Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Mozambik I. Bányea es dzsungel szélén — Menjen. el a moatizei szénbányákhoz, ha meg akar ismerkedni születőben lévő munkásosztályunkkal — mondta Chissano külügymi­niszter propagandamegbeszé­lésünkkor Maputóhan, Mo­zambik fővárosában. — A bá­nya kicsit messze van a fő­várostól, de a honvédelmi mi­nisztérium egyik munkatársa majd segít az utazás megszer­vezésében. Mire a megbeszélésünk vé­get ért, a kapuban már vári egy fiatalember, s közölte: ő lesz a kísérőm az ország észa­ki részében, Tete tartomány­ban teendő utazásom során. Reggel jön értem a szállodá­hoz kocsival, kimegyünk a re­pülőtérre, s repülőn tesszük meg az 1700 kilométernyi utat. Országúton lehetetlen odajutni, mert még nincsenek autóval járható utak. A dolog egyszerűnek lát­szott; sajnos, a valóságban már komplikáltabb volt. A repülőtérig minden rendben. Gép is volt. Már kint áilt a felszállópályán. Csak éppen minden hely foglalt volt a gépen. De a forradalmi álla­potban levő országban nem ismernek lehetetlent. Kísérőm — nem tudom, hogyan, mert később nem beszélt róla — nem engedte fölszállni az utasszállító gépet, míg meg­oldást nem találnak. Aztán a megoldás megszületett: le­szállítottak annyi utast, amennyi helyre nekünk szük­ségünk volt. Emiatt több mint egyórás késéssel indult a gép. Kísérőm magyarázatként any- nyit fűzött az egészhez, hogy hetenként csak egyszer repül Tete tartományba és egyszer vissza. Nekünk tehát nincs időnk, akik pedig leszálltak, lesz idejük körülnézni a vá­rosban. Több mint kétórás repülés után szomorú látvány fogadott Tete város repülőterén. A re­pülőtér épületeit néhány nap­pal korábban súlyos bambatá­madás érte. A szomszédos faj­üldöző rhodésiai rendszer hadserege intézett támadást a repülőtér, a város környékén levő élelmiszerraktárak és a 60 kilométernyire levő moate- zi kőszénbánya ellen. Mivel utazásunk célja kö­zel volt a mozambiki—rhodé­siai határhoz, előbb a katonai parancsnokságon kellett je­lentkeznünk, ahol megmond­ták, mennyire biztonságos az út, amelyen haladni akarunk. Nem kielégítő még a bizton­ság az átdobott diverzáns bandák miatt, ezért fegyveres őrséget is kaptunk, és kato­nai dzsippel indultunk a bá­nya felé. A bánya közelében és terü­letén friss bambatölcsérek jel­zik a legutóbbi támadás nyo­mait. A termelési felelős tá­jékoztat bennünket, hogy sze­rencsére csak anyagi károk keletkeztek. A bombázás ré­sze annak a rhodésiai terv­nek, hogy megbénítsák a fia­tal népi köztársaság gazda­sági életét. Jól tudják, hogy a moatizei kőszén bánya rendkí­vül fontos szerepet tölt be Mozambik gazdasági életében, mert egyrészt hazai szükség­letet lát el, másrészt export­ra termel. A kitűnő minősé­gű szénre mindig akad vevő a világpiacon. Devizára pedig igen nagy szükség van. mert a Rhodesia elleni bojkottal ideiglenesen megszűnt min­den gazdasági kapcsolat Mo­zambik és Rhodesia között, pedig korábban ez adta a kül­kereskedelmi forgalom na­gyobbik részét. A bánj'a már működött a gyarmatosítás éveiben is. A felszabaduláskor azonban az ellenséges propaganda hatása­ra a portugál szakemberek el­menekültek, s így a termelés csaknem teljesen megbénult. A bányában mintegy 1500 mo­zambiki bányász és 50 külföl­di szakember dolgozik, főleg a szocialista országokból. Ez utóbbiak feladata nemcsak a termelés irányítása, hanem a szakemberek képzése is. így a bánya nemcsak munkahely, hanem iskola. Ez elengedhe­tetlen, mert az újonnan föl­vett munkások túlnyomó ré­sze nem ír, nem olvas, nem tud számolni — vagyis hord­ja a gyarmatosítás terheit. Ellátogatunk az iskntoha, ahol délelőtti és délutáni mű­szakban folyik a tanítás. Fel­nőtt férfiak, nők ülnek a pa­dokban, s tanulnak, a tanu­lás után pedig indulnak dol­gozni. A bányában nem dol­gozó feleségek számára is szerveztek oktatást: jelenleg 125-en igyekeznek elsajátítani így az írás. olvasás és számo­lás tudományát, s ezenkívül tanulnak varrni, főzni. De hogy még nehezebb le­gyen minden tanuló számára, tanulniok kell a portugált iá mert ezt fogadták el hivata­los nyelvként. Az országban ugyanis több tucat törzs él. így a legegyszerűbb, ha a volt gyarmatosítók nyelvét te­szik ^z egységes nyelvvé, mert azt már sokan beszélik. A bánya területének meg­tekintésekor kérdezem a helyi kísérőnket, mi van a hegyen túl. — Csak erdő és állatok, a dzsungel — egészít ki. — Ke­vés ember lakik arra, főleg vadászatból élők. A dzsungel jelzi az ősafrikai állapotokat. Tőszomsédságá- ban az újjáéledő, modernizá­lódó bánya a jelen és a jövő képét vetíti a látogató szeme elé. És a bányászok? Hogyan érzik, hogyan értékelik ők a most végbemenő változásokat? (Következik: Bányászsorsok) Kovács István Nyolcvanezer diák az építőtáborokban Több mint 13 ezer diák­munkás, az idei építőtáboro- zók első turnusa június 17- én foglalja el helyét 67 KISZ- építőtáborban — mondották a KISZ KB építőtáborok bi­zottságán. Az elmúlt hónapokban fel- ké-zültek a mezőgazdasági és ipari üzemek segítőkész fia­talok fogadására. Jóllehet, az igények minden korábbit fe­lülmúltak — a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt »-kértek* erre a nyárra —, 11 ezerrel több, vagyis az egyetemistá­kat és a főiskolásokat is be­leszámítva 80 ezres tanulóif­júság kapcsolódhat be a nép- gazdaságilag is nagyon hasz­nos »társadalmi munkába.* Június végétől már »teljes lesz az üzem*: mind a 78 építőtáborban munkához lát­nak a diákok. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban serénykedik majd. Több állami gazdaság első alkalommal kap a nyári munkák dandárjában sok száz segítőkész diákbrigá­dot. A szakmunkás-tanulóknak is többi szakmába vágó munka- lehetőség áll a rendelkezésükre. Építőtáboraik alig kétéves múltra tekintenek vissza: az idén mintegy 2 és fél ezer ta­nuló, 12 szakma képviselője tesz szert hat munkahelyen gyakorlati ismeretekre. Szak­mai táborok nyílnak a buda­pesti új sportcsarnok, a dél­pesti kórház és a metró épí­tésénél, továbbá Ajkán az alumíniumkohó rekontsruk- cióján. Fiatalokat várnak Diósdra, a gördülőcsapágy­művek építésére, Szolnokra a gyermekváros és más ifjúsági intézmények gyarapítására. A hazai idénymunkák vég­zésének meggyorsításában be­kapcsolódnak határainkon túlról érkező fiatalok is. Négy­száz magyar középiskolás uta­zik Lengyelországba, s ugyan- ennyien érkeznek onnan négy­hete? építőtáborozásra. Az ÁIB titkársága a tábo­rozási idényben több mint 700 kulturális műsort szervez a táborlakók szórakoztatására. Útnak indul a budapesti Pin­ceszínház, a Mikroszkóp Szín­pad társulata. Pol-beat éne­kesek és más művészek teszik változatossá az ifjúmunkások szabad idejét. Tovább javult a technikai színvonal Aratási készülődés kérdőjelekkel Rendelkezésre állnak az Agroker megyei vállalatánál a nyári munkákhoz szükséges gé­pek. Képünkön: E—281-es járvasilózót vesz át a somogysámsoni termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedben egy­szer sem kísérte annyi két­ség, annyi aggodalom a nagy nyári munkára, az aratásra való előkészületeket, mint az idén. A termésbecslések, a remények napról napra lan­kadnak, akárcsak a tartós aszálytól szomjazó kultúrák. Először a kedvezőtlen tél gyötörte meg kalászos gabo­náinkat, a kifagyás miatt százegyezer hektárról mint­egy kilencvenhárom ezer hek­tárra csökkent a nyáron beta­A barcsiak győztek a megyei ifjúgárda szemlén Vasárnap befejeződött a X. megyei ifjúgárdaszemle és a megyei úttörőgárdaszemle Barcson. Az ifjúgárdisták ve­télkedésének utolsó program­ja az alaki menetdalverseny volt, délelőtt. Az útlörőgárda- szakaszok szintén alaki és me­netdalversennyel fejezték be a háromnapos szemlét. Nagyon jól sikerült a X. megyei Ifjúgárdaszemle, a rajversenyek nagyon izgalma­sak voltak. A rajversenyeken a következő eredmények szü­lettek: úszásban, fegyveres váltófutásban Barcs volt az első, a lövészetben és a kör­letrendben Siófok. Az alaki menetdalverseny legjobbja a nagyatádi járás csapata. A harci túrán Kaposvár 1. szá­mú csapata remekelt. Az ünnepélyes eredmény- hirdetéskor Banka Margit, a megyei KlSZ-bizotteág titká­ra adta át a díjakat Az Ö6z- szetett versenyben Barcs lett az első; a második Kaposvár 1., a harmadik Kaposvár 2. csapata. A megyei szemle kiváló al­kalmat nyújtott a somogyi if­júgárdistáknak az augusztus 14-e és 20-a között Győrben megrendezendő országos ifjú- gárdaszemlére való fölkészü­lésre. karítandó gabona területe. Az­tán jött az aszály: összeha­sonlítva a múlt év azonos idő­szakában lehullott csapadéko­kat, március óta negativ eredményekkel záródnak a hónapok. Márciusban hat, áp­rilisban tizenkilenc, májusban már hatvannégy milliméterrel kevesebb eső esett, mint egy évvel korábban. Es még ag­gasztóbb, hogy az »aranyat érő« májusi esőből mindössze kétszer hullt valamicske, egy­szer négy és egyszer három milliméter. Ilyen körülmények között sajátos ellentmondás jellem­zi a mostani, az aratás előtti heteket. Amíg a kilátások az előző évekénél jóval kedve­zőtlenebbek, a technikai hely­zet, a nagy munka műszaki feltételei lényegesen jobbak, mint egy évvel korábban. Hatszáz. tizenöt kombájn áll mezőgazdasági üzemeink ren­delkezésére. A múlt évihez képest megkétszereződött, hetvennel gyarapodott a nagy áteresztőképességű, nagy tel­jesítményű betakarító gépek száma. Tízórás műszakokkal számolva így tizennégy és fél nap alatt befejezhető me­gyénkben a gabona és a rep­ce aratása. örvendetesen emelkedett a szállítójárművek — elsősorban tehergépkocsik — száma, és éjjel nappali üzemmel számolva elegendő a szárítási lehetőség is. Az Ag­,Zsebből" adott válaszok Nagyobb figyelmet a javaslatokra Csökkenő részvétel a falugyűléseken A lakosság és a tanács ta­lálkozásának, eszmecseréjének fontos fóruma a falugyűlés. A megyei összkép alapján el­mondhatjuk, hogy most is si­keresek voltak a közvetlen de­mokrácia e fontos fórumai — általában. Az elemző vizsgálat azonban kimutatta az itt—ott föllelhető szervezési, más­hol tartalmi hibákat. A fá­sultságot és a rutinmunkát is. A megjelenés adatai is fi­gyelmeztetnek, hogy érdemes jobban odafigyelni a falugyű­lésekre. Legutóbb 28 847 részt­vevőt tartottak nyilván a 269 somogyi falugyűlésen, s ez ezerrel kevesebb, m ^it 1977- ben volt, s kétezerrel alacso­nyabb, mint a megjelenés szempontjából kimagaslóan jó 1976-os évbeli sorozaté. A ja­vaslatok száma több mint százzal csökkent az 1977. évi­hez képest. Ezek olyan jelek, amelyekre mindenképpen fi­gyelni kell. a változtatás szán­dékával. Ezt tette a Hazafias Népfront megyei elnöksége is amikor összegezte a falugyű­lések tapasztalatait dr. Tóth Sándornak, a megyei tanács szervezési osztályvezetőjének és Harangozó Gyulának, a Hazafias Népfront megyei ------u -f-—-—i ttmum tájé­k oztatója és szóbeli kiegészí­tése alapján. A műit év végén és az idén szervezett falugyűlések ta­pasztalatainak mérlegre téte­le azt a célt szolgálta, hogy a majd szervezendő fórumok még népesebbek, tartalmasab­bak legyenek. A megye la­kosságának mostani részvételi aránya viszonylag alacsony, s mindenki sokat tehet azért, hogy ezen változtassunk. Az átlag sok mindent elta­kar — idézzük gyakran —•, s ez a fai úgy ülésekre is illik. A rossz, az éppenhogy sike­rült és a helyenként kiváló, eredményes fórum adja a vég­eredményt. Mindenképpen he­lyeselhető, hogy az elnökség ülésén most sokkal mélyeb­ben elemezték az eredmeny- telenség okait, hiszen enélkül nem lehet szorgalmazni a vál­toztatást. A tanácstörvény sze­rint a falugyűlést a tanács hívja össze, szervezéséhez, le­bonyolításához pedig kérni kell a Huto'ím Népf«ont he­lyt bizottságainak közren> kodásét. Mar ennek értelme­zésében eltérés tapasztalható: néhol ugyanis teljesen tanácsi feladatnak tartják, legföljebb meghívjak a népL'ontbizoUsa­got. máshol pedig teljesen rá­juk testálják... A tanácsok jó része, sajnos, nem igényelte, hogy a tömeg­szervezetek segítsenek a szer­vezésben. A KISZ részvételé­nek hiánya például érződik is, hiszen — most már tényként — az állapítható meg: kevés fiatal volt ott a gyűléseken. A jövőben épp ezért a KISZ-t, a Vöröskeresztet, sőt a szak- szervezetet is sokkal tervsze­rűbben be kell vonni az elő­készítésbe. a szervezőmunká­ba. Ez nyilván kamatozik majd a fiatalok, a bejáró munkások és más rétegek na­gyobb megjelenésében. Miért megy el az állampol­gár és mit vár e fórumtól? Nyilván az sarkallja a rész­vételre. hogy találkozhat az általa választott tanácsi veze­tőkkel. s hallathatja a hang­ját. elmondhatja a javaslatát. Ez a bizalom csak akkor ma­rad meg a lakosságban, ha nem rontják el valamivel. Megszívlelendő . az az állás­pont. hogy a falugyűléseken elsősorban azzal foglalkozza­nak, ami az emberek többsé­gét érdekli. A helyi tanács ön­álló. épp ezért a községben kell eldönteni mi legyen a na­pirend. Nem jó, ha mindent »belezsúfolnak* a falugyűlés programjába, hiszen az embe­rek türelme is véges. Az min­denképpen riasztó, ha a tanács vezetőinek beszámolója min­den fillérre kiterjedő pontos­sággal elemzi a költségvetést. És még rosszabb, amikor a javaslatokra »zsebből« vála­szolnak; minden elemzés, mér- lefelés nélkül nemet monda­na*. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy az állampolgárok inkább később kapjanak vá­laszt, de ne egy személy, ha­nem például a végrehajtó bi­zottság mérlegelje egy utca, a lakosság nagyobb részének kérését. Sokkal nagyobb meg­nyugvást kelt. ha a válasz a kérés méltánylásáról, a meg­valósítás körülbelüli idejéről szól. Az elnökség ajánlásai kö­zött szerepeL a falunapok ál­talánossá tétele, a részfaluna- pok, réteg-falugyűlések szá­mának szaporítása is. Jó ha minél ünnepélyesebbek a fa­lunapok — sőt Zákány kör- j nyékén már faluhónapot is tartanak —, s közösen végez­nek társadalmi munkát. Ez azonban nem jelentheti sehol, hogy ezzel kioi,pállják a tért­ből a társadalmi munka vég­zését. A jobbítás szándékával határozták el, hogy a nép­frontbizottságok is elemzik ezután a falugyűlések tapasz­talatait. A közvetlen demok­rácia e fontos fóruma megér­demli a megkülönböztetett fi­gyelmet. Lajos Gaza rokertől kapott tájékoztatás szerint a múlt évinél bősége­sebb az alkatrészellátás, és rendelkezésre állnak az ara­tást követő munkáknoz az esz­közök (van balázó, szalmale- húző, tárcsa, eke, traktor stb.J. A gabonaiparnal — éppúgy, mint az uzeineüoen — íolyiK a magtárait taicarnasa, fertőt­lenítesz: KöruiieKiniuen ké­szülné<c a termes fogadásara, taroiasara. A műhelyedben a nagy munkára készítik elő, ja­vítják a gepeitet — és lehet­ne sorolni tovaob a részlete­ket. Valamennyi azt bizonyít­ja, hogy a techniKai-műszaki teltételeit lényegesen jobbak, mint tavaly. kérdés csak az — mondta az egyik gazda­ság termelési ranyi lója a na­podban —, hogy mit tudunk majd betakarítani.« Ahogy a növényvédő állomás is tájé­koztatott bennünaet: a kró­nikus vízhiány miatt épp a kalászosoknál a legkritiku- saob a helyzet, pillanatnyilag. Most a virágzás szakaszában igényelnék a legtöbb vizet, s ezzel együtt a leggyorsabban fölvehető, a termesoe beépít­hető táplálékot. Az állomás szakemDerei ezért i6 ajánljad a nagyüzemednek a jelenlegi helyzet egyetlen célravezető módját, a növények Levél út­ján való táplálását. A termes megmentése érdekeben eou.g mimegy harmincezer hektá­ron végeztek levéltrágyázást gazdasagaink, folyamatosan dolgozik a négy helikopter és egy merevszárnyú repülőgép. A korábbi évek tapasztala,a szerint a hektáronkénti 8—1U kiló Mikramid vagy Supernit, a 6—10 kiló Volaünger, az 5—6 liter Wuxal, a 7—10 li­ter Complesal Fűid, vagy a 6 liter Peretrix jó eredményt ad, a fontos az most, hegy minél nagyobb vízmennyiség­gel (hektáronként legalább 50 liter) kerüljön ez a gabonára. Mivel -a legyengült, szomjazó növényekre az átlagosnál ki­sebb mértékű fertőzés is nagy veszélyt jelent, fontos, hogy a lombtrágyával egy menetben gombaölő szer is kerüljön a kalászosokra. Bármilyen aggasztó is a helyzet, pontos, minden rész­letre kiterjedő felkészülés''« van szükség. És számolni keil azzal is. hogy a hosszú aszályt követően, esetleg éppen az aratás idejére érkezik meg az eső, s a betakarítás munkái­ban jelent majd újabb prob­lémákat. »A műszaki felké­szültségen túl, döntően attól függ minden, hogy milyen fel­tételeket teremtünk a betaka­rítást végző embereknek« — mondta a napokban Tóth Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese. Ezért fontos, hogy a gazdaságok most ké­szülő kampányterveinek a középpontjába a munkát köz­vetlenül elvégző ember ke­rüljön. Vörös Márta Somogy! Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom