Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

t

Kétszáz éve született Török Ferenc

A XVIIf. század második

felében, ha lassan is, de ki- alakultaik a mérnöki tevékenység ágazatai, ' és megindult a tevékenységi köröknek az elhatárolódása. De ez nem jelentette azt. hogy a megyék, városok szolgálatában álló inzselléreik, földmérők vagy matematikusok egymásután vagy egyidőben ne végezzenek kastélyépítést, térképezést, vízrendezést vagy birtok- felmérést.

Az 1770-es évek körül a fő mérnöki munkákat az építészeti, hajózási-folyamszabályozási és földmérési feladatokat jelentették. Irányításukra megszervezték az Országos Építési és Hajózási Igazgatóságot. Ekkor már jelentős számú mérnök dolgozott szerte az országban, aki a kor általános gazdasági és műszaki ismeretednél többet alig nyújtó különböző gazdasági akadémiákon és intézetekben szerezte meg alaptudását. E helyzeten javított a pesti egyetem bölcsészkarán 1782-ban létrehozott Mérnöki Intézet. Az iskola első sikerein felbuzdulva már néhány év múlva megszervezték az első megyei mérnöki állásokat. A megye legrégebbi intézménye jelent meg — a megyei tisztimémöki hivatal —, amely megszaikitatlanul a mai napig létezik, ha formájában átalakult is.

A hadmérnök! akadémiát végzett Nagy József már az 1770-es évek végétől Somogybán működött. Valószínű, hogy egyike volt az 1786-ban alkalmazott 45 megyei és városi mérnöknek.

E mérnökök voltak tulajdonképpen — a hasonlattal élve — a nemzet napszámosai; leggyakrabban. polgári, később paraszti származásúak. A megyei igazgatás legtöbb hivatalviselőjével szemben munkájúkért fizetést kaptak, ez a legtöbbet is vállaló tisztségviselőkké tette őket. Vállukon nyugodtak — gyakran egyetlen személyén — a vármegyei köz- és postaúthálózat

építése és karbantartása, az

összes' mocsárlecsapolási és vízrendezési munka, a megyei középületek építkezései, karbantartása, a malom- és birtokrendezési ügyek és számos más igazgatási feladat. Számos nagybirtokos vagy mezőváros szintén tartott saját mérnököt, de a megyét érintő kérdésekben csak a tiszti- mérnök képviselhetett vagy dönthetett

Mérnökök százai dolgoztak, de csupán töredékük, nevét őrizte meg alkotása az utókor számára. A Somogy megyeiek közül is kiemelkedik a reformkor legnagyobb mérnökegyénisége, a Balatont is szabályozó Beszédes József, vagy a Duna szabályozásában is résztvevő Vörös László. Az első időszak megyei mérnökeitől már kevesebb alkotás maradt hátra.

A múlt század első harmadának megyei mérnöke volt Török Ferenc. Most kétszáz esztendeje, 1779-ben született Csongrád megye akkori székhelyén, Szegváron, hivatalviselő nemesi családból. Ahhoz az első mérnökgenerációhoz tartozott, mely az úttörő munkát végezte hazánkban. 1801- ben kiadott diplomája — melynek szövege fennmaradt. — a legrégebbi hazai ismert mérnöki oklevélszöveg.

Először az Eszterházyak Zala megyei uradalmában dolgozott, ahol az uradalmi feladatok mellett a Mura-szabályozás terveinek elkészítésében vett részt. Nagy József halála után. 1808-ban pályázattal foglalta - el a megyei mérnöki hivatalt. Első feladata a Dráva-szahályozás ellenőrzése volt, majd bekapcsolódott a Kapos somogyi szakaszának pár évvel korábban elkezdett első mocsárlecsapolási munkáiba. E magánföldesúri munkálatnál a megyét képviselte egészen 1819- ig, a munkát akkor félbehagyták. Működésének első időszakában — az 1820-as évek elejéig — főként a szaporodó malomépítések, útépítések és karbantartások adtak munkát,--------- i

M

egvalósuló tervek

Játékfilm

Noszlopy Gáspárról

Űj filmjének forgatását a keszthelyi Festetich-kastély- lian kezdte meg Rényi Tamás. A forgatott mű somogyi vonatkozása, hogy főhőse Noszlopy Gáspár, alti a szabadság- harc idején megyénk kormánybiztosa volt. De Rényi új alkotása nemcsak neki, hanem mindazoknak emléket kíván állítani, alak az 1848-as európai forradalmak elbukása után sem adták föl a harcot, hogy népüknek, hazájuknak visszaszerezzék az egyszer már birtokolt szabadságot, még ha 'az eleve reménytelennek látszott is. Noszlopy egy volt az üldözött újrapróbálko- zók közüL Rényi . Tamás a történelmi hitelesség mellett azt a közönségigényt is figyelembe veszi, hogy hiány van magyar kálandfilmekben. A szereplők sorában találjuk majd Balázsovits Lajost, Garas Dezsőt, Tordy Gézát, Mécs Károlyt, Vadász Zoltánt, Cserhalmi Györgyöt és Djoko Ro- szichot.

Lélektani krimit forgat D obray György Az áldozat címmeL A mű főhőse megszállottan kutatja a bizonyságot a viktimológia alaptételére. - mely szerint a gyilkosságo- k 1 nem elkövetésük után, hanem azt megelőzve, a potenciális áldozatokat megtalálva kell felderíteni. Kállai Ferenc, Reviczky Gábor, Danielle 4rnon vállalt szerepet a Mafilm Hunnia Stúdiójának produkciójában. A forgatás júliusban kezdődik. ____

Á Budapest Stúdió egyik új alkotása lesz Hintsch György filmje, a Naplemente délben című. Illés Endre egyik színművéből készült a forgató- könyv. Híres zeneszerző és zongorista hőse gyógyíthatatlan betegségéről szerez tudomást Lehet-e értelmes, emberi élettel élni egy »halálra ítéltnek«, ezt vizsgálja a ‘ mű, melyben Huszti Pétert, Bordán Irént, Kálmán Györgyöt, Bálint Máriát és Lohinszky Ló- rándot látjuk majd; a forgatás már megkezdődött Vitéz László, a dokumentumfilmjeivel nevet szerzett rendező első játékfilmjét készíti Békeidő címmel. Forgatókönyírója Szalai Györgyi, aki eddig Dárday István alkotásainak alapműveit írta. Egy elnéptelenedő termelőszövetkezet küzdelmét ábrázolja majd a mű emlékeztetve a rendező egy riportfilmjére, melynek riportere Szegváry Katalin volt

A Dialóg Stúdióban már javában forgatják Fábry Zoltán új. alkotását, a Fábián Bálint találkozása istennel címűt. Ez tulajdonképpen a nagy sikerű, részben Somogybán készült Magyarok előzménye. Balázs József regénye — ebből készült a forgató- könyv — az 1918—19-es éveket idézi föl. Koncz Gábor,

O. Szabó István, Irányi József, Paláncz Ferenc, Szabó Éva, Apor Noémi, Benkö Gyula játszanak benne. Operatőr; Illés György. -----------■

é

s ekkor készítette el számos

megyebeli vízfolyás rendezési

tervét

Munkái sorából kiemelkedik

a Kapos szabályozásának új — később megvalósult — tervezete; a Somogy és Zala megye határán húzódó és a Kis-Balaton vízivilágához kapcsolódó ormándi berek rendezési terve. A megye ebben az időszakban kezdett el komolyan foglalkozni az elhanyagolt, a fejlődést gátló posta- és közúthálózattal, amelynek tervezése, munkálatainak irányítása .a megyei mérnök feladata volt.

Már az 1800-as évek elején

szűknek bizonyult kaposvári régi vármegyeháza. 1807-ben döntés született egy új, na-, gyobb, a vármegye megszaporodott közhivatalainak hosz- szabb távú elhelyezésére alkalmas középület emeléséről. A csaknem húsz évig tartó tervezési vitáikba bekapcsolódott a megyébe érkezett Török Ferenc is. Valószínűleg a Talher építészeti igazgatóval közösen készített tervét valósították meg. A részlettervek és a módosítások, a költség- vetés és sok más egyéb munka a megyei mérnök nevéhez fűződnek, s vezetése és irányítása alatt épült fel az ország egyik legjelentősebb klasszicista stílusú középülete. • a kaposvári megyeháza 1828— 32 között.

Török tevékenysége mégis inkább folyószabályozásokhoz kötődött Szinte minden időszakban megfordult a Dráva szabályozási munkáinál. Annál is inkább, mivel az árvizek visszaszorítása országos érdek volt. Ezen dolgozott a halála előtti utolsó években is. Munkájt Miklós nevű fia folytatta tovább másiodimér- nökkónt, a nagynevű utód, Vörös László mellett

Lakóhelyén Tapsonyban halt meg 53 éves korában, s ott is temették eL A címerével díszített sírköve töredezett állapotban, de megvan, érdemes lenne megmenteni.) Utódai és főleg az utókor hamar elfeledték Török Ferenc érdemeit, de nevét, mint a vármegyeház építésében »-közreműködőét-« tábla őrzi a megyeház falán.

Dr. Bencze Géza

Jókedv a tábortűznél

Kollégiumi diákok találkozója

Hány árnyalata is van a »kollégium« szónak? S hány ítélet vagy előítélet tapad a fogalozhoz? Legalább féltucatnyi. Egyesek, olykor sematizáló optimizmussal, a közösségi nevelés feGüimúlha- tatlan formáinak tartják a diákotthonokat, némelyek pedig a »-hátrányos helyzetű« gyermekek menhelyeinek, jótékonysági intézményeknek. Mi — a tegnap Kutason szerzett élményeink alapján is — az első, a közösségformáló előnyeit hangsúlyozzó nézetet tartjuk a legigazabbnak. A Somogy megyei általános iskolai kollégiumok találkozója után jó okunk van a bizakodásra.

Igaz, a Szenitbalázsról, Marcaliból, Nagyatádról, Barcsról, Nagybajomból, Kadar- kútról. igáiból és Lengyeltótiból érkezett kisdiákok — a vendéglátó kutasiakkal együtt száznegyvenen — jórészt nem tartoznak az eminens tanulók közé. Sokan isten háta mögötti tanyákról, pusztákról kerültek a társadalmi lénnyé válás lehetőségét megteremtő kollégiumokba, egyiküknek-mási- kuknak korábban csupán a putri jutott osztályrészül gyerekszoba helyett. Ám a most hetedszer megrendezett találkozó bizonyította: az »-elveszett gyermek« lassacskán használhatatlan fogalommá válik.

Erről győzött meg bennünket — elsősorban — a kilenc kézimunka-szakkör kiállítása, a népi hímző- és díszítő- művészetnek ez a változó színvonala ellenére is lenyűgöző bemutatója. Nem egyszerűen azért, mert a kicsinyek nyilvánvalóan alapos jártasságra tettek szert a stílusok birodalmában, s nem is csupán" azért, mert az esti unaloműző foglalatosságok többségüknél remek kézügyességet alakított ki. Az igazán szép és vigasztaló itt a szembeszökő szubjektivitás. A hagyományos karádi, bu- zsáki, kalocsai motívumok, virág-, madár- és nyusziábrá- aolások közt felfigyelhettünk — például — egy népművészeti bemutatókon módfelett

szokatlan témára: impreszszionistásan színpómpás falusi házsorokra. Talán nem a valóságtól elrugaszkodott »szabad asszociáció«, ha azt gondoljuk: ezek a munkák talán az álmosítóan szürke vályogházak képzetének felszámolására szolgálnak..;

Természetesen egészen másfajta légkör vette körül a látogatót a rcgytus.aversen.ye- ken, a kézilabda- és labdarúgó-mérkőzéseken. Ugyancsak féktelen voLt a jókedv az esti tábortűznél, éneklés közben, a villámtréfák hallatán. S bizonyos, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya által kezdeményezett, a kutasi iskola és diákotthon nevelőtestülete által példás igényességgel szervezett találkozó ma hasonlóan derűs hangulatban fejeződik be. A másfél száz diák ellátásában, a rendezvénysorozat támogatásában és lebonyolításában a helyi állami gazdaság, a KISZ és a művelődési ház kollektívája is jelentős érdemeket szerzett.

L. A.

A rátóti legények

Bíróválasztás szitával

i.

A közeledő humorfesztivál- lal kapcsolatban egyre többször hangzik el Rátót neve. Régebben egy csúfolódó dalon kívül, mely a »rátóti legények« keservét, szegénységét, pénztelenségét adta hírül, alig tudtunk valamit erről a falucskáról. Csak any- nyit, hogy »pénzért nyúl mármint az ottani legény — a zsebébe, s tökmag akad a kezébe ...«

De melyik Rátót legényeire volt ez jellemző, az országos helységnévtárban ugyanis ket- 1 tő található: Gyulafirátót és Vácrátót. Egyik helyről sem indult versengés, hogy a »dicsőség« őket illeti! S talán ezért is van, hogy a rátóti történetek kutatói közül egyesek az előbbire, mások viszont az utóbbira esküsznek.

Gurul a szita

Gyermekkoromban a Pest megyei Vácrátót közelében éltem, Felsőgödön. Légvonalban néhány kilométer választotta el községünket p Váchoz közeli falucskától, mely — a kutatók szerint — az ott élők furfangjával méltán érdemelte ki az országos hírnevet.

Felsőgöd és Vácrátót között volt még egy község, Szód, s a rátóti és a sződi lakosság közötti ellentét szülte, hogy a másik kontójára minél több

I valótlant, meg nem történt esetet kitalálni dicsőségnek

I számított. Ilyen volt például a bíróválasztás. Rátóton azt mondták, hogy Szódon történt, az ottaniak pedig esküdtek, hog^ maguk is látták, amikor szita döntötte el a rátóti bíróság sorsát.

Mindkét falucskához közel húzódik a Vácra vivő út mentén a csörögi szőlőhegy, onnan lejtett az út Vácrátótra, illetve Sződre. S mivel annyi okos ember élt Rátóton — vagy Szódon —, hogy nem tudtak határozni a bíró személyéről, hát a hegyre vittek föl, majd onnan gurítottak le egy szitát. Akinek az udvarába begurult, az lett a község esze, a bíró.

Bicska és járomszög

Ezekben a községekben tót és szlovák anyanyelvű emberek éltek többségben. A asz- szonyok, a, leányok színes szoknyát, a férfiak pedig szűk nadrágot, fehér inget, mellényt, fekete kalapot, s fényes, fekete, úgynevezett kürtőszárú csizmát viseltek.

Egy valamirevaló rátóti, sződi legénynek soha nem hiányozhatott a csizmaszárból a bicska vagy a járomszög. Az előbbivel szúrtak, az utóbbival pedig ütöttek. Méghozzá csak a fejére, hogy a csúfolódó meg ne sántuljon.

Akkoriban Vácrátóton vagy Szódon nem volt búcsú, bál,

I táncmulatság halálos végű szurkálás, verekedés nélkül."

— Tökmaggal itt nem lehet fizetni! — mondták Szódon, ha a rátóti legények a hét végén vagy nevesebb ünnepen a szomszédos község bálján, táncmulatságán akartak részt venni.

— Hát a szita hol maradt? — kérdezték Rátóton, ha a sződi legények látogattak át a szomszédba. S pillanatok alatt előkerültek a járomszögek, a bicskák, vagy a biciklipum- pák, s ütötték egymást. Egy- egv ilyen mulatságba még a csendőrök is csak négyesével mertek menni, mert a rátóti meg a sződi virtussal igen nehezen bírtak.

István király meg Mária névnapján e két községből csakúgy, mint a járás többi falujából, hosszú körmenetben vonultak a hívők Vácra, a hét kápolnához. S nem egy körmenet végződött véres verekedéssel.

Mindkét templom tornyából ügyeletesek figyelték a szomszéd falu gyülekezését, hogy megelőzhessék egymást. Aki ugyanis előbb ért a Vácra vivő csörögi elágazáshoz, az a menet verte a port a hosszú úton a mögötte ballagókra. Amikor azt látták a sződiek, hogy a rátótiak kereszt nélkül vonulnak (mert az apró feszületet az egyik hivő a megeredő eső elől a kabátja alá dugta), így kiabáltak:

— Se pénz, se kereszt, csak

tökmag!

— Mária segíts, mi rátótiak vagyunk! — harsogták a meg- sértett vonulók, előrántva a kabát alól a feszületet, meg a csizmaszárból a bicskát, a járomszöget — ez ilyenkor sem maradt otthon —, s csépelték, ütötték egymást.

Országos hírű arborétum

J Hogy ezekből mi az igazság, ma már nehéz lenne kideríteni. Rátóton úgy emlegetik, hogy a templom tornyába egy tinót húztak föl, legelje le az ott kinőtt füvet. Ezzel csúfolják a Győr megyei Kóny lakóit is, csak ott bikát emlegetnek. Az erdőn keresztbe vitt létrát szintén jó néhány község lakóinak fölróják.

Ma már eltűnt a régi népviselet Vácrátóton és a szomszédos Szódon is. Nincs bicska, járomszög — szekér is alig —, és nincs vérre menő búcsú, táncmulatság. A régi, fa'"csúfoló megjegyzéseken már csak mosolyognak, ha a szita, az odébb tolt templom vagy más hasonló szóba kerül.

Sokkal büszkébbek a Vácrá- tóton élők arra, hogy községükben van az országos hírű arb-rétum csodálatos fáival, a világ minden tájáról beszerzett növényeivel, virágaival.

A humorfesztivál kapcsán Vácrátótra látogatók bizonyára nem mulasztják el. hogy megismerjék a mai Rátót országos hírű nevezetességét.

Szalai László

WifiifiJiJÍ.

5