Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

Milyen lesz a Ferihegyi repülőtér? Lakótelepi bölcsődét avattak Kaposváron Ghyczypuszta lánycsiviteléstil hangos Somogyi építőtáborozók a Komáromi Állami Gazdaságban Hazánk egyetlen nemzetkö­zi repülőterét 1950-ben nyi­tották meg Ferihegyen. Kor­szerű műszaki berendezések­kel, kényelmes forgalmi épü­lettel; akkoriban joggal tar­tották Közép-Európa leg­modernebb repülőterének. Ám az azóta eltelt harminc esztendő alatt a helyzet je­lentősen megváltozott. A mind nagyobb hatósuga­rú és befogadóképességű re­pülőterek megjelenésének és a fejlődő nemzetközi kapcso­latok hatására rohamosan nőtt a légi idegenforgalom. 1960-ban például mintegy 300 ezer, míg 1978-ban már több mint egymillió hatszáz­ezer utas fordult meg repü­lőterünkön. A korábbi igé­nyekhez tervezett kiszolgáló létesítmények: a forgalmi épület, a vám- és útlevélke­zelő helyek, a jegykezelő pultok már nem alkalmasak a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Jellemző, hogy tavaly, a nyári csúcs- forgalomban gyakran napi 10 ezer, sőt egyik napján 13 ezer utas vette igénybe a lé­gikikötőt, és ez nagy zsúfolt­ságot és torlódást okozott. A fel- és leszállópályák be­tonja az ismétlődő felújítások ellenére elöregedett. Napja­inkban is igen sok bonyolult és költséges karbantartási munkára van szükség, ame­lyet csak éjszaka lehet elvé gezni, a forgalom szünetelte­tésével. De nemcsak a beton kopása, repedezettsége teszi szükségessé az új pálya épí­tését, hanem a forgalom ál­landó növekedése is. A MALÉV repülőgéppark­ját nagy hatósugarú gépek­kel bővítik a nyolcvanas években. Ezeknek a gépek­nek üzemeltetése és karban­tartása rendkívül bonyolult és egyben nagy műszaki ap­parátust köt le. Ezért vált szükségessé egy új hangár­műszaki bázis. A már meglé­vő Tupoljev-típusok ápolása is' gondot okoz. mert ezek a gépek nem fémek be a je- * lenlfegi hangárba. A repülőtér rekonstrukció­ja három ütemben történik. Az első szakasz 1977-ben kezdődött, és 1982 végéig tart. A második ütem — a VI. öt­éves terv időszakával esik egybe, míg a harmadik 1990- ben fejeződik be. Űj kifutópályák épülnek a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS) A nagyberuházás után Fe­rihegy I. osztályú nemzetközi repülőtér lesz, és megfelel majd a legszigorúbb nemzet­közi előírásoknak. Megépül az új, 3,7 kilométer hosszú fel- és leszállópálya, melyet fölszerelnek a legkorszerűbb leszállító, navigációs és vilá­gítástechnikai berendezések­kel. Ennek megvalósításával a repülőtér kapacitása a je lenleginek a kétszeresére bő­vül, és a két pálya egymás­tól függetlenül egyidőben is alkalmas lesz repülőgépek fo­gadására, illetve indítására. A légiforgalomban a repü­lésirányítás lehető legtelje­sebb automatizációja a cél. Ennek egyik feltétele az or­szág egészét behálózó radar- lánckiépítése. A kőröshegyi és a püspökladányi két nagy teljesítményű állomás kitele­pítésével megteremtették az automatikus repülésirányí­tás alapjait. A repülőtér le­szállító berendezéseinek töké­letesítésével a repülőgépek le- és felszállása gyakorlati­lag függetlenné válik az idő­járástól. Ez a menetrendsze­rűség javítása mellett azért jelentős, mert hazánknak nincs kitérő repülőtere, így kedvezőtlen időjárás esetén gépeinket — jelenleg is — a szomszédos államok repülőte- i rei fogadják be. A polgár-' repülés nemzetközi szerveze­te, az ICAO minősítése ze- rint a korszerűsített Ferihe­gyi repülőtér ismét a legmo­dernebbek közé fog tartozni A hazai légitársaság nagy- beruházásának egyik leglé­nyegesebb mozzanata az új műszaki bázis kialakítása. Az ütemezés, építkezés teljes be­fejezése után a MALÉV há­rom olyan kétgépállásos han­gárral rendelkezik majd, amelyhez korszerű műhelyek, laboratóriumok is tartoznak. Ezek a hangárok alkalmasak lesznek az IL 62-esek mére­tének megfelelő nagy telje­sítményű, interkontinentá­lis gépek befogadására is. A Ferihegyi repülőtér for­galmi épülete helyett a má­sodik ütemben újat, nagyob­bat építenek, amelyet végle­ges kiépítésében évi hatmillió utas fogadására terveznek A múlt évben kiírt építészet5 tervpályázatra 21 pályamun­ka érkezett, jelenleg az elő- terveken dolgoznak a szak­emberek. A nagyberuházás megvaló­sításához fűződő népgazdasági érdekeket szem előtt tartva: a kijelölt több mint negyven vállalat szocialista szerződést kötött. Vállalták, hogy társa­dalmi összefogással is segí­tik a korszerű hazai repülő­tér kiépítését. Áz új lakásra várók gyak­ran sétálnak az épülő Béke— Füredi városrészben, figyel­mes szemmel kísérve, miként emelkednek a magasba az előre gyártott betonfalak. Az új otthon mellett másra is ki­terjed a kíváncsiság. Hol van élelmiszerbolt, szolgáltató; a kisgyerekes szülők a bölcső­de, az óvoda, az iskola felől érdeklődnek. A kaposvári Bé­ke—Füredi városrészben együtt épül a lakásokkal a há­rom gyerekintézmény. A böl­csődét tegnap délután dr. Ko­vács Ferenc, a városi tanács elnöke adta át rendeltetésé­nek. Szeptember 3-án az új gyakorló általános iskolában tartják — a tervek szerint — a tanévnyitót, október végén az oktatási intézmény tőszom­szédságában megnyílik a me­gyeszékhely újabb óvodája. A város gyermekintézményeiről beszélt megnyitójában a ta­nácselnök. Az idén három ilyen intézménnyel gazdago­dott Kaposvár, a Béke utcai bölcsőde ezek között a legfia­talabb. Nyolcvan gyermek számára épült, a város gond­jai azonban megkövetelik, hogy több kicsit helyezzenek el benne. Várhatóan száz ap­róságnak nyújt kényelmes otthont az új bölcsőde. A városrész méretei — la­kóinak száma — megköveteli, hogy a tanács gondoskodjon az alapellátásról. Az első komplex lakótelepi tervezésre a Béke—Füredi városrészben került sor Kaposváron. A Pé­csi Tervező Vállalat — Nyári József tervezőgárdája — vé­gezte el ezt a feladatot. öt tanácsi bölcsőde műkö­dik Kaposváron, háromszáz- nyolcvannégy gyermek ottho­na ez a gyermekintézmény. A két üzemi bölcsődében mint- egv száz apróságot helyezhet­Ez az írás tulajdonképpen a végén kezdődik. A temető­dombot, ott a mézelő hársak alatt Kránicz Ferkó bátyánk újra meglékelte, meg is iz­zadt a munkában. Mint a va­kond, úgy bújik elő a friss, dohánybarna földtúrás mögül, aztán leroskad mellém a mo­hos padra; húz egyet a pin- tesből — nyeldeklője föl-le liftezik —, ingujjával töröl az Szorgos leánykezek tüntetik el a gazt a répaföldekről. Boldogpuszta, Szőkepuszta, Ghyczypuszta — olvasom a helységneveket, ám még nyo­mát sem látni a 120 építőtá­borozó lánynak. Majd a vége­láthatatlan répaföldeken na­rancssárga sapkahad tűnik fel. Ők azok — mondja Hol­lós! János munkaügyi osz­tályvezető, építőtábor-felelős. A Komáromi Állami Gaz­daságban második alkalom­mal szerveznek országos épí­tőtábort, s a Somogy megyei diákok is másodszor élvezik a gazdaság vendégszeretetét. — Helytállnak a lányok, kü­lönösen az idei első turnus­sal vagyunk elégedettek. Re­mek a közösségi szellem, fe­gyelmezettek, s nem utolsó­sorban jól dolgoznak — mondja dr. Pulay Zoltán, a gazdaság igazgatója. Elmondta azt is, hogy a fi­zikai munkára nevelés fontos állomásának tekintik e tábort. Igyekeznek megismertetni a gazdaság tevékenységét és Ko­márom megye életét. — Szeretnénk, ha a Somogy megyeiek közül jó néhányan visszatérnének hozzánk. Kovács Zsuzsa kaposvári gimnazista otthonosan mozog a zöld egyentrikósok táborá­ban, s leplezetlen büszkeség­gel mondja: — Másodszor építőtáboro­zok Komáromban, s nem bán­tam meg. Remek a hangulat, s a feltételek is kifogástalanok. A Komáromi Kőolajipari Vál­lalat kollégiumának a kényel­mét élvezzük, s a kosztra sem lehet panasz. A gazdaság a hivatalos napi négyszeri ét­kezést megtoldotta egy ötö­dikkel. Busz szállítja a cso­portot a földekre és haza. Az idén a szabadidős programok is mintha gazdagodtak volna. Jártunk a festői fekvésű Öreg­tó partján fekvő Tatán, s még világot is láttunk: Komarnóba vitték a csoportot. — Ha lehet, jövőre is sze­retnénk itt dolgozni — mond­ja Zsuzsa, s kell-e ennél na­gyobb dicséret. A brigádverseny állásáról érdeklődőm, természetesen az első hely várományosai, a marcali lányok válaszoltak. — Nehéz a munka, különö­sen az élvezetes cseresznye­szedés és szőlőkötözés után. Olyan gyorsan végeztünk, hogy mától átirányítottak bennünket Chyczypusztára ré­pát gazolni. Sajog is a dere­kunk, de azért tartani szeret­nénk az első helyet, ugyanis a KISZ KB zászlója mellé velencei jutalomüdülés jár — mondja a marcali Lady János Gimnázium elsős tanulója, Hozsolics Melinda, aki brigád­vezetőként nyilatkozott. — Négynaponta értékelik a munkát, a legjobbaknak pénz­jutalom jár. Egyik nap a gaz­daság egy tortát ajánlott fel a győzteseknek — mondja a siófoki Horváth Anna, aki be­le is kóstolt az édességbe. A változatos sportprogra­mokról, a strandolásról, Ko­vács Kolozs operaénekes em­lékezetes estjéről mesélt nagy lelkesedéssel a csurgói Haran­gozó Gyöngyi. 1 A tízórai szünetnek vége, a lányok fejükbe húzzák napel- lenzős sapkájukat, s újra do­loghoz látnak. — Húzzunk rá, lányok — biztatja társait a siófoki Veszprémi Zsuzsa. Az első turnus tegnap este búcsúzott a gazdaságtól, át­adva helyét a Somogy megyé­ből érkező újabb csoportnak. Román Marian A munka szünetében jólesik a tízórai. üveg száján, átkínálja. Kö­szönöm, de nem élek a ki­rályok italával... — Róla köllött volna ripor­tot kerekíteni, Bóna komáról, Ö volt itt a földosztók veze­tője. Az a szokás ebben a falu­ban, hogy a komák ássák a sírt, ha meghal valamelyikük. Kötelességszerűen, végső tisz­tességadásként, nem a ham­leti sírásó kedélyességével, hanem valódi gyásszal. »Bóna komáról-« kellett volna riportot készítenem valóban! — A fiatalok? Azt 6em tud­ják, ki volt szegény komám. Mert dicsekedni a tetteivel nem szeretett soha. Csakugyan nem tudják a fiatalok, ki is volt »Bóna ko­ma«. Nem reklámozta magát egykori cselekvésvállalásával nemzedéktől nemzedékig, hogy ebből a cselekedetéből ítéljex meg minden későbbi tettét, vagy éppen evvel a cseleke­detével mentegesse magát minden későbbi tettéért. Föl­det osztott, mert erősen hitte, hogy így kell fennie. Odalentről, a kultúrotthon irányából diszkózene szivárog idáig émelygősen: »Take The Heat Off Me...« A gödöl holnap délután befogadja »Bóna komát«, akinek minden életállomása, minden munkája a földdel volt kapcsolatos. Igen: a mai tizen-, huszon­évesek, de még a harminca­sok sem túlságosan ismerik falujuk személyekben megtes­tesült múltját, az eleven tör­ténelmet. A cselekvők és a tanúk egyre fogyanak ... — Ki volt a község DISZ- titkára? — érdeklődtem né­hány évvel ezelőtt H. Mari­kától, a téesz KISZ-titkárától a »jogelődről«. Válaszolni nem tudott, csupán találgat­ni. Nem talált. A hosszú be­szélgetés folyamán csak ak­kor bizonytalanodott el ki­csit, egyébként talpraesettség­ről, rátermettségről tett tanú­ságot. Jól előkészített vetélkedőn vettem részt fél évtizede. Fia­tal téesz-szakmunkások járási döntője zajlott, úgy emlék­szem. Növényvédelem, állat- tenyésztés, gazdaságpolitika, kül- és belpolitika... A vála­szok tapsot érdemeltek. De volt egy kérdéscsoport, amely­re egyetlen brigád sem tudta a választ: »Mit jelentenek ezek m rövidítések? Dfi­n:': el. Az ötéves tervben az egyik fő feladat volt, hogy csökkentsék a bölcsődei gon­dokat. Tavaly százharminc jogos igényt nem tudtak ki­elégíteni. 1980-ban megépül a Kinizsi lakótelepen is az új bölcsőde. A Béke utcai új gyerekin­tézmény tizennégy és fél mil­lió forintba került, gondos munkával készítette el a SÁÉV. A helyiségek már be­rendezve várják a kicsinye­ket hétfőn. Egy ideig a szü­lők csupán szoktatják a gye­rekeket új otthonukhoz. Még nem valószínű, hogy a gye­rekkocsik özöne érkezik a bölcsődéhez, de föltétien ér­demes azon tűnődni, hogy va­jon milyen módon kerülnek a tárolóba a kis és a nagy ko­csik, mivel egyelőre lépcső ve­zet a helyiségbe... Az ajtó­kat is a gyalogos forgalom számára tervezték ... H. B. FŐSZ, FÉKOSZ, NÉ- KOSZ ...« A tanácstalanság mintha magára a forgató- könyvbe gyanús gyorsasággal mélyedő zsűrire is átragadt volna. Generációk nőttek föl úgy, hogy legföljebb az iskolai tör­ténelemkönyv néhány sorát tudják ismeretanyagként — holt ismeretanyagként — a tegnapról. A kapillárisán jele­nünkig ható, jövőnkbe is át- hajszálcsövesedő tegnapunk­ról. Pedagógusként Tamási Áron tündéri játékának pró­bája közben kérdőíveket osz­tottam a magamkorú színját­szók között. Erős Emma és Erős Zsázsa cipőgyári ingázó munkáslánynak, Jakab Laci csillésnek, Varga Mari gim­nazistának fogalma sem volt az első termelőszövetkezet megalakulási időpontjáról, ne­véről. Pedig a szüleik alapí­tották azt! A huszonnegyedik órában vagyunk. Pipicstartó, kurugla, csizmahúzó miska már a mú­zeumban; a múlt kézközeli tárgyi emlékeiről bármikor is­mereteket szerezhet bármely uj nemzedék. A falu ezredévi tetszhalotti állapot utáni éb­redését, a faluformáló szemé­lyek sorsát, a változások mi­benlétét és idejét megbocsát­hatatlan bűn volna nem tu­datosítani a helybeli új nem­zedékekben. Bömböl a Boney M. a diszkóklubban. Erősödik a hársfaillat, ahogy enyhe fuvallat támad. A kál­vária stációkövei rokkantán süppednek a földbe. Furulyá­zó madárfütty. Kránicz Ferkó bátyánk felmarkolja a szer­számokat: lapátot és ásót ösz- szecsenget, hogy a rárakódott nedves föld lehulljon róluk. Már ott ballag a kapubejárat vasbetűi alatt, melyeket in­nen fordítva látok: IKNUDAMÁTLEF. Hamis vigasz. »Bóna ko­mának« — a »Bóna ko­máknak« — élniük kellene. Bennünk! Életsorsukat, benne is azt, amiért érdemes őket megemlegetni — hiszek ebben —: megismernünk kötelező! Rebbennek a hárslevelek megerősödött szellőtől. Lomb nincs gyökerek nélkül. Leskó László Somogyi Néplop Hiánytérkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom