Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
AZ IFJÚSÁG ÉLETE Valóban megtanultuk-e ? A szerelem és környéke Mennyivel könnyebb elénekelni, eltáncoini vagy versben megírni egy érzelem természetrajzát, mint tudományos dolgozatban! Kérdés pedig akad bőven: Mi a szerelem? Miben különbözik a szerelem a szeretettől? Mitől leszünk szerelmesek? Különbözik-e a nők és a férfiak szerelme? Normális, vagy különös állapota-e az embernek az, hogy szerelmes? Mi azösz- szefüggés a szerelem és a szexualitás között? Meddig tarthat a szerelem, mit tehetünk azért, hogy tovább tartson, és mit azért, hogy elmúljon? Mennyire függ ez az érzelem az adott társadalom kultúrájától, a kortól, a divattól, az egyén életkorától? A pszichológiai szakiroda- lom — szemben a művészetek sok ezer éves múltjával — csupán néhány évtízedre tekinthet vissza, a szerelem, mint érzelem jelenségét jobbára a szexuális viselkedés tárgykörében vizsgálja. S teljes joggal, hiszen ez a terület, ahol a szerelem tudományos kutatásra, általánosítások, törvényszerűségek megállapítására alkalmas formában jelenik meg; szinte »kézzel fog-' hatóvá« válik. A mélylélektani iskola máT a század első évtizedeiben feltárta és leírta a szerelem egyik legfontosabb elemét és annak fejlődését: a kötődés, a kapcsolatteremtés jelenségét, ennek kialakulását vagy tor- _ zulását az anya-gyermek kapcsolatban. Az utóbbi években a szerelem megismeréséhez a j szociálpszichológia is hozzátette a magáét a szerepek és kapcsolatok tudományos igényű elemzésével, S aki valóban megtanulta mindazt, amit a könyvekből, ismeretterjesztő cikkekből rólunk, emberekről meg lehet ma tanulni, vajon többet tud-e a szerelemről? Segít-e ez a “-hűvös pillantás« a »forró pillanatokban«? Aligha. Már csak azért sem, mert a valóban »forró« pillanatokban inkább érzelmi, semmint értelmi ingerek, vagy »információk« befogadására, fölidézésére vagyunk alkalmasak. A tizenéves, amikor másnemű társa becézi, simogatja, nyilvánvalóan nem gondol arra. hogy ezek az érzelmi megnyilvánulások azért keltenek benne pozitív érzelmeket, mert az esetleg elmaradt anyai er- zelem-megnyilvánulásokat pótolják. A visszautasított szerelmes sem azon tűnődik kétségbeesett perceiben, hogy hol csúszott hiba abba a rejtett kommunikációs programba amely a kapcsolatot meghatározta. Szerencsére — vagy sajnálatos módon — az igazán forró pillanatok (hetek, hónapok, évek?) elég ritkák az ember életében. Ügy érezzük, hogy a szerelemről nem lehet többet tudni, mint amennyit már a régi görögök is tudtak róla. mint amennyit Shakespeare, József Attila tudott, vagy Bergmann tud, vagy mint amennyit akár a zene, akár a képző- vagy táncművészet ki tud fejezni sajátos eszközeivel. Ügy érezzük, hogy a művészi alkotások elmélyítik, kiteljesítik, színesebbé teszik érzelmeinket, boldogságunkat vagy akár szenvedésünket. A tárgyilagos megközelítések ilyenkor a legjobb esetben is száraznak, színtelennek tűnnek, olykor pedig egyenesen visszataszítónak. Éppoly visz- szataszítónak, mint a nem valódi érzelmekkel átitatott, se- kélyes, nem szenvedélyes, hanem szenvelgős, émelygős, művészinek szánt alkotások, amelyek méltatlanok érzelmeinkhez. Azt jelenti-e mindez, hogy az egészséges, mély érzelmekre, valódi szerelemre képes embernek semmi tanulnivaló- ja sincs, s akár a kezébe se vegyen a szerelemről, a szexualitásról szóló könyveket? Szó sincs róla! Az emberi érzelmekről, kapcsolatokról, az emberi szexualitásról szóló tárgyilagos, tudományos igényű munkák ismerete valamennyiünket hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk önmagunkról, s jobban megértsük mások — gyermekeink, barátaink, szeretteink — viselkedését, s az emögött meghúzódó érzelmeket. '' ' ' ' K. J. IGAZI NYÁRI Tudjuk, hogy a kötődés a kapcsolatteremtés képessége, az érzelmek elmélyülésének lehetősége velünk születik és születésünk pillanatától kezdve fejlődik, módosul, kiteljesedik vagy elhal. Többé- kevésbé ismerjük azokat az agyi anatómiai képleteket, amelyek érzelmi 'életünket szabályozzák, amelyek a hozzánk eljutó ingereket érzelmi színezettel töltik meg. s amelyek károsodása esetén érzelmeink is károsodnak. Tudjuk, hogv lelki jelenségeinknek története van, s hogy ez a történet részben a »tudatos«. részben pedig a »tudattalan« síkján játszódik le. Megtanulhattuk, hogy a »biológiai« és a «társadalmi«, a »normális« és az »abnormális« között nem olyan éles a határ, mint azt régebben gondolták. s ezt éppen a szexualitással foglalkozó munkák bizonyítják sok-sok tapasztalati tényre alapozva. Megtanulhattuk, de vajon valóban megtanul tuk-e? Kiliántclepen, a balatoni nemzetköz! ifjúsági táborban elviselhető a kánikula: reggeltől estig a hüs habok nyújtanak menedéket a tűző napsugaraktól. Emersonék búcsúznak? Valakikor — talán 1969-ben — egy tavaszi délutánon a rádiót hallgattam. Zene szólt, meglehetősen igényes dzsessz- rock muzsika. Megnyerte a tetszésemet, s ezért emlékszem ma is világosan az esetre. Sőt, az együttes nevére is: Nice. Csak a zongoristát jegyeztem meg akkor: Keith Emerson. A Nice 1967-ben lépett először színpadra, s hamar felhívta magára a figyelmet. Zenéje elképesztő és újszerű volt a rock berkeiben. A négy fiú (Lee Jackson, Brian Davidson, David O’ List és Emerson) például átdolgozta Csajkovszkij VI. szimfóniáját, Bach KI. brandenburgi versenyét a dzsessz-rock ismérvei szerint. Emerson Leonard Bernsteinnel együttműködve alkotta meg P vor zsák Űj világ szimfóniájának es D;.íla;.i West Side Storyjának feldolgozásával az Amerikát. Ennek előadásába a londoni Royal Filharmonikus Zenekar is bekapcsolódott. Ilyen előzmények után Emerson 1970-ben új együttest , szervezett. Oiyan zenészeket hívott maga mellé, akik merész elképzeléseiben még jobban tudták segíteni. így társult hozzá a King Crimson együttesből Greg Lake gitáros és énekes, valamint az Atomic Roosterből a dobos. Carl Palmer. Ez a szuper- group aztán — nehezen érthető zenéje ellenére — példátlan népszerűséget vívott ki. Közkedvelt lett például átdolgozásokban Bartók Allegro barbaroja, Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve. Emerson elsőként alkalmazott olyan hangszereket, mint a Hammond orgona, a Moog, az elektromos piano, hegedű. Koncertjeik mindig tartogattak meglepetéseket, s feledhetetlen élményt- nyújtottak közönségüknek. Lemezeik évekig a legnépszerűbb nagylemezek listáján szerepeltek. A siker bevilágította egyéni karrierjüket is. Az év végi számvetésekkor a trió tagjai a szólisták kategóriájában is gyakran végeztek az élen. Hét évig voltak a csúcson. Amikor 1977-ben megjelent a Works dupla nagylemezük, az albumot a közönség már nem a régi tűzzel fogadta. A múlt év végi újabb lemez, a Love Beach pedig már fel sem került a nagylemez-listákra. Ez a hanyatlás a saját szerzeményeknek »köszönhető«. A zenekar utóbbi két nagylemezén egészen más hangot próbált ki, mint korábban. A kritikák egyöntetűen elítélik a szerzemények java részét. A kritiKönyvtárba csalogató ß 4 '• «flfiSäst egyiket-mási- kat újra kellett köttetni. A srácokat nagyon érdekli a diákmúlt és a magyar történetem, s ebben a tanárainknak szintén nagy szerepe van. Állandóan figyeljük a könyvkiadást és ami érdekes, értékes, |E azt igyekszünk valahogy megszerezni. Sok iskolai könyvtárban megfordultam már, de több- = nyire élettelen, hideg raktárhelyiségre emlékeztettek, ahonnan az ember néhány perc feszengés után szinte menekült. Nemhogy olvasásra csábítottak volna, szinte elriasztották a látogatót Itt nemcsak a környezet barátságos, az is érződik, hogy a könyvekkel foglalkozók nem /muszájból teszik, hanem szeretik munkájukat és tisztában vannak fontosságával— Soha nem tudtam megmondani, miért szeretek könyvtárba, antikváriumba járni — mondja a könyvtáros. — Szívesen időzöm olyan lakásokban, ahol könyvrengeteg a tapéta. Mióta itt dolgozom, megfejtettem a titkot. Minden könyvnek megvan a maga atmoszférája. Más egy öreg lexikonnak, más egy tépett ponyvának, más egy nemzedékek használta kötelező olvasmánynak vagy díszes, méltóságteljes művészeti albumnak. Csak egyszer kell elkezdeni, mert akit elkapott a láz, amelyet minden könyvbarát érez, ha új könyvet vesz a kezébe, akkor nincs menekülés. Attól kezdve valami megállíthatatlan szenvedély, kényszer hajtja az írott betűhöz ... A könyvtáros elmondja, hogy a múlt évben egy tanyáról városba került elsős A hetvenes évek közepén végzett egyik fölmérés tanúsága szerint a megkérdezett iskolások majdnem felénél — 47 százalékuknál — húsz kötet alatt marad a saját könyvek száma. Tanulókról lévén szó, ez azt jelenti, hogy még az iskolai kötelező olvasmányok töredéke se'm található meg az otthonok könyvespolcain. Jóleső érzéssel sétálgatok polctói polcig a kisvárosi gimnázium 1500 kötetes könyvtárában. Belelapozgatok a folyóiratokba, napilapokba, leveszek néhány szép kötésű könyvet, albumot. Még néhá- nyan válogatnak i körülöttem, a többség azonban már ott tolong a felíróasztal előtt. Pár perc és véget ér a kölcsönzési idő. Talán 15-en lehetünk a nem túl nagy teremben és a két óra alatt még legalább ennyien megfordultak a módosított Dante-idézet alatt: »Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel. A könyvek rabja leszel«. Barátságos, vendégmarasz- taló helyiség az iskolai könyvtár. A diákoktól már megtudtam, hogy ők maguk újították fel, rendezték be és ők adják — tanári ellenőrzéssel — az ügyeletesi szolgálatot. Lassan elfogynak a kölcsönzők és amikor az utolsó mögött is becsukódik az ajtó, a soros ügyeletes is feláll, elzárja a kölcsönzőfüzetet és odalép mellém. — Ma átlagos nap volt — I mondja, miközben elfelezi velem szalámis zsemléjét, mai ebédjét. — Általában 30—35- en jönnek. Hetente kétszer tartunk ügyeletet és ha a 600 személyes iskolához viszonyítok, azt hiszem, joggal lehet mondani, hogy kevesen járnak könyvtárba. Azt azonban legalább elértük, hogy állandó olvasóink vannak. Van 100 olyan diák, akikre irodalmi esteken, koncerteken, színház- látogatáson, író—olvasó-találkozón is számíthatunk. De jöjjön, megmutatom a kincseinket! A könyvtár egyik sarkába megyünk, ahol különálló polcon csupa régi könyv sorakozik. Ahogy végigpillantok az egyik soron, nagy írók tűnnek a szemembe. Ady, Kassák, Móricz első kiadású művei. Szekfű Gyula, Veres Péter. Németh László, László Gyula munkái. Van itt könyv az inkvizíciótól kezdve a magyar várak történetéig, minden igényt kielégítően. — Van a tantestületben néhány tanár, akik legalább úgy szeretik a könyveket, a könyvtárakat, mint én vagy néhány társam. Mi vásároltuk, gyűjtöttük, kutattuk fel a városban, padlásokon, antikváriumokban ezeket a műveket. Vannak régi diákújságjaink is. Csak itt olvashatják őket a könyvtárban, de már annyit forgatták mindegyiket, hogy kusok Emersont kitűnő improvizációs készségű előadónak, de halványan pislákoló fényű zeneszerzőnek béiyegzik. A három muzsikus önvizsgálatot tartott. Mint hírlik, elhatározták, hogy befejezik a közös ténykedést. Felosztanak, előtte azonban a nyáron még egy utolsó világkörüli turnéval búcsúznak egykori rajongóiktól. Az Emerson, Lake és Palmer trió tehát — ha minden igaz — leteszi a »lantot«. Ha minden igaz? Ismerve a köny- nyűzenei manipulációkat, nem lepődnék meg, ha mégsem oszlana föl az együttes. A tervezett turné minden bizonnyal fényes sikerrel zárul, hiszen az egykori rajongók és a fiatalabb nemzedék kíváncsi lesz a Nagy Búcsúra. A világméretű nosztalgiahullám meglo- vagolása már jónéhány sztárnak sikerült. A régi, jól bevált és népszerű szerzemények újrajátszása esetleg előtérbe helyezheti a tömegek szerete- tébep az ELP-t <ftr. L. Papíron eddig is volt KISZ- szervezet Magyaregresen, a gyakori lemondások miatt azonban hol létezett a vezetőség, hol nem. Két éve az utóbbi helyzet tartóssá vált. j így azután nem volt, aki foglalkozzon a fiatalokkal. Többen iegyekeztek segíteni abban, hogy az alapszervezel ismét működőképes legyen. Sajnos, a fáradozásuk eredménytelen maradt, s ebben közrejátszott a fiatalok közömbössége is. Ez különösen azért volt érthetetlen, meri nagyon rendes helyiségek állnak a rendelkezésükre. A próbálkozások egyetlen eredménye annyi volt, hogy időnként — szombaton — összegyűltek diszkóra. Ezzel kimerült az összes tevékenység, a szervezeti élet csak nem lendült föl. A pártvezetőség felelősséget érzett azért, hogy a helyzeten változtasson. A február 20-i taggyűlés alaposan megvizsgálta, mi a teendő. A határozat szellemében néhány lelkes fiatallal együttműködve az idősebb párttagok fölmérést készítettek, beszélgettek a fiatalokkal, megkérdezték őket. | miképpen lehetne pezsgővé tenni a KISZ-életet. A beszé’getések bebizonyították, hogy a fiatalok maguk is hiányolják a KISZ műkőkislánnyal sikerült megszerettetnie a könyvet. Olyannyira hogy az egyik történelemórán feleltetés alatt váratlanul sírva fakadt. A többiek nem értették mi történt, hisz nem i volt az «áldozat« és a tanár is csodálkozva ment oda hozzá. Akkor derült ki, hogy Móricz Zsigmond Arvácskájái olvasta a pad alatt és annyira meghatotta a történet, hogv nem tudott uralkodni az érzésein. A tanár nem szidta ösz- sze, hogy órán olvas, hanem tanítás után lehívta a könyvtárba. Könyveket, újságcikkeket ajánlott neki, sőt a következő nap ő maga is hozott néhány művet otthoni gyűjteményéből, Amikor az eset híre elterjedt, a következő napokban ugrásszerűen megnőtt a könyvtárlátogatók száma Közülük sokan akkor jártak életükben először könyvtárban. Mint megtudtam, a tanyasi kislánynak nemhogy magának de szüleinek és hét testvérének összesen nincs 20 könyve otthon. Ahhoz, hogy 6 és társai eljuthassanak a »könyvtk birodalmába« minél több ilyen könyvtárra, könyvtárosra és tanárra lenne szükség az egész országban. dését. A vélemények összegezése után húsz fiatal március 26-án megválasztotta a KISZ- vezetőséget. Szerpák Zoltán fiatal párttagot, választották meg titkárnak. E rövid idő is bebizonyította, hogy méltó volt a bizalomra. A fiatalok azóta szép társadalmi munkát végeztek a község szebbé tételéért. A központban levő elhanyagolt fák koronáját, ágait megnyesték, takarítottak, lekaszálták a park körül a gazt, s részben kitisztították az árkokat is. Jó kedvvel dolgoztak együtt, élen a KISZ-tit- kárral. A vezetőség sok szép tervet akar megvalósítani. Elhatározták például, hogy rendbehozzák a központi park virágágyásait Kicsit »szegény« az alapszervezet, pedig a további működéshez mindenképpen szükség van némi anyagi támogatásra. Talán a termelőszövetkezet vagy a tanács méltányolja majd a kérésüket. A KISZ-titkár nagyon hasznosnak tartja a pártszervezet útmutatásait, s igényt tart a tapasztalt, idős kommunisták tanácsaira. Horváth József Újjáalakult a KISZ-szervezet Magyaregresen
