Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

AZ IFJÚSÁG ÉLETE Esélyek és pontszámok Elismerés a Helikonon A muzsika szere fete Az idei tanévben csaknem 50 ezer diák érettségizik, s ezekben a hetekben kell el­dönteniük, hogy milyen élet­pályát választanak. Várhatóan — a korábbi évekhez hason­lóan — ebben az évben a végzettek több min fele a fel­sőoktatási intézményekben szeretne tovább tanulni. A tavalyi adatok szerint — a korábban föl nem vetttekkel együtt — összesen 35 697 diák próbálkozott, és közülük 16 ezren kezdhették meg tanul­mányaikat az egyetemek, fő­iskolák nappali tagozatain Közöttük olyanok is, akik elő- felvételisek voltak. Az idén hasonló lesz a jelentkezési arány, és a felvételi esélyek nem sokat változtak. Szinte minden felsőoktatási intéz­ménybe több lesz a jelentke­ző — általában két és fél­szeres a túljelentkezés —, l mint ahányat föl lehet venni, | s így felvételiken a szerzett és hozott pontszámok mellett is­mét nagy szerepe lesz a pá­lyára való alkalmasságnak és a tehetségnek. A korábbi évek adatait ele­mezve egyre nő az érdeklő­dés a tudományegyetemek iránt, itt a legnagyobb a túl­jelentkezés. Különösen a böl­csésztudományi karon nagy a tolongás. Tavaly például fö­löttébb sokan jelentkeztek pszichológia, szociológia szak­ra, illetve a jogtudományi egyetemekre Bár tavaly a korábbi évek­hez képest valamivel keve­sebben jelentkeztek az orvosi egyetemekre, továbbra is csak azok pályáznak sikerrel, akik a felvételi vizsgákon is kiválóan szerepelnek. Az egyes karokra a bejutás esé­lyei azonban nem egyfor­mák. A SOTE általános or­vosi karára például három és félszeres volt a túljelentke­zés, ugyanakkor a gyógysze- i rész és fogorvos karra jelent­kezők száma lényegesen ke­vesebb volt. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen évek óta háromszoros a túl­Az 503-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet citerazene- kara különdíjat kapott a keszthelyi helikoni ünnepsége­ken. A sikerek kovácsával, az intézet matematika—fizika szakos tanárnőjével. László Attilánéval, beszélgettünk. — Ezeknek a gyerekeknek a nagy többsége annak elle­nére, hogy a városban tanul, dolgozik, ma is benne él a hagyományokkal teli falusi világban, nem szakadt még el a szülőfalujától. A sikere­ket három tényező befolyá­solja: a tehetség, az iskolave­zetéstől kapott támogatás, és a szereplési lehetőségek. A zene öröme a legfőbb motor. — Mivel arattak sikert Keszthelyen?- — A Helikonon magyar népdalcsokrot játszottunk, somogyi népdalokat, pásztor- dalokat. — Hogyan került kapcso­latba a citerával a matema­tika—fizika szakos tanár? Pályaválasztás (Izsák Jenő karikatúrája) jelentkezés, és a bekerülés- . hez szükséges pontszámhatár 14—16 között mozog. Az ELTE-n a túljelentke­zés az állam- és jogtudomá- i i nyi karon négyszeres, a böl­csész karon ötszörös, a termé­szettudományi karokon. így a rés. Szegeden és Debrecenben ugyancsak hasonlóak a (je­lentkezési arányok. Kisebb a tolongás a termé- szetudományi karokon. Így a budapesti Műszaki Egyetemen is, ahova másfél-kétszeres túljelentkezés mellett 13—17 ponttal be lehet jutni. Bíz­tató esélyek mutatkoznak a veszprémi Vegyipari Egye­temen (ott szintén másfél­kétszeres) és a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, ahol alig volt az elmúlt évek­ben túljelentkezés. Az esélyek latolgatásánál, illetve a pontok számolgatá­sánál külön kell szólni azok­ról, akiknek elsőire nem sike­rűt bejutniuk az egyetemekre és főiskoláikra, és akik újra- próbólkoznak. Az elmúlt évek ben több alkalommal készí­tettek fölméréseket az Or­szágos Pedagógiai Kutatóköz­pontban, azt vizsgálva, hogy mi lett a föl nem vettek sor­sa? Kiderült, hogy a megkér­dezettek nagy többsége az el­ső kudarc .után is tovább akar tanulni^ 73,7 százalékuk már a következő évben újra próbál­kozik, 17,4 százalékuk később­re halasztja a próbálkozást, és csak 8,9 százalékuk tett le véglegesen szándékáról. Az új jelentkezőknek tehát a felvé­teli rutinnal rendelkező tár­saik konkurrenciáiával is meg kell küzdeniük. Mindezekről az Oktatási Minisztérium által kiadott tá­jékoztató részletesebb eligazí­tást ad, ismertetve a keret­számokat, szakokat, szakpá­rokat. Egyet azonban a kiad­vány nélkül is biztosan tud­hatunk: kettesekkel, hárma­sokkal az idén is teljesen cél­szerűtlen jelentkezni. mert csak egy fájó kudarcélmény­nyel lesz “-gazdagabb" az ön­kritika nélküli pályázó. Sz. J. Szerezzék meg a második szakmát Fontos ifjúságpolitikai ese­mény volt az ifjúsági parla­mentek megrendezése a múlt ;v végén. Üj előírások szerint tartották meg a fiatalok fó- i'umát. A tapasztalatokat most isszegezték, így átfogó képet kaphatunk róluk. A két évvel ezelőttihez ké­sest 28 százalékkal nőtt az intézményi-munkahelyi par­lamentek száma. Sokkal meg­fontoltabb. pontosabb volt az sí őlcészítés. Ahol nem így történt, azt a gyér megjele­nés mutatta. A gazdasági ve­zetők többsége már nem so- kadrangúnak tartotta a par­lamentet, bár még így is elő­fordult, hogy nem készült írá­sos dokumentum a tanácsko­zás előtt. A nagyobb figyel­met mutatták azok a példák, amikor a KISZ-szervezet nem fogadta el a beszámolót, kérte az átdolgozását Az osztályo­son. üzemrészekben tartott parlamentek voltak a legér­dekesebbek. A hozzászólók többsége most már felkészül­tebb volt,, sokszor javasoltak megoldást is. A föltett kérdé­sek nagy részére a helyszínen adtak választ. A parlamen­tek az intézkedési terveket — esetenként módosítással — el­fogadták. A legnagyobb fejlődés az egészségügy területén tapasz­talható, jól megszervezett fó- i rumokat tartottak. Visszaesés l volt viszont a termelőszövet­kezetekben, bár kiemelkedően jó példát is lehet említeni, így a toponári Kapostáj Ter­melőszövetkezetet. A taninté­zetekben nem a várt mérték­ben emelkedett a tartalmi munka szintje. Jó irányú vál­tozás, hogy a tanulmányi munka állt a középpontban. Fontos szerepet kapott a diákköri tevékenység, szóba került a tanári követelmény­szint egységesebb alkalmazá­sa. Foglalkoztak a házirend egyes pontjaival, valamint a diákszociális ügyekkel is. A dolgozó ifjúság körében főként a munkaszervezéssel, a munkafegyelemmel, a minő­séggel kapcsolatos kérdése­ket tették föl. Szóltak a pá­lyakezdés nehézségeiről, a be­illeszkedést akadályozó gon­dokról. Az ipari szövetkeze­tekben kérték a szállítás és étkeztetés jobb megoldását. Több helyen említették a má­sodik szakma megszerzésének lehetőségeit, fontosságát. A több műszakban dolgozóknak sokszor nehézségeket okoz a tanulás. Még mindig az elsők között szerepeltek a lakással kapcsolatos kérdések, bár számuk kevesebb volt, mint 1978-ban. Főként a saját erő­ből épített lakások állami tá­mogatását szorgalmazták. Ja­vasolták — a néhány helyen már jól bevált — szobabérlők háza építését. A gyermekin­tézmények hiányát többen említették. Az 1978. évi parlamentek jól szolgálták a fiatalok ér­dekeit, összehangolt, szerve­zett rendezvények voltak. Az Intézkedési tervek végrehajtá­sát időközben állandóan el­lenőrizni kell. I. É. — Szeretem a zenét. De. hogy miért szeretem a cite- rát, és miért foglalkozom szí­vesen a gyerekekkel, akik ezt a műfajt művelik, annak na­gyon mélyek a gyökerei. Ne­vezetesen a szülőfalumra kell gondoljak, meg a PalócföLd- re. A petróleumlámpa-fényű téli estékre, amikor minden házból citerazene — rádió, te­levízió, villany nem volt — szűrődött ki. Ez jelentette ott a szórakozást, a vidámságot. Azt hiszem, hogy gyerekko­romnak ezeket a hatásait őr­zöm és hoztam magammal, amikor az a gondolatom tá­madt. hogy a citeraegyüttest megalakítsuk. — A citerázáshoz milyen alapképzettség szükséges? — Jó hallás. Amikor a ci- terázást elkezdtük, s területi 'meg városi versenyeken részt vettünk a hangszerrel, gon­doltam, hogy lesznek nálunk jobb citerások, akik sokkal jobb muzsikusok. A meglepe­tés akkor ért, amikor látnom kellett azt, hogy jól képzett muzsikusok nem tudnak mit kezdeni a citerával, föl sem tudják hangolni. A legfonto­sabb tehát a muzsika szere­tető. — Hogyan állítják össze a műsort ? — Vigyáznunk kell arra, hogy olyat válasszunk, amit a gyerekek szívesen játsza­nak, különben megfosztanánk az együttest attól a nagyon sikeres és szerencsés vonásá­tól, amelyre a pesti zsűrita­gok szintén felfigyeltek: hogy tizenkét vidám fiú ilyen jól muzsikál, ez meglehetősen szokatlan jelenség. — A szereplés minden együttesnek nagyon fontos. Van-e erre elegendő lehető­ségük? — Együttesünk rendkívül kedvelt, igen sok meghívást kapunk. A legszívesebben mégis itt, a mi iskolánk di­ákjainak, a barátainknak mu­zsikálunk. K. Zs. Barátságvonalok a Szovjetunióba Üj szállók a fiataloknak Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1978-ban majd­nem 900 000 magyar és külföl­di fiatalnak adott turisztikai programot. — Milyen programok voltak ezek, és milyen célt szolgáltak az egyszerű utazásokon, ki­rándulásokon kívül? — kér­deztük Sárdi Gyulától, az Express igazga tóhelyettesétől. — Mint a KISZ KB utazási irodája, a hagyományos utaz­tatási, üdültetési tevékenysé­günkön túl politikai feladata­inknak is eleget tettünk. Ta­valy a KISZ-szel közösen szerveztük meg a VIT kubai és hazai programját — nem kis munka volt —, és beindí­tottuk az “Aranyjelvényesek az olimpiára« — tömegsport akciót. 1978-ban mintegy 700 000 fiatalnak szervezett irodánk országjáró túrákat, rendezvényeket, üdülési lehe­tőséget és sportturisztikai programot. Ám a számszerű emelkedés mellett a tartalmi munka is fejlődött. Például a Fiatalok az NDK-ban ifjúsági brigádok a mezőgazdaságban Az NDK-ban háromezer if­júsági brigád működik a ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a közös társu­lásokban és az agrokémiai központokban. Csaknem min­den negyedik mezőgazdaság­ban dolgozó fiatal tagja vala­melyik ifjúsági brigádnak. A brigádoknak több mint 32 ezer tagjuk van. Mindezzel azonban nem elégedettek: az FDJ központi tanácsa a mező- gazdasági, erdészeti és élelmi- szeripari minisztériummal egyetértésben elhatározta, hogy a jövő esztendő végéig legalább ezer új brigádot ala­kítanak. Az elhatározás oka: az NDK-ban szintén fontos kér­dés a mezőgazdasági termelő­üzemek tagságának fiatalítása. Az ifjúsági brigádok által te­remtett jó légkör is segít ab­ban, hogy a fiatalok jól érez­zék magukat a falusi munka­már hagyományos Express if­júsági napokon Szegeden 7000, Sopronban és Gyulán 800-800 fiatal vett részt e kulturális, sport- és szórakoztató rendez­vényeken. — Milyen külföldi program­jaik vannak? — -Nyolcvanháromezer fia­talt utaztattunk külföldre, el­ső sorban a szocialista orszá­gokba. Sokan különvonataink- kal utaztak láoszkvába, Lenin- grádba és más szovjet nagy­városokba: Budapest felszaba­dulásának évfordulóján, ápri­lis 4-én, május 1-én, novem­ber 7-én és a Komszomol megalakulásának évforduló­jára. A Világifjúsági Találko­zóra két turnusban 320 fiatal utazott ki, aki Havannán kívül Kuba nevezetes helyeivel is megismerkedett. — Hányán jöttek szervezé­sükben Magyarországra? — Tizenhárom barátságvo­natot fogadtunk a Szovjet­unióból, további nyolc küiön- vonatot az NDK-tjól, Lengyel­helyeken, tehát ne vágyódja­nak el a városokba. Különö­sen számítanak a fiatalokra ott, ahol a mind jobban elter­jedő, korszerű technikát al­kalmazzák. A brigádok között van olyan — például a Tauchaban működő —, amely már négyszer nyerte el a szo­cialista brigád címet, és az üzemben működő 16 brigád versenyében állandóan az el­ső helyen áü. Tagjai a múlt évben 14 újítási javaslatot nyújtottak be, jelentősen nö­velték a gépek kihasználtság] fokát. A brigádok természetesen nemcsak a termeléssel, hanem a tagok egyéni problémáival is törődnek. Fontos politikai feladatokat teljesítenek, ösz­tönöznek az önképzésre, a to­vábbképzésre, mind a társa­dalomtudományok, ihind a i szakmai tudásban. Sok helyütt az ifjúsági brigádokra bízták a mezqgazdasáigi szakmunkás­országból és Bulgáriából. Mintegy száz testvérvárosi, testvérmegyei csoportot lát­tunk venaégül a szocialista országokból. örvendetesen alakultak kapcsolataink a fejlett nyu­gat-európai tőkés országok if­júsági és diák utazási irodái­val, fejlődött forgalmunk a harmatuk világgal, elsősorban a közép- és dei-arr,erikái or­szágokkal. — Milyen terveik vannak az idén? — Célunk a jövőben is az ifjúságpolitikai és szakmai programok széles körű szer­vezése, támogatása. Bekapcso­lnunk töob nemzetközi ren­dezvénybe. Ezek közül kiemel­kedő esemény lesz a nemzet­közi gyermekév alkalmából Magyarországon megrende­zendő kongresszus, amelynek lebonyolításában az Állami If­júsági Bizottság mellett iro­dánk fontos szerepet kapott. A hagyományosnak megfelelő­en az Express lesz isimét a technikai szervezője a közgaz­dasági és jogi nyári szabad- egyetemnek. Az idén 870 000 magyar fia­tal belföldi túraútját szervez­zük meg. Mintegy 90 000 fiatal kiutaztatását is tervezzük. Ti­zenöt különvonatot indítunk a Szovjetunióba, továbbá is ki­emeltek a testvérvárosok. Üj útvonalakkal is gazdagítjuk a választékot. 108 000 turista fo­gadására készültünk fel. A legtöbb turistát a Szovjetunió­ból, Lengyelországból és az NDK-bói várjuk. És végül: 70 millió forintot használtunk fel különböző be­ruházási feladataink teljesíté­sére; növeljük a szálláshelyek számát. Legjelentősebb beru- ; házásunk a balatonföldvári ' 960 személyes szálló építése, ; amelynek befejezés^ 1982-ben 1 várható. Kőszegen egy volt | határőrlaktanyát “C" katogó- ! riájú szállodává kívánunk át- I alakítani. ! Rekonstrukciós tevékeny­ségünk során folytatjuk a ve­rőcemarosi nemzetközi üdülő­telep motel épületeinek felújí­tását. Megkezdődött a balaton­földvári nemzetközi üdülőte­lepen egy 208 személyes, öt­szintes szálló kivitelezése is. tanulók szakmai oktatását, ily módon is segítve az utánpót­lás nevelését. Hasonló jó ta­pasztalatokról számolhatnak be ott, ahol az általános isko­lákban vállaltak védnökséget az ifjúsági brigádok egy-egy osztály felett, segítve őket a politechnikai oktatás megszer­vezésében, lebonyolításában. A fiatalok tanulási kedvét nagyban fokozta az a nemrégi­ben kiadott rendelkezés, amely szerint az oktatás so­rán föl kell készíteni a tanu­lókat a jogosítvány megszer­zésére. Ezt a pótlólagos okta­tási formát elsősorban azért vezették be. mert az 1977-es aratási, betakarítási munkák során sokszor azért álltak a gépek, mert nem volt vezető­jük. A jogosítvány megszer­zése lehetővé teszi, hogy más munkakörökben dolgozó fiata­lok szükség , esetén traktorra, kombájnra, szállító gépkocsi­ra ülhessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom