Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

K 5 F r* fi C S Előadások fiataloknak Három gyűjteményt küld Hamburgba ,MUSIC CENTER* Zene — otthon Ma már alig van olyan '-salád, ahol hiányozna az ott- loni »-zenélés«. valamelyik kelléke, a lemezjátszó, a magnó, a rádiót qpár nem is említve. Ezek a' hangot re­produkáló, továbbító készülé­kek az Egyesült Államokból indultak hódító útjukra. Elő­ször természetesen, a lemez­játszók — erősítők — hang­szórók szerepeltek a kínálat­ban, ezekre volt viszonylag legkönnyebben kidolgozni a nemzetközi követelményeket, s e készülékek valósították meg először a monoiechniká- val, majd sztereóval a tor­zításmentes hangvisszaadást. Európában az 1950-es évek közepén jelentek meg ezek a készülékek a fogyasztóknál. Nem sokkal később a japán elektronikai ipar felvásárolta az Egyesült Áramokban és Európában fellelhető találmá­nyokat, újításokat és ráállt a tömegtermelésre. A készülékek nagy része ek­kor még elektroncsöves meg­oldású volt, terjedelmes, sú­lyos darabok. Robbanásszerű­en tört be azonban a techni­ka új vívmánya, a tran­zisztor, majd nem sokkal ké­sőbb az integrált áramkör. Ezek viszonylag olcsóbbá tet­ték a tömeggyártást. A válto­zás olyan gyors volt, hogy míg, 1945—1955 között egy elektroncsöves erősítő 2—-3 év­Sport és hobby Repü!őmodcllek < Jelentős sportág és egyút­tal izgalmas műszaki felada­tok megoldását követeli az egyre divatosabb hobby, a rádióirányítású repülgép-mo- dellezés. A modellezők ma­guk készítik el modelljeiket: a fő tartókat általában fe­nyőfából, a modell többi ré­szét az igen kis fajsúlyú, a fenyőfánál hússzor könnyebb, Dél-Amerikából származó bal­safából. A vázat lombfűrész- szel, fafaragással, kézi szer­számokkal készítik el. illetve állítják össze, majd erre erő­sítik fel a balsa burkolatot. A gondosan összeállított modellt impregnáló szerekkel vonják be, hogy a nedvesség az üzemanyagszennyezés ha­tásától megóvják. Ezután szerelik be a motort és teszik irányíthatóvá a mo­dellt A beszerelt hajtómotor többnyire gyárilag készül, bár a szakma mesterei maguk is készíthetik. A motor üzem­anyaga rendszerint ricinus — a kenőanyag szerepét tölti be — és metilalkohol keveréke. A motor indítását és folya­matos gyújtását platina- és iridiumszálból készült izzó­gyertya biztosítja. A motor indítása a modelltől függetle­nül akkumulátorral történik. Az elektromos hatás következ- tébena gyertya fémszála fel- izzik, később pedig nem »al­szik ki«, mivel a gyújtás és a kipufogás oly gyors ütem­ben követik egvmást, hogy nincs ideje lehűlni. A modelleket rádióval irá­nyítják; ez a gyakorló-mod el- leknél három, műrepülő-mo- clelleknél négv csatornán ke­resztül történik, azaz a földi irányító három, illetve négy­féle utasítást kü'dhet mikro­hullámú adó segítségével . a levegőben lévő modellhez. Az első csatorna révén a motor fordulatszámát szabálvozzák, a második.és a harmadik csa­tornával a magassági, illetve az oldalkományt hozzák mű­ködésbe. A negyedik csatof­I nán át vezérlik a műrepülés­hez szükséges csűrőkormányt, amely a modell hossztengely körüli mozgatására szolgál. Képünkön: Egy japán model­lező az amerikai B—52-es stratégiai bombázó mását ké­szítette el. Sikeresen repült. nél tovább működött, a het­venes években egyik évről a másikra elavultak ezek a szerkezetek. Legújabban az okozott szen­zációt, hogy e hangszerkeze­tekbe visszatért a már egy­szer divatjamúlt elektroncső. Rájöttek, hogy az elektron­csővel épített szupererősítők, bár nagyobbak, nehezebbek és jobban melegednek, töké­letesebb hangot képesek ad­ni. mint az integrált áramkö­rös. vagy tranzisztoris társaik. Természetesen a hagyomány- őrző angol gyárak jöttek ki újra az elektroncsöves készü­lékekkel. de úgy hírlik, szá­mos 1 követőre találtak. Ugyanakkor a miniatürizá­lás szerepe sem hagyott alább: a hellyel való takarékosság követelménye késztette a gyá­rakat a »-music center«-ek elő­állítására, amelyek lényegé­ben magnó—lemezjátszó—rá­dió-erősítő öszvérek. Eseten­ként még televíziót is építe­nek a hanglánchoz. Nehéz megjósolni, hogy mit hoz e téren a jövő. A sztereó után köznapivá lett a kvad- rof on technika, ami négy csa­tornán történő hangvissza­adást jelent A tőkés cégek mellett már a csehszlovák Supraphon is készít ilyen lemezeket. Képünkön: Rigá­ban, a Rádiótechnikai Válla­lat elkészítette a “Melódia— 160—Sztereo« típusú első “music center«-jét, rádiót, lemezjátszót, magnetofont és erősítőt foglal magában. Rendben tar­tott kert pati­katisztaság a szobákban, a feleség a kar­ját nyújtja a bemutatkozás­nál, épp a ház köi'ül tevékeny­kedett. — Ugye, el­sősorban nem rám kiváncsi, hanem a bé­lyegeimre, mert magamról nem nagyon szere­tek beszélni — mondja mint­egy bemutatko­zásként Mike János, a, MÁV pécsi igazgató­ságának me- netlrányítója. — önről azt mondják, hogy a bélyeggyűj­tés megszállot- ja. — Ez talán túlzás, az azon­ban biztos, hogy több mint negyven éve gyűjtök bélyeget, szinte nincs olyan nap, hogy ne foglalkoznék valamilyen formában vele. Sokat utazom, s még közben is velem van, ha más nem, legalább egy ka­talógus. Mert az igazi gyűjtő az megtanulja a katalógust, hogy mindig napra kész le­gyen, tudnia kell ugyanis az árfolyamokat. — Hogyan kezdődött ez a “szerelem« ? — Mindig vonzottak a táv­latok, más városok, idegen tá­jak, érdekes emberek. Ezeket a vágyaikat a mai fiatalok könnyen kielégíthetik, hisz ezernyi lehetőség áll előttük. Gyerekkoromban csak nagyon keveseknek adatott meg, hogy szétnézzenek a világban. Nem, volt televízió sem... Sokszor órákig nézegettem például, ha a kezembe került egy-egy messzi tájról érkezett szép bé­lyeg. Aztán kezdtem őket ki- vagdosni, először dobozokba, majd kezdetleges, házilag fab­rikált berakóba tettem a leáz­tatott darabokat. — Akkor is volt már vala­milyen elképzelése, hogy mi­lyen témájú bélyegeket szeret­ne gyűjteni? — Természetesen nem. Ugyanis nem szabad úgy el­kezdeni, hogy most csak ez, vagy csak az érdekel. Ez a fejlődés eredménye. Ahogy szélesedik az ember' látóköre, alakul ízlésvilága, lágy fejlő­dik az érdeklődési köre a bé­lyegeken keresztül tükröződve. Az évek során ez természete­sen még sokszor változhat és változik is. — Hány levelező partnere van? — Nem tudnám hirtelenjé­ben megmondani. Nagyon sok. Szinte a világ minden tá­ján van* egy-két barátom. Természetesen a környező or­szágokban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és az NDK- ban a legtöbb, hiszen ezekkel a személyes kapcsolatteremtés könnyebb. Van partnerem az ázsiai országokban és a ten­gerentúl is. Elég gyakran já­rok Zágrábba, Ljubjanába, s ha tehetem, ..mindig elmegyek az ottani bélyeggyűjtőkörökbe. Bátran mondhatom, hogy a legjobban szervezett szövetség hazánkban működik. — önnek nagyon jelentős az országgyűj teménye. Ké­szül-e valamilyen kiállításra? — Igen, a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, Hamburg­ban lesz egy kiállítás június elején. Három gyűjteménnyel készülök oda. Ezek közül az egyik Kaposvár 100 éves bé­Gyógyító A lovaglás látványa sok embert gyönyörködtet. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a ló mozgásritmusának átvételéhez szükséges helyes testtartás nemcsak a mozgás­ban részt vevő izomcsoporto­kat és e gerincoszlop izom­zatút erősíti, hanem egyes mozgásszervi megbetegedé­seknél gyógy- terápiaként is alkalmazható. Külföldön nem ismeretlen a gyógylovaglás. Fridrich Hoff­mann. a hallei egyetem pro­fesszora már 1719-t?en felis­merte a sport jótékony hatá­sát. ennek elle­nére csak 1950- től kezdenek foglalkozni a lovaglás-te­rápiával. Eu­rópában Ang­lia, Norvégia Dánia és az NSZK járt az élen. 1958-ban a hallei Egye­temi Klinika rehabilitációs osztályán is megindult az első kísérlet. Különösen fél­oldali bénulás­nál, kézen és lábon mutatko­zó akaratlan mozgások ese tében sikál­ták eredményesen ezt a szo­katlan gyógymódot. Orvosok, gyógytornászok és gyógylova- goltatók együttesen dolgozták ki a gyakorlatokat, messzeme­nően kiaknázva azt a tényt, hogy a gyógylovaglás élménye és az elért teljesítmény »az egyéb kezelések okozta lélek­tani gátlásokat is feloldja. A bázeli orthopédiai klinika főorvosa egy helyi iskolában végzett egyéves kísérlet során várakozáson felüli javulást ért el a született és szerzett agy­központi zavarokkal küszkö­dő 12—15 éves gyermekeknél: egyensúlyérzetük erősödött, mozgásuk összehangoltabbá vált, s ezzel együtt lélektani gátlásaik is csökkentek. Hazánkban sem ismeretlen ez a módszer, hiszen Miskol­con már 1970-ben megpróbál­koztak a gyermekparalízist kö­vető izomsorvadás utókezelé­sének gyógylovaglással való kiegészítésevei. Deürecenben elsősorban a gerincferdüléses elváltozások gyógyításában ,értek el jelentős eredménye­ket. Természetesen a gyógylo- vagoltatáshoz szelíd, félvérű lovak és pónilovak alkalmaz­hatók csak. Képünkön: Gipszkötésben is lehet lova- i fiolái. Fejlettebb Az elmúlt egy-két évti­zedben felnőtt ifjúságunk nagy részének izomzatút fej­letlennek talál­ták az orvosok, ami arra int, hogy a jövőben sokkal többet kell töfődni a mozgásnak, . a siportak a fia­talokkal váló megszeretteté­sével. A fejlet­len izomzat ugyanis nem­csak szépséghi­ba, hanerp gyakran magá­ban hordja az időskori ízületi, szív- és érrend­szeri bántalmak magját is. A rendszeres inten­zív mozgás a szervezet min­den részére serkentő hatással van, s a fiataloknak nemcsak fizikai, hanem a szellemi ké­pességeit is növeli. Tíz-tizennégy éven alul: korban az úszás, az ügyessé­get igénylő tornagyakorlatok, a ritmikus mozdulatokból ál­ló mozgásgyakorlatok a legal­kalmasabbak a fiatal szerve­zet izomzatúnak rendszeres »karbantartására«. A művészi) torna a könnyed, kecses mozgáselemekből álló táncművészet, a balett meg­alapozója is lehet. Ezt nem so­rolják a sportirányzatok kö­zé. jóllehet a kifejtendő izom- teijesítmény bármely sportág­lyegzőjével ellátóit levéltörté­neti anyaga, amely képet ad a város múltjáról. Ezen dol­gozom most. — A magyar rádió népsze­rű műsora, a 168 óra is fog­lalkozott a magyar bélyeg ér- téktelenedésével, a nem oly rég még' nagvon szépnek tar­tott hazai nyomatok minőségi romlásával. Mi erről a véle­ménye? — Nem tervezési hiányossá­gokról van itt szó, hanem ar­ról, hogy egyre romlik a pa­pír minősége, s egyre nehe­zebben tudunk eleget tenni a hármas követelménynek: jó szín, ragasztó és papíranyag. Régebben réznyomattal és víz­jellel készültek a bélyegek, ma már állítólag sokkal kor­szerűbbek a nyomdatechnikai el íárások... A hatvanas évek­től valóban megfigyelhető, hogy értéktelenednek bélye­geink. A példányszám növe­kedésével nyilvánvalóan csök­ken az értékük. Itt nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni, s hogy lehet úgy fia­talokat toborozni, ha még je­lentős külföldi kapcsolatokkal is nehezen lehet hozzájutni a most már korlátozott példány­számhoz. — Hány gyűjtőt foglalkoz­tatnak hazánkban gezek & kérdések? — Magyarországon az * én tudomásom szerint csaknem kétszázezer szervezett gyűjtőt tartanak nyilván. Somogybán ez a szám mintegy háromezer körül van, ebből Kaposvárra elég nagy hányad jut. A bélyeggyűjtésnek elsősor-, ban az iparosodott területeken van nagyobb alapja. Az a fel­adatunk — a szövetség ebben jelölte meg a jövő útját —, hogy a mezőgazdasági mun­kásság köréből kell újabb ta­gokat toborozni. Nagyon örül­nék, ha az ifjúság soraiból is többen jönnének. Ennék érde­kében a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban havonta egyszer különböző té­májú előadásokon próbáljuk bevezetni az idősebbeket és a fiatalokat a most oly divatos Karte Maximum vagy a térha­gy űjtés érdekes világába. Kört esi Zsolt izomzatot nak becsületére válna. Sokan nem is sejtik, hogy ez a lé­giesnek ható mozgásokból ösz- szetett művészet mekkora munkát követéi már a fiatal szervezettől is. A balettképzés csaknem egy évtizede alatt a tanulók testét napról napra »gyűrni« kell, hogy minden porcikájuk laza legyen, meg könnyen mozgat­ható és hajlékony, ugyanak­kor persze az izomzat is gya­rapodjék és meglegyen a meg­felelő állóképesség. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom