Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára „A haza polgárainak To!linger István: Szakállas. Rózsa Endre Á repülésről Ahogy a repülőgép a szél húsába mar, s már körkörösen forgó fogsor a légcsavar, ahogy e falánk étvágy ; kieszi egyensúlyát, s szárnyhegyeket feszítve', egyenletes a zúgás, ahogy az imbolygó törzs a felhajtóerőre hasal, mint szemfényvesztő . a puszta levegőre — félelmetes e játék: "3F egy hibás mozdulat és minden gyönyörűség örökre lezuhant; fölszállásnál a földet- érés a szebb öröm, épp ezért kell — repülni; jó veled, köszönöm! Pék Pál Kezdetben volt a töld Kezdetben volt a föld, az ég, s oly mélyről, mint a múlt fakad, kutak buzogtak, s tő-tükör ringatta boldog arcomat. Zsong még a táj, és részegen naptól, mezítláb mennék, ott a vízen át, a vízen át; zörgetve ajtót, ablakot, — hogy nézd, mama, a szem fakul, de pillekedvű fény sodor, ha úgy érzem, már szökni kell egy világtalan ég alól, — szökni csak, és mondani, a tiszta hitet mondani, halott apámmal szólani, zsoltárként együtt bongani, hogy kezdetben, s hogy föld, az ég — Bennem a jövő várja itt, hogy margarétás dal röpít { kibontva könnyű szárnyait. Zelk Zoltán * Álmomban hajam visszafeketült Acsargó emlékek lopóznak utánam, acsargó emlékek rám is rám találnak, acsargó emlékek tepernek, kötöznek, s hurcolnak is vissza már olyan vidékre, ahol mert fiatal, boldogtalan voltam. Acsargó emlékek tükröt is emelnek, patakot és folyót kergetnek elébem, gyűjtenek tengernyi tükörré, hadd lássam: hajam visszafeketült —------o da koronás vénségem, oda diadalmam! kívánta közkinccsé tenni — mint az alapítólevélben olvashatjuk — 30 ezer kötetes könyvtárát Teleki József történettudós, a Széchenyi István kezdeményezése nyomán létrehozott Akadémia (korabeli nevén Magyar Tudós Társaság) első elnöke. A reformkor e nagy egyénisége 1826. március 17-én a még csak néhány hónapja szervezett Társaságnak adományozta családi könyvgyűjteményét, megalapítván ezz.el az Akadémia első és 1949-ig egyetlen tudományos intézményét. Híres adományok, cserekapcsolatok Az első évtized nagyobb ajándékai Teleki József nevéhez fűződnek. Az ő közreműködésével került a könyvtárba a gyűjtemény egyetlen hiteles korvinája 'is, Ludovicus Carbo »De laudi- bus Matthiae regis« című munkája. Az Akadémia tagjai is bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Bugát Pál, Vörösmarty Mihály és mások főképpen saját műveiket ajándékozták a könyvtárnak. A Társaság 1832-ben kezdte kiépíteni kapcsolatait a külföldi akadémiai szintűi tudományos társaságokkal.' Az első cserepartner a Philadelphiai Filozófiai Társulat volt Az Akadémia 1832-ben először kiadott évkönyvének első példányát Széchényi István személyesen adta át Sussex hercegének a londoni Royal Society-ban. Az Akadémia 1836-ban az Űri utca 612. (ma Petőfi Sándor u. 3.) alatti Trattner- Károlyi házba költözött, ahol megindulhatott az immár 60 ‘ ezer kötetet számláló állomány katalogizálása. A feldolgozás befejeztével, 1844. december 23-án került sor a könyvtár megnyitására. Döntő fordulatot a hatvanas évek hoztak az Akadé- mai és a könyvtár történetében. A magyar társadalom közadakozásból 600 ezer forintot gyűjtött össze önálló székház építésére. Az Akadémia mai. palotáját August Stüler tervei alapján, Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1865-re felépült. Az új épületben már lehetővé vált szélesebb körű tudományos olvasóréteg kiszolgálása is. (A gyűjteményt havonta két alkalommal már akkor is használhatták az érdeklődők, amikor még a Teleki család birtokában volt) A könyvtár kezelésében múzeumok, emtékszo- • bák (Széchenyi Múzeum, Goethe- és Vörösmarty-szo- ba) létesültek. A székház megnyitása utáni id~-7ak legbecsesebb gyarapodása az 1711 előtt magyar és magyar vonatkozású könyveket is is tartalmazó Ráth-könyvtár. Az első világháború alatt az Akadémiai könyvtár elszigetelődött. Inflációs pénzzel nem lehetett külföldi könyveket vásárolni, megfogyatkozott az 1837 óta kötelespéldányként kapott hazai könyv termés: nem volt mód a cserekapcsolatok fenntartására. Szerencsére, néhány külföldi akadémia (London, Edinburgh, Róma) ellenszolgáltatás nélkül is küldte kiadványait A második világháború idején az állomány megmentése vált fő feladattá. A legértékesebb kéziratokat és ritkaságokat a Nemzeti Bank bombabiztos pincéjében és a Vár-hegy alatti barlangokban helyezték el. 1944-ben, a megnyitás centenáriumán a könyvtár a teljes bénultság állapotában volt. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára. (Metszet a Vasárnapi Üjság 1865. évf. 50. számából.) Tanácskoznak a gyerekek A gyermekév alkalmából ült össze hazánkban először az Országos Gyermektanács. Az elnökségben helyet foglalt Három Pityuka, a Gyömbérsör utcai óvoda nagycsoportosa. Kis Válika, a Vicc Ignác utcai általános iskola alsó tagozatának tisztaságfelelőse, Nagy Benci, a kecskelcörömfalvi zenei iskola Medvebocs őrsének hetedik osztályos tanulója és egy negyvenéves úttörő, aki korhatáron túl is saját gyermekkorát képviselte. Az expozét ifj. Krekk Etelka gyermekügyi miniszter tartotta, miközben hol a mikrofont, hol a cucliját rágta. Többek közt elmondta, hogy odakint, de főleg a harmadik világban odalent. Aztán az interpellációkra került Sor1 Demeter Vendelbe, a lakótelepi játszóterek képviselője interpellált a honvédelmi miniszterhez a háborús gyermekjátékok gyártásának beszüntetése érdekében, javasolta az építésügyi és városfejlesztési miniszternek, hogy a lakófele- pék környékén ne csak törmelék, lyukas fazék, szeméi, hanem játszótér is legyen, a meglevő játszótereken pedig ne betonra, hanem fűtéglára essen fejre a mászókáról a gyermek, majd felhívta figyelmét a könnyűipari miniszternek az olcsó gyermekruhákra, melyekben nem hét-nyolcszázért csúszik-mászik a kölyök, s szólt a szülői értekezlethez, a belügyminiszterhez, meg a közlekedés- és postaügyi miniszterhez is, hogy ne az oktalan gyermeket okolják azért, ha a gépkocsivezetői tanfolyamon pótvizsgázott és többszörösen okított úrvezetők kocsija alá kerülnek. Halmi Bogyóké, háromszorosan elvált szülők gyermeke arról beszélt: ő nem tehet arról, hogy megszületett, de ha már így adódott, akkor miért cincálja szét a hétvégét az első apja, annak a második felesége, meg az első anyja nagyanyja. Amikor neki a második apja negyedik fe\esége o legkedvesebb. Izidor Kelevérke félig kiskorú, félig nagykorú, a Magyar Televízió elnökétől kérdezte, hogy miért flássk gyermeteg műsorokat a felnőtteknek, amikor ő már lefekszik, s miért halt meg Peer Gynt édesanyja kapuzárás után a gyermekév alkalmából sugárzott gálaesten, amikor ő már kapuzárás előtt sem értette volna az egészet. Azt viszont megértette volna, ha a Bilicsi bácsi még az esti mese előtt Csinnbumcirkuszt csinált volna egy másik bohóc bácsival a cirkusz porondján. Vagy a négyes stúdióban. Dörög Etuska viszont a belkereskedelmi minisztert kérte, hogy az ő apukájának, kilenc óra után se szolgáljanak ki szeszes italt a nemzetközi gyermekév alkalmából, mert Dörög Béla, az ő apja, még az ENSZ gyermekeket védő határozata ellenére is garázdálkodik részegen otthon. Sírva mondta, hogy talán a Biztonsági Tanács is összeülhetne a részeg apja ügyében. Pichy Pistike, a magyar óvodák ifjúsági parlamentere az oktatási miniszterhez intézett interpellációt, melyben közölte, hogy a mai óvodák é* iskolák annyi túlterheUtéget és műveltséget adnak a gyermekek számára, hogy sok családban már régen nem a szülő neveli a csemetéit, hanem a gyermek a szüleit. Ezért kérte a szülők pedagógiai nevelésével foglalkozó gyermekek fizetésének soron kívüli megállapítását Csöpögő s Aranka nyolc bés tanuló csak arról szólt, hogy a gyermekév alkalmából talán ki lehetne venni a szülök kezéből a pályaválasztást, mert az még mindig jobb, ha egy ötéves gyermek pilóta akar lenni, mintha a benőtt fejelágyú apuci akarja, hogy azt a foglalkozást űzze, mint ő, és az anyuci mindennap azt mondja az apucinak, hogy: »-Te tök hülye vagy, Jenő, nem vitted semmire!« Az interpellációk után az Országos Gyermektanács határozatokba iktatta a felszólalásokat, majd felhívást intézett a felnőttekhez, hogy se a gyermeknap, ke a gyermekév alkalmából ne próbálják mézesmadzaggal csalogatni őket, hanem nőjenek fel ahhoz, hogy amióta a világ világ, azóta örökké 'felnő ttév van. íonaal László Az Akadémia épülete. Tudományos műhely Hosszú évekig tartó kényszerű szunnyadásából az Akadémia 1949. évi újjászervezése ébresztette föl a könyvtárt. Az átszervezés által az MTA az ország legfelsőbb tudományos testületé lett, az Akadémiai Könyvtár pedig nem csupán az ország harmadik legnagyobb állományú könyvtárává, hanem világviszonylatban is jelentős bibliotékává fejlődött. Országos jellegű tudományos szakkönyvtárról lévén szó, az intézmény elsődleges feladata a gyűjtemény kijelölt profil szerinti gyarapítása. Az MTA intézeti könyvtárait is beleértve két és fél millió kötetes állomány fő gyűjtőköre magába foglalja a tudománypolitika és a tudományszervezés tárgykörébe tartozó publikációkat, a marxizmus—leninizmus irodalmát, a társadalom- és természettudományok alapvető munkáit. Néhány tudomány- szak területén — ókortudomány és klasszika-filológia, irodalomtudomány, nyelvtudomány, orientalisztika — pedig szakkönyvtári funkciókat lát el. A beszerzés elsősorban a régi, irodalom- és tudománytörténeti szempontból fontos dokumentumokra irányul. (Nemrégiben került a könyvtár birtokába a Bisztrai- és a Bardócz-hagyaték.) A csere- kapcsolatok tovább bővültek, a könyvtár ma már 86 állam 1575 intézményével cseréli ki kiadványait. Az Akadémiai Könyvtár életében a könyvtári és a tudományos feladatok művelése mindig egybekapcsolódott. A könyvtár jelenleg is tudományos műhely, ahol a fontos napi rutinfeladatok a tudományos munkát segítik. A hangsúlyt az olvasók igényeinek maradéktalan teljesítésére helyezik. A tudományos fokozattal rendelkezőket értesítik a szakterületükhöz kapcsolódó új szerzeményekről, a munkájukhoz nélkülözhetetlen folyóiratok tartalomjegyzékét sokszorosítva elküldik címükre. A könyvtár munkatársai maguk js kiveszik részüket a tudományos munkából: kritikai kiadásokat, tudományos igényű bibliográfiákat állítanak össze. Jelenleg éppen az Ady-bibliográfia második kiadását készítik elő. Könyvtárak a könyvtárban Az 1949-es átszervezés során létrejöttek a szinte önálló könyvtárként működő különgyűjtemények. A Magyar Tudós Társaság kezdettől fogva nagy gondot fordított a legfontosabb tudományos folyóiratok beszerzésére. A 12 500 féle periodikát őrző Foiyirattár az általános társadalom- és természettudományi alapkutatások területén az ország legnagyobb gyűjteménye. A Kézirattár kódexei és és nyelvemlékei kezdetben főleg ajándékozás útján kerültek a könyvtár birtokába. A Régi Magyar Nyelvemlékek kiadásakor .. számos nyelvemlékkel (Kinizsdné Magyar Bemiga imádságos könyve, Virgínia kódex stb.) gazdagodott az állomány. 1950-től — egyebek mellett — a Kézirattár birtokában vannak Ady, Babits, Kosztolányi kéziratai, a Tevan Kiadó levelezése, Rotfnain Rolland és a Nobel-díjas Sz'ent-Györgyi Albert levelezésének gazdag gyűjteménye. Ugyancsak a a Kézirattárban helyezték el a megszüntetett akadémiai múzeumok, emlékszobák anyagát, továbbá ide kerülnek az akadémiai kandidátusi és doktori értekezések kéziratai is. Az Akadémiai Levéltár 1964 óta működik. Az újabb keletű iratok mellett a fontosabb akadémiai eseményeket megörökítő hang- es képanyagot is őrzi. A Keleti Gyűjtemény 1951 tavaszán nyílt meg azzal a céllal, hogy könyvtári bázisa legyen a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező orientalista kutatásoknak és szakemberképzésnek. Iszlám építészeti elemekkel díszített olvasóterme az Akadémiai Könyvtár egyik legszebb helyisége. A 45 ezer egységből álló gyűjtemény gazdag, könyv- és folyóiratállománya mellett nagy számú' kéziratos anyagot is őriz. Számos unikumot, ritkaságszámiba menő török, perzsa, arab kéziratot találhatunk a Szilágyi Dániel, a Kégl Sándor, a Vámbéry Ármin-féle gyűjteményekben, Kaufmann Dávid hebraika-gyűjteménye pedig XI. századi kéziratokat is tartalmaz. Az orientalisztika e Közép-Európa-szerte híres szakkönyvtárát külföldi kutatók is gyakran felkeresik. Amikor Teleki József megvetette a könyvtár alapjait, nem egy szűkkörű tudományos testület igényeit kielégítő, hanem általános, tudományos nagykönyvtár létrehozását tűzte célul. Tudjuk, a tudományos könyvtár funkcióját napjaink három intézménye, az Országos Széchényi Könyvtár, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára és az Akadémiai Könyvtár együttesen tölti be. Mindez azonban még nem indokolja legfőbb tudományos intézményünk könyvtárának jelenlegi, túlzottan zárt jellegét. Az értékes gyűjteményt ugyanis csak az MTA tagjai, tudományos fo- kpzattal rendelkező kutatók, aspiránsok használhatják. Mások, a tudományos élet »közlegényei« hosszas utánjárás eredményeképpen is csak napijegyet kaphatnak. Mindez a helyhiányból fakad. Az olvasótermi helyek száma például a székház felépülése, vagyis 1865 óta változatlan. A könyvtár külön épületbe költöztetését tervezik ugyan, de még az előzetes terveket sem fogadták el. A könyvtárt használni kívánók türelmetlenül várják a helyhiány megszüntetését, mert akkor talán megvalósulhat az alapítólevél tágabb nyilvánosságot hirdető szándéka. Mátraházi Zsuzsa Somogyi Néplap
