Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

„A szorgalmatos mezeI gazda" és a hósmlnősftős Szakkönyvek a termelésért 'A megyei könyvtár me­zőgazdasági szakrészlegé­ben a polco­kon található állományokon kívül a raktá­rak valóságos kincsesbányái a szakirodalmi érdekességek­nek. A könyv­tár irégi me­zőgazdasági anyagában ta­lálható például Nagyváthy Já­nos A szorgal­matos mezei gazda című, 1791-ben ki­adott könyve, amelyben be­számol a ko­rabeli gazdál­kodásról: »A szőlők műve­léséről'", »A bor tsinálásáról«, vagy éppen arról, »Hogy kell a téli ta­karmányt elkészíteni«. A féltve őrzött kincsek mellett azonban, a szakrészleg első­sorban a ma szakemberének megfelelő korszerű szakiro­dalmat kínálja. A legfrissebb ismereteket a folyóiratok adják. Jelenleg 41 mezőgazdasági. 26 természet­tudományi és 9 egészségügyi folyóirat jár a szakrészlegbe, amelynek vezetője . Monspart Judit. — Öt éve dolgozom a könyv­tárban. Amikor két évvel ez­előtt az átszervezéskor öt szakrészleget alakítottunk, én kaptam a mezőgazdasági részleget. Kezdetben nehéz volt, mert a könyvtárosi vég­zettség nem bizonyult elegen­dőnek a zökkenőmentes mun­kához. Fokozatosan tanultam bele a dolgomba, és szerettem meg ezt a munkát. A könyvtáros akkor örül, ha dolgoztatja’.-, azaz sorban érkeznek az érdeklődők, szak­emberek. és segítségét kérik egy-egy könyv megszerzésé­hez. A kölcsönzésen túl a részletes irodalomjegyzékek gyűjtése és összeállítása is feladatot ad. — Diáktól a mezőgazdasági mérnökig, kutatóig szinte mindenki megfordul itt, de rendszeresen eljárok üzemek­be, fölkéresem az illetékese­ket és érdeklődőm, ki az, akii személyesen érinthetne a szakrészleg szolgáltatása. A könyvtárközi kölcsönzés, a fénymásolás révén minden munka, ami az országban megjelent, elérhető. Ezek ki- nyomozása azonban meghalad­ja egy szakterület művelőjé­nek az erejét, így a könyv­tároshoz fordul segítségért. — A csurgói erdészet az er­dőtüzekkel kapcsolatos té­mák gyűjtését kérte tőlem, egy szakközépiskolai tanár pedig a háztáji lúdtenyésztós irodalma felől érdeklődött, de kértek már szakirodalom­jegyzéket a kecsketenyésztés- ról is. Ennél nehezebb, izgal­masabb munka a rendszeres témafigyelés. Szakemberek ké­résére most is 7-8 témát ki­A tanév végén Talán sohasem érkezett el ilyen nehezen a várva várt vakáció: a középisko­lákban már befejeződött a tanítás, az általános iskolák­ban csak napok múlva ér vé­get. Nemcsak az egy hónap­nál tovább tortó rekkenő hő­ség az oka, hogy már nagyon nehéz a gyerekeket lekötni, lefoglalni az iskolapadban, hanem az is, hogy az idei tanév valamennyi általános iskolában a korábbinál ké­sőbb végződik. Jó néhány ál­talános iskolában ezen a hé­ten elérik a kötelező óraszá­mot, másutt néhány nap múl­va tehetnek pontot az i-re. Az idei tanévben rendsze­ressé vált az általános isko­lákban a szabad szombat. A . tananyag elosztása, a félévi eredmények zárása sok töp­rengést, gondot okozott. Hosz- szabbra nyúlott a tavaszi szü­net A tantestületekben napi beszédtéma volt az új helyzet értékelése, igaz — néhányszor és néhány helyen — nem fog­laltak állást következetesen például a szabad szombat be­vezetésére. Megkerülhetet­len feladatot rótt azonban a tantestületekre, hogy a hely­zeten úrrá legyenek: az ön­állóság fokozódott, s egyre jobban igényelték a közös ér­tékelést. Nem mindenütt a pedagógusokon múlott hogy ilyen hosszúra nyúlt az idei tanév. Sok helyen május kö­zepén már végeztek a tan­anyaggal, az ezt követő idő­ben az ismeretek elmélyíté­sén kívül »statisztikai-« mun­ka folyt, hogy meglegyen a kötelező — bűvös — óraszám minden tantárgyból. Óraszám- veszteséget okozott Somogy­bán, hogy tanítási napokon többször rendeztek a pedagó­gusok számára továbbképzést, más megyében előrelátóan nem engedélyezték a szak- igazgatási szervek ezt a meg­oldást Sok pedagógust — osz­tálycsoportot — többszörösen is érintett a tanítási napra tett továbbképzés, hogy visz- sza-visszatérően például. a csütörtöki órák maradtak el. Ez, azt hiszem, figyelmetlen­ségből adódott. Az Oktatási Minisztérium­ban értékelték az idei tan­évet Az oktatáspolitikai ha­tározat megvalósulásának a folyamata több új vonással gazdagodott A közoktatás ügye továbbra is a társadal­mi érdeklődés középpontjá­ban állt. Alapvető tény, hogy oktatásunk kielégíti azokat az igényeket amelyeket a társa­dalomépítés tornászt Javult az iskolák oktató-nevelő mun­kája, fokozódott a tervszerű­ség, a tudatosság. Nagy szerepe volt az okta­tás korszerűsítésének fokoza­tos bevezetésében a pedagó­gusok felkészítésének. A tan­testületekben több szó esett a pedagógiai gyakorlatról, mint eddig. Az iskola nevelő- szerepét azonban többen helytelenül értelmezték, ezért erősíteni kell a pedagógusok­ban azt a nézetet, hogy a nevelés komplex tevékeny­ség. Javult az oktatási intéz­mények kapcsolata a szülők­kel, a szülői munkaközössé­gekkel, az ifjúsági szerveze­tekkel. Az új tantervek bevezeté­se általában eredményes volt. A tanulók teljesítményéinek az átlaga meghaladja a köze- p>es szintet, közelít a jó ered­ményhez, gondot okoz vi­szont, hogy gyermekenként meglehetősen nagy a telje­sítmények közötti különbség. Előrelépés tapasztalható az anyanyelvi tantárgyak tanítá­sában: biztonságosabb a tar- nulók íráskészsége, javult az olvasásuk. Az írás — régi szóval élve — külalakja azon­ban nem lett szebb. Kísérle­tek folynak, hogy milyen új .módszerek bevezetésével ér­hető eL a szebb írás. Talán a legtöbb, szó az elsősök új matematikájáról esett tavaly, nemcsak a pedagógusok köré­ben, hanem otthon, a szülői házban is. Fölmérést végeztek a tananyag elsajátításának az értékeléséhez: hat feladatot kaptak a tanulók, hatvankét százalékos eredményesség­gel oldották meg ezeket. A hatodikosok fizikatan tervéröl az érdekeit pedagógusoknak jó véleményük van. A ko­rábbinál egységesebb szemlé­letet nyújt, szilárdabb alapot biztosít a világnézeti nevelés­hez is. Kritikus pontja volt az ál­talános iskolai oktatásnak a nyolc osztályt végzett tanu­lók tudásának az értékelése. Magam is többször hallottam pedagógusoktól, hogy nem szilárd a tudásuk, fogyatéko­sak az ismereteik, sokán hi­vatkoznak arra: még olvasni sem tudnak, küszködnek a számolással — a tanévben erre is kiterjedt a miniszté­rium' vizsgálata. Az eredmé­nyek a tanulók többségénél nem igazolták a panaszokat. A nevelésben sokat tehet az ifjúsági mozgalom. Han­ga Mária miniszterhelyettes jegyezte meg a tanév értéke­lésén, hogy a pedagógusok­nak akkor is együtt kell mű­ködniük a mozgalommal, ha ilyen megbízatásuk, tisztsé­gük nincs. Az iskola és az úttörőszervezet kapcsolatá­ban közös a nevelési cél. A tervszerű, tudatos együttmű­ködés állami feladat. A kö­zépiskolai KlSZszervezetek- ben a legfőbb tennivaló a tanulmányi munka, az ön­képzés, a nevelés javítása: »a tanulj jobban-« mozgalom tar­talmi megtöltése. A minisztériumban elkészí­tették az 1979—80-as tanév »menetrendjét« is: eszerint a tanévnyitók szeptember 3-án lesznek, a félévet január 31- én zárják, a téli szünet 1979. december 22-től január Q-ig tart, a tavaszi szünet április 5-től 9-ig, a következő tanév június 13-án fejeződik be. A tanórák védelmében, az ok­tatás színvonalának további emelése érdekében korlátoz­zák a tanítási szünetek elren­delését, közhasznú munkára a tanulók tizenkét napnál többet nem fordíthatnak a jövő tanévben sem. Horányi Barna i sérek figyelemmel a bet- és a külföldi szakirodalomban. Köztük példáid a cirokter­mesztést, a növényvédelem egyes feladatait, vagy a vib­rációs ártalmakról szólókat. A mezőgazdasági főiskola egyik tanárának kérésére 113 tételes irodalomjegyzéket ké­szített a sertéshús minősítésé­ről. illetve a jó minőségű sertéshús előállításának kér­déseiről. Az ilyen munkát hosszabb megbeszélés előzi meg, amikor a szakember el­magyarázza a könyvtárosnak, milyen témáról van szó, s an­nak ismeretében már köny- nyebb a keresés. Az utóbbi irodalomjegyzék például az induló sonkakonzervüzemmel kapcsolatos feladatokat érin­ti, azaz a szakirodalom szinte közvetlenül és rövid távon hasznosul a gyakorlatban. De ugyanez elmondható a vibrá­ciós ártalmakról is (erről la­punkban nemrégiben beszá­moltunk). ami a korszerű me­zőgazdasági termelés egyik káros velejárójának tekinthe­tő. s mind nagyobb figyelmet érdemel. A könyvtáros olykor más szakterületekre »■merészke­dik«. — Elnökségi tagja vagyok a megyei kertbarátszövetség­nek, emellett állandó soroza­tot vezetek a Somogyi Szö­vetkezeti Életben »Tennivalók a házikertben« címmel. de más újság hasábjain is beszá­moltam a kisüzemi kertműve­lés jelentőségéről megyénk­ben. — A kölcsönzéstől a szak­cikkekig terjed a tevékeny­sége. — Ügy gondolom, ez a szak­terület számos izgalmas isme­ret forrását rejti, és ha ezt választottam, érdemes mind­azzal foglalkozni, ami hasznos lehet a gyakorlat számára. Ezen a téren ugyanis közö­sek az egymástól távolinak látszó tevékenységek. mert mind a gyakorlatot szolgál­ják. Ugyancsak közvetlen hasz­nosítást szolgál az a téma­gyűjtemény, melyet az állati eredetű melléktermékek fel- használásával kapcsolatban ál­lítottam össze a húskombinát szakmérnökei számára. A ha­marosan üzemelő új üzem mellett ugyanis meg kell ol­dani a húsliszt előállítását a hulladékból, s ehhez nélkülöz­hetetlenek a szakirodalomban leírtak. A laikus és a szakember állandó érdeklődése igazolja: sikeres és hasznos volt a szakrészlegek kialakítása, és ez az állandó érdeklődés ad értelmet, felelősséget Motns- part Judit szakkönyvtáros munkájának. : " ' B. A. Mozik és múzeumok Ma estére Béres Ilonát, a Vígszínház Jászai-díjas szín- művésznőjét várják a nagy­atádi helyőrségi művelődési otthonba »Ars poetica« cím­mel szerkesztett rn.űsorát ad­ja elő Kovács Istvánnal, aki ugyancsak a Vígszínház tag­ja. Már megkezdődött a héten a balatoni nyár egyik nagy­szabású rendezvénysorozata, a Siófoki Nyári Táncszínház cí­mű, tematikus programmal jelentkező műsorszéria. A Dél-balatoni Kulturális Köz­pont rendezvényeiben június 20-án és 27-én a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tese, július 4-én a Magyar Állami Népi Együttes, július 9-én és 18-án a Pécsi Ba­lett, augusztus 1-én az Állami Budapest Táncegyüttes is fel­lépést vállalt. Minden bizony­nyal az idegenforgalmi sze­zon eseményei lesznek ezek az estek. A leilei ifjúsági park ma este nyílik, s holnap már a Halló, itt Balaton! című ha­gyományos könnyűzenei mű­sort rendezik. Ez 20 órakor kezdődik. Vasárnap 16 óra­kor a Foltos és Fülenagy cí­mű mesejátékkal az Állami Bábszínház társulata vendég­szerepéi; este p>edig ismét diszkóprogramra várják a fia­talokat Marcaliban július 15-ig lát­ható a Helytörténeti és Mun­kásmozgalmi Múzeumban a Somogy megyei képzőművé­szek kollektív tavaszi tárlata. Hétfő kivételével naponta 9— 17 óra között tekinthető meg. A múzeum állandó kiállítási anyagaként szerepelnek a 15. rész. Schmütz abban az időben, amelyben ágyon ülve gondol­kozott, voltaképpen lázas te­vékenységbe fogott. Megis­merkedett és pertut ivott i a gazdasági igazgatóval. — Édes Pistám — mondta neki még aznap, a konyak foevtával —, ez a tangentor például isten áldása. Attól gyógyulunk a főmérnökkel együtt; ha hiszed, ha nem. — Rendes munka — csuk­lóit egyet a gondnok —; iga­zi. precíz munka. A másik el­romlott még tavaly, selejtezni kellett, mert szerviz, az nincs. Senki sem ért hozzá. Schmütz kicsi, visszeres szíve egy nagyot dobbant. Selejt tangentor? És Elek tu­dománya? Szövege? Hogy is szól? Mindent meg lehet csi­nálni, ami nem fán terem, vagy nem anya szülte ... Izgatott lett, de amennyire tudta, fegyelmezte magát. — Kész ráfizetés nektek — bólintott. — Most valahol he­lyet foglal, igaz? — Ha elvinné valaki, még fizetnénk is érte — mondta csüggedten a gondnok —; egy bazi nagy doboz a raktárban, és semmi értelme sincs. — Édes Pistám ■— búgta Schmütz —, sose lógasd a fejed! Szerzek én valakit, aki megveszi azt a vacakot. Majd intézkedem a MÉH-nél. Telefonbeszélgetések bonyo­lódtak a betegosztály folyosó­járól. Gyanús, sanda pillantá­sokat vetettek Schmützre a betegek, és az ápolók egy­aránt. Az egeret semmi sem zavarta. Átlényegült, kihúzta magát, s néha olybbá tűnt, mint Gulliver, a törpék kö­zött. Rikoltott, ha kellett, és simogatott a hangja, ha kel­lett. Ígért fűtrfát, pénzt, ösz- szeköttetésekre hivatkozott, állandóan emlegette, hogy fent majd úgyis elintézik, ■ de ha nem muszáj, hát intézzük el egymás között... Röpkö­dött a folyosón, az aranyos elvtársam, Bicó úr; ön az én emberem; drága cimborám, és Schmütz h áromszázn egyA/en ­hét forintos telefonszámlát fizetett négy nap alatt. De az ügylet végére a tu­lajdonába került egy nagydo­boz. Két cső nyújtózkodott ki belőle, kapcsolók meg órák is voltak rajta. Háromszázharmincnégy fo­rintba került. — A MÉH-es cimbora le­mérte — mondta vidáman Eleknek. — Hetven kilónak bizonyult az ártatlan. Először három-hetvenért akarták ad­ni, de én lealkudtam három­húszra. Nem hagyom kizsi­gerelni magunkat. Elek egy pillanatra megütő- dött: »magunkat«, így mondta. Másnap még inkább meg- ütődött. Schmütz teljesen át­vette az irányítást. Elintézte, hogy ne kelljen megvárniuk a kúra befejezését, s mind­kettőjüknek kitöltötték a zá­rójelentését. Elek tohonyán, magatehe- tetlenül hagyta, történjék ve­le bármi. Történt. Schmütz hozzá költözött. — Csak átmenetileg, kis­fiam — intett hanyagul, az­tán lehalkította a hangját, s mint aki valami különös tit­kot közöl, folytatta: — Nézd, minek fizessünk szállodára, netán albérletre? Teljességgel fölösleges kiadás. — Szó sem lehet róla — mordult föl hirtelen Elek, és Médikére, Klárira, Ancikára és Pucurra gondolt egyszer­re —: odalesz a nemi éle­tem. — Nemi élet, nemi élet — emelte égnek pátosszal Schmütz a szemét. — Van né­ked fogalmad arról, óh, vilá­gosságok atyamestere, hogy mennyi nő fog idetolongani? — De... Schmütz megvetően bigy- gy esztett: — Médikét már unod, Klá­ri nem érdemel meg, mert vi­szonyt folytat egy maszek fu­varossal. Alantas népség! An­ti férjes, arról le kell mon­danod: vigyáznod kell a jó híredre, Pucur pedig ... Elek fölhorkant. — Azt nem tudod, mikor Volt utoljára székletem? Schmütz angyali nyugalom­mal válaszolt: — Két napja. Mert vettél a patikában hashajtót... — Meddig akarsz maradni? — Amíg be nem indul a brázli... És otthonos mozdulattal vé- gigvétetté magát egy reumást meghazudtoló, fürge mozdu­lattal . Elek heverőjén. (Folytatjuk) szövésfonás-tokáosmesterség eszközei, önálló rész a Feje­zetek a marcali járás törté­netéből, 1848—1849, valamint a Somogyi . internacionalisták a szovjet hatalomért és a Bolsevikok a Magyar Tanács- köztársaságért tematikájú ki­állítás. Képünkkel a balatonszár- szói József Attila Emlékmú­zeumra hívjuk fel a figyel­met; e gazdag gyűjtemény — fényképek, dokumentumok, könyvek stb. — József Attila képünket teszik teljesebbé. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ fiatal utazók klubja ma vidám foglalkozással bú­csúztatja az »évadot«. A filmszínházak műsorát áttekintve a Vörös Csillag programjában színes, szinkro­nizált NSZK—francia filmre találtunk. A címe: És az eső elmos minden nyomot .., Érdekessége, hogy Puskin el­beszélésének alapján készült Alfred Vohler rendezésében. Alain francia diák és Chris­tine német lány kapcsolatá­ról szól a mű, s itt is megje­lenik a harmadik. Martin személyében. .. A Szabad Ifjúság Film­színház magyar alkotást ajánl a 16 órai előadáson Ki­hajolni veszélyes címmel. A Ragadozó madarak című amerikai film szerepel a két esti vetítésen. Nem természet- film ez, mint a címe sejtetni engedi, hanem izgalmas légi viaskodás története, melyben ember és gép játssza a fő­szerepet. A Latinca Mozi a Medence című kétrészes bol­gár filmalkotást ígéri. Bin- ka Zseljazkova filmjének hős­nője Bella, a frissen érettsé­gizett lány. 1977-ben a moszk­vai filmfesztivál második dí­ját érdemelte ki a színes, mai történet, melyet a neves for­gatókönyvíró, Hriszto Ganev írt A Rákóczi mozi ajánlata vasárnapra: A farkas nyo­mában. A balatoni mozik közül a balatonföldvári szép, fedett létesítményben A gejzírvölgy titka című színes, szinkroni­zált szovjet kalandfilm koc­kái peregnék majd, míg a boglárlellei fedett kertmozi­ban. a Meztelen bosszú című amerikai westemfilmet játsz- szák szombat—vasárnap. A habán kerámiák kedve­lőit várja a Somogyi Kép­tár, szép program lehet a kaposvári Rippl-Rónai Em­lékmúzeum megtekintése is. A könyv barátok figyelmét szeretnénk felhívni egy je­lentős antológiára, melyet a Szépirodalmi és a Helikon Kiadó jelentetett meg. Írók két háború között — ez a cí­me az Illés Endre által vá­logatott kötetnék. Harminc­hat novella reprezentálja a korszakot. Valamennyi író személyes ismerőse, barátja volt a szerkesztőnek, aki a művek elé úgynevezett »ár­nyékrajzokat« írt, azaz fel­villantja ezekben az írók portréját. Ugyancsak a közel­múltban jelent meg Gyurkó László új regénye, a Faustus doktor boldogságos pokoljá­rása, melyben a szerelem és a család csak kerete és pi­hentető állomásai egy nehéz életnek, de a döntő szerep a történelemé. Somogyi Néplap _5J HÉTVÉGI TÁJOLÓ Kampís Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom