Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
» Szerszám- és kisgépbemutatóra gyülekeztek tegnap Kaposváron a szövetkezeti szakemberek a Kaposvári Vas-Műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet telepén. ' Sokfélül — például Siófokról, Marcaliból, Pécsről, Dombóvárról, Simontornyáról — érkeztek a tanácskozás részvevői, utóbb azonban kiderült: kár volt ide vándorolniuk, és ebben elsősorban önmaguk a hibásak. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa és megyei szövetsége, a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat és a vendéglátó kaposvári szövetkezet által rendezett bemutatónak ugyan akadtak ki- sebb-nagyobb fogyatékosságai, de az érdektelenség, amelybe a tájékoztató fulladt, így is érthetetlen volt. Bemutató és ankét. Ezt hirdette a meghívó. Egyszerűbben is megfogalmazhatták volna: a rendezvény tulajdonképpen az SZKV kölcsönző szolgálatának reklámozását szolgálta. Csakhogy ez a reklám nem öncélú magamutogatás, nem nyereségért folyó harc volt, hanem a jó módszerek terjesztését, a gazdaságos, korszerű termelés megszervezését szolgálta — volna. A propagált dolgok közül a legfontosabb az EÖK volt A szakemberek tudják mit jelent ez a- három betű: elemekből összeépíthető készülékeket takar. Egyszerű magyarázattal: egy-egy új gyártmányhoz, prototípushoz, kis sorozatban készített vagy sürgősen piacra kívánkozó termékhez — és több más esetben — költséges, bonyolult és hosszadalmas egyedi gyártással szerszámokat készíteni^ amelyek hiába nagy értékűek, használhatatlanok a későbbiekben. Az SZKV elemekből — szinte úgy, mint a gyerekek a fémépítőt — ösz- szerakja a szerszámot. Kölcsönzi, és amikor már nem kell, visszakapja, szétszedi, és az elemeket újra fölhasználja. Ezzel az anyagköltség kilencven, a tervezési költség kilencvenöt, a fizikai munka ráfordítása kilencven három százalékkal csökken, és a hónapok helyett napok alatt kész a szerszám. Elképesztőnek tűnő számok: például százezer helyett ötezer forintért elkészül egy szerszám. Az országban sok vállalat és szövetkezet él ezzel a lehetőséggel, és kölcsönöz EÖK- öt — Somogy és Baranya azonban »szűz terület«, alig alkalmazzák ezt a korszerű Megoldást. Vajon miért, amikor jó néhány éve létezik Magyarországon is? Ezt nem tudtuk meg, mert a bemutató és az előadás után a szövetkezetek képviselői mély hallgatásba burkolóztak. Már aki ottmaradt, mert a szünetben a hallgatóság fele vette a kalapját és távozott Fél füllel hallottam egy megjegyzést: Kit érdekel ez? Vasas szakember mondta. Azután két akadályt sikerült megvilágítani. Az egyik: sok helyen fölöslegesnek tartják a korszerű megoldást, mert felszabadulna néhány munkáskéz, azt viszont épp a fölkészüietlenség miatt nem tudnák mivel foglalkoztatni. Ugyanígy szívesebben választják a drágább saját szerszámgyártást, mert a 6zép nagy számok bekerülnek a statisztikába, termelési értékként jelentkeznek. Somogybán a jól működő országos kölcsönző hálózat — úr • látszik — továbbra is csődöt mond. Jó képet adott helyzetünkről egy nagy értékű, korszerű kisgép bemutatója. Az SZKV szakemberei elhozták a csodaszerkentyűt kompresszor nélkül — gondolván: Kaposváron majd lesz levegős berendezés. Van is. Egy özönvíz előtti kompresszorral kötötték össze a gépet, úgy néztek ki egymás mellett, mint a gyorsvonat és az ökrös szekér. Amikor eredményeinkről, eg.y-egy szövetkezet jó munkájáról szólunk és örvendezünk, jó volna fölidézni a tegnapi tanácskozás légkörét — figyelmeztetőnek. Vasasoknak és nem vasasoknak még terveznek hasonló bemutatókat a közeljövőben. Reméljük nagyobb sikerrel. « L. P. A »csodagép«, amelyet csak néztek. Pályázat a munkások védelméért Általános tapasztalai, hogy mindenütt a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítanak a munkavédelemre. Az emberek életét óvó intézkedések, berendezések mindennél fontosabbak, ráadásul az is kimutatható, hogy ahol jó a munkavédelem, ott jobbak a termelési eredmények, és így nagyobb a nyereség is. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete e tevékenység jobbítását célul tűzve pályázatot hirdetett termelésirányítóknak, társadalmi aktivistáknak, és azt kéri tőlük, hogy számoljanak be vállalatuk, üzemük munkavédelmi rendszeréről. A pályázat anyagából összegyűjtött tapasztalatokat közkinccsé téve az egész országban javulhat a munkások védelme, új szervezési és műszaki javaslatok kerülhetnek napvilágra. November harmincadikáig lehet beküldeni az intézet tájékoztatási és propagandaosztályához a munkákat, kötetlen terjedelemben. Á pályázati felhívásban több részterületet jelöltek meg a kiírók. Felsorolták azokat a kérdéseket, amelyekre elsősorban, választ szeretnének kapni. A pályamunkákban tehát írhatnak arról: miként lehet a dolgozókat rászoktatni — s ha kell kényszeríteni — arra, betartsák a munkavédelmi előírásokat, amelyek sokszor apróbb-nagyobb kényelmetlenségei járnak — persze többnyire csak addig, amíg meg nem szokják őket. Arra is választ várnak a kutatóintézetben, hogy milyen tényézők gátolják egy-egy baleset tényleges okának feltárását. , E kettőn kívül még sok olyan kérdést tettek föl a pályázati felhívásban, amely többé-kevésbé ismert, sok helyütt élő gondokat feszeget. Remélhetőleg sok pályázó veszi majd a fáradságot, és leírja tapasztalatait, mindannyiunk érdekét szolgálná ezzel. A legjobb pályamunkákat több vz*r forinttal díjazzák, az arra alkalmas tanulmányokat közzéteszik, a jó ötleteket hasznosítják. Testvérmegyénkből, Kalinyinból jöttek hazánkba, hogy pihenjenek, ismerkedjenek a Balatonnal, s közben baráti találkozókon elmélyítsék kapcsolataikat a magyar néppel. — Siófokon, a Venus-szálló- ban vagyunk. Valamennyien első alkalommal járunk most Magyarországon. A fürdés, a napozás mellett ellátogattunk Tihanyba, Balatonfüredre, jártunk Dunaújvárosban, Székesfehérváron, s megtekintjük Budapest nevezetességeit. Nagy érdeklődéssel jöttünk Kaposvárra, hiszen a csoport fele a textilkombinátban dolgozik — mondta Nyina Ivanovna Nyikitin, a csoport vezetője, a Kalinyini Városi Tanács kulturális osztályának helyettes vezetője. A vendégek nagy figyelemmel hallgatták Mihalics Istvánnak, az üzemi pártbizottság titkárának szavait. Az első somogyi szocialista nagyüzem létrejöttéről, munkájáról, a termelés alakulásáról és a szocialista munka versenyről tájékoztatta őket. Ismertette a gyári párt- és KISZ-szervezet, a tömegszervezetek működését, s azt, hogy miként gondoskodnak a dolgozók szociális ellátásáról. Érdeklődéssel járták végig a vendégek a gyár különböző üzemeit, a pártbizottság titkárának és Szentiványi Béla fő- technológusnak a kíséretében. 7. Nyikolajeva Zsirnova szövőnő, O. Nyikolajeva Kruglova fonónő és többiek nem elégedtek meg a látottakkal, hanem jó néhány kérdést föltettek új kaposvári barátaiknak, é gyűrűsfonó és más. üzemrészek dolgozóinak. A bölcsődét, az óvodát és az orvosi rendelőt megtekintve meggyőződhettek róla, hogy milyen messzemenő gondoskodásban részesítik a kaposvári fonónőket és gyermekeiket. Azzal távoztak a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából — megköszönve a baráti fogadtatást —, hogy érdemes volt a balatoni pihenést megszakítani. Sok hasznos, érdekes dolgot láttak a megye- székhelyen. Innen még elmentek a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárába — a csoport egy része a kalinyini villamossági gyárban dolgozik —, megtekintették Kaposvár nevezetességeit, a Kalinyin városrészt, s úgy utaztak vissza Siófokra. A festőecset sem mókusszőrből készül Műszál és serte 530 dolgozót foglalkoztat Közép-Európa egyik legnagyobb állatszőrüket feldolgozó üzeme, a kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat. Évente kétszázmillió forintot érnek azok a termékek, melyeket itt állítanak elő. Ennek azonban csupán egynegyede származik a lószőr és a disznóserte feldolgozásából, értékesítéséből, a többinek pvc és nyersgumi az alapanyaga. Az automata berendezésekkel fölszerelt műszálüzembcn különböző vastagságú zsinórokat húznak, tekercselnek a halkan dohogó gépek. Szú- , nyogháió. lugkele, seprű, partvis, ecset lesz a méretre vágott, kötegekbe fogott műszálakból. Előtte azonban még egy műveletet végeznek el: egy sebesen forgó éles kés segítségével a szálak egyik végét pókháló finomságára tépdesik szét. Ennek a gépnek a kezelőit az egész üzemben csak így nevezik: a szőrszálhasogatók. Akkumulátorok alkatrésze a mikroszeparátor lemez. Alapanyaga: szemcsézett pvc. Ez a gyár egyik legkeresettebb terméke. Nem csoda: Magyarországon egyedül csak itt gyártják. Nem készülhet annyi belőle, ameny- nyit ac tudnának eladni, egyelőre azonban csak az igények hatvan százalékát tudják kielégíteni. Az egyetlen berendezés nem éppen a legújabb, külföldön van már termelékenyebb, korszerűbb is. A fejlődés alapja ezeknek a beszerzése. Az ösz- szeg a rendelkezésükre áll, s ha üzembe helyezik. a mostaninak több mint a kétszerese lesz az itt előállított érték. Ezzel a hazai piac ellátása megoldódik. Külföldön is jó híre van a kaposvári üzemnek. Szocialista és tőké6országokba egyaránt jelentős mennyiségű árut exportálnak. Ládapántoló szalagból — mely a korszerű csomagolás egyik eszköze — csupán a Szovjetunióba 350 tonnát szállítanak évente. Nyugati partnereik közül Anglia, az NSZK és Hollandia állnak az első helyen. Ezekbe az országokba 18 millió forint értékű lószőrt és disznósertét exportálnak. A megtisztított, méret és minőség szerint osztályozott állatszőrök iránt egyre nagyobb a kereslet a világpiacon. Jobb minőségű keféket és ecseteket csak ilyen természetes eredetű anyagból lehet előállítani. Régen például az igazán jó művészecsetet mókusszőrből készítették. Ma már ehhez szinte lehetetlen hozzájutni. Sokan nem tudják, hogy helyette a szarvasmarha füléből kitépett puha szőrszálakból készül ez az ecset. Egy hektár kánikula Az acélvázeri üveget kap Ha egymás után fektetnék, Kaposmérőtől Nagyatádig érne. Egymás mellé, bonyolult kanyarokba fektetve viszont elfér majd a megye legnagyobb üvegházában, a kapós- mérői termelőszövetkezet kertészetében épülő egyhektáros — 10 ezer négyzetméteres! — új létesítményben. Ennyi ugyanis — 42 kilométer —annak a csővezetéknek a hosz- sza. amelyik majd a fűtést szolgáltatja. Az utolsó szerelésket végzik a Barcsi Építőipari Szövetkezet dolgozói. Ha elkészülnek a fémszerkezettel, s a próbák során működik majd a hatalmas szellőztető, akkor kezdhetik üvegtáblákkal bevonni az acélrengeteseL Mintegy 30 millió forintba kerül a tervek szerint az üvegház, s várhatóan ez ev végére elkészülnek vele. Hogy üzemeljen, ahhoz szükségesek a gázkazánok is, amelyeket egyelőre még nem készít a gyár. Ha idejében megérkeznek, a jövő tavasszal bizonyára megérzik majd a kaposváriak a korai zöldségellátásban á kaposmérői üvegház tevékenységét. Addig még bőven akad tennivaló, de már most is impozáns az óriási alapterületű acélszerkezetes állványerdő, amelybe csak anyás csavarból mintegy 30 mázsát szereltek be. Bemutató — kevés sikerrel Kalinyini szövőnők a lextilmüvAen
