Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

A KÉTELKEDŐ KÖZBESZÓL A színes program vonzó A meggyőzés később nehéz Engedéllyel vagy anélkül Amíg az első téglát lerakják... Végvári őrhelyen Elég sokat foglalkozunk a KISZ-es fiatalok életével, munkájával, többletvállalásá­val, A változás állandó, új alapszervezetek alakulnak, az életképtelenek felbomlanak. Róluk — szervezettségük miatt — könnyebb átfogó ké­pet kapni. De mi van az úgy­nevezett KISZ-en kívüliekkel, miként törődnek velük, ho­gyan gondoskodnak, és hogyan látják »kívülről« a mozgal­mat? A nagyobb vállalatok fiataljainak általában az öt­ven százalékát teszik ki, ter­mészetesen ez helyenként más« más arányú. A siófoki városi KlSZ-bizottságon három vál­lalat és egy tanintézet kép­viselőivel találkoztam. — Mindannyian hallhattak már hasonló csalódott vélemé­nyeket, amikor azt mondja a fiatal, hogy dolgozott már ő is a KISZ-ben, de megunta. Néha megbízták egy-egy ün­nepi megemlékezés szervezésé­vel, aztán eljárt a rendszere­sen vagy éppen néha-néha megtartott KISZ-gyűlésekre. Elege lett belőle, most inkább maga szervezi meg a prog­ramját, az legalább biztos. Mit mondanának ilyenkor? Valamennyiük arcán lát­szott, hogy nem tőlem hallot­ták először ezeket a szavakat. Stukovszki Ernő a Gáz- és Olajszállító Vállalat FMKT- titkára. — Nálunk a központi részen 145 fiatal közül 104 KISZ-tag. Az üzemben 50 százalékos a szervezettség. Ajánlanunk kell színes, jó programot. A KISZ- tagság ne azt jelentse, hogy ára 60 forint egy évre. Nem a könyvet kell a kezébe nyomni, hanem megmutatni, mire számíthat.' hegyen miért közénk jönnie. Érdekes vita­köröket, előadásokat, vetél­kedőket kell rendeznünk, hogy képezhessék magukat. — A kételkedő ember óira közbeszól. A politikai oktatás­tól. vitaköröktől azt várja, hogv segítsék eligazodni a na­pi kül- és belpolitikai kérdé­sekben. A tapasztalat sokszor nem ez. Felkészületlen, hoz­zá nem értő emberek állnak eléjük. — Erre még többet kell ad­nunk, ez igaz. A jól képzett, felkészült előadón áll elsősor­ban a siker. De ha ez meg­van, akkor is szembenézhe­tünk egy • szemlélettel. Azok, akik már részt vettek valami­lyen politikai képzésben, pél­dául a marxista középiskolán vagy egyetemen, azt gondol­ják, jóval többet tudnak a többinél, minek menjenek el. Pedig a vitát éppen ők kezde­ményezhetnék. Németh Gyula az 523. sz. szakmunkásképző intézet ta­nácsadó tanára. — A szakmunkásképzőkben a gyerekek három napot töl­tenek tanulással, három napig gyakorlatra járnak. A tanu­lók 80 százaléka vidéki. A legnagyobb vonzerő az Ifjú Gárda. Igaz, talán csábításnak tűnhet, mikor azt mondjuk, hogy ifjúgárdista lehetsz, ha belépsz a KISZ-be, de ez már maga egy vállalás. Rendezvé­nyeinket valamennyi diáit lá­togatja, nincs éles határ a •KISZ-tagok és KISZ-en . kí­vüliek között. — Azt mondták, a program a fontos. Láttam én már hi­bátlan, sok jót ígérő akció­programot, melynek egy hi­bája volt: soha nem valósult meg. Horváth Károly a Dunántúli Regionális Vízmű KISZ-titká­ra. — Az utóbbi években meg­nőtt a KISZ-tagok száma. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a helyi alapszervezetek nemcsak maguknak szervez­nek programokat, hanem egy egész üzemegységnek. Ok csupán a gazdái a rendezvé­nyeknek, s a nyugdíjasokat ugyanúgy meghívják, mint a munkatársakat. — Mi a legfontosabb szere­pe a KISZ-nek egy nagy­üzemben? — Az érdekvédelem — mondta Városi István, a Kő- olajvezetéik-építő Vállalat -KISZ-tLtkára — enyhén szólva vitathatóan. Att vagyunk za üzemi de­mokrácia fórumain. Nem halilgathatju el azonban: a KISZ-szervezeteik nem mindig látják eléggé, hogy mit kell tenniük. Konkrétan csak a tagokkal foglalkoznak. Több helyen létrejöttek az ifjúsági bizottságok, de ezek csak ott működhetnek meg­felelően, ahol nincs gond az üzemi demokráciával. — Hogyan jut el a mozgal­mi vezetőkhöz a kritika? Horváth Károly: — Ez terjed a leggyorsab­ban. De a gondok híre is elér hozzánk. Egy példa: az egyik fiatal dolgozónak zsaludeszká- ra lett volna szüksége az épít­kezéshez. A munkatársa út­ján megtudtuk, és segítettünk. Orbán Ferenc, a városi KISZ-bizottság munkatársa: — Az alapoknál kell kez­deni. Ez az üzemek részéről a szakmunkásképző. Ha a fia­tal megszokta az iskolában a tartalmas KISZ-munkát, ak­kor ezt igényli á munkahelyén is. Ha csalódik és rossz ta­pasztalatai vannak, később ne­héz meggyőzni. Az érdeklő­dést kell fölkelteni, bármilyen nehéz is. Nagy esemény az ember életében az építkezés. Ezerfe­lé kell futnia, ügyelnie: anyagért, mesterért és — en­gedélyért. Ez utóbbi tulajdon­képpen az építkezés első, sok mindent meghatározó szaka­sza. Eklkor dől el, milyen lesz az építmény térbeli megjele­nése, használhatósága. A ho­mályos elképzelésekből, vá­gyakból éltkor ölt alakot az épület leendő formája. Fon­tos szakasz ez. Sokáig tart-e egy engedély megszerzése? Általános véle­kedés szerint — néhány száz­ezer magyar állampolgár szerzett már erről tapasztala­tot — igen. Hosszú, bosszan­tóan aprólékos folyamat vé­gén rakhatja zsebre az ember a pecséttel ellátott, engedé­lyező okiratot. Az építési ha­tóság szakemberei ugyanak­kor azt mondják: erről szó sincs. A szabályos mellékle­tekkel benyújtott kérelemre legkésőbb egy hónap ' alatt megérkezik a válasz. Mi a két vélemény közötti eltérés oka? Tekintsük át az engedélyezés folyamatát! Minden engedélyhez egy telek­könyvi igazolást kell csatolni. S ez nem mindig egyszerű. A teleknyilvántartást az utóbbi években átszervezték, s ez a rendszer nem mindig volt a legáttekinthetőbb. Bonyolítja a dolgot, ha az építeni szán­dékozó nem kizárólagos tu­lajdonosa telkének, hanem a tulajdonjogban másokkal osz­tozik. Az engedély után já­rónak már ekkor megkesered­het a szája íze. Az építésnél vannak olyan előírások, amelyektől eltérni a tervszerű településfejlesz­tés veszélyeztetése nélkül nem lehet. Ilyenek például a ren­dezési tervek. Somogybám minden közép- és alsó fokú központban van már általános és részletes rendezési terv. A leendő épület csak ezekkel összhangban készülhet el. Az építési engedélyeknél nem is ez okozza a fő gondot. Hanem a különböző formaságok be­tartása. Az átlagos építkező egyszerű ember, s nem min­dig igazodik el a mellékletek, előírások, illetékbélyegek — az ebben járatlanok számára nehezein áttekinthető — rend­szerében. Erre ott a tervező. Aki el­készíti az épület szakszerű terveit, ügyel arra, hogy mind­ez összhangban álljon az or­szágos építési szabályzattal. beszerzi a nyilatkozatokat a közművek bekötéséről, s ügyej arra, hogy az összes szüksé­A gyorsulva fejlődő mező­gazdasági termelés nyomán új meg új tapasztalatokkal gaz­dagodunk. Ma egy kisebb mezőgazdasági üzem szakem­berei som engedhetik meg azt, hogy ne ismerjék a mezőgaz­dasági termékek árait, elad­hatóságuk indexeit világvi­szonylatban, nana is beszélve a hozzánk érkező korszerű munkagépek tulajdonságairól. A bőséges információval, ta­pasztalattal rendelkező kisebb gazdaságok mind rugalma­sabban, érzékenyebben for­dulnak az új felé. N.em lát­ványos folyamat ez, hiszen amint a siófoki — ezer hek­táron gazdálkodó — termelő- szövetkezet elnöke megfogal­mazta, túl vannak már a ter­méseredmény látványos nö­velésén. A szakemberek leg­fontosabb feladata a szó leg­tágabb értelmében vett gaz­dálkodás. Megváltozott- a szakembe­rek, gazdasági vezetők szere­pe. főleg az ilyen kisebb üze­mekben, amelyekben egy sze­rencsétlenül meg'er vered — illetve nem megtervezett — munkafolyamat elviheti az egyébként jó terméseredmény hasznát. A siófokiak módosították a termékszerkezetet. Látványos­ságokról sincs szó. Megszűnt a tejelő marhák tartása, s bár jó volt az átlagtejterme­lés, a kis számú állomány ges mellélüet együtt legyen. A tervező egyszersmind afféle menedzser is — iegaiubois a jó tervező az. Az építési en­gedély megszerzésének folya­mata a tervező és az építtető kielégítő együttműködésének eredményeként egészen egy­szerűvé válhat. (Az engedély- szerzés formaságairól egyéb­ként a helyi hatóságok is részletes fölvilágosítást ad­na!:.) A hatáságnak beadott kére­lem a magántervezői szakértő bizottsághoz kerül. Itt részle­tesein megvizsgálják , a leendő épület terveit; mennyire iga­zodik a rendezési tervekhez, az építési szabályzathoz, meg­felelő-e statikailag, a tájba illő, esztótikus-e töunegmegje- ienése? E bizottságnak 15 na­pon belül döntenie kell: ja­vasod ja-e vagy sem a tervet. Ha javasolja, az építtető pár napon belül megkaphatja az engedélyt. Az egész folyamat végered­ményben egyszerű. Hogy mégis több bonyodalmat rejt magában, ennék oka a koráb­ban nehezen áttekinthető te- lekkönyvezés, a mellékletek beszerzésének — tervezői szakértelem híján — proce­dúrája. s az építési szabály­zat előírásainak figyelmen kí­vül hagyása. Egyébként ezt a szabályza­tot is többször módosították, egyszerűsítettéi:. Ilyen könnyí­tés például, hogy a kisebb I jelentőségű épületek emelésé- ' nél elég' az egyszerű bejélenT tés. Ennek alapján lehet ke­rítés.! létesíteni, szemétgyűjtőt, trágyatáro-lót, szennyvízszik­kasztót építeni. Lakó-, illetve üdülőtelken bejelentéssel emelhető a legtöbb mellék- építmény, kivéve azt, amely- ivei lakás, üdülő, vagy egyéb tulajdonszerzési korlátozás alá tartozó helyiség keletkez­ne; (Garázs, műhely, műte­rem. orvosi rendelő, kisipari szolgáltat óhelyiség stb.V A be­jelentés igen csekély alaki kö­vetelménnyel jár. Csupán a helyszínről készített vázlatot kell benyújtani a hatóságnak. A bejelentést a hatóság vagy tudomásul veszi, vagy megta­gadja ezt. Természetesen más — bonyolultabb — az engedélye­zési eljárás az üdülőépítésnél. Az engedélyezés föltételei ál­talában szigorúbbak a lakó­házépítésnél. Az utóbbi évek rendeletéi azonban itt is több könnyítést tartalmaznak, s rugalmasabb eljárásmódokat írnak elő. Cs. T. gazdaságosan nem volt tart­ható. Helyette bővül a sertés­tenyésztés és a juhászat. Az. utóbbi biztos nyereségtermelő ágazat. A gazdaság a sertéstenyész­téshez kapcsolt még két fo­lyamatot: saját üzemükben dolgozzák fel a sertéshús egy részét, s azt saját üzletükben árusítják Siófokom. Az új vá- ■ sárcsarnokban két üzlethelyi­séget is nyitott a szövetkezet, a szezonban pedig tíz bolt működik a városban. Termé­keik keresettek. Hasonló biztonságot teremt a kertépítő ágazat, amely ta­valy 25 millió forint bevételt hozott. A gazdaság növény- termesztése — a terület nagy­ságából következően — első­sorban az állattenyésztés ta- karmányigényét elégíti ki. Emellett nagy területen babot, borsót és sárgarépát termel a kertészet. Az utóbbi termék jobb értékesítéséért még az idén koptatót építenek. Az ér­tékesítés így biztonságosabb, s mivel 70 hektárról van szó, a többletbevétel is jelentős. A számok mögött egy figye­lemre méltónak nevezhető szemlélet lelhető. »Kicsinek nagyok, nagynak kicsik va­gyunk« — mondta az elnök. Azaz, a területhez képest ma­gas bevétel igen nagy figyel­met igényel a szakembergár­dától. Egy-egy termék fillér­jeiből, jól előkészített és vég­Fenséges táj, csodálatos ki­látás. Innen, a Lágrád-hegy végé­ből messzire ellátni. Alattunk hömpölyög a szeszélyes Drá­va, a fáik a folyó mindkét ol­dalán derékig vízben állnak az ártéren. Szemközt a jugo­szláviai Légrád, kissé távo­labb a Mura torkolata táp­lálja szüntelenül az amúgy is bőségesen meglelt drávai medret. Fölöttünk és körülöt­tünk szőlő- és gyümölcsker­tek, bennük sürgölődő embe­rek. Jólesik a szemnek ennyi szépség, a zöldibe borult táj, s a fülnek a csend ... — Ez a folyó nekem a ha­tárt jelenti. Kötelességünk megőrizni annak sérthetetlen­ségét, s erre nevelni az Örs fiataljait. Erre tettem esküt, amikor néhány hónappal ez­előtt tisztté avattak társaim­mal együtt. Ahol most Viszoczky József hadnagy ül. s nézi a tájat, va­lamikor végvári vitézek őr­ködtek. Innen nézhették a tá­voli portyákról visszatérőket, óvták a hazát, nehogy várat­lanul lephessenek meg ben­nünket ellenségeink. Kései utódaik — határőreink — vé­dik most határainkat. Örtilos, Földvár, Látó-hegy a nevük­ben is őrzik az évszázadok ha­gyományait. — Nógrádi, kisterenyei va­gyok, Szécsényben jártam me­zőgazdasági szakközépiskolá­ba — a feleségem' szintén ott tanult —. s akkor ismerked­tem meg a határőrök tevé­kenységével, kaptam kedvet e hivatáshoz. Az ősszel köl­rehajtott döntésekből áll ösz- sze egy év mérlege, s mivel ma még hiányzik egy nagy és biztos nyereséget adó »slá­gertermék«, igen nagy jelen­tőségük van a megtakarítások­nak. Ez új »szerkezeti for­mát« követelt a gazdaságok­tól. »A látványos sikerek ideje lejárt, s a terméseredmény lehetséges növelése mellett fontosabb a költségek csök­kentése. Minden ágazat szá­mításokat végez, s ezeket ha­vonta ellenőrizzük. Ma egy agronómus nem foglalkozhat csak a termeléssel« — fogal­mazta az elnök, hiszen nagy baj volna, ha csak az év vé­gén derülne ki, merre billen a mérleg mutatója. »Sok függ attól, hogyan használjuk ki a munkaerőt, a gépeket, az energiát. Ügy vé­lem, ez a nehezebb.« Tavaly a gazdaságban hét munkahe­lyi közösség alakult, s bár ez többletmuntót adott a veze­tőknek, ugyanakkor nagyobb lehetőséget is a körültekintő tervezésre, a tagságtól érke­ző, hasznos vélemények fel- használására. Bár minden ve­zető a maga helyén egy sze­mélyben is felelős, a döntése­ket közösség hozza, s azokat, ha megegyeznek benne, min­denki végrehajtja, még ha egyik vagy másik nem is ért vele egyet. Bcncsik András töztünk ide a feleségemmel, van egy kislányunk, ő már itt nevelkedik majd a haláron. A fiatat tiszt várakozással, izgalommal jött a somogyi ha­társzakaszra. Minden ember életében nagy jelentőségű az első mumkaaely, az. első be­nyomás, a fogadtatás; ez ki­hat a további munkára,- ta­lán az egész életre. Nem tör­tént ez másként Viszoczky József hadnagy életében sem. Az őrs, a határőrök, és a nagy tapasztala tű tiszttársa, Smi- déliusz István őrnagy barát­ként fogadták. — Harminc évvel ezelőtt én szintén pályakezdő tiszt vol­tam, tudom mit jelent az is­koláról az őrsre, a határra ke­rülni. Akkor persze mások voltak a körülmények. Most megteremtjük a család szá­mára szükséges föltételeket, átadom a hivatás elkezdésé­hez fontos módszereket, ta­pasztalatokat. Törekvésünk találkozott, mert azt láttam, hogy ő ugvancsak igyekszik mielőbb beilleszkedni az őrs közösségébe. Ez a néhány hó­né p során már sikerült... Persze, nem volt könnyű. Az őrsön vele egykörös > sőt idősebb határőrök is teljesíte­nek szolgálatot. Szót értett velük, hnzen közös a felada­tuk. Korábban két alkalom­mal kiérdemelték az élenjáró őrs címet. Szeremének ugyan­ilyen eredményt elérni, meg­őrizni a KISZ KB . vándor- ! zászlaját, melyet a kerület ka- I pott. Eredményes munkájuk- l hoz elengedhetetlen, hogy ápolják, erősítsék a kapcsola­tot a lakossággal, bevonják a feladatok megoldásába. — Azt tapasztaltam, hogy itt mindenki határőr. Nem­csak azok, akik az önkéntes határőrök felelősségteljes munkáját vállalták, hanem a legkisebb gyerektől kezdve a legidősebb emberekig. Eljárok örti’.csba a KISZ-tagokhoz, Beleznára az úttörő-határőr gárdistákhoz. Mindenki nagy felelősséget érez haláraink sérthetetlenségéért. segíti munkánkat. Az iskolán tanultakat már gyümölesöztette. Elsősorban az értelemre hat, a meggyőzés módszereit alkalmazza. Viszoczky József hadnagy politikai munkás. Gyakran emlékezteti a határőröket ar­ra, hogy az őrs tevékenysége azért nagyon fontos, mert e munkát a végeken végzik. Éppen visszaérkezett az egyik járőr. Jelentkezik, hogy a szolgálat ideje alatt semmi különös esemény nem történt. Utoljára két évvel ezelőtt, jár­tak erre határsértők, a lakos­ság segítségével azonban si­került szándékukat meghiúsí­tani. Látom a fáradt arcokon, nem volt idejük a táj szépsé­gében. a csodálatos kilátásban gyönyörködni. Nekik a bok­rok, a fák. a mocsár mást je­lentenek: szolgálatot, hatá­raink védelmét, s ezt most már együtt folytatják a fiatal tiszttel. ' alai László Izményi Éva Palánták síkfólia alatt Kéthektárnyi területen kezdték meg a kapostnérői Latinca Sándor Termelőszövetkezetben a paprika- és a paraáicsom- palánták kiiiltetését. A palánták fölé azonnal síkfóliákat helyeznek. így három héttel korábban érik a termés. Fogaskerekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom