Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

v.L/w rnvLciMHj«!. EGYESOLJETEKl Ara; 1,20 Ft Somogyi Népim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 148. szám 1979. június 27., szerda 0 » A világ legdinamikusabb, leghaladóbb gazdasági ereje Megnyílt- a KGST XXXIII. ülésszaka Moszkvában, a szakszerve­zetek házának oszlopcsarno­kában tegnap ünnepélyes ke­retek közöt nyílt meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfőik, illetve miniszter­elnök-helyetteseik képviselik. A magyar küldöttség vezető­je Lázár György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a -Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, Szita János, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Me­ise! Sándor, hazánk állandó KGST képviselőjének helyet­tese. Meghívottként és meafi- gyelőként jelen van az ülés­szakon számos állam képvi­selője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilejiko. Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyukolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Konsztan- tyin Ruszakov, Mihail Gorba­csov. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának több el­nökhelyettese, köztük Konsz- tantyin Katusev, a Szovjet­unió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a Szov­jet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival fel­díszített, ünnepi díszbe öltö­zött teremben négyszögletes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldöttségeinek vezetői és a meghívott vendé­gek. Pontban tíz órakor nyi­totta meg az ülésszakot Alek­szej Koszigin, az SZKP KE Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Méltatta a fennállásának harmincadik évfordulóját ünneplő tanács jelentőségét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és vendé­geit, majd felolvasta Leonyid Brczsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének el­nöke üdvözletét. Alekszej Koszigin beszéde Alekszej Koszigin felszóla­lásában a többi között meg­állapította: A szocialista kö­zösség országai együttes erő­feszítéseik eredményeként a bonyolult és ellentmondások­kal terhes nemzetközi hely­zetben is békés körülménye­ket tudnak biztosítani fejlő­désükhöz. »A béke és a nemzetközi feszültség enyhítése politi­kájának új nagy ßikere a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai szerződés megköté­se — hangoztatta a szovjet kormányfő. — E szerződés érvénybe lépte fontos lépés a fegyverkezési verseny fenn­akadásában, hozzájárul a töb­bi leszerelési tárgyalás sike­réhez, s a nemzetközi légkör egészének megjavításához. Ezért a bécsi tárgyalások megfelelnek az egész emberi­ség érdekének, jobb feltéte­leket teremtenek a testvéri országok népeinek alkotó munkájához«. »A bécsi tárgyalások ered­ményére úgy tekintünk, mint a szocialista országok egyez­tetett külpolitikájának sike­rére. Ez a politika arra irá­nyul, hogy az enyhülés fo­lyamata megerősödjék, kiszé­lesedjék, mindent átfogó és visszafordíthatatlan legyen. Közös célunk az általános és teljes leszerelés. A leszerelés elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy hatalmas pótlóla­gos eszközöket állíthassunk a szocializmus, a társadalmi haladás céljainak szolgálatá­ba«. * Koszigin méltatta a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás eredményeit, hangsú­lyozva, hogy a testvéri együtt­működés szolgáltat alapot számos kérdés megoldásához, így a nyersanyag- és fűtő­anyagellátás megszervezésé­hez. A szocialista országok nemcsak népgazdasági terve­ik, hanem külgazdasági prog­ramjuk összehangolásában, egyeztetésében is jelentős si­kereket értek el, s ugyanak­kor a KGST államai olyan egységes államcsoportot al­kotnak, amelyeknek gazdasá­ga gyorsan fejlődik. A KGST tagállamaiban az emberiség egytizede él csupán, de ezek­ben az országokban készül a világ ipari termelőéből min­den harmadik tonna acél ők adják a világ műtrágya­termelésének kétötödét, a fémmegmunkáló gépek gyár­tásának egynegyedét s ezek­ben az országokban nagyjá­ból ugyanannyi lakás épül. mint az Egyesült Államok­ban és a Közös Piac tagálla­maiban együttesen. A komp­lex program megvalósítása során a KGST tagjainak ipa­ri termelése háromszor olyan gyorsan fejlődik, mint a Kö­zös Piac tagjaié. A szovjet kormányfő ugyanakkor az eredmények méltatásával együtt rámuta­tott: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai­nak még sok nagyfontosságú feladatot kell megoldaniuk. Ezek sorában a legfontosabb: a termelés hatékonyságának emelése, mert ez a legfonto­sabb, sőt sok vonatkozásban egyetlen lehetőség a fejlődés biztosítására. A hatékonyság növelése, a KGST e célt szol­gáló programjainak megvaló­sítása útján lehet megoldani a fejlődés legfontosabb prob­lémáit, mint például a nép­gazdaság ellátását fűtőanyag­gal, energiával és nyers­anyaggal, a gazdasági-műsza­ki fejlődés meggyorsítását, a lakosság ■ növekvő élelmiszer- és kózfogyasztásicikk igényei­nek kielégítését. A KGST tagállamai ezeket a problé­mákat, amelyek az egész em­beriség számára azonos fon­tosságúak hosszú távon a tervgazdaság. a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítség alapján oldják meg. Beszédében aláhúzta: szük­ség van az együttműködés gazdasági mechamzmusának fejlesztésére, olyan gazdasági ösztönzők kialakítására, ame­lyek elősegítik a leghatéko­nyabb tervgazdasági döntése­ket, hozzájárulnak az egyes országok népgazdasági szer­kezetének és a kölcsönös áru­szállítások szerkezetének megjavításához, a vállalatok, egyesülések és tudományos szervezetek közvetlen együtt­működéséhez. Alekszej Koszigin hangsú­lyozta, hogy a KGST tagálla­mai támogatják a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazsá­gos és demokratikus alapon történő átépítését, bővítik kapcsolataikat a fejlődő or­szágokkal. Ezzel kapcsolatban utalt a pekingi propaganda kí­sérleteire, amelyek arra irá­nyulnak, hogy éket verjenek a szocialista közösség és a fej­lődő országok közé a gazda­sági kapcsolatok terén is. »Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a népek elutasít­ják a maoisták javasolta utat« — mondotta. »Pártunk központi bizottsá­ga, a szovjet kormány vál­tozatlanul elsőrendű fontos­ságú feladatának tekinti az együttműködés és a barátság megszilárdítását — a szocia­lista országokkal — hangoz­tatta végül Alekszej Koszigin. — Ez egyik legfontosabb in­ternacionalista kötelességünk és teljes mértékben megfelel nemzeti érdekeink, a kommu­nista építés céljainak. Tud­juk, hogy a többi szocialista ország vezetőinek álláspontja is ez. Változatlanyl ezeknek a céloknak megvalósítására törekszünk. Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tovább erő­södjék, korszerűsödjék tevé­kenysége a szocialista közös­ség a béke és a haladás ja­vára«. Leonyid Brezsnyev üdvözlete Több testvérország kommu­nista- és munkáspártjának kezdeményezésére 30 eszten­dővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak létrehozásával kezdődött meg a sokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszereinek kollektív felku­tatása. Ma megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erő­södik a nemzetközi munka- megosztás szocialista tormája. Ez elősegítette att, hogy a szocialista közösség a világ legdinamikusabb, legszilár­dabb és leghaladóbb gazdasá­gi erejeként fejlődjék. Nagy és hasznos tapasztala­tokat szereztünk az időszerű gazdasági kérdések összehan­golt megoldásában. A szocialis­ta gazdasági integráció közös­ségünk életének elválasztha- I tatlan része lett, olyan hatal­mas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvérországok mindenoldalú fejlődését — hangzik egyebek közt a nyi­latkozat, majd így folytató­dik: Minden bizonnyal ez a KGST tevékenységének leg­főbb politikai eredménye az elmúlt harminc év során és különösen a legutóbbi évtize­dekben, amelyet a tanács XXIII. rendkívüli ülésén el­fogadott és a komplex prog­ramban megtestesülő straté­giai feladatok megvalósítása jellemez. Éppen a hetvenes években nyilvánultak meg különösen széles körben a szo­cialista nemzetközi munka- megosztás alapvető előnyei. Ragyogóan kifejezésre ju­tott a KGST tevékenységé­nek társadalmi irányzata, az, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás egész rendszere a dolgozók ér­dekeinek van alárendelve, a s_ .riali'.mus alapvető célja, a nép jólétének emelése célját szolgálja. Éppen ezért áll testvéror­szágaink kommunista- és munkáspártjai, kormányai fi­gyelmének középpontjában a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének, az együttműködés további el­mélyítésének problémaköre. A KGST ke/etei között a történelemben első ízben va­lósult meg a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok igazi de­mokratizálása. Az egyenjogú­ság, az önkéntesség a szuve­renitás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segít­(Folytatás a 2. oldalon) 6000 köbméteres víztároló készül Bcia­tclcpcn. Kétszer háromezer köbméter víz tárolására alkal­mas tárolómedencét épít a Délvicp. A vállalat szakembe­rt jelenleg a víztároló vasbetonelemeinek a szerelését vég­zik. Innen kerül majd Kaposvárra a Balaton vize ca a nyirádi karsztvíz. Fontos előrelépés lenne Magyar javaslat Gertiben A genfi leszerelési bizott­ság keddi plenáris ülésén fel­szólalt dr. Domokos Mátyás »ggykövet, a magyar küldött­ség vezetője. A magyar dele­gátus Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország, Mon­gólia, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződés-terveze­tet nyújtott be, amelyben a nukleáris hatalmak lemon­danának a nukleáris fegyve­rek használatáról, illetve az ezzel való fenyegetésről min­den olyan országgal szemben, amely nem rendelkezik ilyen fegyverrel, illetve amely nem is engedi meg azoknak táro­lását felségterületén. »Egy ilyen jogi kötelezett­séget tartalmazó nemzetközi szerződés fontos előrelépés lenne a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében addig is, amíg el nem érjük az ál­talános és teljes nukleáris le­szerelést. Megkötésével egy­ben elősegítenénk a nukleáris fegyverek elterjedését gátló atomsorompó szerződés meg­erősítését is« — mondotta fel­szólalásában a magyar kül­döttség vezetője. Felszólalásának befejező ré­szében a magyar küldöttség vezetője , arról szólt, hogy a közlémérty számos olyan té­mában — elsősorban a nuk­leáris háború elkerülése érde­kében — tett konkrét javas­latokat, amelyek a genfi le­szerelési bizottság hatásköré­be tartoznak és amelyekkel a bizottságnak mielőbb és konk­rét formában .foglalkoznia kell. (MTI) A SZŐ VOSZ e'nökségének ülése Választékosabb ellátást Az áfész-ek jelentős felada­tokat oldanak meg Csongrád és Vas megyében, jelentős részt vállalnak a lakosság el­látásának javításából, a gaz­dálkodásuk mégsem elég ha­tékony, elmarad az országos szinttől — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége mai ülé­sén, amelyen a két megye szövetkezeteinek munkáját értékelte. Az utóbbi három évben Csongrádban a burgonya-, a zöldség és a gyümölcsfelvá­sárlás mennyisége 30 százalék­kal nőtt. Ugyancsak figyelem­re méltó, hogy Vas megyében, ahol nincs Zöldért-vállalat, tavaly a szombathelyi áfész mezőgazdasági nagyüzemek, kereskedelmi szervek részvé­telével Zöldért-társaságot alakítottak. Eredményeként javult a lakosság primőrökkel való ellátása, a íóiia alatii termőterület már eléri a 42 ezer négyzetmétert. Az elnökség egyebek mel­lett rámutatott: a jelenleginél választékosabb ellátásra, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználására és a meg­kezdett beruházások gyors be­fejezésére van szükség a két megye jobb ellátása, a köz­ponti árualapok növelése ér­dekében. tMTl) Marokkó visszavonta panaszát Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn este Marokkó ké­résére felfüggesztette Marok­kó Algéria ellen benyújtott panaszának kivizsgálását. Is­meretes, hogy Marokkó az el­múlt hetekben azzal vádolta Algériát, hogy a közös határ mentén fegyveres támadásokat indított Marokkói települések ellen. A sorozatos fegyveres akciók a háború kirobbaná­sához vezettek a két ország között. Mint azt Oleg Trojanovsz* I kij, a BT soros elnöke beje­lentette, a konfliktus kivizs­gálását felfüggesztették, azt követően, hogy maga a ma­rokkói ENSZ-nagykövet át­nyújtotta neki az ügy elna­polására vonatkozó marokkói kérést. A marokkói diploma­ta közölte azt is, hogy Hasz- szán király elfogadta Nimeri szudáni elnöknek, az Afrikai Egységszervezet (AESZ) je­lenlegi elnökének azt a ja­vaslatát, hogy az ügyet az AESZ keretében vizsgálják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom