Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

» Szerszám- és kisgépbemu­tatóra gyülekeztek tegnap Kaposváron a szövetkezeti szakemberek a Kaposvári Vas-Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet telepén. ' Sokfélül — például Siófokról, Marca­liból, Pécsről, Dombóvárról, Simontornyáról — érkeztek a tanácskozás részvevői, utóbb azonban kiderült: kár volt ide vándorolniuk, és ebben elsősorban önmaguk a hibá­sak. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa és megyei szövetsége, a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat és a vendéglátó kaposvári szö­vetkezet által rendezett be­mutatónak ugyan akadtak ki- sebb-nagyobb fogyatékossá­gai, de az érdektelenség, amelybe a tájékoztató fulladt, így is érthetetlen volt. Bemutató és ankét. Ezt hir­dette a meghívó. Egyszerűb­ben is megfogalmazhatták volna: a rendezvény tulaj­donképpen az SZKV kölcsön­ző szolgálatának reklámozását szolgálta. Csakhogy ez a rek­lám nem öncélú magamuto­gatás, nem nyereségért folyó harc volt, hanem a jó mód­szerek terjesztését, a gaz­daságos, korszerű termelés megszervezését szolgálta — volna. A propagált dolgok közül a legfontosabb az EÖK volt A szakemberek tudják mit jelent ez a- három betű: ele­mekből összeépíthető készülé­keket takar. Egyszerű ma­gyarázattal: egy-egy új gyárt­mányhoz, prototípushoz, kis sorozatban készített vagy sür­gősen piacra kívánkozó ter­mékhez — és több más eset­ben — költséges, bonyolult és hosszadalmas egyedi gyár­tással szerszámokat készíteni^ amelyek hiába nagy értékű­ek, használhatatlanok a ké­sőbbiekben. Az SZKV ele­mekből — szinte úgy, mint a gyerekek a fémépítőt — ösz- szerakja a szerszámot. Köl­csönzi, és amikor már nem kell, visszakapja, szétszedi, és az elemeket újra fölhasznál­ja. Ezzel az anyagköltség ki­lencven, a tervezési költség kilencvenöt, a fizikai munka ráfordítása kilencven három százalékkal csökken, és a hó­napok helyett napok alatt kész a szerszám. Elképesztő­nek tűnő számok: például százezer helyett ötezer forint­ért elkészül egy szerszám. Az országban sok vállalat és szövetkezet él ezzel a le­hetőséggel, és kölcsönöz EÖK- öt — Somogy és Baranya azonban »szűz terület«, alig alkalmazzák ezt a korszerű Megoldást. Vajon miért, ami­kor jó néhány éve létezik Magyarországon is? Ezt nem tudtuk meg, mert a bemuta­tó és az előadás után a szö­vetkezetek képviselői mély hallgatásba burkolóztak. Már aki ottmaradt, mert a szü­netben a hallgatóság fele vet­te a kalapját és távozott Fél füllel hallottam egy megjegy­zést: Kit érdekel ez? Vasas szakember mondta. Azután két akadályt sike­rült megvilágítani. Az egyik: sok helyen fölöslegesnek tart­ják a korszerű megoldást, mert felszabadulna néhány munkáskéz, azt viszont épp a fölkészüietlenség miatt nem tudnák mivel foglalkoztatni. Ugyanígy szívesebben vá­lasztják a drágább saját szer­számgyártást, mert a 6zép nagy számok bekerülnek a statisztikába, termelési érték­ként jelentkeznek. Somogybán a jól működő országos kölcsönző hálózat — úr • látszik — továbbra is csődöt mond. Jó képet adott helyzetünkről egy nagy érté­kű, korszerű kisgép bemuta­tója. Az SZKV szakemberei elhozták a csodaszerkentyűt kompresszor nélkül — gon­dolván: Kaposváron majd lesz levegős berendezés. Van is. Egy özönvíz előtti komp­resszorral kötötték össze a gépet, úgy néztek ki egymás mellett, mint a gyorsvonat és az ökrös szekér. Amikor eredményeinkről, eg.y-egy szövetkezet jó mun­kájáról szólunk és örvende­zünk, jó volna fölidézni a tegnapi tanácskozás légkörét — figyelmeztetőnek. Vasasoknak és nem vasa­soknak még terveznek ha­sonló bemutatókat a közeljö­vőben. Reméljük nagyobb si­kerrel. « L. P. A »csodagép«, amelyet csak néztek. Pályázat a munkások védelméért Általános tapasztalai, hogy mindenütt a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Az embe­rek életét óvó intézkedések, berendezések mindennél fon­tosabbak, ráadásul az is ki­mutatható, hogy ahol jó a munkavédelem, ott jobbak a termelési eredmények, és így nagyobb a nyereség is. A SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutatóintézete e te­vékenység jobbítását célul tűzve pályázatot hirdetett ter­melésirányítóknak, társadal­mi aktivistáknak, és azt kéri tőlük, hogy számoljanak be vállalatuk, üzemük munkavé­delmi rendszeréről. A pályá­zat anyagából összegyűjtött tapasztalatokat közkinccsé té­ve az egész országban javul­hat a munkások védelme, új szervezési és műszaki javas­latok kerülhetnek napvilágra. November harmincadikáig lehet beküldeni az intézet tá­jékoztatási és propagandaosz­tályához a munkákat, kötetlen terjedelemben. Á pályázati felhívásban több részterületet jelöltek meg a kiírók. Felso­rolták azokat a kérdéseket, amelyekre elsősorban, választ szeretnének kapni. A pályamunkákban tehát írhatnak arról: miként lehet a dolgozókat rászoktatni — s ha kell kényszeríteni — arra, betartsák a munkavédelmi előírásokat, amelyek sokszor apróbb-nagyobb kényelmetlen­ségei járnak — persze több­nyire csak addig, amíg meg nem szokják őket. Arra is vá­laszt várnak a kutatóintézet­ben, hogy milyen tényézők gátolják egy-egy baleset tény­leges okának feltárását. , E kettőn kívül még sok olyan kérdést tettek föl a pá­lyázati felhívásban, amely többé-kevésbé ismert, sok he­lyütt élő gondokat feszeget. Remélhetőleg sok pályázó ve­szi majd a fáradságot, és le­írja tapasztalatait, mindannyi­unk érdekét szolgálná ezzel. A legjobb pályamunkákat több vz*r forinttal díjazzák, az ar­ra alkalmas tanulmányokat közzéteszik, a jó ötleteket hasznosítják. Testvérmegyénkből, Kali­nyinból jöttek hazánkba, hogy pihenjenek, ismerkedjenek a Balatonnal, s közben baráti találkozókon elmélyítsék kap­csolataikat a magyar néppel. — Siófokon, a Venus-szálló- ban vagyunk. Valamennyien első alkalommal járunk most Magyarországon. A fürdés, a napozás mellett ellátogattunk Tihanyba, Balatonfüredre, jártunk Dunaújvárosban, Szé­kesfehérváron, s megtekintjük Budapest nevezetességeit. Nagy érdeklődéssel jöttünk Kaposvárra, hiszen a csoport fele a textilkombinátban dol­gozik — mondta Nyina Iva­novna Nyikitin, a csoport ve­zetője, a Kalinyini Városi Ta­nács kulturális osztályának helyettes vezetője. A vendégek nagy figyelem­mel hallgatták Mihalics Ist­vánnak, az üzemi pártbizott­ság titkárának szavait. Az első somogyi szocialista nagy­üzem létrejöttéről, munkájá­ról, a termelés alakulásáról és a szocialista munka versenyről tájékoztatta őket. Ismertette a gyári párt- és KISZ-szervezet, a tömegszervezetek működé­sét, s azt, hogy miként gon­doskodnak a dolgozók szociá­lis ellátásáról. Érdeklődéssel járták végig a vendégek a gyár különböző üzemeit, a pártbizottság titká­rának és Szentiványi Béla fő- technológusnak a kíséretében. 7. Nyikolajeva Zsirnova szö­vőnő, O. Nyikolajeva Krug­lova fonónő és többiek nem elégedtek meg a látottak­kal, hanem jó néhány kér­dést föltettek új kaposvári barátaiknak, é gyűrűsfonó és más. üzemrészek dolgozóinak. A bölcsődét, az óvodát és az orvosi rendelőt megtekintve meggyőződhettek róla, hogy milyen messzemenő gondosko­dásban részesítik a kaposvári fonónőket és gyermekeiket. Azzal távoztak a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából — megköszönve a baráti fogadtatást —, hogy ér­demes volt a balatoni pihenést megszakítani. Sok hasznos, ér­dekes dolgot láttak a megye- székhelyen. Innen még elmentek a VBKM Kaposvári Villamossá­gi Gyárába — a csoport egy része a kalinyini villamossági gyárban dolgozik —, megte­kintették Kaposvár nevezetes­ségeit, a Kalinyin városrészt, s úgy utaztak vissza Siófokra. A festőecset sem mókusszőrből készül Műszál és serte 530 dolgozót foglalkoztat Közép-Európa egyik legna­gyobb állatszőrüket feldolgo­zó üzeme, a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat. Évente kétszázmillió forintot érnek azok a termékek, me­lyeket itt állítanak elő. En­nek azonban csupán egyne­gyede származik a lószőr és a disznóserte feldolgozásából, értékesítéséből, a többinek pvc és nyersgumi az alap­anyaga. Az automata berendezések­kel fölszerelt műszálüzembcn különböző vastagságú zsinó­rokat húznak, tekercselnek a halkan dohogó gépek. Szú- , nyogháió. lugkele, seprű, partvis, ecset lesz a méretre vágott, kötegekbe fogott mű­szálakból. Előtte azonban még egy műveletet végeznek el: egy sebesen forgó éles kés segítségével a szálak egyik végét pókháló finomságára tépdesik szét. Ennek a gépnek a kezelőit az egész üzemben csak így nevezik: a szőrszál­hasogatók. Akkumulátorok alkatrésze a mikroszeparátor lemez. Alapanyaga: szemcsézett pvc. Ez a gyár egyik legkereset­tebb terméke. Nem csoda: Magyarországon egyedül csak itt gyártják. Nem ké­szülhet annyi belőle, ameny- nyit ac tudnának eladni, egyelőre azonban csak az igé­nyek hatvan százalékát tud­ják kielégíteni. Az egyetlen berendezés nem éppen a leg­újabb, külföldön van már termelékenyebb, korszerűbb is. A fejlődés alapja ezek­nek a beszerzése. Az ösz- szeg a rendelkezésükre áll, s ha üzembe he­lyezik. a mostaninak több mint a kétszerese lesz az itt előállított érték. Ezzel a ha­zai piac ellátása megoldódik. Külföldön is jó híre van a kaposvári üzemnek. Szocia­lista és tőké6országokba egy­aránt jelentős mennyiségű árut exportálnak. Ládapánto­ló szalagból — mely a kor­szerű csomagolás egyik esz­köze — csupán a Szovjetunió­ba 350 tonnát szállítanak évente. Nyugati partnereik közül Anglia, az NSZK és Hollandia állnak az első he­lyen. Ezekbe az országokba 18 millió forint értékű ló­szőrt és disznósertét expor­tálnak. A megtisztított, mé­ret és minőség szerint osztá­lyozott állatszőrök iránt egy­re nagyobb a kereslet a vi­lágpiacon. Jobb minőségű ke­féket és ecseteket csak ilyen természetes eredetű anyagból lehet előállítani. Régen pél­dául az igazán jó művész­ecsetet mókusszőrből készí­tették. Ma már ehhez szinte lehetetlen hozzájutni. Sokan nem tudják, hogy helyette a szarvasmarha füléből kitépett puha szőrszálakból készül ez az ecset. Egy hektár kánikula Az acélvázeri üveget kap Ha egymás után fektetnék, Kaposmérőtől Nagyatádig ér­ne. Egymás mellé, bonyolult kanyarokba fektetve viszont elfér majd a megye legna­gyobb üvegházában, a kapós- mérői termelőszövetkezet ker­tészetében épülő egyhektáros — 10 ezer négyzetméteres! — új létesítményben. Ennyi ugyanis — 42 kilométer —an­nak a csővezetéknek a hosz- sza. amelyik majd a fűtést szolgáltatja. Az utolsó szerelésket végzik a Barcsi Építőipari Szövetke­zet dolgozói. Ha elkészülnek a fémszerkezettel, s a próbák során működik majd a hatal­mas szellőztető, akkor kezdhe­tik üvegtáblákkal bevonni az acélrengeteseL Mintegy 30 millió forintba kerül a tervek szerint az üvegház, s várhatóan ez ev végére elkészülnek vele. Hogy üzemeljen, ahhoz szükségesek a gázkazánok is, amelyeket egyelőre még nem készít a gyár. Ha idejében megérkez­nek, a jövő tavasszal bizonyá­ra megérzik majd a kaposvá­riak a korai zöldségellátásban á kaposmérői üvegház tevé­kenységét. Addig még bőven akad ten­nivaló, de már most is impo­záns az óriási alapterületű acélszerkezetes állványerdő, amelybe csak anyás csavarból mintegy 30 mázsát szereltek be. Bemutató — kevés sikerrel Kalinyini szövőnők a lextilmüvAen

Next

/
Oldalképek
Tartalom