Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
Befel^ztetanácskozásátaz országgyűlés »• ' --■ ' ,-^JÉfc (Folytatás az 1. oldalról) *• íj|Mpí terű törvényeinket, ha 6k is megértik a szabályokat, s eligazodnak bennük, mert a jogok t, és a kötelezettségek egyaránt világosak. A pa törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább az egyik alanya maga az állam vagy valamelyik intézménye, a bank vagy más pénzintézet Az állami pénzügyek nagyon tág fogalomkörében a törvényjavaslat keret jellegű: az eddigi tapasztalatokat, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rendszerbe. Ezek lényeges módosítását nem tekintettük feladatunknak. Mégis a rendszerezés nagy 1 munkájában kiderültek bizonyos hiányok és összhangbeli zavarok. Ezeket igyekeztünk megszüntetni és néhány új elgondolást is érvényesítettünk. Az egyik a költségvetési előirányzatok betartásának szabályozásával függ össze. Az évi költségvetés jóváhagyása előtt gyakran megkérdezték a tisztelt képviselő elvtársak, vajon egy-egy cél megvalósítására nem. jelentene-e nagyobb biztosítékot, ha a megállapított előirányzatoktól való eltéréshez előzetesen mindig jóváhagyást kellene kérni. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik:, hogy az országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényeiben bizonyos előirányzatoknak a felhasználását külön szabályozhatja. Ez azt jelenti, hogy ezektől a Minisztertanács csak az országgyűlés felhatalmazása alapján térhet el. A másik hatásköri kérdés egész lakosságunkat érinti. A törvényjavaslat — a régebbi hiányokat pótolva — kimondja, hogy az állam magánszemélyeknek, Magyarországon jövedelemmel, vagyonnal bíró vagy itt gazdasági tevékenységet folytató külföldieket az ^állami feladatokhoz való aranyos hozzájárulás végett adóknak és illetékeknek a fizetésére vagy egyéb befizetéseknek a teljesítésére kötelezhet. A tervezet nem foglalkozik egyedileg és tételesen az adókötelezettséggel. Ez annyit is jelent, hogy az ‘idevágó eddigi szabályok változatlanul érvényben maradnak, i Természetesen állami bevételeink legnagyobb hányadát a jövőben is a vállalatok és a szövetkezetek fizetik be jövedelmeikből. Ez nem mondhat ellent annak, hogy — megfelelő szabályozással — a gazdálkodó szervezeteknek kellően érdekeltnek kell lenniük a termelés és a forgalom gazdaságos növelésében. Ezért a törvénytervezet kimondja: a jövedelmek központosítandó hányadát úgy kell megállapítani, hogy ez egyfelől összhangban legyen gazdaságpolitikánknak és népgazdasági terveinknek a céljaival, másfelől azonban vegye figyelembe a vállalati gazdálkodó szervezetek megfelelő gazdasági önállóságát. Az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló törvények megszabják e gazdálkodó szervezeteknek a fő működésbeli kereteit, feladatait és felelősségét Ugyanezt szándékozik tenni a most tárgyalt törvényjavaslat a költségvetési szervek és intézmények tekintetében. Egész társadalmunk szempontjából nagyon fontos, hogy ezek a szervek rendeltetésüknek megfelelően, de egyúttal kellő takarékossággal működjenek, miközben persze életszínvonal-politikai céljaink egyik alapját is jelentik azok az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások, amelyekben épp ezek a szervek részesítik a lakosságot. A megyei tanácsok feladatait segít meghatározni, de egyszersmind a helyi tanácsok viszonylagos önállóságát erősíti., az a rendelkezés, amely • szerint a fővárosi és a megyei tanács csak olyan körben adhat kötelező előírást a helyt tanácsoknak, amely reá is kiterjed. Ennek kimondása * támogatja a városok és községek költségvetési gazdálkodását, s növeli érdekeltségüket a helyi erőforrások mozgósításában. Hogy az állami pénzügyek rendszere hatékonyan működjön, annak egyik fontos feltétele a megfelelő számvitel. A társadalmi tulajdon csakis akkor őrizhető meg, s a gazdálkodás eredményéről csakis akkor alkothatunk magunknak helyes képet, ha államilag szabályozott, egységes számvitelünk van. De a számvitelnek az is feladata, hogy a gazdasági vezetésnek — a vállalatoknál, költségvetési szerveknél csakúgy, mint a központi irányító szervekben — szakszerű, gyors és megbízható tájékoztatást adjon. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek betartsák a számvitel formális rendjét, de legalább ennyire fontos, hogy a számvitelből beszerezhető adatokat' hasznosítsák is gazdálkodásukban és az irányításban. Ezért is, ügyelnünk kell arra, hogy előírásaink ne legyenek túlságosan bonyolultak, s az adatok kezelésében, különböztessük meg a lényegit a lényegtelentől. Törvényjavaslatunk egyszerűsíti is a pénzügyi szabályozást : Ennék köszönhetjük, hogy négy törvényerejű rendelet, kilenc kormányrendelet és ezek valamennyi végrehajtási utasítása hatályon kívül helyezhető. A kormány egységes rendelettel szabályozza a törvény végrehajtását és azon lesz, hogy a valóságban a gazdálkodást jobbító folyamatok kerüljenek fölénybe. A tevezet szabályozásai a pénzügyi rendszer fejlődését nagyobb távlatban is lehetővé teszik. Ilyen értelemben a törvény például arra is módot és iránymutatást ad, hogy a pénzforgalmat a korszerű 1 készpénzfizetési és elszámolási módok elterjesztésével tökéletesítsük, ilyen formán könnyebbé tegyük a családok gazdálkodását. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Ezt követően Horváth Lajos (Baranya m. 3. vk.). a báránya megyei tanács elnöke az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett’ szólásra, majd a vita első hozzászólója, Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. * Tímár Mátyás felszólalása Fontos állomás jogalkotásunkban Az állami pénzügyekről beterjesztett törvényjavaslat fontos állomás jogalkotásunkban — kezdte hozzászólását Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd részletesen szólt a gazdaság irányításában bank- rendszerünkre és központi bankunkra háruló fontos feladatokról. A bankrendszernek — mondotta — nagy szerepe van a beruházások finanszírozásában. Az V. ötéves terv beruházási előirányzatának nem e"észen 50 százalékát az úgynevezett állami beruházások teszik ki. E körbe tartoznak a kiemelt beruházások, amelyeket az Állami Fejlesztési Bank finanszíroz, a célcsoportos beruházások (az összberuházá- sok több mint 20 százaléka), melyeknek finanszírozásában az Országos Takarékpénztár is részt vesz, toVábbá az egyéb infrastrukturális és más állami beruházások is. Fontos szerepe van a vállalati és szövetkezeti fejlesztések finanszírozásában a bankhitelnek; mostani ötéves tervünk mintegy 100—110 milliárd forintot irányoz elő beruházási hitelként. Ezen belül 45 milliárdot szánt a terv olyan fejlesztési hitelekre, amelyek a minden piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő. Körülbelül 60 milliárd szolgálja más struktúra-javító, munkaerő-, anyag- és energia-megtakarító és egyéb fejlesztések hitelezését. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a beruházások, amelyek az említett 45 milliárdos hitelkeretből az előírásoknak megfelelő szigorú feltétele mellett valósulnak meg, jelentősen növelik vállalataink exportképességét. Ezért időközben, a követelményeknek megfelelően a kormány bizonyos mértékben növelte a hitellehetőséget. E keretekből az ipar a folyó ötéves tervben előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszergazdaság 35 százalékban részesül. Jelentős feladata van a Magyar Nemzeti Banknak a forgóeszközök hitelezésében. Vállalataink és szövetkezeteink jelenleg összesen mintegy 800 milliárd forint forgóeszköz felett rendelkeznek. Ezt a saját- forgóalap körülbelül 40 százalékban, az egyéb források "40 százalékban, a hitel mintegy 15—20 százalékban finanszírozza. A forgóeszköz-gazdálkodáson belül kiemelkedő jelentősége van a vállalati és szövetkezeti készletek alakulásának. Az elmúlt évi készletnövekedés mutatja, hogy a különböző anyagok, félkésztermékek beszerzésénél az elmúlt évinél sokkal jobban kell felmérni a belföldi és külföldi piac értékesítési lehetőségeket. Kerülni kell a túlbiztosításból származó felesleges importot, és jobban kell számolni a termelési struktúra változásaival. A központi banknak fontos feladata a gazdálkodáshoz szükséges pénzmennyiség kibocsátása, a pénzforgalom lebonyolítása és ellenőrzése. Igyekezetünk az, hogy a következő évek során a pénz- forgalomban a korszerű formákat kiszélesítsük, a lehetséges mértékben bővítsük a készpénz nélküli fizetési forgalmat, könnyitsünk a készpénzforgalom közvetítésében nagy szerepet játszó posta munkáján, csökkentsük a lakosság és a közül etek közötti nagyarányú készpénzmozgást. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk külkereskedelmi forgalma viszonylag nagy és egyre növekszik. Exportunk értéke a végső felhasználásra kerülő termékmennyiséghez viszonyítva 1978-ban 26 százalék volt. A múlt évben összexportunk kereskedelmi árfolyamon számolva mintegy 250 milliárd forint, importunk pedig — különösen a nem rubel elszámolású viszonylatban — meghaladta exportunkat. A nagy mértékű külkereskedelmi forgalom jelentős rövid lejáratú pénzforgalmat von mar ga után. A tervszerű devizagazdálkodás és kiterjedt küiio.idi bank- ííupcsoiataintt keretében közép- es hosszú lejáratú hiteleket is felveszünk. Ezeket elsősorban olyan befektetésekre, beruházásokra fordítjuk, amelyek a minden piacot) gazdaságoson értékesíthető termelést szolgálják. Az elmúlt évek során rendszeresen vettünk fel hiteleket a tőkés pénzpiacokon, ezeket kiegészítettük a KGST bankjaiban es legnagyobb szociálisa partnerünktől, a Szovjetuniótól felvett hitelekkel. Népgazdaságunk ereje és fejlődése lehetőve teszi a továbbiakban is külföldi hitelek felvételét, de természetesen a hitel-igénybe- véteinek vannak józan határai. Ezért van nagy jelentősége exportunk fokozásának, az import ésszerű keretek között tartásának, az egyensúly erősítésének. Bankrendszerünk 'szoros kapcsolatban áll a KGST két bankjával, a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a Nemzetközi Beruházási Bankkal. Az előző az azonnali fizetések és rövid lejáratú hitelezés lebonyolítását végzi, míg az utóbbi a nagyobb, elsősorban a hosszabb idő alaitt megtérülő beruházásokra — így legutóbb az orenburgi gázvezeték építésére — nyújtott ru- be'ben és részben tőkés valutában is hosszú lejáratú hitelt. Természetesen szoros az együttműködésünk a szocialista országok központi és más bankjaival is. Elsőrendű érdekünk, hogy a KGST pénzügyi rendszerének további fejlesztésében megfelelő szerepet* vállaljunk. A Magyar Nemzeti Bank a kölcsönös előnyök alapján kapcsolatban áll a tőkés és fejlődő országok központi, valamint sok száz kereskedelmi és hitelbankjával, s egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel is. Á pénzügyi törvénytervezet a bankrendszer tevékenységének törvényes kereteit erősíti, hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben lévő lehetőségeket továbbfejlesz- szük, jobban felhasználjuk — zárta felszólalását Tímár Mátyás. Dr. Mátyás Gábor (Bács- Kiskun m. 14. vk.), Szabó József (Baranya m. 10. vk.), mondta el hozzászólását, ezután isimét Faluvégi Lajost illette a szó. — Ügy érzem, hogy a pénzügyi törvény akkor éri majd el a célját, akkor tölti be feladatát, ha minél inkább hozzá segít az eredményesebb, fegyelmezettebb munkához, a hatékonyság növéléséhez és az ország gazdasági helyzetének javításához. — mondotta többek között a miniszter. Határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban, s — á már megszavazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. Interpellációk Elsőként Nagy Csaba (Bács- i Kiskun 10. vk.) a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője a Kiskunhalason építendő felüljáró ügyében interpellált a közlekedési és postaügyi miniszterhez Pullai Árpád válaszában elmondotta, hogy az V. ötéves terv során — a megyében — Kecskemétre és Kiskunhalasra terveztek új felüljárót. A kettő közül a kecskeméti kapta az elsőbbséget, s az utóbbira sem pénz, sem építési kapacitás nincs. ( Takács Imréné (Csongrád t m. 3, Vk.) a szegedi textilművek pártbizottságának titkára úgy vélekedett: a szakma perspektívái bizonytalanok a textiliparban. Keserű Jánosáé válaszában egyértelműen kijelentette: textiliparunknak van jövője, hiszen a lakosságot elsősorban* a hazai ipar öltözteti, és az exportlehetőségek is kedvezőek. A miniszterek válaszait az interpelláló képviselők é6 az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján Péter János és Raffai Sarolta felváltva el- nökölt — befejezte munkáját. (MTI) L. I. Brezsnyev üdvözlő távirata a magyar vezetőkhöz KÄDÄR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt 'Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak*, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének í ~ ~ Budapest A szocialista Magyarország területe felett átrepülve, testvéri üdvözletemet küldöm Önöknek, kedves elvtársak és az önök személyében az egész magyar népnek s kívánom, hogy a Magyar Népköztársaság tovább virágozzék. Még frissen élnek bennünk az emlékek arról a meleg fogadtatásról, amelyben a szovjet küldöttséget részesítették az Önök. csodálatos országában, a közelmúltban tett látogatás idején. Meggyőződésem, hogy a szovjet—magyar tárgyalások gyümölcsöző eredményei az országaink közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését és elmélyítését fogják szolgálni a szovjet és a magyar nép, az egész szocialista közösség javára. Budapest, 1979. június 15. L Brezsnyev Kitüntették az újpalotai iskolatűz oltásában résztvevőket Pénteken a KISZ Központi Bizottságának székházában kitüntetési ünnepséget tartott a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége az újpalotai Hartyán-közi iskolatűz oltásakor bátor magatartást tanúsító pedagógusoknak, tűzoltóknak ép tanulóknak. Az ünnepségen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki elismerését fejezte ki a tűz oltásában és a mentésben kitűnt felnőtteknek és gyerekeknek. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á KISZ KB első titkára a tűzoltásban különösen kiemelkedő helytállást tanúsító 12 pedagógusnak és 5 tűzoltónak a Ságvári Endre érmet nyújtotta át. Szűts Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára Kiváló úttörő munkáért kitüntetésben részesítette azt a 28 úttörőt, akiket a Hártyán közi iskola úttörőcsapatának tanácsa kitüntetésre javasolt. A kitüntetési ünnepségen jelen volt Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnök- helyettese. (MTI) Sarlós István fogadta a finn politikai küldöttséget Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken a HNF OT székházában fogadta Jaakko Itala, a Finn Liberális Néppárt elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó finn politikai küldöttséget. A szívélyes légkörű megbeszélésen Sarlós István tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről. A megbeszélésen ott volt Kaarlo Yrjö Koski- nen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Június 28-án kezdődik Moszkvában a KGST XXIII. ülésszaka Június 28-án kezdődik Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az előze- te" megállapodásnak megfelelően az ülésszakon a delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. (MTI) Na kezdődnek Bécsben a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) l Carter amerikai elnök családja , és Vance külügyminiszter kíséretében kirándulással töltötte a déli órákat: az osztrák főváros közelében lévő Klosterneuburgba látogatott eL majd pedig a nevezetes bécsi Kahlenbergről megtekintette az osztrák főváros panorámáját. A Bécsben szombaton kezdődő legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalások előestéjén Leonyid Brezsnyev és James Carter az osztrák szövetségi elnök hivatalában találkozott egymással először személyesen. Péntek délután háromnegyed hatkor előbb az amerikai elnök gépkocsioszlopa érkezeti a Ballhaus platz- ra. James Carter a Hofburg “-Rózsatermében-* várta be Leonyid Brezsnyevet, ahol néhány percig tolmácsaik társaságában beszélgettek egy- ( mással. Pontban 6 órakor át- l vonultak a Pietra-dura szobán és a tükörtermen, majd beléptek a Mária Terézia terembe, ahol dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár társaságában fogadta őket. A találkozón a Szovjetunió és az Egyesült Államok bécsi nagykövete is részt vett. Az osztrák, szovjet és amerikai személyiségek megbeszélése mintegy fél órán át tartott. Este Leonyid Brezsnyev és James Carter megtekintette a Bécsi Állami Operaházban Mozart Szöktetés a szerájból című operájának díszelőadását. • * • Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter pénteken délután bécsi szovjet nagykövetségen találkozott és főbb tartalmi vonalakban, valamint eljárási kérdésekben előkészítette a szombaton délelőtt kezdődő Brezsnyev—Carter megbeszéléseket. (MTI) íJnal nn*)l
