Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

Ära; 1,20 Fl Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Fúrópajzs a város alatt XXXV. évfolyam I45. szám 1979. június 23., szombat A balatoni regionális terv vei összefüggő miniszlertaná esi határozatáról. Siófok hely zetéröl, szerepköréről, fejlesz léséről tanácskozott, s értékel te a múit évi munkát a Ba latoni Intéző Bizottság. A tegnap Siófokon tartott ülé­sen, amelyen részt vett Var- fia Peter, a megyei pártbizott­ság első titkára. Böhm József, megyei tanácselnök. Veszprém és Zala megye,, valamint a siófoki járás és a Balaton- parti város vezetői, dr. Ábrá­it ' m Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, a B1B elnök vezette vitát. A minisztertanácsi határo­zattal kapcsolatban dr, Abra­ham Kálmán • többek között arról beszélt, hogy a Balalon- i'art.i építkezések problémáit — például az engedély nélküli építkezéseket — mielőbb ha­tározottan föl kell számolni. Az elsődleges. legfontosabb feladat a sajátos minőségű balatoni víz védelme, meg­mentése. Ebben a munkában v legnagyobb gondosságra, ha­tározottságra, sőt keménység­re van szükség. A környezet tisztasága, védelme, a terület­tel való helyes gazdálkodás stb. összefügg , az említett kér­déssel. Továbbá növelni keli a zöldterületet, óvni az észa­ki part borvidékét, és meg­akadályozni a tóparii ipartele­pítés;.. Az új regionális terv 152 települést sorol az üdü­lőövezetbe. A terv megvalósí­tása végett 1979. október 30-ig intézkedési tervet ke.l készíteni, s' ebben a munká­ban a BIB-nek jelentős szere­pe lesz. A regionális terv alapján a Balaton-part VI. ötéves tervét is ki kell dolgoz­ni, s egy hosszú távú fell ese­tés í tervet, amely 1986-tól 2000-ig határozza meg a fel­adatokat. Dr. Gáti István, Siófok ta­nácselnöke számo’t be a város helyzetéről, szerepköréről, fejlesztéséről. Az idegenforga­lom erőteljes növekedése 1969- ben, a várossá válás eszten­dejében kezdődött Siófokon. Ekkor láttáit hozzá az újabb partszabályozáshoz és terület- feltöitéshez a város keleti ré­szén (Aranypart), ennek so­rán mintegy hét kilométer hosszúságban és 30 méter szé­lességben a Balaton-part sza­baddá vált. Itt ma 3145 sze­mély részére épülnek vállala- t: üdülök. Nyáron naponta 40—80 ezer ember tartózkodik a városban, a hétvégeken pe­dig 120—130 ezer. Kétségtelen, hogy Siófok a Balaton-part leglátogatottabb üdülőhelye. Árpolitika, fejlesztés, a megyék feladatai Közgazdász vándorgyűlés Szekszárdon Gazdasági életünk kulcs­kérdései — az árpolitika, a fejlesztés-leépítés, az export­orientáltság és az ezekkel kap­csolatos megyei teendőik — voltak a központi témái a 18. közgazdász vándorgyűlés pén­teken megkezdődött szekció­üléseinek. A nagyszabású szekszárdi tanácskozás máso­dik napján a több mint hat­száz résztvevő a munkaköré­nek és az érdekeltségének megfelelő szekcióülésén, vi­táin vett részt. A fő témákkal kapcsolatos központi elképze- 1 'se-ket vezető közgazdászaink foglalták össze. Rendkívül nagy érdeklődés kísérte Csikós-Nagy Béla ál- 1 imtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek előadását, aki az 1980. évi árrendezés irányelveit vá­zolta. Mint mondotta érték- arányos fogyasztói árrendszer­re kell berendezkednünk, s meg kell oldanunk a belföldi és külkereskedelmi árak ösz- szeliangolását. Ez az utóbbi a feltétele annak, hogy külke­reskedelem érzékeny gazdasá­gunkban reálisan mérhessük a hatékonyságot, mert hiszen erre csak a reális nemzetközi összehasonlítás alapján van lehetőség. Rámutatott, hogv az árrendszer kétszintűségének visszaállítása az egyik fontos cél, a kétszintű árrendszerben a termelői árszint számotte­vően alacsonyabb a fogyasztói árak színvonalánál. Nálunk egy olyan negatív kétszintű­ség jött létre, s van érvény­ben pillanatnyilag, amelyet a fogyasztói áraknál magasabb termelői árak jellemeznek. — Gazdasági helyzetünk megköveteli —• mondotta be­fejezésül —, hogy amilyen mértékben lehetséges, az ár- rendszer jóváhagyott irányel­át­vei már a közeljövőben menjenek a gyakorlatba. Fejlesztéspolitikánknak a népgazdasági egyensúly hely­reállítását és a hatékonyság ja­vítását kell, szolgálnia — han­goztatta vitaindító előadásá­ban Havas Péter, az Állami" Fejlesztési Bank vezérigazga­tója. Ennpk felel meg a beru­házások növekedési ütemének erőteljes csökkentése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a népgazdaság állóalapjai nem bővülnek, hanem azt, hogy a jövőben nem áll módunkban az állóalapokat a termelésnél annyival gyorsabb ütemben növelni, mint amilyen mérték­ben ezt az elmúlt 5—10 év­ben tettük. Az eddiginél lé­nyegesen differenciáltabb fej­lesztésre lesz. szükség, olyan fejlesztésre, amelyben a sze­lektálás elsőrendű szempontja a gazdaságosság. Az exportorientáltsággal kapcsolatosan Drecin József, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese leszögezte: — Azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül Is részt vesznek a külgazdasági kap­csolatokban. a vállalati'stra­tégiának két alappillérre kell épülnie. Az egyik a piaci prognózis, amelynek forrásai a külső információk, a másik pedig a műszaki, gazdasági versenyfeltételek előrebecs­lése. Az utóbbihoz segítséget ad a vállalatoknak a világgaz­daság és a technikai fejlődés tendenciáinak alapos ismerete. A megyei tanácsok vezetői, szakemberei — Császár Jó~ zsefnek, a Tolna megyei Ta­nács elnökhelyettesének elő­adása alapján — külön szek­cióülésen vitatták meg a me­gyék időszerű gazdasági fel­adatait fcliTi) A különböző szálláshelyeke eltöltött vendégéjszakák szá I ma 1977-ben 2,4 millió vol tavaly 30—35 százalékkal töbl A város életét irányító szer vek munkájának az a sajá toss ága, hogy a helyi lakot Ságról való gondoskodás met lett az üdülővendégek spécid lis igényeit is ki kell elégíte ni. Siófok — mely a Balato fővárosa címet kapta a köz véleménytől — sok gonddá küzködött, s küzd ma is. A tanácselnök beszámolói részletesen feltárta az éoitó ipari kapacitással, az infra struktúra fejlesztésével, a köz lefedéssel stb. kapcsolaté gondokat.' A szennyvízcsator názás és -tisztítás például , regionális fejlesztések sorai javult ugyan, do nem eléggé A város lakóépületeinek mind össze 24 százalékát kapcsol­ták be a szennyvízelvezető rendszerbe: ez környezetvé­delmi szempontból is gond. Még inkább a felszíni csapa­dékvíz elvezetésének hiánya. A város útjai nem felelnek meg az idegenforgalom Köve­telményeinek, a közlekedés, nehézségek nyilvánvaióak. A városi pártbizottság és a vá­rosi tanács döntése alapján jelenleg az új városközpont kialakításán dolgozna.«.. E munka során is figyelembe veszik a lakosság igényeit és az idegenforgalommal kapcso­latos feladatokat. Esztétikus főteret, közúti aluljárókat, több száz gépkocsi befogadá­sára alkalmas parkolóhelyet _ terveznek építeni. A tanácséi- J nők részletesen szólt a keres­kedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás színvonaláról, a munkaerőhelyzetről és a város kulturális életéről. Az 1978. évi intéző bizottsá­gi munkáról szóló írásos be­számolóhoz Rosta Sándor, a BIB főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd az ülés résztvevői meglátogatták Sió­fok legjelentősebb üdülőterü­leteit. Sz. A. Tájékoztató belpolitikai kérdésekről Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken a Magyar Sajtó Házában kon­zultáció keretében tájékozta­tót adott a belpolitikai újság­íróknak a termelés, a gazda­sági munka segítésének, az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek feladatairól. Az ecsmecserén részt vett Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is, (MTI) Pécsen a belváros fő csapadékgyűjtő 'csatornáját négy és fél méter mélységben — a meglevő közmüvek alatt — a bányászatban alkalmazott módszerrel építik meg. Egy fú- rópajzs berendezését használják lel, a jövesztés kézi erő­vel történik. Ez a módszer az építési idő alatt nem zavar­ja a város életét, nem gátolja a közlekedést. A csatorna első, mintegy kétszázhúsz méteres szakasza még az idén elkészül. Üzemmérnökök lettek Négy év munkájának ered­ményeként tegnap . délelőtt a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolán ünnepélyes tanácsülé­sen vette át üzemmérnöki ok­levelét 111 nappali és 55 le­velező tagozatos hallgató. Dr. Fehér István, az álta­lános állattenyésztési kar igaz­gatója jelentést tett a tanács­ülés résztvevőinek a kari ál­lamvizsgákról, majd dr. Perc­nyi Miklós igazgatóhelyettes a baromfi- és egyéb kisállat- tenyésztési karon tett állam­vizsgákról számolt be. Ezután dr. Guba Sándor főigazgató átnyújtotta az oklevelüket. A tanácsülés ünnepi beszé­dét dr. Hóm Péter, a barom­fi- és egyéb kisállattenyészté- si kar igazgatója tartotta, majd a búcsúzó friss diplo­más üzemmérnökök, részéről Tossenberger János a voit nappali, Tapsonyi János pe­dig a volt levelező tagozatos hallgatók nevében köszöntöt­te az iskolát, az oktatókat es a diákokat. I Az idén diplomát kapott két külföldi diák Sierra Leouébe, illetve Jemenbe viszi haza üzemmérnöki oklevelet. Százhuszonegy kérdés a közgyűlés előtt Nyilvánosságra hozták az ENSZ ez év szeptember 18-án kezdődő 34. közgyűlésének na­pirendjét. Az ENSZ titkársá­ga előterjesztett anyag 121 kérdés megvitatását javasolja. Az ENSZ 34. közgyűlése megkülönböztetett figyelmet fordít -majd a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a ncrn- aektözi biztonság megerősíté­sére, a fajüldöző rendszerek és a gyarmatosítás megszűn­tetésére, a nemzetközi gazda­sági együttműködésre. A közgyűlés áttekinti ho­gyan valósultak meg a lesze­relési bizottság múlt évi ja­vaslatai és határozatai. Napi­rendre kerül a nukleáris po­tenciállal nem rendelkező or­szágok biztonsága garantálá­sának . kérdése, amelynek meg­vitatását a legutóbbi közgyű­lésen a Szovjetunió javasolta. A kérdést a leszerelési bizott­ság vizsgálja meg. A 34. köz­gyűlés megtárgyalja a lesze­relési világértekezlet összehí­vására irányuló szovjet javas­latot, az Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában létre­hozott atomfegyvermentes üve­getek kérdését, a Közel-Kele­ten k'al.akult helyzetet, a cip­rusi és a dél-afrikai helyzetet. Biszku Béla Vas megyében Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja pénteken befejezte több napos Vas megyei látogatását. Szer­dán Szombathelyen a megyei pártbizottság székhazában Horváth Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta a megye Iharkúti bauxit politikai, gazdasági, kulturá­lis életéről, az építő munka eredményeiről, gondjairól. Csütörtökön Biszku Béla a Remix szombathelyi gyárát kereste fel, ahol a gyár gaz­dasági, párt- és tömegszerve­zeti vezetőivel, a szocialista brigádjainak képviselőivel folytatott eszmecserét, ezt kö­vetően pedig a répcelaki ter­melőszövetkezetet és a köz­ségben működő sajtgyárat te­kintette meg. A- pénteki program első ál­lomása a Magyar Vágón és Gépgyár szentgotthárdi gyár­egysége, az egykori kaszagyár volt. Biszku Béla megtekin­tette a régi hagyományos tér- , mékeket, valamint a korszerű baromfitartó berendezéseket gyártó üzemrészeket s elbe­szélgetett a dolgozókkal. Ezt követően. Biszku Béla" a nép-, gazdaság előtt álló időszerű feladatokról tájékoztatta a megielenteket. A Bakonyi Bauxtibánya Vállalat érckitcrmelésének 15 százalékát külszíni fejtéssel nye­ri. Legnagyobb külszíni bányáját, az iharkútit, csaknem hat eve nyitották meg. A jó minőségű ércet adó bányából az idén negyed millió tonna bauxit kitermelését tervezik. Korom Mihály Győr-Sopronban Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kétnapos látogatást tett Győr-Sopron, megyében. Csü­törtökön délután Győrben, a megyei pártbizottság székha­zában, Háry Béla első titkár ) és Lombos Ferenc, a megyei • tanács elnöke fogadta és tá­jékoztatta a megye életéről, iparának ct> mezőgazdaságá­nak helyzetéről. Korom Mihály látogatása pénteken Hegyeshalmon foly­tatódott. A Központi Bizottság tiktára a közúti határátkelő helyen tájékozódott a határ­forgalomról, a határőrség és a vámőrség munkájáról, az ide­genforgalom aktuális kérdé­séiről. A víz védelme a fő feladat • • Ülésezett a Balatoni Intéző Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom