Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

Munkásegészségügy és óvodatámogatás Kalinyin szocialista brigád a megyei köjál-ban Öt szocialista brigád fakult egy év alatt a megyei köjál osztájain. A szakszer­vezeti bizottság a héten érté­keli tevékenységüket. A mun­kaegészségügyi osztály dolgo­zói 1978. augusztusában hatá­rozták el, hogy brigádot al­kotnak, s Kalanyin nevét vet­ték föl. Az osztály megbízott vezetője, dr. Tettinger Antal fiatal ember. Leningrádban végzet a Mecsnyikovóról el­nevezett higiénikus orvostu­dományi egyetemen, ezt kö­vetően az orenburgi építkezé­sek magyar szakaszán »avat­ta-« föl diplomáját. Közegész­ségügyi szakfőorvosi teendő­ket látott el a gázvezeték épí­tésénél. Itt két évet dolgozol;, egy éve a Somogy megyei Köjál megbízott osztályve­zetője. Nyolcszáznégy mezőgazda- sági és ipari munkahely el­lenőrzése terjed ki az osztály figyelmébe. Higiénikus és la­boratóriumi csoport végzi el a szükséges vizsgálatokat. A kötelező ellenőrzések mellett foglalkoznak különböző beje­lentések kivizsgálásával: az épülő üzemek, létesítmények tervével, az üzembe helyezés feladataival is. Fontos szerepe Van a labo­ratórium biológiai csoportjá­nak; a dolgozók egészségére ügyelnek, szem előtt tartva a megelőzést. Huszonegy toxi- kológus gyógyszerészt alkal­maznak a növényvédő szerek raktározásának, felhasználásá­nak és árusításának a folya­matos figyelemmel kísérése érdekében. — Üjabb ötéves programot kaptak a megyei köjálok. A feladatok közül melyek a legfontosabbak Somogybán? — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős mun­kaerőt foglalkoztat Somogy­bán, legfőbb feladatunknak azt tartjuk, hogy erre kon­centráljuk erőnket A mező- gazdaságban dolgozók üzem- egészségügye elmarad az ipa­ri munkásokétól, megyénkben csupán a bogiári állami gaz­daságban van főhivatású üzemorvos. A településszerke­zet jelentősen akadályozza a mezőgazdasági üzemegész­ségügyi szolgálat kiépítését. Ő-Z ipari üzemekben a leg­több gondunk a zajjal van. A szerves oldószerekkel dol­gozók felügyelete szintén fon­tos feladatunk. Az üzemegész­ségügyi szolgálattal közösen tudjuk elérni azokat a szük­séges változtatásokat, melyek a dolgozók egészségét védik. — A zaj korunk betegsége. Előrelátóbb tervezéssel nem lehet gátat vetni a zajkárok­nak az üzemekben? — A magas frekvenciájú zajok az ártalmasak. A tech­nika fejlődése sajnos egyre több ilyen ártalmas gépet produkál. A változtatás szük­ségességéről mindenki meg van győződve, de véleményem szerint sok időbe telik, amíg mélyreható eredmények szü­letnek ezen a téren. Mindent megpróbáltunk, hogy az üze­mekben csökkenjen a zaj, technológiai, műszaki javasla­tokat adtunk, a dolgozókat áthelyeztük, ha károsodást ta­pasztalunk, nagy lehetőségek rejlenek a munkaszervezésben is. Az iparban alkalmazottak­nak mintegy fele zajos mun­kahelyen dolgozik. — A magyar Köjál — úgy hírlik — világviszonylatban is szigorú előírásokkal szabá­lyozza a termelést, védi a dolgozókat — Ezeknek az előírásoknak egy része, véleményem sze­rint, túlzottan is szigorú. Ne­héz ezeket betartani. Reálisan körülmé­nyeket, a népgazdaság teher­bíró képességét. — Egy liberálisabb szabály- rendszernek nem lenne káro­sító hatása az emberre? — A szigorú előírások álta­lában létjogosultak, de egy részüknél, ha engedékenyeb­bek lennénk, 'semmiféle kárt nem szenvedne a dolgozó. — Szocialista brigádot ala­ki tottaik. — 1978 augusztusában je­lentettük be, hogy hrigádunk fölveszi a Kalinyin nevét Vállalásaink egy része szakmai jellegű. Olyan fontos munká­kat végzünk el a munkaegész­ségügy terén, amelyek nem lennének számunkra kötele­zőek. A komplex vizsgálato­kat igen fontosnak tartjuk. Nagy szerepet tulajdonítunk a politikai nevelésnek is. A brigádértekezletek egyben po­litikai fórumok.- Társadalmi munkában parkosítottuk az intézet környékét most jelen­tős átalakíttást végzünk házon belül, hogy javíthassunk mun­kakörülményeinken. A dolgo­zók gyerekeivel is többszőr találkoztunk, vetítettünk ne­kik, az egyik kaposvári óvo­dával kapcsolatot teremtet­tünk. A brigád tagjai rend­szeresen látogatják a homok­pusztai óvodásokat Az intézmény igazgató- hélyetíesének a szobájában arról beszélgettünk, hogy bár a szocialista brigádok elsősor­ban saját közösségükben tevé­kenykednek, mégis az egész intézmény hasznát látja vál­lalásaiknak, tervszerűbb mun­kájuknak. Szigorú mércével értékelik egymás munkáját de — így mondták — köze­lebb is kerültek egymáshoz az intézmény dolgozói. Ilorányi Barna A formával, színekkel hadakozik Vasszörnyek foltokká! Kecskeméti alkotóház Győző fiatal ember. Vé­kony dongájű, szívós. Ajka fölött nagy, szárnyas bajusz, talán, hogy némi érettséget kölcsönözzön a nyílt, ereden­dően kisfiús tekintetnek. Lát­tam e^t a fiút dolgozni: meg­állás, percnyi pihenő nélkül végezte munkáját. Honnan e szívós, lankadatlan akarat? Ez a kérdés motoszkált ben­nem akkor. S meg kellett elé­gedni amolyan közhely-böl­csességgel: az emberi porhü­vely nem tükre a belső érté­keknek. Szemben ül velem, beszé­dét hallgatom. Forgatjuk ké­peit. Ezekre kapta az első dí­jat az Alkotó-ifjúság pályá­zaton, a nagyvállalatnál, Cse­pelen. Üvegre festett, expresz- szív hatású képek ezek. Ma­gvarázza a technikát, de csak a fehérből-feketéből markán­san kirajzolódó vonalakat, a foltok tömbjét látom, s az egésznek valami álomszerű lebegését érzékelem. Tárgy­választása hétköznapi: arcok, alakok, a gyár, a falu. Benne huszonnégy évének összes ta­pasztalata és minden tapasz­talatlansága. A szikrázó gyár­udvar kemény, szigorú vona­lai, s a hóba süppedt falusi ház lágy tónusai — e kettő rendezte keretbe életét, mun­káját, s irányította az üveg­grafika területén első szárny- próbálgatásait. Mezőcsokonyán telt a gyer­mekkora. Édesanyja egyedül nevelte. Élénken emlékezik tanárára, Kertész Sándorra. Tőle tanulta az ügyes kezű, hallgatag fiú a rajzban való kifejezésnek, a vonalban, folt­ban való gondolkodásnak tit­kait. S azt, hogy a hétközna­pi látvány mögül milyen rej­tett tartalmakat hozhat ki a friss szem és a mesterséget jól ismerő kéz közös mun­kája. Hetedik-nyolcadikos ko­rában több megyei gyermek­kiállításon is szeretjeit. Legyen festő és mázoló! Ez lett az útja a jó forma- és színérzékű fiúnak. S ami szin­tén számított akkor a család­ban: keressen minél előbb, álHon meg a lábán. E tíz évvel ezelőtti döntés az ipari munka világába ve­zényelte. Megjárta az építő­ipart (SÁÉV, batéi tövál). La­kásokból lakásokba, festeni, mázolni, glettelni, tapétázni. Hosszú hetes kiküldetésekben ette a kenyeret, dolgozott — normára, határidőre — jéghi­deg helyiségekben, ajtó-ablak nélküli szobák mélyép, ke­reszthuzatban, fagyban, Meg­ismerte az üzemi, kötöttebb és feszesebb tempójú munkát is. A Somogy megyei Finom­mechanikai Vállalatnál, majd a Mezőgépnél. Géptesteket festett, hatalmas fémmonst­rumokat. Készterméket koz­metikázott. Aztán egy nap egy roppanás a gerincében fi^velmeztette: ez a munka nem neki való. Birkózni a má­zsás szörnyetegekkel — orvo­si szakvélemény tiltotta ettől. Azóta a kaposvári nehéz­gépgyár hőközpontjában tel­nek a napjai. Csendes hely — hiányzik a korábbi nyüzsgés, futkosás. Mégis ide láncolja csökkent értékű egészsége. S míg a kapcsolókarokra, fordí­tókerekekre ügyel, ötletek rajzanak a fejében. Régi és új emlékek nyüzsögnek várat­lan sokasággal, s valami ho­mályos kényszerítés fészkel benne. S aztán ... maga sem tudta hogyan, elkészült a kép, egy esti fürdőzésre készülő lány, érzékien, megragadóan. Követte a többi. Portrék, fe­jek. Ezt szereti legjobban. Minden arc más, s minden ar­con van valami... titok. Az arc, a szem titkát meglelni igazi, szép feladat. Birkózik vele. Czifra Győző dolgozik. Mint minden ember. S közben a formával, a színekkel hada­kozik. Változó sikerű harc ez. De nem is a képenként kü­lönböző eredmény a fontos egyelőre. Hanem az, hogy köz­ben mind többet tud meg ér­deklődésének tárgyából, a vo­nal, a szín és valóság kapcso­latáról. Cs. T. Berki Viola festőművész 60 négyzetméteres mozaikjának a tervét készíti. Könyvajánlat diákoknak Merénylet, szerelem, humoros sporttörténet A nyári szünet jó alkalom arra, hogy a kötelező. olvas­mányokon kívül megismer­kedjünk az újonnan megjelent könyvekkel is. Ha könyvtárba megyünk, általában már tud­juk, milyen témakörökből szeretnénk választani, olykor azonban csak találomra emel­getjük a polcokról a könyve­ket, tanácstalanul keresgé­lünk. Ilyenkor legtöbbször a könyvtároshoz fordulunk se­gítségért. Én is ezt tettem, amikor a megyei könyvtárban Óvári Zsuzsa könyvtárost ar­ra kértem, ajánljon néhány új kötetet az ifjú olvasók szó­rakoztatására. — A Móricz-évforduló ürü­gyén megemlíteném Kiss Ta­más Így élt Móricz Zsigmond című munkáját. A könyvhéten néhány Móricz-mű újabb ki­adásával is találkoztunk, ilyen a Boldog ember, ♦ az Erdélyi­trilógia és az öt regény. Tu­dom, a diákokban mindig né­mi viszolygást kelt a Diák­könyvtár-sorozat kötelező ol­vasmány jellege, de ha a Ni­ki és más történetek című Déry Tibor'művet olvassák, jól fognak szórakozni. Aczél György A kor, amely­ben élünk címmel megjelent könyve korunk ideológiai, tu­dományos és kulturális kér­déseit tárgyalja. Jó volna, ha minél többen vennék kézbe. Mohás Lívia, a pszichológus- pedagógus írónő két könyve szintén figyelemre méltó: a Mit tudsz önmagadról és a Találkozás önmagunkkal. Az Ifjúsági kislexikon elsősorban középiskolások számára ké­szült. Végh Antalt, úgy vélem, szeretik a fiatal olvasók. Az ötvenes évek első felének korképét ábrázolja a debre­ceni református kollégiumban nevelkedő kamaszfiúról írt könyvében. Címe: Akkor má­jusban esett a hó. Ralph E. Lapp munkája, Az. anyag s a gyermekév szellemében ösz- szeállított Művészet ’78 érté­kes képanyagával és gazdag tartalmával gyakorol vonz­erőt. Megjelenési idejétől függet­lenül mindenkor ajánlanám Turgenyev Első szerelem cí­mű kisregényét és Mark Twain Tom Sawyerét. Munkahelyi nyugdíjelőkészítés A bizottságok támogatást igényelnek A József Attila könyves­boltba sok érdekesnek ígérke­ző könyv érkezett a napokban. A zenekedvelők bizonyára örülnek Gonda János dzsesz- szel foglalkozó, tanulmány jellegű munkájának. Izom­erőnk fejlesztésére serkent Takács Ferenc humoros sport- története, Ép testben címmel.' Nem csodálkoztam, amikor Jókai sokszor kiadott, Mire megvénülünk című művét szinte percek alatt kapkodták el a pultról. Hála a televízió­nak! A Puskák és galambok író­ja, Tatay Sándor, most a Lő- dörgések korára emlékezik kalandos, mozgalmas ifjúko­rát idéző regényében. Fernan­do May A Fekete Kéz című könyve a szarajevói merény­letet és annak következmé­nyeit vizsgálja. Ezzel azonban még koránt­sem merült ki a választék. Megéri a fáradságot átbön­gészni az ismertetett könyve­ket, s természetesen az itt nem említetteket is. Biztosan talál mindenki nem egy olyan művet, amelynek elolvasása újabb élménnyel gazdagítja a vakációt. T. fi. Ha elérkezik a nyugdíjba vonulás ideje, mindenki sze­retné elkerülni a hosszadal­mas ügyintézést, a körülmé­nyes utánjárást. Somogybán évente mintegy 6000—6500 dolgozó kéri öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának meg­állapítását. 151 munkahelyi nyugdíjelőkészítő bizottság vagy nyugdíjfelelős segíti en­nek az igénynek a kielégíté­sét. E bizottságok tagjai ál­talában már a korhatár betöl­tése előtt két-három hónap­pal tudják, hogy kinél meny­nyi a szolgálati idő — tehát még a munkaviszony idején intézkednek. Ezzel a dolgozót sok huzavonától megkímélik, a továbbdolgozással kapcso­latban pedig összehangolják a munkáltató és a dolgozó ér­dekeit. A munkahelyi nyugdíjelő­készítés somogyi tapasztala­tairól érdeklődtünk Guth Jó­zseftől, az SZMT társadalom- biztosítási és szociálpolitikai osztályvezetőjénél. Megtudtuk: megyénkben a múlt év végén a bérből és fizetésből élő dol­gozóknak nyolcvan százaléká­ra terjedt ki a nyugdíjelőké­szítés, s azóta ez az arány már 97 százalékra .emelkedett. A nagyobb létszámú szb-knél nyugdíjelőkészítö albizottsá­gok, a kisebb létszámúaknái felelősök foglalkoznak ezzel a feladattal. — A munkabizottságok kö­zött a legaktívabbak a nyug­díjelőkészítők. Tavaly több mint kétezer igényt készítet­tek elő. At. ő munkájuknak is tulajdonítható, hogy amíg az elő nem készített nyugdíjak­nál 26 nap, addig az általuk előkészítetteknél mindössze 18 nap volt az ellátatlansági idő. Az, év első negyedében egy nappal ismét rövidült ez az idő, s jobb az országos át­lagnál. Munkájuk tervszerűsé­ge is javul. Általános gya­korlat, hogy évente áttekintik a munkahelyeken, kik azok a dolgozók, akik a nyugdíjkor­határhoz közelednek. Be­szélgetnek velük további ter­veikről, s azokról a lehetősé­gekről, amelyeket a munka­hely kínál. A megfelelő előkészítés eredményeként évről évre csökken azoknak a munkaügyi panaszoknak a száma, ame­lyeket nyugdíjakkal kapcsolat­ban küldenek az SZMT tár­sadalombiztosítási és szociál­politikai osztályához. A nyug­díjak intézésével elégedettek a dolgozók, viszonylag kevés üggyel kell másodfokon fog­lalkozni, s még kevesebb ke­rül a bíróság elé. — Tavaly 532 nyugdíjügy­gyei kellett másodfokon fog­lalkoznunk, de sem ezeknél, sem pedig a bírósági esetek­nél nem következett be az ellátatlansági idő növekedése, ugyanis ezek az eljárások még a munkaviszony megszűnése előtt lezajlanak. Említettük, hogy a bizottsá­gok vagy felelősök a nyugdíj - j ázást megelőzően beszélget­nek a dolgozókkal elképze­léseikről. A korhatár elérése­kor ugyanis nem mindenki hagyja abba a munkát, eset­leg mérsékli, vagy éppen más. kevesebb erőkifejtést igénylő tevékenységbe kezd. — A továbbfoglalkoztatást többnyire azok a dolgozók ké­rik, akiknek gyermeke még iskolába jár, vagy azért van szükségük teljes keresetre, mert építkezésbe fogtak, illet­ve más célból adódtak tartós, nagyobb kiadásai. A nyugdíj- előkészítő bizottságok csak el­vétve találkoznak olyan eset­tel, hogy a dolgozó az ösztön­ző nyugdíjpótlékért kérné a további foglalkoztatást. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a korhatáron túli foglalkozta­tást zömmel a szellemi dolgo­zók igényik, a fizikaiak több­sége, ha eléri a korhatárt, ak­kor is kéri a nyugdíjat. ' ha kevés a szolgálati idő. és en­nek alapján alacsonyabb az összeg. Megyénkben hét-nyolcezer nyugdíjas és járadékos dolgo­zik — az ő elhelyezkedésüket ugyancsak segítik a munkahe­lyi nyugdíjelőkészítö bizottsá­gok. Ez a támogatás abban nyilvánul meg. hogy a mun­kahely gazdasági vezetőségé­vel közösen olyan könnyebb munkát adnak nekik, amelyet könnyűszerrel elvégezhetnek. — A nyugdíjelőkészítő bi­zottságoknak javítaniuk kell a munkaügyi osztályokkal, elő­adókkal a kapcsolatot, össze­függ ez azzal a tapasztalattal, amelyet vizsgálataink, ellen­őrzéseink során szereztünk: néhány munkahely gazdasági vezetősége és szakszervezeti bizottsága nem részesíti olyan elismerésben a nyugdíjelőké­szítő albizottságot, amilyet te­vékenységével megérdemel­ne. Nem elég csupán a jó személyi összetétel, a bizottsá­gi tagok és vezetők körülte­kintő kiválasztása, támoga­tásra is szükség van megbíza­tásukhoz. H. F. Hosszú szünet után ismét fogadhatja a képzőművészeket a Képzőművészeti Alap 5. számú kecskeméti alkotóháza. A század elején épült kas­télyszerű épületet a múlt év­ben teljesen felújították: a főépületben tíz — műterem­mel ellátott — lakást alakí­tottak ki. Ma az ország leg­modernebb, legkényelmesebb alkotóháza a kecskeméti, ahol jelenleg már négy szobrász és hat festő, illetve grafikus dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom