Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

Mesterségünk címere Emlékszem még gyerekko­rom játékára. Ketten jöttünk be a többi gyerek elé, egyi­künk utánozni kezdett egy jellegzetes munkamozdula­tot, másikunk belevágott a mondókába: -Amerikából jöt­tünk, mesterségünk címere... S elhangzott a két kezdőbetű — a mozdulatokban és a be­tűkben bújt meg a szakma. Ezt a játékot ma már mind nehezebb játszani. A ruhagyá­ri gyorsvarrógépek korszaká­ban nevetségesnek tetszik az öltögetés, akár a kenyérda- gasztás örökölt mozdulatai a modern kenyérgyárak életé­ben. A technika zömmel ki­űzte mindennapjainkból a de­rékgörbítő fizikai munkát, s kiűzte vele a hagyománnyá gyökeresedett mozdulatokat is, melyekről pedig azt hittük, — elválaszthatatlanok a mes­terségektől. Korunkban meg­nőtt a mechanikusan ismétlő­dő, beidegzett mozdulatok ér­téke. Ezeket utánozva azon­ban már nem jövünk rá a szakma nevére, s alig meg­formálható az a kapcsolat is, mely a terméket és készítőjét valamikor egy anyaggá' gyúr­ta. A gyári főmérnök bemutat­ja a szalagszerű termelést és azt mondja: üzemünkben tár­sadalmivá vált a munka, ipa­ri kultúrával nem rendelke­ző asszonyok, fiatalok keres­hetik meg a kenyerüket itt. Honnan ismerik a motorké­szítés fortélyait? — kérdem. A főmérnök legyint: a terme­lés előkészítése a nehéz, nem . pedig a munka a gépeken. A műszakiak kidolgozzák a technológiát, megszabják a műveletek sorrendjét, a beta­nító betanít, megy minden, mint a karikacsapás. Odaha­jolok az egyik asszonyhoz, s megkérdezem, mit készít? Fölnéz, keze egy pillanatra sem áll meg, úgy válaszol: motorokat. S mit hajtanak majd ezek a motorok? Hang­ja bizonytalanná válik; talán porszívókat..; A kézművesség korszakában a munkás szakmai jártasságát fokról fokra szerezte meg, ap­ránként sajátította el a meg­munkálandó anyag természe­tét, egymás után barátkozott meg a szerszámokkal. A mun­ka felaprózódása csökkentette a termelési költséget és a ter­mékre fordított emberi ener­giát, de megfosztotta a -gyár­tót-« az anyaggal való kapcso­lattól: az emberek cserélhe­tők, a műveletek változtatha­tók lettek. Ez nemcsak a készítő, ha­nem a fogyasztó viszonyát is megváltoztatta a termekhez. Fogyott azoknak a cikkeknek a skálája, amelyek magukon viselték mesterségük keze nyomát. Megjelent a garan­cia, a maga pecsétjeivel, s ha a szalagnál ülők valamelyike elmulasztott egy mozdulatot, azért már a gyár vállalta a felelősséget — nemcsak a' ja­vítás költségeit, hanem ese­tenként termékeinek rossz hí­rét is. Amikor először talál­tam a Patyolatból elhozott za­kóm zsebében kis cédulát, -Vargáné" pecséttel, szinte túlvilági üzenetnek véltem. Elszoktunk a nevektől. Var­gáné tisztította volna a gyű­rött és pecsétes kabátomat? Kedvem lett volna megkeres­ni, megismerni. Azután lebe­széltem magam: biztosan csak azt ellenőrizte, tiszta-e?... Mégsem felejtettem el a ne­vét, s nemcsak azért, mert egyszerű volt megjegyezni, hanem mert személyes kap­csolatot éreztem közöttünk. Nemcsak a termék keresi gazdáját, a gazda is keresi a maga készítette terméket. Egy cmőgyári munkás (kitüntetett cipőgyárról van szó) hosszan ecsetelte, hogyan készül a lábbeli, s hozzátette: brigád­juk minőségi ellenőrei a leg­szigorúbb meósok. Amikor a szalagra kerül a cipő, megné­zik, lehet-e belőle minőségi munkát készíteni vagy sem. Ha nem, visszaadják oda, ahonnan kapták. -Egyszerűen arról van szó, hogy jó érzés jól dolgozni...« — mondja, pedig ebben a gyárban is föl- cserélhetők a műveletek, vál­toztathatók az emberek, csak a szalag megy monoton ki- számítottsággal. Szociológusok magyarázzák, miként fosztja meg a fejlett technika a munkást »a befe­jezettség tudatától-«. Pszicho­lógusok írnak tanulmányokat a megcsappant alkotásvágy­ról. A szalagok mellett ülő­kön pedig nem segít eléggé a halkan szóló zene, az órán­kénti torna, vagy a kékre fes­tett műhelyfal. A hasznosság tudata azonban kárpótolhat az egyhangúságért. Ahol jó a munkahelyi lég­kör és demokratikus a veze­tés, ott ez a hasznosságtudat is meglelhető. A technika elgépesíti az embert, a tárgyak ural­mát hozza magával? Fukász György filozófus könyvének címében nekünk szegezi a kérdést: áldás vagy átok a technikai haladás? Ezt a kér­dést sem lehet elválasztani a társadalomtól, így felelete egyértelmű: a szocialista tár­sadalom humánus voltából adódóan alkalmas arra, hogy a technikát humanizálja, az ember szolgálatába állítja. A termelési viszonyok teremte­nek megfelelő kereteket az ember törekvéséhez, hogy a technika vívmányait kiaknáz­za és áldássá tegye életében. Mind több munkás akarja megismerni, hogy mit gyárt, s azt is, hogyan lehetne job­ban, korszerűbben ... Pontos statisztikák készülnek a fel­nőttoktatásról, állandó gon­dunk a szakmunkásképzés. Az üzemek kedvezményeket biz­tosítanak, de nem mindenütt teremtenek kedvet a tanulás­hoz. Hiszen senki sem azért ül iskolapadba, hogy megté­rítsék az útiköltségét vagy ingyen jusson tankönyvhöz, jegyzethez, hanem azért, hogy értsen valamihez. A szocia­lista brigádmozgalom hármas jelszavának tartalmat adni — á szocialista módon élni, dol­gozni, tanulni — egyenlő a technika humanizálásával. Automata gépeket állítunk üzembe, új, másfajta mozdu­latokat sajátítunk el... Ezek­nek a másfajta mozdulatok­nak kell mielőbb új címere­ket keresni. Tamás Ervin Most költséges - de később kamatostul megtérül... Oltványok közt fekete talajtakaró Lábunk alatt fekete fólia. Óvatosan lépdelünk, mert a sötét színű talajtakarót kato­nás sorokban álló szőlőoltvá­nyok szabdalják egyenlő ren­dekre. A vesszők részére apró lvukakat készítettek, onnan ágaskodnak most a zöld, ár­nyékoló és védőtakaró felé, ameiy fölénk magasodik. El­ismeréssel adózunk a szép “■oltványerdőnek« — s a terü­let gazdájának, Fridrich Györgynek, a balatonszabadi November 7. Termelőszövet; kezet ültetvényágazata veze­tőjének. — Az itt felhasznált anyag költségesebbé teszi az oltvány­nevelést, mint a hagyományos módszer, ez azonban később bőven megtérül. Egyrészt sok munkát megtakarítunk pél­dául a talajtakaró fólia révén, hiszen a takaró lehetetlenné teszi a gyomok életét, burján­zását, másrészt nagyobb ará­nyú az oltványok eredése — magyarázza a szakember. — Ez a fekete fólia, mely itt van a lábunk alatt, azáltal, hogy szinte lezárja a földbe az ön­tözéssel odajuttatott nedvessé­get, rendkívüli módon előse­gíti a gyökérképződés megin­dulását a vesszőkön. Mint­hogy zárja a nedvességet, mérsékeli a párolgást, kisebb p páratartalom, ami szőlőnél igencsak fontos. Alapanyagot a Balatonbog- lári Állami Gazdaságtól és a nagyberki Kapos völgye Tsz- től kaptak. A nagyberkiektől zöld veltelinit, a bogiáriaktól is ezt a fajtát meg saszlát szereztek be. Tavaly 120 ezer, az idén már 350 ezer oltványt állítottak elő a balatonszaba- diak. Jövőre félmilliót tervez-1 nek, s úgy számolnak,, hogy azután meg sem . állnak az egymillióig. 250 hektár termő szőlőjük lesz 1982-re, s ehhez az alapanyag nagy részét már maguk állítják elő. Hetven- hntlum tízhektérns nlnnvtele­Megszakad a kapcsolat Kettő közül egy KISZ-tag Egyáltalán nem természetes, hogy az oda nem figyelés, az egyén esetleges kényelme és egy sereg más ok miatt mcg~ szakad, a kapcsolat a KISZ és a tehetséges, más területeken a közéletbe is bekapcsolódó értelmiségi fiatalok között- Két adat egybevetése jól mu­tatja például a kaposvári helyzetet: a mintegy ezerszáz fiatal értelmiségi közül csak öls/ázkilcncven tagja a KISZ- nek. , A gondok nem aktkor kez­dődnek, amikor a friss diplo­mások kikerülnek az egyetem­ről, a főiskoláról, hanem, sok­kal előbb. Somogy ismert helyzete miatt a fiatalok más megyékben készülnek föl élet­hivatásukra. A felsőfokú ok­tatási intézményekben meg­alakult somogyi diákklubok sokat tehetnek azért, hogy a fiatalok a diploma megszerzé­se után visszajöjjenek Kapos­várra, Somogyba. A szoros kapcsolat a közélet lehetősé­geinek megismertetésére is jó. A városi KlSZ-bizottság egyik feladata, hogy a jövőben na­gyobb támogatást adjon e kluboknak. Ezt többek között az is In­dokolja, hogy bizonyos, zárt­ság tapasztalható az egyete­meken, a főiskolákon. A'nyári építőtábor, a szakmai gyakor­lat ideje kevés ahhoz, hogy a fiatalok elegendő és alapos is­meretet, tapasztalatot szerez­zenek. A diákkörökben vég- cett tevékenységet például ízért volna érdemesebb fi- iyelemmel kísérni, mert az inálló munka, a pályára való 'elkészülés egyik kitűnő for- nája. Ha sikerül annak a ervnek a megvalósítása, hogy i KlSZ-szervezetek, esetleg a övén dó munkahelyek is tá­jékozódnak erről, akkor a be­illeszkedés könnyebb lehet a megyébe visszatér® fiataloknál. Minden fiatal legnagyobb gondja a pályakezdés A mű­szaikiak, pedagógusok, orvosok a friss végzettséggel elsősor­ban azért IndulnaK nehezen, mert kevés a gyakorlati tu­dásuk. Ebben az időszakban nagy erőfeszítést kíván a biz­tos szakmai alapok megszer­zése. Különösen azért, mert a kaposvári fiatal értelmiségiek fele fizikai dolgozók gyerme­ke, nem hozza a családból a szakma hagyományait. Első lépéseikre a K lSZ-szerveze- tekhek jobbal) oda kellene fi­gyelniük. A kon £1 ik tűsnél .yze- teket az teremti az első mun­kahelyen, hogy a kevés ta­pasztalat folytán az azonnali vezetői feladat megoldása sok erőt igényel. A szakvizsgák, a szakdiplomák megszerzése ugyancsak nehezíti bekapcso' lódásukat a mozgalomba. A kaposvári tapasztalatok szerint egyre több fiatal ér­telmiségi vesz részt a TIT, az MTESZ munkájában. Ez azért fontos, mert így a szakmai, a közéleti érdeklődés is fokozó­dik. A fiatal műszálak és köz­gazdászok tanácsa tizenkilenc kaposvári csoportjának lét­száma mintegy húsz százalék­kal nőtt két év alatt, s most már csaknem háromszáz fia­talt tömörít. A tartalékok azonban még nagyok, mivel ez a műszakiaknak és a köz­gazdászoknak csupán egyhar- mada. Egyre népszerűbb az Alkotó ifjúság pályázat, a fia­talok számához viszonyítva azonban még mindig kevés a pályamű. S most érdemes visszaka­nyarodni az alapadatokhoz. Nagy a felelőssége a városi KISZ-bizottságnak abban,* 1 hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki a fiatal értelmisé~ , giekkel — ezt a városi párt- j vb állapította meg a közel­múltban —, s mind többet kapcsoljon be az ifjúsági szö-| vétség munkájába. Ehhez sok-] kai átgondoltabban kell meg­teremteni a szervezeti fölté­teleket. Mindenképpen előre­lépés, hogy megalakult a peda­gógus, az óvónői,' a színházi KlSZ-szervezet. További alapszerveaetek megalakítása is szükséges,' hiszen például a kétszáznegyven fiatal pedagó­gus és óvónő közül kilencven­négy a KISZ-tag. Az egyetemen, a főiskoláin még KISZ-tag hallgató friss diplomásként ne váljon KISZ- en kívülivé. A városi KISZ- bizottság azért tehet sokat, hogy minden alapsaervezet fi- gvelmét a beilleszkedésükkel bajlódó fiatal szakemberek felkarolására irányítsa. Nem csodaszer ez, mégis csökkent heti a KISZ-en kívüli fiatalok arányát Kaposváron. Lajos Géza Körülöttünk 4300 négyzet- méteren 210 ezer oltvány van fólia alatt. A sátor közelében ugyancsak vesszők végtelenbe nyúló sora húzódik. — Általában jó, ha az olt­ványokkal elérik a 30 száza­lékos »kinyerést«, vagyis min­den száz vesszőből harminc egészséges, kitelepítésre al­kalmas oltványt kapnak. Mi a hatvan százalékban re­ménykedünk; éppen a korsze­rű eljárás révén, de mindez az alapanyagtól függ. Pontos eredményt csak június 15-e után kapunk. A fekete fólia alatt nedves a föld. Mintha percekkel előbb áztatta volna az eső. H. F. 11,© millió tonna árut továbbított a vasút Több a tavalyinál, kevesebb a teivezettnél A tavalyinál több, a terve­zettnél kevesebb árut továbbí­tott májusban a vasút. így az elmúlt öt hónapban nem sike­rült olyan előnyt szerezni, amely enyhíthetné a második félév, az őszi csúcsforgalom zsúfoltságát — állapította meg a MÁV Vezérigazgatósága az eddigi tapasztalatok értékelé­se alapján. Májusban viszonylag ki­egyensúlyozott munkával, csaknem 11, C millió tonna árut továbbított a vasút, 113 ezer tonnával többet, mint a múlt év azonos hónapjában, de valamivel kevesebbet a tervezettnél. Főleg az Import­es a tranzitforgalom maradt el. Igen kedvezően ^lakúit vi­ezer tonnával több a tavalyi­nál, ez is csak annak köszön­hető, hogy az exportfuvarozás csaknem félmillió tonnával haladta meg a múlt évit, az egész teljesítmény viszont mintegy 400 ezer tonnával maradt el a tervtől. A MÁV eddigi eredményeit figyelembe véve a következő időszakban még inkább szük­ség van a vasút és a fuvaroz­tatók szervezettebb együtt­működésére, a folyamatos ra­kodásra. a hét végi, viszony­lag kedvezőbb szállítási kapa­citások hasznosítására —. ah­hoz, hogy ne torlódjanak to­vább a vasúti szállítás leen­dői. gyár pavilont úgy alakítják ki, hegy a látogatók képet kapjanak az eltelt három év­tized legjelentősebb sikerei­ről, s külön részt kapnak a magyar—lengyel együttműkö­dés eredményei. A kiállításon részt vevő 23 magyar külkeresKedelmi és ipari vállalat termékeinek té­teles felsorolása oldalakat venne igénybe. így csak utal­ni lehet arra a gazdag cikk­listára, mely a számítógép- ipartól az élelmiszeriparig reprezentá.ja a magyar nép­gazdaságot. Az Elektroimpex stúdiómagnetofonokat, stú­diólemezjátszót az Elektrorno- dul kondenzátorokat, poten- ciométereket, kapcsolókat, csatlakozókat, a Ferunion a.u- mínium edényeket, üvegárut, kéziszerszámokat állít ki. A Ganz Műszer Művek elektro­mos műszereket, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeket és szedőírógépet, a Komplex mezőgazdasági gépeket, a La­bor MIM laboratóriumi mű­szereket küld Poznanba. A Mogürt garázsipari berende­zéseknek, a ZIM Lampart vegyipari felszereléseknek, a Lehelex szifonoknak és ra­diátoroknak ad helyet. A Pannónia konfekcióipari gé­peket, az Egyesült. Izzó fé”>"- íosrásokat, a Transe!ek’"o lámpatesteket, mosógépe*, centrifugát. hűtőszekrény*. hegesztőgépet, kávéfőzőt, a Metrimpex műszereket, a Videoton számítógéprer'1- szert és adattárolót mutat be. A könnyűipart a Hungaro- tex, az élelmiszeripart a Hun- garofruct. a gyógyszeripart a Medimoex kénviseli. A Bor­sodi Vegyi Kombinát nvc- granulátumokkal, építőipari profilokkal és kész­termékekkel ismerteti meg az szont a vasút exportfuvaro­zása, amely 200 ezer tonnával haladta meg a tavalyit. A bel­földi forgalomban tulajdon­képpen minden fontos tömeg­áruból — szénből, kőből, ka­vicsból, cementből, műtrágyá­ból, tűzifából — többet vittek el a tavalyinál. Az eredmény sokkal jobb is lehetett volna, fuvar ugyanis volt bőségesen, de nem tudtak hozzá elegen­dő vagont kiállítani. Tovább romlott a kocsiforduló idő, több volt a mozdonyra várás, a vonatok ácsorgása. Az év első öt hónapja vég­eredményben nem ügy sike­rült a vasútnak, ahogy szeret- lék volna. Az elszállított 54.4 millió tonna áru csupán 23 Irány Poznan Magyarország hagyományos’ vendégnek számít a Poznani Nemzetközi Vásáron. A ma­gyar részvételt nemcsak a rendszeresség jellemzi, hanem a magas tartalmi színvonal is. A vállalatok megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak erre a kereskedelmi eseményre. A két ország egymást kiegészítő ipara szinte kínálja az együtt­működési lehetőségeket. Az 1978. évi árucsere-forgalom- han a két- vagy többoldalú gyártásszakosításból, illetve kooperációból eredő áruszál­lítások több mint 30 százalék­kal részesedtek. A június 10—19-e között) 51. poznani vásár ezért foglal el vezető helyet a magyar ki­állítási pogramban. . A vásár 1 jelentőségét növeli még az a tény is, hogy ebben az évben ünnepli a KGST fennállá­sának 30. évfordulóját. A ma­pet létesítettek, az Innen ki­került alanyvesszőkből érté­kesíteni is szeretnének. Ter­veik között szerepel, hogy a jövőben saját alapanyagból törzstelepet hoznak létre, így nem lesznek kiszolgáltatva az ellátás szeszélyeinek. Járjuk a hatalmas sátrat, I közben az ágazatvezető ma- g—mázza: — Az egészet fólia borítot­ta, alatta volt ez a most is látható árnyékoló és védőhá­ló. Azt hiszem, ha jeget kap­nánk, ez a háló a kárnak kö­rülbelül a nyolcvan százalé­kát elhárítaná. Hogy ez mit jelent? Milliókat tesz ki az oltványok értéke. i Június 10-19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom