba fordult, amint a csa­ládi körülményei kerültek szóba, és elárulta, hogy fél év múlva anyai örömök vár- -nak rá. Nem utasították el nyíltan — hogyan is tehették volna, hiszen akkor ellentétbe kerülnek a munkajog szabá­lyával —, de a vállalat ille­tékesei ettől kezdve úgy irá­nyították a beszélgetés fona­lát, hogy a végén neki kel­lett nemet mondania. Azt már csak távozása előtt, »jóindu­latúan« súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munka- feltételekét is teremteni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan szá­míthatnak. Ilyen szomorú tapasztalato­kat szerencsére ma már egy­re ritkábban hallani. Az utób­bi években a terhes nők vé­delme a munkáltatók javaré­szénél megfelelő. A kedvező változás mögött, a szocialista humánum mellett, jelentős gazdasági érdekek húzódnak: az aktív keresőknek csaknem a fele nő, és a »gyengébb nem« munkaképes korú tag­jainak 75 százaléka veszi ki részét a társadalmilag szerve­zett munkából. Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munkavégzés mellett sem szorulhat — es nem is szorul — háttérbe. Aligha Beszélhetnénk nemek közötti egyenjogúságról, ha, néni volnának többletjogai azoknak a dolgozó noknék, akiket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet ad­janak. X Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A mun­káltatónak a terhes nő kérel­mére és orvosi vélemény alap­ján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának megfelelő munkakörbe kerüljön, anél­kül, hogy átlagkeresete csök­kenne. A kismama, terhessége negyedik hónapjától a gyer­mek egyéves koráig nem kö­telezhető túlórázásra, és ké­szenlétre vagy túlmunkára Is csak beleegyezésével lehet be­osztani. Fontos garanciát nyújt az az előírás is, amely sze­rint a felvételre jelentkező nővel kötendő munkaviszony terhesség címén nem tagad­ható meg. Jó néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstruk­ciók megkezdése előtt gondos­kodnak arról, hogy a terhes anyák meg átmenetileg se ke­rülhessenek egészségükre ká­ros munkakörbe, amely álla­potukhoz képest aránytalan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tenni­valókat, melyeket a köny- nyebb munkakörbe helyezen­dő kismamák elláthatnak. Szó sincs arról, hogy a válla­latoktól ez valamiféle jóté­konykodó gesztus. Meg lehet és meg is kell találni min­denütt a lehetőséget arra, hogy a kismamák képzettsé-, gükkel, képességükkel arány­ban álló, hasznos munkát vé-, gezzenek. Érthető módon ott a legked­vezőbb a kép, ahol szervezeti­leg is keresik a megoldást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kismamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nő­bizottság, vagy kisebb gazdál­kodó egységeknél a szakszer­vezeten bélül működő szo­ciálpolitikai bizottság. A terhes anyákat óvni, vé­deni mindannyiunk kötelessé­ge. Az már a munkáltatók dolga, hogy valódi tartalom­mal töltsék meg a törvényes keretedet. g. l. r. Szokatlan kép fogadja né­hány hónapja a marcali vá­sárcsarnokba betérő házias­szonyokat. A véletlenül beté­vedő idegennek pedig még inkább feltűnik, hogy amíg másutt élelmiszerpavilonok, zöldségárudák, bazárosok fog­lalják el az épület két oldalán végigfutó üzletsort, ezekbe a helyiségekbe javító-szolgál­tató kisiparosok települtek. Található itt műköszörűs, elektroműszerész, órás- és könyvkötőműhely, de üzletet nyitott egy szövetkezet üve­gesrészlege, ezenkívül fogtech­nikus, fényképész, divatáru­kereskedő, népi fafaragó és két pecsenyesütő is. Most költö­zik be egy szabómester, aki a szűcsmunkákat is felvállalja. Többségük teljes munkaidő^ ben a vevők rendelkezésére áll, a többiek meghatározott — Egyél csak, János! — biztatta András. Mozdulatla­nul figyelte a szertelapuló porfelleget. — Ti nem vagytok éhesek?! — Jobb szeretünk nyugod­tan. — Nyugodtan! — hábor­gott. — Aki nyugodtan szeret enni, az ne csináljon forra­dalmat, az ne menjen a há­borúba, maradjon a fenekén! Nyugodtan ... Meg hogy nyu­godtan. Bicskájával nagy falat sza­lonnát tett a szájába, de még rágás közben sem hagyta abba a méltatlankodást: — Valóságos grófok, biz’ is­ten! — Ach, du bist ein ganzer Kerl! — mosolygott rá Czau­ner. — András hat jetzt sei­nen Mann gefunden! — Mit mond ez? — pillan­tott Andrásra bizalmatlanul. — Tőlem kérdezheted. Nikszdájcs. De jót biztosan nem, ha a saját ronda nyel­vén beszél... — Gúnyolódik, ugye? — Hallod, kitelik tőle... Megálltak! — Micsoda? — erre Dvor­csák is feltápászkodott. — Megálltak, mondom. Ahogy a por lassan elült, egy enyhe emelkedőn már jól kivehettek a pikákat. a lova­sokat, még a lovak gömbölyű farát is. Talán távcsővel fürkészik Füredet, a vörös vonalakat. Ha közben eszébe jutna egy távcsövesnek, hogy egy kicsit visszatekintsen arra is, amer- ről jött, jól láthatná őket itt az erdőszélen; még talán azt is láthatná, ' hogy Dvorcsák János kezében megállt a bics­ka, s bal markában a kenyé­ren hiába ágaskodik az újabb falat szalonna, mindjárt el is unja magát, és lefordul a po­ros fűre. , (Folytatjuk^ napokon — másodállásban — végzik szolgáltatásukat. Miért költöztek a kisiparo­sok az uborkát, paprikát, pa­lántákat áruló őstermelők mellé? Hiszen a szokás * azt diktálná, hogy a tetemes költ­séggel felépített vásárcsarnok­ban a környékbeli téeszek áru­dái csalogassák szebbnél szebb gyümölccsel és zöldséggel a város háziasszonyait. A csarnok tervezésekor ez a cél lebegett az akkori nagy­község vezetői előtt. A kör­nyező települések termelőszö­vetkezeteitől ígéretet kaptak, hogy nem lesz gond az áruval, rendszeres ellátást biztosíta­nak. A csarnok felépült, a tsz- ek azonban különböző okokra hivatkozva sorra visszaléptek. Az ápróüzlethelyiségék sokáig kihasználatlanül. üresen; áll­tak. Időközben még egy súlyos problémát kellett megoldaniuk a marcaliaknak: a település lélekszáma egyre növekedett, de ezzel nem tudott lépést tartani a szolgáltatások fej­lesztése. Kisiparosokra volt szükség, akik ezt az igényt ki­elégítik. A környéken sehol sem volt például késes,' mű­köszörűs. Fölkerestek egy fia­talembert, aki vállalta: ha üz­lethelyiséget biztosítanak ne­ki, letelepszik Marcaliban. Kézenfekvő volt a javaslat: kapja meg a csarnokbeli he­lyiségek egyikét. Az elhatáro­zást tett követte. Az ifjú szak­ember berendezkedett, s ma már nem panaszkodhat az üz­letmenetre. Ez 1973-ban történt. Azóta a városrendezés, a szanálások miatt néhány kisiparosnak szintén költözködnie kellett.. Ekkor állt elő egyikük az öt­lettel: engedjék át nekik a ki­használatlanul átló helyisége­ket. A többiek is örömmel fo­gadták a javaslatot. hiszen azon kf'vül, hogy kényelmes műhelyhez jutottak, még egy előnyük származott az együ­vé településből. A piacra já­rók 9 környékbeli falvakba is elviszik a szolgáltatósor hírét, s aki az első alkalommal csak késeket hozott éleztetni, leg­közelebb már az elromlott vekkert is itt adja be javítás­ra. Az iparosok tehát egymás­nak hozzák a kuncsaftokat. Az elsődleges szempont,-^-1 mészetesen a lakosság jobbéi- látása, a javító-szolgáltató há­lózat fejlesztése. Ezt azonban nem lehet megoldani anélkül, hogy ne támogatnák a letele­pedni, üzletet nyitni szándé­kozó kisiparosaikat. Ezért is fi- gyeletnre méltó a Marcali Vá­rosi Tanács kezdeményezése. Csekély bérleti díj fejéiben rendelkezésükre bocsátja a helyet, ezenkívül kirakatot, cégtáblákat készíttetett ré­szükre. 1 Jelenleg úgy áll a helyzet,' hogy többen jönnének, mint ahánynak helyiséget tudnának adni. A tanács kénytelen sze­lektálni : elsősorban a hiány­szakmákban várják a jelent­kezőket. Égető szükség volna például egy javításokat is el­látó cipész kisiparosra, akinek az induláshoz még anyagi se­gítséget is hajlandók nyújta­ni. Egyelőre azhnban nincs je­lentkező. A marcaliak kezdeményezé­se figyelemre méltó, hiszen egy kialakult kényszerhely­zetet fordítottak a lakosság javára, s kovácsoltak a szük­ségből. erényt. Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kaposvári Műszaki Erdészete felvételre keres: * 2 autószerelőt 2 mezőgazdasági gépszerelőt 2 lakatos szakmunkást. * , - r Jelentkezni lehet: Műszaki Erdészet telephelyén, Kaposvár, Cseri u. 20. Szolga Itatósor a piacon Molnár Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom