Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
Napjaink témái Rosszemlékű V betű... K APAC ITAS A gazdaságpolitikai hetilapban gyakori a hirdetés: »kapacitást keresünk ...«, illetve »fölkínálunk szabad kapacitást...« Némi fényt vernek ezek a fizetett közlemények egyezőségek és különbözőségek bonyolult hálózatára, hiszen — elméletben — az lenne az igazi, ha az ilyen vagy olyan kapcitás se többnek, se kevesebbnek nem bizonyulna az igényeknél, a fizetőképes keresletnél. Ilyen helyzet azonban — tökéletes összhang — ritkán adódik. Hazai mezőgazdasági üzemeink szélesebb köre most ismerkedik a lengyel Bizon- Gigant kombájnnal, amelynek áteresztőképessége 10 kg másodpercenként. A legújabb — Magyarországon most kipróbáláson levő — John Deere berendezés 18 kg/sec teljesítményű. Kapacitása nyolcvan százalékkal nagyobb tehát, mint a Bizon- Giganté, az pedig két. két és fél szeresét nyújtja a korábban alkalmazott betakarítógépekének. Látszatra ennyire egyszerű — is — lehet ■ a kapacitás növelésének ügye. Igen ám, de a Bizon-Gigant, vagy a John Deere kombájnokat megvásárolni sem olcsó mulatság, és még inkább megfontolandó: valóban ilyen gép kell-e annak a gazdaságnak, ahol a legnagyobb tábla sem éri el a harminc—negyven hektárt, ahol nincs elég szállító jármű a betakarítóberendezések kiszolgálásához ... A kapacitás, azaz a termelőberendezések egy időpontban elérhető teljesítőképességének maximuma akkor kapja meg igazi értelmét, ha a feltételrendszer is hiánytalan, tehát ennek az igénybevételnek gazdaságosnak kell lennie. Példával élve: a kapacitás jelentős mennyiségű selyem-nyersszövet termelését és kivitelét tenné lehetővé, de mert a népgazdaságnak ez a mai piaci helyzetben nem kifizetődő, inkább a kapacitások nem teljes leterf" ........... "■■■ 1 ■■■ k elésének útját kell választani, s megkeresni, miként hasznosíthatók az így fölszabadult berendezések. Maximális teljesítőképességről szóltunk az előbbiekben. Tegyük most hozzá, legtöbbször a tényleges teljesítmény nem egyezik ezzel, hiszen a villamos erőművek kapacitása nagyobb, mint amilyen terheléssel valójában .működnek, kivéve — a napszakomként!, évszakonkénti stb. — az úgynevezett csúcsfogyasztási időket, s legyünk figyelemmel arra is, javítani, karbantartani ugyancsak kell a berendezéseket. Az idén januárban és februárban a tavalyihoz képest 7,1 százalékkal nőtt a vil- lamosenergia-termelés; a kapacitások kihasználása volt nagyobb, hiszen maguknak a termelőberendezéseknek a csoportja változatlan maradt, nem bővült. Azután: egy-egy hónapban a gyártók a cement- termelést föltornázták 450— 460 ezer tonnára is, ám van olyan harminc nap, amikor — a kemény hideg stb. miatt, mint például az idén januárban — a teljesítmény 300 ezer tonna alá süllyedt Példáinkból általánosítva: a kapacitást mérhetjük abban, egy időszak — óra. hónap, év — alatt mennyi termék készülhet el a vizsgált gépen, berendezéscsoporton, termelőhelyen, s kifejezhetjük úgy is, az eszköz adott idő alatt mit képes — anyagban, stb. — feldolgozni. Általában a kapacitást mindig valamilyen természetes mértékegységben állapítják meg, s úgy, hogy tényezők sorát veszik figyelembe. A kiválasztott — ösz- szefüggő — technológiai szakasz berendezéscsoport) kapacitását olyan alkotóelemek befolyásolják, mint például a gépek száma, a hasznos időalap, a norma. Azaz: növelhetjük úgy is a kapacitást, hogy öt újabb gépet állítunk á régi öt mellé, vagy egyet, amelynek termelékenysége viszont megegyezik a korábbi ötével. A hasznos időalapnál a naptár, a munkarend, az azon belüli veszteségidők lépcsőfokait kell megjárnunk, míg a normáknál az mérlegelendő: egy gépóra alatt mennyi termék készülhet el, illetve termékegységenként az előállításhoz mennyi idő szükséges. Volt idő, amikor a kapacitás kihasználása lényeges kritériuma volt a termelők megítélésűnek, ma mindenütt mindenáron erre törekedni, nagy fiiba volna. A tényleges és a lehetséges termelés összevetése sokféle következtetésre nyújt lehetőséget, elemzése ezért fontos eszköz a további lépések meghatározásához. A részkapacitás — vagy más megjelöléssel a termelési keresztmetszet — biztonságos ismerete ugyanis feltétele más gépcsoportok optimális kihasználásától a szállítási szerződésekig, a termelés és valameny- nyi mozzanatának. A percenként nyolcezer öltésre képes japán szegő-varrógépet csakis akkor érdemes megvásárolni és alkalmazni, ha kiszolgálását győzi a szabászat stb., s ha persze a termékért megfelelő árat ad a vevő. Máskülönben ott áll a gép, s kapacitásának mindössze 20—30 százalékát teljesíti, akkor jogos a kérdés, szükség van-e ott ilyen gépre. S umma summarum: napjaink gyakran használt fogalmát egy-egv termelőhelyen a berendezések állapotától — karbantartás! — a munkaidő tényleges kihasználásén át a normatelje- sítésig, tényezők serege alakítja, s a kapacitás kamatoztatása akkor kedvező, ha minél több berendezés működik folyamatosan, ha az időveszteség minimális, ha az igényeknek, a keresletnek megfelelő gazdaságos a termelés (a termék) minél összehangoltabb a gép, a berendezés műszaki adottságaival, V. T. ... ■ i Megnyílt a IX. somogyi műszaki és közgazdasági hónap Előadás gazdaságpolitikai kérdésekről Átadták a megyei MTESZ-emlékplakettet A IX. műszaki és közgazdasági hónap ünnepélyes megnyitására tegnap került sor Kaposváron, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának székházának előadótermében. A több száz érdeklődőt Bogó László, a Magyar Közgazda- sági Társasáig Somogy megyei Szervezetének elnöke, a Somogy megyei Termelőszövetkezeteik Területi Szövetségének titkára köszöntötte. Részt vett a rendezvényen Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Deák Ferenc, a kaposvári városi párbbizotteág első titkára, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és ár. Horgos Gyula nyugalmazott miniszter, az MTESZ ügyvezető elnöke. Az V. ötéves terv várható teljesítéséről dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást. Bevezetőben utalt rá, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló előirányzatok kidolgozásakor már ismert volt néhány, a teljesítést befolyásoló — a világgazdaságiban végbemenő változásokból elkerülhetetlenül nálunk is érzé- ! kelhető — hatása, és számol- | tak is ezekkel a hatásokkal, ezt mutatják a terv lényeges összefüggései. A termelés műszaki színvonalának fejlődése megközelítően kielégítő volt az elmúlt három évben, de fokozottabb igény mutatkozott a termelésszervezés javítása, a gazdasági hatékonyság, illetve a termelés társadalmi hatékonyságának növelése iránt. A tapasztalatok azt is mutatták a tervidőszak eddig eltelt éveiben, hogy a már említett negatív hatások egyné- melyike különösen érződött gazdaságunkban. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese példákat említett, hogyan veszítettek el magyar gyárak jelentős megrendeléseket azáltal, hogy felületesen elkészített, hibás termékkel »próbáltak szerencsét-« a külföldi partnernél, persze sikertelenül. Előadása további részében arról szólt, milyen intézkedések válnak indokolttá a következőkben azért, hogy a tervben megjelölt célok teljesüljenek. Néhány szempontot már most, az új ötéves tervet megalapozó. előkészítő munkáknál is figyelembe kell venni, így a nyolcvanas évek első felében is a .népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása lesz az egyik legfőbb cél, s a gazdasági tevékenységet, a hatékonyságot — a termékek műszaki színvonalának, versenyképességének növelésével — ennek a célnak kell alárendelni. A gazdaság minden területén javítani kell az irányítás hatékonyságát is. hangsúlyozta 'az előadó. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után Sugár Imre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy megyei Szervezetének elnöke, a megyei tanács általános elnökhe’yéttese átadta a megyei MTESZ-emlék- plakettet Farkas Bélának, a megyei szervezet elnökségi tagjának, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatójának, évtizedes társaciaüjü Szembeszállva az előítéletekkel A »legekkel« óvatosan kell bánni, ahhoz mégsem fér kétség, hogy a visnye—kőkút— hedrehelyi tsz híre a legrosz- szabb a megyében. Sokan nem is ismerik a gazdaságot, sőt a két-három évvel ezelőtti »eseményekről« is csupán mendemondákat hallottak. Ez azonban inkább csak meg- könnyíti a gyors, sommás ítélkezést. »Visnye? Az aztán egy jó kis társaság!« Tény, hogy a tsz múltbeli tevékenysége nemcsak a gazdálkodás íratlan szabályainak mondott ellent, hanem a büntetőtörvény írott betűjének is. A vétkeseket felelősségrevon- ták, a gazdaságot elmarasztalták. Űj vezetőség vette át az irányítást. Kérdés: ez.ek- után szabad még építgetni a tsz köré az előítéletek áttör- hetetlen falát. Áki járt mostanában Hed- rehelyen, az tudhatja ez már nem ugyanaz a gazdaság, öröksége persze ma is meghatározó, adottságai sem változtak, más azonban az irányítás módja és szemlélete. A megye — sőt az ország — előítéletével nehéz szembeszállni, ennél is nehezebb legyűrni a tagságot ért »erkölcsi sokk« utóhatásait Gondoljuk csak meg: a többszörösen becsapott ember végül már a saját szemének sem hisz. Akinek a munkája I évről évre csak kudarcot terem, hajlamos azt hinni, ez már nem is lehet másként Az emberek tudják ugyan, hogy az új elnök, Jováncai István az igali tsz elnökeként megyeszerte tekintélyt és megbecsülést szerzett, s a változások ezer apró jelét látják maguk körül, a kétkedés mégis bennük lappang. — Máig is akadnak, akik bejönnek és követelnek valamit ami nekik éveken, ál »megjárt«. Az asztalt verik, és fenyegetőznek, hogy elmennek majd ehhez meg ahhoz a felettes szervhez. Megtervékenységének elismeréseként Ezután került sor a legutóbbi pályázatra beküldött munkák díjazására. A bíráló bizottság értékelése szerint a huszonkét pályamunka közül két dolgozat szerzői szolgáltak rá az első díjra: az egyiknek készítője a pécsi Bobula András és Balogh András, a másiké a kaposvári Bárdos Tamás. Pályázatával második diíjat nyert el a Somogy megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvédelmi csoportja, továbbá Falus- sxi Lajos, Kiss József és a Marka András—Sipos Emil »páros« (mindannyian kaposváriak). Harmadik díjat kapott a kaposvári Horváth Ferenc, Szép László és Csíki Antalné, illetve a nagyatádi Jäger Lászlóné. Kiss József a második díj mellett — egy másik dolgozatáért — külön jutalomban is részesült. A pályázat kiírói a legtöbb dolgozatot benyújtó munkahelynek járó tárgyjutalmat a megyei növényvédelmi állomásnak ítélték: a pályázatok közül ötöt innen küldtek be. Ugyancsak tár©-jutalmat adott át a megyei szervezet elnöke Füredi Gyulának, a siófoki intéző bizottság elnökének, eredményes munkájáért. Az MTESZ és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete, illetve a többi tagegyesület — mint rendező — gondoskodott arról, i hogy a tegnap megnyílt IX. somogyi műszaki és közgazdasági hónap tartalmas, az ismeretgyarapítást jól szolgáló programmal várja a szakembereket május 30'ig. A tegnapi megnyitó helyszínén például a résztvevők a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kaposvári József Attila Könyvesboltja és az MTESZ műszaki tájékoztatási bizottsága — árusítással egybekötött — műszaki és közgazda- sági könyvbemutatóját tekinthették me®. * F. I lepődnek, ha azt mondom: menjenek csak. Nem nehéz kitalálni, mit remél az efféle fenyegetőző... Talán ‘ azt, hogy egy-egy vaktában leadott lövés ma is telibe talál... — így az elnök. Voltaképpen a szemlélet- változás akkor sem késhetett volna tovább, ha a régi vezetők nem lépik át a törvényesség mezsgyéjét. .. »Ott egye a fene az állatokat! Nem terem a föld? Sebaj! Elbírja a koporsó-üzem.« És valóban: a faüzem dlég vastag szalmaszál volt ahhoz, hogy fönntartsa az egykor önálló visnyei tsz-t. Azután sor került az egyesülésre. Immár 4500 hektárossá lett gazdaság, nem változott azonban á "-jelszó«. A vezetőség később egyre többször volt kénytelen tapasztalni. hogy hiába duzzasztja a faüzemet, a gazdaság hajója süllyed. (Talán akkor gondoltak először "extrajövedelmek k-isaj- tolására?«) — Az idei küldöttgyűlésen az emberek nem akartak hinni a fülüknek, mikor részletesen elemeztem. mi mindent lehet és kell tenni a növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztéséért, míg a "faüzemről-« mindössze egyetlen mondat erejéig szóltam. (Bgy mezőgazdasági termelőszövetkezetben hihetetlennek hangzott, hogy valaki a mező- gazdasági termelésről beszél ...) — Célprémiumot írtunk ki a vetőbrigádnak, ha május 1- re jó minőségiben minden kukoricát elvetnek. Amire még nem volt példa, most sikerült: az ünnepre földben volt a mag. Utólag többen bevallották: nem hittek abban, hogy ez megtörténhet, de abban sem, hogy ha mégis sikerül, valóban kifizetjük az ígért prémiumot. Lám, ilyen morzsánként kell most visszaszerezni a vezetőségnek az elvesztegetett erkölcsi hitelt. Néhány hónapja a tsz-iro- da H ed re hely re költözött, ugyanakkor megváltoztatták a gazdaság nevét is: Dél-Zse- lic Mg. Tsz. — Nem titkoljuk: e névváltoztatással a felejtést szeretnénk gyorsítani. Semmi ne emlékeztessen a baljós V betűre, — mondta a fiatal fő- agronómus, Márton István. — Mondhatná valaki, hogy még hatásosabb megoldás lenne egyszerűen fölszámolni az üzemet... Csakhogy ez lehetetlen. A faüzem közvetlenül és közvetve csaknem 200 embernek ad munkát, lehetővé teszi a gazdaság legjelentősebb nyersanyagának, a fának a hasznosítását. A tsz termelési értékének ma is nagyobb, nyereségének pedig túlnyomó részét adja, Tulajssxf Márton István: "Semmi se emlékeztessen.., Fejleszteni a növénytermesztést és az alle» tenyésztést. Ugyan ad-e erre reális esélyt a jórészt domboldalakból, homoktáblákból vagy erdők közé ékelt, vadkáros földekből álló terület? A gazdaság vezetői szerint: igen. — Ha a termelés szerkezetében alkalmazkodunk a kedvezőtlen adottságokhoz, ha a gazdálkodás színvonalát emeljük néhány év alatt, megváltozhatnak a gazdaság »erőviszonyai«. Nem erőltetjük tovább a búza és kuko-i- catermelést azokon a földeken, ahol évek óta nyilvánvalóan még a vetőmagot sem fizeti vissza. Növeljük az árpák és cirok arányát, és a jövőben. napraforgót is termelünk. 1800 hektárnyi legelöte- rületünk jó lesz a legeltetésre alapozott húsmarhatenyész- tés fejlesztéséhez. Alapfeltétele ennek az intenzív gazdálkodás; ötéves programja hamarosan elkészül. Ugyancsak a bő legelőt hasznosítva gyarapítjuk a juhászatunkat. Gazdaságunk hossza csaknem 40 kilométer. Könnvű belátni, hogy a kieső dirib-da- rab erdószéli táblákon termelt kukoricánál jövedelmezőbb a fatelepítés... Ennyiből is látszik: Hedre- helyen végre rátaláltak a jó irányra. Hogy lépni is tudjanak, sok mindenre van szükségük: létesítményekre, géÉvek óta először pontosan tartják a munkák tavasz! menetrendjét ... dónképpen az egyetlen olyan forrás, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelésünk fejlesztését. A gazdaság régi vezetői éveken át a faüzem bővítésére költötték azt a pénzt is. amelyen korszerűbb traktorokat és kombájnokat kellett volna venni. Az így földuzzasztott üzem a gazdaságnak olyan adottságává lett, amivel még sokáig számolni kell. A faüzem tehát marad, van azonban megítélésében egy. a korábbihoz képest fontos különbség. Többé nem mindenható »cél«, csupán a mezőgazdasági termelést elősegítő eszköz. pekre, s 'nem utolsósorban jobb szervezésre, fegyelmezettebb munkára. Ami azonban mindennél fontosabb: bizalomra és önbizalomra. A visnyei. kőkúti és hedrehelyi embereknek végre e! kell hinniük, hogy munkájuknak igenis lesz eredménye. Ahhoz azonban, hogy ez valóban úgy legyen, nekünk, kívülállóknak is látnunk kell: ez már nem ugyanaz a gazdaság. Bíró Ferenc
