Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESOLJETEKI Ara: 1,20 Ft Felkészülés az arafásra • • összeült az országgyűlés nyári ülésszaka Az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról és az állami pénzügyekről tanácskoznak Tegnap délelőtt a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczcl György, Biszku Béla, Lock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést; Péter János, az országgyűlés áléin óké nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Belak Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nyugalmazott egyetemi tanár munkásságáról. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyzőik önyvben örökítette meg, s az ülés részvevői néma felállással adóztak emlékének. A továbbiakban Péter János bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi■ Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend : 1. A Magyar Népköztársaság 1973. évi kőitségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. 2. Az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat 3. Interpellációk, Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos expozéja Az 19*78-0*1 gazdasági esztendő az ötödik ötéves tervidőszaknak harmadik, mondhatjuk úgy is: kulcsévé volt. Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazdaságpolitikai céloknak a változó körülményekhez igazodó megvalósítását szolgálta, — állapította meg expozéjának bevezetőjében a miniszter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazdasági eredményei mennyire segítették kielégíteni a fejlődés, az egyensúly és a hatékonyság együttes követelményeit. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üteme 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jövedelem csak 4 százalékkal nőtt. Ez a mérséklődés azonban nem járt együtt a hatékonyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változásával. A behozatali többlet. a teryezett csökkenés helyett megnövekedett. A felhalmozás nagyobb, mint ahogy terveztük. 1978-ban összesen 197 milliárd forintot, 15 mil- liárddal többet költöttünk beruházásra, mint amennyivel az éves tervben számoltunk. Ez meghaladja mai gazdasági lehetőségeinket. Aránytalanul megnőttek a készletek is, a vállalatok és a szövetkezetek ugyanis nagyobb termelésre készültek fel. mint amilyent utólag az értékesítés lehetőségei — elsősorban az exportpiacok — igazoltak. A lakosság életkörülményei mérsékelten, de folyamatosan javultak. A tervidőszak három éve során a lakosság fogyasztása mintegy 10 százalékkal, ebből 1978-ban 3 százalékkal lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növekedése 1978-ban erőteljesebb volt mind az. előzőcvinél, mind az előirányzottnál. A keresetek .növekedésének legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végrehajtott béremelésekből származott, ami — több, mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt, nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intézkedéseket is hoztunk: a műszakpótlék fölemelését 1978-ban terjesztettük ki az építőiparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a szállításra, hírközlésre. Év köziben emeltük bizonyos egészségügyi munkakörökben a béreket: az orvosokét, az egészségügyi dolgozókét, továbbá a területi bíróságok és ügyészségek dolgozóinak a bérét. A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, igy a munkások és az alkalmazottak reálbére a múlt évben 3.1 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, de ez az utóbbi a tervezettnél valamivel kisebb. Faluvégi Lajos emlékeztette a képviselőket, hogy gazdaságunk — a külkereskedelmi cserearányoknak hirtelen és nagy fokú romlása miatt — már az ötödik ötéves terv kezdetén sem volt egyensúlyban. Ezért ügy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhasználása — a fogyasztás és a felhalmozás együtt — lassúbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jövedelem. 1978-ban azonban erpiek épp az ellenkezője következett be. A beruházás és különösen a készletfelhalmozás jóval meghaladta az előirányzottat. s emiatt — bár a fogyasztás a tervezett keretek között maradt — a belföldi felhasználás egészében sokkal gyorsabban nagyobbodott, mint a nemzeti jövedelem. Mivel a hazai felhasználás egy részét a hazai termelés nem fedezte, azt behozatalból kellett pótolnunk. Egyensúlyi helyzetünk javulásaihoz gyorsan növekvő kivitelre volna szükség, mégpedig úgy, hogy közben a behozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt átmenetileg a behozatal terjedelmének is csökkennie kellene. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első három évében kisebb volt a kivitelünk, mint a behozatalunk. Az export növelését a tőkés gazdaság dekonjunktúrája és az ebből eredő eladási nehézségek; sőt bizonyos esetedben az ellenünk érvényesített hátrányos megkülönböztetésen is gátolták, de nem ritkán a magyar áruk versenyképessege is hiányzott. Abban tehát, hogy a tőkés és fejlődő országokból szármázó behozatali többlet meghaladta a tervezettet, végső soron mind az export elmaradásának, mind az import túllépésének szerepe van. A külkereskedelmi mérleg hiánya Így jóval felülmúlta az 1978-ra tervezettet. A hitelek és a visszafizetéssel járó kötelezettségek mértékének a megfelelő szinten tartása szükséglessé teszi, hogy gazdaságpolitikánkban az egyensúlyra való törekvést elsőrendű feladatként kezeljük, gazdasági erőnkkel és export- képességünkkel összhangban levő hitelpolitikát folytassunk. Az állami költségvetés pénz- forgalma — együtt azzal, hogy a gazdasági növekedés üteme mérséklődött, — az egy évvel ezelőttinél lassabban nőtt: 382,9 milliárd forint Ü6szes bevétele 6 százalékkal, 386,4 milliárd forint összes kiadása 5,9 százalékkal haladta meg az: 1977. évit! A költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetésit kiegészítő hitelműveletre ezúttal is szükség volt. Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezete az egy évvel azelőttihez viszonyítva valamelyest módosult. A vállalatok és a szövetkezeitek összes költségvetési befizetése 1978-ban 304 milliárd forint volt, az egy évvel azelőtti 12 milliárddal haladta meg. A nekik különböző jogcímeken adott támogatás az előző évinél 5 milliárd forinttal volt több. A vállalatok és az ipari szövetkezetek költségvetési befizetéseik után az 1978. évi nyereségükből csaknem 9 millir árd részesedési, 7 milliárd jóléti és művelődési és 39 milliárd fejlesztési alapot képeztek, továbbá 19 milliárdot helyeztek tartalék alapba. A részesedési és a fejlesztési alap kisebb, mint az előző évi volt, a jóléti és a tartalékalap ellenben sokkal nagyobb annál. A mezőgazdasági szövetkezetek 1,6 milliárd forint részesedést — a múlt évinél kevesebbet — fizettek ki év végén, s több mint 6 milliárd forint fejlesztési alapot hoztak létre. Tartalékolásuk meghaladta a 2 milliárd forintot ! A vállalati költséggazdálkodás nem javul. Termelővállalataink 100 forint értékű társadalmi terméket 1977-ben 85 forint 60 fillér. 1978-ban már 85 forint 90 fillér ráfordítással hoztak létre. A vállalatok igatogatási költségeiben évek óta növekedést tapasztalunk. Tizenkét iparvállalat és 150 mezőgazdasáigi szövetkezet zárta az évet veszteséggel. Ezek hiányát túlnyomórészt hiteleszközökből rendezI tűk. I (Folytatás a 2. oldalon) Az utolsó simításokat végzik az SZK—5-ös kombájnokon a vízvári termelőszövetkezet dolgozói. 668 hektár őszi kalászost kell learatniuk, ebből 49 hektárnyi árpát, melynek betakarítását nemsokára megkezdik. CsúcstaSéíkozé Becsben Carter amerikai elnök tegnap esti érkezésével indult meg a gyakorlatban is a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gépezete a osztrák fővárosban. Lconyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta2 nácsa elnökségének elnöke dél körül érkezik meg Becsbe, s a két államfő első alkalommal késő délután, Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél találkozik először. Békenagygyűlés A béke és barátsági hónap eseménysorozatának záróakkordjaként békenagygyűlést rendeztek csütörtökön a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemében. A gyűlésen Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke értékelte belpolitikai életünk kiemelkedő renI dezvény sorozatát. A béke és barátsági hónap valóságos népi konzultáció volt — mondotta. A gyűlésen részt vett és felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, aki az Országos Béketanáes meghívására tartózkodik hazánkban. Benke Valéria Zala megyében reste a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat helyi gyárát. A Politikai Bizottság tagja délután a városi pártbizottság épületében aktívaüLésen találkozott Nagykanizsa város és a járás párt- állami és tömegszervezeti vezetőivek (MTI) Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője csütörtökön Zala megyébe látogatott. A vendéget Nagykanizsán tájékoztatták a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életéről, továbbá Nagykanizsa várospolitikai helyzetéről. Ezután íeikeMunkatársunk jelenti a Parlamentből A 1*1 ' f *** **• r r . A kisközségek jövőjéért A pénzügyminiszter, a felszólalók sokat beszéltek az aszályról, az országgyűlés reggelén azonban nagy zápor áztatta a főváros utcáit. Szenvedélyes felszólalások jellemezték az első napot. Horváth László képviselőnket kérdeztem: — Mikor szólalt fel utoljára? ' — Négy évvel ezelőtt a kormányprogram fölötti vitában. A képviselőcsoport, a megye vezetői sok segítséget adlak Horváth Lászlónak, a nagybajomi Lenin Tsz elnökének, hogy jól felkészülhessen az 1078. évi költségvetés végrehajtásáról szoló jelentés vitájára. ■— Arról szeretnék beszélni: miként járult hozzá Somogy a fő feladatok megoldásához, hogyan használja ki az adottságokat. Mindenképpen érdemes szóvá tenni, hogy a mezőgazdaság jövője cs a kisközségek fejlődése elválaszthatatlan egymástól. A lakosság 47,5 százaléka községekben él, megyénkben ■ ez az arany még magasabb. Éppen ezért létkérdés az alapellátás fejlesztése. A jelenleginél jobban nieg kell szervezni a közlekedést. Még mindig nagy tartalék van a vállalatok, szövetkezetek kezében: autóbuszaik bevonása a lakosság munkába és hazaszállításába nélkülözhetetlen. Kaposvár lakossága 46 ezer volt a fel- szabadulás után, most 75 er er. TCz is feszítő gondokat idéz elő a vízellátásában, a gyermekek elhelyezésében. Sokat segítene, ha olyanokká válnának a körülmények falun, hogy az emberek szívesen maradjanak ott. Ez a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelése miatt is fontos. A bejáró dolgozók is termelnek zöldséget, gyümölcsöt, tartanak jószágot; ezt sem lehet még nélkülözni. Szigeti István az ipari bizottság és a képviselőcsoport ülésein szenvedéllyel foglalt állási. — Igen, én is támogattam, hogy foglalkozzunk a községek helyzetével. Ez nemcsak az ott élők, hanem a népgazdaság szempontjából is fontos. A város környéki községek egészséges fejlődése a várost sok gondtól mentesíti, sőt úgy is mondhatjuk, hogy nagy terheket vesz le róla. Az emberek egy része szívesebben él falun, mint városban. Ha nagyobb gondot fordítunk e településekre, akkor nem lohad le bennük ez a kötődés. Az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalásán a pénzügyminiszter expozéja után dr. Técsi János, a terv- es költségvetési bizottság nevében a képviselők országgyűlési bizottságokban végzett munkáját is elemezte. A somogyi képviselőcsoport ülésén megvitatott téma, a községek arányos fejlesztése a bizottságok révén tegnap az országgyűlés ele került, Lajos GéM XXXV. évfolyam 138. szám 1979. június 15., péntek
