Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Aranyérem Phenjanban Amikor az előcsatározások során íérfi asztalitenisz-válo­gatottunk legyőzte a kínaia­kat, sokan még akkor sem hitték, hogy több mint két évtized után csapatunk ismét világbajnok lehet. Várható volt, hogy még egyszer össze­kerül a két nagy rivális, és az ázsiaiaknak alkalmuk lesz a javításra. Nos, az alkalom­mal nem tudtak élni. Kide­rült, hogy a mieink formaidő­zítése kitűnően sikerült. Há­rom világklasszis versenyzőnk mint egy precíz gépezet jól működött, és verhetetlennek bizonyult. Jónyer István, Kiampár Tibor és Gergely Gábor — Bérezik Zoltán szö­vetségi kapitány irányításá­val — kivívta az egész világ elismerését: világbajnokságot nyert. * * * A pekingi sportújság szer­dai száma elemzést közöl a 35. asztalitenisz-világbajnok­ságon lezajlott döntő mérkő­zésről, amelyet 5:1 arányban nyert a magyar férficsapat és ezzel elhódította a kínaiaktól a világbajnoki címet. Az elemzés egyebek között a kö­vetkezőkkel magyarázza, hogy a kínai asztali teniszezők já­tékából hiányzott az igazi kezdeményezés, teljesítmé­nyük egyenlőtlen és kiegyen­súlyozatlan volt: Játékukat a visszafogottság és helyenként az idegesség jellemezte, vala- l mint az aktivitás és a bátor­ság hiánya. Ami meglepő: az élvonalbeli kínai játékosok a támadó játékban is lassúak­nak bizonyultak. A világbajnoki döntő bébi zonyítóttá: a korábbi évek­ben oly eredményesnek bizo­nyult kínai technika és játék­stílus elmaradt a magyar technikával és stílussal szem­ben. , A magyarok játéka ugyan­akkor azt mutatta, hogy nem csupán sokat fejlődtek, ha­nem hozzá is szoktak a kínai stílushoz és megtalálták »el­lenszerért-«. Játékukat aa erő, a gyorsaság és a változatos­ság jellemezte. Ezzel a kom­binált módszerrel teljesen ki tudták bontakoztatni taktiká­jukat a meglehetősen egysí- kúan játszó kínaiakkal szem­ben — mutat rá elemzésében a pekingi sportújság. Sok hiba, lélektelen játék Magyarország—Görögország 0:0 Népstadion: 18 000 néző. V.: Homewood (angol). Magyarország: Katzirz — Török, Kocsis, Baimi, Kuta&i — Kovács B., Csapó, Zombori — Fazekas Törőcsik, Fekete. Görögország: Koleszidisz — Gounarisz, Kapszisz, Fi rósz. Jo- szi/iclisz — Livanthinosz, Nikolo- I udisz, Damanakisz — Ardizogiou, ‘ Kosztikosz, Mavrosz. A görögök kezdték a játé­kot, az első pei'cek mindkét oldalról kapkodással, ideges­kedéssel teltek el. Ahogy tel­tek a percek, úgy \lett egyre világosabb, hogy a görögök nem ijedtek meg a Népstadi­onban sem a magyar váloga­tottól. Jól cseleztek, ■ gyorsan adogatták a labdát, merész kitörésekre vállalkoztak, több­ször is gondot okoztak a ma­gyar védelemnek. A magyar csapat adós maradt a korsze­rű játékkal a lendületes, vál­lalkozó szellemű görögök mellett még lassúbbnak, öt- lettelenebbnek tűnt a sok ol- dalad-ogatás és felesleges cse­lezés. A 31. percben Csapó megsérült a karján, Magyar Megyei labdarúgo-bajRokság (Folytatás a 4. oldalról) hazaiak közül senkit nem le­het kifemeim. BoglárleR-ei Medosz ifi— Karád ifi 5:1 IfJ. Schádl Lajos A forduló válogatottja: Pető (Láibod) — Bodó (La­tinra SE), Kesztyűs (Lengyel­tóti), Horváth (Mernye), Fitt (Lätinca SE), Soós (Boglár - lellei. Spartacus), Nagy (Barcs), Szilágyi (Boglárlellei Medosz), Izsák (Marcali VSE), Mohácsi (Nagyatád), Bán (Boglárlellei Spartacus). A bajnokság állása: 1. Táncsics SE 27 20 5 2 85-23 45 2. Kiss J. SE 27 20 1 6 71-22 41 3. Boglárl. Sp. 26 16 6 4 79-39 38 4. Latinca SE 26 15 5 6 51-27 35 5. Siófok ti 14 6 7 S3-28 34 6. VBKM Vasas 27 15 4 8 53-30 34 7. Nagyatád 27 13 6 8 53-34 32 8. Barcs 27 11 9 7 35-21 31 9. Marcali VSE* 27 11 5 11 43-54 25 10. Mernye 37 8 6 13 39-48 22 11. Kadarkút 2? 10 2 15 46-59 22 12. Karád 27 8 5 14 34-52 21 13. Lábod 27 8 3 16 30-64 lfl 14. Csurgó 27 e 6 15 28-53 18 15. Bal at on fv. 27 6 6 15 35-83 18 16. Boglárl. M. 27 7 3 17 30-»72 17 17. Tab 27 6 4 17 29-64 1« 18. Lengyeltóti 27 6 2 19 39-65 14 * = Két büntetőpont levonva« A táblázatot a Boglárlellei Spar­tacus—Latinca SE mérkőzés ered­ménye nélkül közöltük. állt be a helyére. Az új já­tékos még egy percet sem volt a pályán mikor Nikoloudisz szándékosan megrúgta, az an­gol bíró még sárga lapot sem mutatott fel: Az újonc Kovács rossz leadásai hozták újra előre a görögöket, de ők sem voltak határozottak — sze­rencsére — a kapu előtt. Fordulás után igen kevés volt a magyaroknál a pontos átadás, s hiába támadott töb­bet a hazai együttes, az igen lelkes görögök mindig képesek voltak közbeavatkozni. A 60. percben Bálint 30 méteres hatalmas lövését nehezen ütöt­te szögletre a vendégek kapu­sa. Magvar lőtt bele a vé­dőkbe, aztán a 66. percben Kovács szöglet utáni fejesét Joszifidisz a vonalról fejelte vissza a mezőnybe. A követ­kező percben cseréltek a gö­rögök, Damanakisz lejött, he­lyét Kou&zoulaki&z foglalta el. Három perc múlva, miután Livanthinosz keményen sze­relte Fazekast, az angol bíró sárga lapot mutatott fel a görög labdarúgónak. Néhány eseménytelen perc után Tö­rőcsik futottéi, jobb oldalról beadott, Magyar nagy hely­zetben 8 méterről fölé lőtt. Egy perc múlva ismét cserél­tek a görögök. Ardizogiou posztján Orfanosz folytatta a játékot. Bálint szabadrúgása szállt fölé, majd a 85. perc­ben a beállós a felső kapufát találta el. összegezve; A sok' hibával játszó, támadójátékban na­gyon gyenge magyar csapat nem is érdemelte volna meg a győzelmet. A találkozó le­fújása után a görögök érthető örömmel borultak egymás nyakába, aá EB-selejtező cso­portban megérdemelten jutot­tak egy idegenbeli ponthoz, amely azt jelzi, hogy a ma­gyaroknak már nincs esélyük, a görög válogatott viszont ott maradhat vezető pozíciójában. Arannyal jöttek Helikoni diáktalálkozó A huszonöt éves város, Keszthely kétezer diák, tanár és KiSZ-vezető vendégét a Zala megyeiek fogadták. Ba­ranya, Budapest egyes kerü­letei, Somogy, Zala és Veszp­rém megye hatvannégy kö­zépfokú oktatási intézményé­ből az arany minősítésű együt­tesek, szólisták kaptak meg­hívást az országos diáknapok helikoni ünnepségére. A pati­nas üdülőhely életet ezekben a napokban —■ április 28-tól tegnap délutánig — a fiata­lok jelenléte határozta meg. Ünnepi dekorációk készül­tek a helikoni ünnepségre, az olvasó azonban már bizonyá­ra értesült a rádióból arról, hogy a látványosnak ígérke­ző szombat esti megnyitó, fáklyás felvonulás elmaradt. Egész nap zuhogott, ezért me­gyénként csak száz-száz diák vehetett részt a színházban tartott programon. A helikoni diáktanács vezetői után , Ná~ dór György, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára mon­dott köszöntőt. A helikoni láng csupán képletesen lob­bant föl, azonban mindenki érezte, a találkozó sikere ezen nem múlhat; a házigazdák mindent megtesznek, a fiata­lok fölkészültségére pedig ga­rancia az arany minősítés. A százhetven somogyi rész­vevőt Balatongyörök egyik üdülőjében helyezték el éj­szakára. Itt találkoztam meg­érkezésünk űtán többek kö­zött a. Munkácsi gimnázium ének szextettjével, Dorogi István tanárral, a csurgói kó­russal és Pintér József tanár­ral, a Táncsics vegyes kóru­sával, Horváth Jenöné tanár­nővel. A kaposvári ének szex­tett Britten, Lassos és Pa­lestrina egy-egy művét mu­tatta be. A csurgóiak ősbe­mutatója kimaradt a műsor­füzetből. egy fiatal lengye! szerző, Górecki két művét ta­nulták meg. — Hogyan lehet külföldi kortársmű vekhez jutni? Pintér József: — Tavaly részt vettem a kecskeméti Kodály Intézet szemináriu­mán és ott kaptáim a kottá­kat. A csurgói kamarakórus fényképét a helikoni újság közölte, az együttes rene­szánsz műveket játszik (Gas- toldi, Gervaise)­Az éneklő ifjúság vetélke­dő változásáról beszélt Doro­gi István. Csökkent a kiemel­kedő teljesítményt nyújtó kó­rusok »várakozási« ideje a helikoni meghívóra, most már egyéves sikersorozat ulán is megkaphatják. A keszthelyi színházban a legjobb pályaművekből kiál­lítást rendeztek. Itt olvastam bele a barcsi 525. sz. szak­munkásképző két tanulójá­nak, Kun Bélának és Gada- necz Sándornak a dolgozatá­ba, amelyben az asztalosszak­ma történetét ismertették. Győri Árpád és Rumics Jó" zsef barcsi szerszámlákatos tanuló dolgozatáról a bíráló Artmuth Miklós ezt írta: "A pályamunka jól hasznosítható a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.« A somogyi diákok képzőművészeti bemu­tatkozása nagyon szerény, de általában is elmondható, hogy alacsony színvonalú a közép- iskolások képzőművészeti te- vékénysége, vizuális kultúrá­ja. Tetszett a két fazekasta­nuló, Gálosi Mária és Bala- tinecz Zsuzsa munkája. A fazekasság történetét dolgoz­ta föl Deli Gyöngyi, az 512 sz. szakmunkásképző tanuló­ja. Vasárnap délelőtt kaptak próbalehetőséget a szereplők. Akik igyekeztek, kénytelenek voltak lemondani a városné­zésről. A keszthelyi kastély- múzeum kiállításait azonban így is nagyon sokan megidéz­ték. Szinte valamennyi somo­gyi diák elolvasta Berzsenyi híres versét, a Himnusz Keszthely isteneihez címűt. Az egyi teremben Lakatos A halál, a pusztítás eszkö­zeinek tömeggyártása ma az imperialista világban az egyik legnagyobb üzlet. Soha nem látott méreteket öltött a le­gális és az illegális fegyver­kereskedelem. A fegyverex­portból a legnagyobb részese­dés az Egyesült Államoké, meghaladja a 60 százalékot. Az amerikai fegyvermonopó- liumok a második világhábo­rú óta 100 milliárd dollár ha­szonra tettek szert fegyverel­adásokból. Hogy mi a vevő részéről az üzlet, azt láthattuk’ az iráni monarchia (a sah több mint 21 milliárd dollárt költött ame­rikai fegyverek vásárlására) viharos összeomlásából.- Az imperialista hatalmak fegyvereladásai fokozzák a nemzetközi bizonytalanságot. A fegyverkezési hajsza, mi­közben mérhetetlen hasznot jelent a katonai-ipari hatal­masságoknak, messzemenően kedvez, széles utakat nyit meg a minden igazi emberi ér­tékkel szemben álló fasiszta bandák számára. Olyan világ­ban élünk, amikor az úgyne­vezett nyugati demokráciák­ban, Olaszországban, Spanyol- országban, az Egyesült Álla­mokban naponta gyilkolnak meg a fasiszta bandák mun­kásokat, baloldali személyeket, hazafiakat. Az Egyesült Államok terü­letén — nem teljes adatok szerint —- több mint száz fa­siszta szervezet működik. Gyűléseznek, menetelnek, lö­völdöznek, gyilkolnak. Sajá­tos módon az amerikai, de legtöbbször az olasz és a nyu­gatnémet rendőrség sem lát okot a tömegverekedéseket provokáló, az állampolgárokat megfélemlítő, emlékműveket, temetőket, meggyalázó, a kre­matóriumokat és kiagyalóit éltető fasiszta őrültek elleni beavatkozásra. Törökországban nem egé­szen két év alatt 300-nál több haladó személyt öltek meg a fasiszták. Az NSZK-ban mű­ködő szélsőjobboldali szerve­zetek száma meghaladja a 150-et. Csupán a volt SS-ek szövetségének több mint 300 ezer tagja van. A mai nyu­gatnémet hadsereg főtisztjei­nek 98 százaléka a hitleri Wehrmachtban szolgált. Olaszországban félszázra tehe­tő a fasiszta csoportok száma. Az újfasiszta pártnak több mint 400 ezer tagja van. Fő módszerük a terror, az erő­szak. Gyilkolnak, gyújtogat­nak, embert rabolnak — a bűnüldöző szervek statiszta lása mellett. Franciaország fa­siszta bandái több mint 10 ezer tagot számlálnak. Maga­san kiképzett gyilkosok. Rak­táraikban annyi modern fegy­vert tárolnak, amennyi 70— 100 ezer személy felszerelésé­re elegendő. A vezető kapitalista hatal- i mák egyes politikusai, lapjai furcsa könnyedséggel baga­tellizálják azt, hogy pélaaul Amerika számos államában a nyílt fasiszták is jelöltethet­ték magukat a helyi hatalmi szervekben való választáso­kon; hogy Chicagóban a sza­vazatok 16 százalékát szerez­ték meg a helyi tisztségvise­lők választásán; hogy Olasz­országban a fasizmus erői I szavazatok 6 százalékát kap­ták} hogy a spanyol kormány képtelen megbirkózni a rend­őrség és a hadsereg fasiszta erőinek eltávolításával. Mindez igencsak joggal nyugtalanítja a fogyasztás, az árubőség mindenek felettisé­gének illúzióiból kiábrándult tömegeket Hogy miért jogos a nyugtalanság? Az emberi­ség nem felejt olyan gyorsan mint a Fehér Ház, vagy Pe­king egyes politikusai. Ponto­san látják, hova jutottak azok az országok, melyekben a fa­sizmus kezébe került a hata­lom. Chilében a lakosság negye­dét a szó szoros értelmében az éhhalál fenyegeti. A bérek a fasiszta puccs óta 50 száza­lékkal csökkentek. Az árak 30—60 százalékkal emelkedtek. A világsajtóból tudjuk, hogy minden negyedik chilei meg­látta Pinochet koncentrációs táborait, börtöneit, minden százharminc állampolgárból egyet agyonlőttek vagy fel­akasztottak, egymillió ember kényszerült hazája elhagyásá­ra, több mint 3000 ember »tűnt el« a fasiszta hóhérok börtöneiben. Az ugyancsak fasiszta körök kezében lévő Uruguayi joggal emlegeti a nemzetközi közvé­lemény a világ legnagyobb börtöneként. Minden 400 la­kosra jut egy politikai fo­goly. A világon ez a legmaga­sabb arány. Az ország minden A frankfurti rendőrök szétverik az újnácik ellen tüntető­ket. ötvenedik lakosát kihallgat­ták, összeverték, megfenye­gették. Az 19.73-as fasiszta ál­lamcsíny óta 300 ezer uru­guayi állampolgár kényszerült nazaja elhagyására. Hasonló sorban él a fasizmus uralma alatt Nicaragua, Paraguay, Guatemala népe. Hogy kik éltetik, kik tart­ják ezeket a fasiszta rezsime- ket? A vezető kapitalista ál­lamok monopóliumai és kor­mányai. A kapitalista államok magánbankjai 1977-ben csak­nem egymilliárd dollár össze­gű hitelt nyújtottak Pinochet­nek. A világ becsületes százmil­liói, a nemzetközi dokumen­tumok egyértelműen hangsú­lyozzák: a faji hovatartozás az egyik legalapvetőbbb em­beri jog. Carter és kormánya, amikor — megbízatást erre senkitől sem kapott — akcióba kezdett más népek jogaiért, éppen erről feledkezett meg. Arról, hogy a világban még kevés olyan ország találhat?, ahol oly gyalázatos formában létezik a lajüldözés. mint ép­pen az Egyesült Államok te­rületén. Az USA lakosságának 11 százaléka néger. Az ame­rikai munkanélküliek 30 szá­zaléka. a fiatal munkát kere­sőknek pedig több mint 60 százaléka a színes bőrűek kö­zül kerül ki. A néger csalá­dok. fele a hivatalos nyomor­szint alatt él. A néger mun­kásoknak egyharmada segéd­munkás. Az USA 100 tagú szenátusában csak egy néger található. Több államban ma sincs a négereknek szavazati joguk. összeállította: Ágoston László (Folytatjuk) Károly siófoki szakközépisko­lással találkoztam. — A kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­zőbe járok, elsős vagyok, a hegedűiskolában ellenben már hatodikos. Először veszek részt helikoni ünnepségen, s hogy idáig eljutottam, Simon Mihály tanár úrnak köszönhe­tem. — Mit játszol? — Brahms Nem jön levél, Vinyovszky Mazurka című művét. Zongorán Gulyás Eleo­nóra kísér. A rövid városnéző program­ról a diákok a megyei klu-' bokba siettek. A mozgalmi tanácskozásokon öt témát vi­tattak meg, a somogyiak az iskolai klubokról és a KISZ- szervezetek kapcsolatáról be­szélgettek. Félő volt, hogy a művészeti csoportokat igazá­ban nem érdekli majd ez a téma — klubosokat nem hív­tak meg —, de volt mondani­valójuk egymásnak. Vaján miért csak nyolc, kilenc is­kolai klub működik megyénk huszonnyolc középiskolájában? A fonyódi gimnázium és szak- középiskola klubjába, a csur­gói Szivárvány klubba érde­mes elmenni jó tapasztalato­kért! A bemutatók vasárnap dél- . utántól — kilenc művészeti ágban — hétfő estig tartottak. A színházban, a Balaton Mú­zeumban, a Helikon kastély- múzeumban, az agrártudomá­nyi egyetem dísztermében mutatkoztak be a megyék legjobbjai. Húsz produkciót mutattak be a somogyiak. Tegyük hozzá, nagyon moz­galmas, fárasztó napi esemé­nyek után kellett helytállni­uk a fiataloknak. Csellengő di­ákokkal nem találkozhattunk Keszthelyen, minden percüket megszervezték a házigadák. Film ősbemutatót is tartottak, itt látták először A trombitás című új magyar filmet. A főszereplőt innen választották ki. Csorna Zoltánra, a ven­déglátóipari szakközépiskola harmadikos tanulójára — aki természetesen, a / színészek ol­dalán jelent meg a bemuta­tón —, szinte minden diák kíváncsi volt. Estére somogyi vendégek is érkeztek, a ka­posvári műhely fiataljai mu­tatkoztak be a klubban, más­nap a népművészeti stúdió tagjai tanították a diákokat a fonásra, szövésre, faragásra. Május 1-én, a fesztivál zá­rása előtt egy nappal, Keszt­helyen is zenés ébresztővel kezdődött a program. Az or­szágos diáknapok helikoni ta­lálkozóián részt vett ezer hat­száz középiskolás együtt vo­nult föl a dolgozókkal. Szer­dán sportnap volt, az ifjúsági parkban társadalmi munkát végeztek. Délután adták át a fesztiváldíjakat, a városi ta­nácsok. üzemek termelőszö­vetkezetek különdíjait. Somogyi résztvevők nem kaptak a hat fesztiváldíjból, ellenben a kaposvári Munká­csy gimnázium tanulója, Szabó Izabella versmondó ki­emelkedő szerepléséért külön- díjban részesült, akárcsak Kovács József, a kaposvári gépészeti szakközépiskola ta­nulója. aki Havdn TromihMa- ve»senvének két tételét adta elő nazv sikerrel. A Keszthe­lyi Városi Tanács különdíjá- vaj jutalmazták a siófoki Per~ czel Mór gimnáziumot­Herényi Raraa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom