Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-15 / 111. szám
Befejeződött az ökölvívó-EB Magyarország három érmet nyert A XXIII. ökölvívó-EB-n a következők nyertek bajnoki aranyérmet. Papírsúly: Sámli Szabirov (Szovjetunió), ... 3. Rózsa András (Magyarország). Lég súly: Henryk Sredmicki (Lengyelország). Harmatsúly: Nyikolaj Hrap- cov (Szovjetunió). Pehelysúly: Viktor Ribakov (Szovjetunió). Könnyűsúly: Viktor Demja- nyenko (Szovjetunió). Kisváltósúly: Szergej Ko- nokbaev (Szovjetunió). Váltósúly: Ernst Müller (NSZK). Nagyváltósúly: Miodrag Perunovics (Jugoszlávia). Középsúly: Tairmo Uusivirta (Finnország), '.1.3. Pém László (Magyarország). Félnehézsúly: Albert Nikoljan (Szovjetunió). Nehézsúly: Jevgenyij Gorstkov (Szovjetunió). Szupernehézsúly: Peter Hus- siúg (NSZK), 2. Somodi Ferenc (Magyarország). Az EB éremtáblázata arany ezüst bronz 1. Szovjetunió 7 1 2 2. NSZK 2 1 , 2 3. Jugoszlávia 1 2 — 4. Lengyelország 1 — 2 5. Finnország 1 — 1 C. NDK — 2 5 Románia — 2 5 8. Bulgária — 2 1 9. Magyarország — 1 2 10. Olaszország — 1 1 11. Írország — — 1 Svédország —— 1 Csehszlovákia — — 1 Labdarúgó KEK A Fortuna meglepetésre készül Május 16-án, szerdán a svájci Baselben a Barcelona—Fortuna Düsseldorf mérkőzésen eldől az 1978/79. évi KEK sorsa. A nemzetiközi szakberkekben a »katalán Góliát** és a »rajnai Dávid** összecsapásának jelzik a szerda esti mérkőzést, amelyre a spanyol csapatot 25 ezer szurkoló kiséri el. A Fortuna házatáján csend és nyugalom van, kedden utaznak Baselbe, szeretnék megnehezíteni a Barcelona sorsát, sőt, titokban meglepetésre készülnek. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Igen jó iramú mérkőzésen magas színvonalú játékot hozott a két csapat találkozója. 70 percet a hazaiak támadtak, de az egy gólon kívül a csatárok erejéből csak két kapufára futotta. A Balaton- partiak közelebb álltak a győzelemhez. Góllövök: Riba, illetve Gedai. Jók: - Nagy, Pusztai, Vass, Soós, illetve Horváth L., Szanyi, Kopcsa, Dómján. Hajas Gyula VBKM Vasas—Latinca SE 2:0 (2:0) Marcali, 300 néző. V.: Laczkovics. VBKM Vasas: Kntasl — Kurdi. Máü, Pető. Szabó, Horváth, Bó- dis (Orsós), Fábián, Szalai, Hi- degh. Lesz Edző: Fülöp János. Latinca SE: Farkas — Bodó, Kövér, Fitt, Péntek, Skáfár. Gu- ricza (Kozma), Bosnyák. Bogma (Szarka), Borsfái, Fódi. Edző: Borsfái Géza. A jól játszó Vasas már az első félidőben eldöntötte a Küzdelmes találkozó sorsát, s megérdemelt győzelmet ara- . tott. Kiállítva: Péntek, a 78. " percben. Góllövők: Bódis, Hi- degh. Jók: Az egész kaposvári csapat, illetve a hazaiaktól senki. Rákóczi II. ifi—Vasas ifi 2:1 Giber Károly Tab—Karód 1:0 (1:0) Tab, 500 néző. V.: Korvics- ka. Tab: Kiss — Ulreich, Vendl. Mireider, Molnár, Soilák (Huszár), Kovács Gy., Németh, Berki L., Vinkler (Kovács I.), Berki I. Edző: Puha József. Karád: Keresztes — Szalai, Kovacsik, Ellenberger (Tanító), Komáromi 11., Komáromi I., Szabó, Lázár, Buzsáki (Baranyai), Lepenye, Pusztai. Edző: Tschepen György. A két ellentétes félidőben mindkét oldalon több helyzet kimaradt a közepes színvonalú találkozón. Góllövő: Berki I. Jók: Kiss. Ulreich, Mirei- det\ illetve Kovacsik, Lázár, Pusztai. Tab ifi—Karád ifi 7:0 Farkas István Lengyeltóti—Boglárlellei Mcdosz 1:1 (1:0) Lengyeltóti, 350 néző. V.: Kárász. Lengyeltóti: Sánta — Hosszú. Holiósi, Kesztyűs, Präger, Polgárdi (Gazdag), Túli, Mezriczki. Vacsi 1., Gyurka, Vacsi II. Edző: Haszon Lajos. Boglárlelle: Dravecz- ki — Tilk, Paszér, Kadlicskó, Dé- kány, Osváth, Pintér I., Szilágy! (Pető), Pintér L., Koszics (Milo- sákovics), Muszti. Edző: Bornemissza József. A küzdelmes, alacsony színvonalú mérkőzésen a hazaiak gólhelyzeteiket nem tudták kihasználni. A lelkesen küzdő vendégek a 83. percben ll-esből egyenlítettek. Gól- lövők: Mezriczki, illetve Osváth (ll-esből). Jók: Hollósa a mezőny legjobbja, Vacsi I., illetve Paszér, Osváth. Lengyeltóti ifi—Boglár- leilei Medosz ifi 2:1 Horváth László A forduló válogatottja: Kutasi (VBKM Vasas) — Kurdi (VBKM Vasas), Horváth L. (Kiss J. SE), Holiósi (Lengyeltóti), Vass (Boglárlellei Spartacus), Szabó (Siófok), Soós (Boglárlellei Spartacus), Kopcsa (Kiss J. SE), Bakó (Siófok), Ilics (Nagyatád), C. Kovács (Csurgó). A bajnokság állása: 1. Táncsics 29 22 5 2 91—25 49 2. Kiss J. SE 29 20 3 6 73—24 43 3. B. lellei Sp. 29 17 7 5 85—42 41 4. Siófok 29 lb 6 7 62—31 38 5. Latinca SE 29 16 6 7 54—31 38 6. VBKM V. 29 16 5 8 56—31 37 7. Nagyatád 29 14 7 8 60—37 35 8. Barcs 29 13 9 7 40—22 35 9. Marcali* ::v 12 5 ÍZ 52—56 27 10. Mernye 29 8 7 14 42—55 23 11. Kadarkút 29 10 2 17 47—66 22 12. Csurgó n 7 7 15 35—54 21 13. Karád B 8 5 16 35—56 21 14. B. leilei ML 29 8 4 17 34—75 20 15. Lábod 29 8 3 18 31—72 19 16. Tab 29 7 4 18 32—67 18 17. B. földvár 29 6 6 17 37—93 18 18. Lengyeltóti 29 6 3 20 40—69 15 * = Két büntető pont levonva. CSUPOR TIBOR Ráksciláta zsíros kenyérrel Nem az ilyen ételek elkészítése maradt az utókorra elsősorban, bár a receptek egy részét — például a híres Apiciusét — megőrizte néhány kéziratos szakácskönyv, hanem a nagy gonddal ápoltnemesített növényféjék, a fejlett állattenyésztési módszerek — Róma erős kisparaszti rétegei által teremtett civilizáció. A középkorban a hűbéri világ kis régiói, elszigetelt udvartartásai a kevesek zsíros bőségét és sokak nélkülözését teremtették meg. A gazdasági egységek (uradalmak) egymással fölöttébb laza kapcsolatban álltak, piaci törvények még nem gyúrták eggyé a tájakat, nem fűzték a szálakat szarosra. A kastélyokban, udvarházakban valóságos hegyeket hordtak össze , hűbéri szolgáltatások fejében húsból és terményből. Mindez a várúrnak, a kíséretének és a szolgáló népeknek a soknál is több volt Alkalmat kellett találni az éléstárak készleteinek fölélésére. S alkalom mindig volt: így lett az egymástól elzárt világokban ai élet csúcspontja a lakoma, a nagy zabálás. Oligarchák és középnemesek életében igen fontos volt a hatalmasan terített asztal. Régi krónikák, évkönyvek, udvari levelek ijesztően hosz- szú felsorolásokban tudósítanak a hercegi (vagy grófi) pár lakodalmán (keresztelőn, névnapon) balul járt négylábúak, szárnyasok és vízi jószágok irdatlan tömegéről. A régi udvarházak konyháinak nyersanyagbősége mai szemmel nézve elképesztő, de a túlzott húsfogyasztás ellenére sem ettek valami változatosan. Sütötték-főztek borjúkat, ökröt, sertést, szarvast, őzet, nyulat, szárnyasokat, ettek angolnát, vizát, csukát, fogast, pisztrángot, lazacot — a legeslegfinomab- bakat. De nem tudták igazán elkészíteni? Nem is az íz volt a fontos. A lényeg a tömegen, a rengeteg pazarláson volt. Fölhasználták ugyan a tormát, a hagymát, gyömbért, kaprot, sáfrányt, retket, de főként a húsok ízesítésére. A zöldség- és főzelékféléknek, a gyümölcsnek a szerepe azonban szinte jelentéktelenné zsugorodott. Az ízek a méregdrága borstól, koriandertől, szegfűszegtől, fahéjtól váltak igazán »zen- gőkké**. A nagy földrajzi felfedezések után igen kedvezően bővült a fogyasztható élelmiszerek köre. A paprika, paradicsom, a tök után a XIX. század kezdetére a Rajnától a Volgáig porgáljogot nyert a burgonya. Néhány zordabb, erősen csapadékos, hagyományosan rossz termőtalajú, tehát gyakori éhezéssel sújtott országban (Norvégia, Írország, Lengyelország, az északnéjnet területek) a nepe jelmezesnek a legfontosabb cikke lett. Á gabonatermelésre kedvezőtlen időjárás a burgonyagumók gyarapodását nem befolyásolta; jól kiegészítette tehát a táplálkozásban a rossz búzatermést. A burgonya nemcsak az éhezés ellen hatásosan alkalmazható növény, hanem élet- tanilag is kedvező: javítja az étrendet. A fehérjében gazdag gumók megújították a konyhatechnikát és sok kisgyerek egészséges fejlődését segítették. Szerepe fontos volt az állattenyésztés fellendülésében is. Ugyanezt mondhatjuk el a kukoricáról. Déi- és Dél- kelet-Európában az emberi étrend egyik fontos része lett. A balkáni és mediterrán konyhák ma is egyik népszerű fogása a polenta és a puliszka. Még nagyobb szerepe volt az álattenvésztés fejlődésében. Vetésterületének kiterjesztése szinte forradalmasította az európai állattartást. A nagy mocsárlecsalpolások, vízszabályozási munkák is ebben az időben kezdődtek. Egyúttal kiterjesztették a termőterületet. S ez — mint láttuk — a népesség bizonyos számánál jótékony és szükséges dolog. Megjelentek a nagyobb testű, szaporább, jobban tejelő juh- és szarvasmarhafajták, a terméserermé- nyeket ugrásszerűen növelte a vetésforgó és már mezőgazdasági gépekkel is kísérleteztek. Kinyílt és egyre jobban tágult az olló; tarisznyát, vándorbotot vett, hajóra szállt a vállalkozó kedvűek, a nyomorultak, az éhínséggel küzdők serege, indult szerencsét próbálni az óceán másik oldalára. És benépesítette az amerikai kontinenst, Ausztráliát, Afrika déli csücskét Európa Az űrrepülés emberi tényezői A súlytalanság élettani hatásai Vizsgálat kerékpár-ergométcrrel és billenő asztallal. Jurij Alexejevlcs Gagarin 1961. április I2-én végrehajtott 108 perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti titkai feltárásának a lehetőségét. Az azóta eltelt majdnem két évtized során csaknem 100 emberi űrrepülésre került sor, és a kozmikus térségben eltöltött idő már meghaladja az 5 évet. A majdnem két évtized tapasztalatai, orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űrrepülés során az ember számos olyan tényezővel találkozik, amely élettani funkcióit kedvezőtlenül befolyásolja. A tényezők bármelyike képes a szervezet élettani funkcióiban különböző nagyságú elváltozásokat előidézni, mégis közülük alapvetőnek a súlytalanságot kell tartanunk. Súlytalanságon a földi nehézségi erő megszűnését értjük. A nehézségi erő megszűnésé a központi idegrendszer és az érzékszervek, a vérkeringési valamint a csont- izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozásokat. Már az űrrepülés előkészítő időszakában, a Keppler-féle parabolapályán végzett repülések során elért rövid ideig 1.10—40 mp-ig) tartó súlytafölösleges emberanyaga, új csatornán vezetve le a népes- ségrobbainás nyomását. A XIX. század első felében Európa nyugati országaiból kerekedtek föl a kivándorlók, az 1860-as évektől inkább már Európa közép-keleti feléből indultak útnak. Az ipari forradalom fölnyitja a zsilipeket a csordulásig duzzadt tó vize előtt. S míg az ókor—középkorban a technika és a kultúra fejlődése ellenére sem jutott több ruha. élelem, nagyobb lakás az átlagembereknek — a fejlődés eredményeit elvitte a népszaporulat —, az ipari forradalom idején olyan látszólag jelentéktelen dolgok is óriási változásokat hoztak a népesedés-halandóság arányában, mint az olcsó, jó minőségű szappanok és a vízvezeték, a városi csatornázás terjedése. Sikerült megfékezni. hogy a fertőző betegségek felüssék fejüket. ezreket döntve ágyba, koporsóba. Egymás után futnak be az európai kikötőkbe a tengerjáró hajók, s ringatózó törzsükből áramlik a sokféle fűszer és gyarmatáru. A XVIII. századra tehető, hogy Európában tartósan megjelenik és általános élvezeti cikk lesz a cukor, a kávé, a kakaó, a dohány, a tea, és likőröket kezdenek készíteni. A cukornádat legalább 2500 éve ismeri az ember és csapolja nedvét, de a cukoripar születése alig több mint 400 éve kezdődött. Addig a cukor csak luxuscikknek számított. A legtöbb asztalon súlyos ezüstből készült cukortartó díszelgett, s a nyílása meglehetősen szűk volt. (Folytatjuk) lansági gyakorlatok során a vizsgált személyek (köztük orvosok is) beszámoltak a mozgások kivitelezésében észlelt zavarokról. Később ezeket a megfigyeléseket az űrrepülések során az űrhajósok megerősítették. Ennek oka. hogy az ember a földi élete során megszokott erőkifejtéssel akarja tervezett mozgási feladatait végrehajtani, és így azok az ellenerő (a földi nehézségi erő mérték- egysége = 1 g) hiányában túlméretezettekké válnak. A mozgás-koordináció eme zavarai különösen a finomabb mozdulatok kivitelezésénél érzékelhetők, és okoznak nehézséget az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a központi idegrendszer jól szervezett együttműködésének felbomlása következményekén 1 jelentkeznek súlytalanságban a tengeri betegség tüneteit utánzó egyensúlyszervi-vege- tatív jelenségek. Ezt először Tyitovnál észlelték, azóta számos űrhajós beszámolt a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab második legénysége tagjainál — Bean, Lusma és Herriott — leírt egyensúlyi zavarok az első néhány napon szédülés, hányinger formájában jelentkeztek. Lusmanál három súlyos hányási roham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontotta munkavégző képességüket A súlytalanság hatására megszűnik a vér hidrosztatikus nyomása, mely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső testfélben a vérmennyiség megnő, az alsó testfélben pedig csökken. A felső testiéiben megnövekedett vérmennyiség a szabályozó mechanizmusok számára olyan ingert jelent mintha a szervezet folyadékkal »túltelítődött** volna. E -túltelítödés** kiegyenlítésére automatikusan fokozott vizeletelválasztás indul meg, amely következményesen folyadék- és ásványianyag-vesz- téshez vezet. Később ez a fokozott vizeletelválasztás megszűnik., és a szervezet só-víz háztartása egy új, alacsonyabb szinten stabilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakcióképességének, a szív munkavégző-képességének csökkenését okozzák, és testsúlyvesztéssel járnak. A harmadik szervrendszer, melyet érzékenyen érint a súlytalanság. a csont-izomrendszer. A nehézségi erő megszűnése jelentősen csökkenti az izomtevékenységet. Ezért különösen az első. viszonylag hosszabb űrrepülések (8—10 napos) során az anti- gravitációs izom tömegének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 napos űrrepülések után pedig a fokozott kalciumvesztés miatt jelentős esontfelritkulásokat mutattak ki. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jellegűek, az űrrepülés befejezése után viszonylag rövid idő alatt normalizálódnak, és maradandó károsodást egyetlen űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azonban az űrhajósjelöltek kiválogatásánál fokozottan figyelembe kellett venni. Dr. Hideg János orvos ezredes (Folytatjuk) 1980 végéig 85 százalékos óvodai arány Várhatóan túlteljesíti ötödik ötéves tervét az oktatási ágazat, a tervezettnél nagyobb arányban nö az óvoda- és iskolahálózat, — tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban az MTI munkatársait Az ágazat 24 milliárd forinttal gazdálkodott: jelentős részét a? óvodai és az általános iskolai ellátás javítására fordíthatták. 1975 végén az óvodás korúak 76 százalékát vehették fel az intézményekbe, s az ötödik ötéves terv — tekintettel a gyerekek számának növekedésére — a szinten tartást jelölte meg fő feladatul. Ehhez több mint 70 ezer új óvodai helyet kellett létesíteni, a mai ismeretek birtokában azonban ez a szám 1980 végére várhatóan meghaladja a százezret. Mindez mégsem jelent ilyen arányú tényleges növekedést. A tanácsok ugyanis eredetileg az elavult óvodákban mintegy hatezer hely megszüntetésével számoltak, ezzel szemben valószínűleg 18 ezret kell megszüntetni. Az állami és a társadalmi erőfeszítések mégis jól érzékelhető fejlődést hoznak: az óvodai ellátás a tervidőszak végére várhatóan 85 százalékos lesz. Igaz, a zsúfoltság is nő, 1975-ben száz helyet országos átlagban 111 kisgyerek foglalt el, jövőre pedig 120 jut ennyire. A hatodik ötéves tervben az Oktatási Minisztérium tovább kíván közeledni a teljes körű óvodai ellátáshoz. minden igényt azonban még 1985-ben sem elégíthetnek ki. A tervezettnél várhatóan 1400-zal több. összesen mintegy 6000 új általános iskolai tanterem lesz a jelek szerint az ötödik ötéves terv általános iskolai fejlesztési mérlege. A másik serpenyő: eredetileg 1400 tanterem megszüntető-, sével számoltak, de körülbelül 2600-at kell becsukni. Mindezzel együtt az 1975-ös 31 százalékos napközis ellátást a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, várhatóan 39 százalékra sikerül majd emelni. Ez azt jelenti, hogy 1975-höz viszonyítva 120 ezerrel lesz több napközis 1980- ban.
