Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-06 / 104. szám
Végérvényes kiküldetés Asszony a gyárban A BETÖRŐT SEGÍTIK Apróságok — kezükben egy- egy szál virággal — járják a gyárépület lépcsőit. Odabenn, az üzemcsarnokokban nők szorgoskodnak a pergő orsók sorfala között. Munkájukkal vannak elfoglalva, s dehogy hitték, amikor . műszakba álltak, hogy ezen a péntek dél- előttön látogatók érkeznek a munkahelyükre — az üzemi óvodából __ A kicsinyek láttán egv pillanatra megáll, aki addig sietett. Az édesanyák szeméből meghatódottság olvasható. Zúgnak a gépek, s a pici kezekből az asszonyok kezébe kerülnek a virágszálak. És szól a vers. győzedelmeskedve a zaj felett: ... »Minden, amit elmondhatnék, itt van egy szál virágban ...« A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában sok a nagycsaládos és az egyedülálló édesanya. Évente egy-két alkalommal segélyt kapnak, s támogatja őket a gyár gyer- I mekeik iskolakezdésekor. Ka- • rácsonykor is ajándékokat aki nem töltötte otthon a gyest, hanem jóval a három év letelte előtt ismét munkába állt. Tehetik, Ugyanis a gyár a saját bölcsődéjében és óvodájában helyet ad a gyermek- gondozási segélyről visszatérő anyák gyermekeinek. A bölcsőde egyi k „lakója” az 1977-ben született Honfi Roland. Édesanyjával, Honfi Lászlónéval beszélgettünk arról, hogyan segíti őt az üzem, és hasonló Helyzetben levő Rossz védőberendezések, pénz „szanaszéjjer A gyesről tíz hónap után visszajöttem Minden, amit elmondhatnék, itt van egy száj virágban. visznek a gyerekek. S hogy szüleik könnyebben juthassanak lakáshoz, a munkahely vissza nem fizetendő hozzájárulást ad — a szülők körülményeitől, illetve a gyár anyagi lehetőségeitől függően. Közeledik a nyár. És hogy a nagycsaládosok, az egyedülálló édesanyák kisebb anyagi megterheléssel tölthessenek együtt gyermekeikkel néhány hetet, ingyenes üdültetési lehetőséget teremtenek nekik. Április végén döntött erről — pontosabban a jogosultak névsoráról — az üzemi szakszervezeti bizottság. Eszerint saját üdülőjükben, aztán SZOT- üdülőben hét nagy család összesen tizenkilenc gyermekkel pihenhet — teljesen ingyen. Ugyancsak díjtalanul üdülhet az egyedülállók közül hat felnőtt és hét gyermek... A textilművek dolgozói között sok az olyan édesanya. munkatársait. Közben azt is megtudtuk, hegyan sikerült végérvényesre a Miskolcról Kaposvárra mindössze néhány hónapra szóló kiküldetés ... — A Pamutfőnó-ipari Vállalat miskolci gyárában kezdtem dolgozni 1971-ben. A csehszlovák határ mellől. Hidasnémetiből jártam munkába. naponta négy órát vonatoztam. Egy évvel később többedmagammal kiküldetésbe jöttem Kaposvárra. Aztán gyakran visszatértem ebbe a városba, »vendégmunkásként«. 1976-ban megismerkedtem a fér jemmel... Kiss Márta egyike volt azoknak a lányoknak, akik Miskolcról rendszeresen Kaposvárra »telepedtek« — dolgozni a textilművekbe —, ha itt a munkaerőhelyzet úgy kívánta. Ingyenes elhelyezést kaptak a gyár leányotthonában és havi 900 forintot kiküldetési díj címén. (Jelenleg harminchatan segítik a miskolci gyárból a kaposváriakat.) Honfi László géplakatos volt a kaposvári üzemben akkor. három évvel ezelőtt, amikor Mártát, az előfonónőt megismerte, s 1976-ban házasságot kötöttek. Egy évvel később született Roland . .. — Annak, ahogyan az itteni munkatársak fogadtak, nagy része volt abban, hogy sikerült gyorsan beilleszkedni a gyár életébe. A kiküldetési díj egy részét félretehettem. Egyébként még jónéhány kaposvári kiküldetésben levő munkatársam itt ment férjhez . .. Két évet vártunk megfelelő otthonra, aztán az idén beköltözhettünk a Kinizsi-lakótelepen a Búzavirág utca egyik kétszobás lakásába. Huszonhétezer forintot fizettünk be: ötvenhétezerrel a vállalat hozzájárult a költségekhez, miután vállaltam, hogy tizenöt évet itt dolgozom. Eszembe sem jut, hogy máshová menjek. Két műszakban dolgozom, megbecsülnek, kétezerhatszáz-kétezer- hétszáz forintot keresek havonta, ha nem vagyok táppénzen. Mivel nem vagyok éjszakás, nem jár a negyvenszázalékos pótlék, de mi akartuk ezt a munkabeosztást. A gyesről tíz hónap után visszajöttem, szükség volt a pénzre az új lakás berendezéséhez. Rolandot minden további nélkül fölvették az üzemi bölcsődébe ... Most hétvégi telek vásárlását tervezzük. Év végén Sopronban együtt üdül majd a család ... A Miskolc környékéről Kaposvárra került előfonónöből így lett somogyi édesanya. Egy azok közül,- akiket pénteken az üzemi óvoda apróságai virággal köszöntöttek, verssel ünnepeltek. Hemesz Ferenc Az utóbbi néhány hónapban sorozatos betöréses lopások voltak megyénkben. A betörők elsősorban Kaposváron és a kaposvári járásban, illetve Nagyatád környékén »látogatták meg« az áfész-itaibolto- kat, a vegyesboltokat, és néhány esetben az iskolát. A rendőrség nagy apparátussal kutatott a tettesek után, s nem eredménytelenül: a betörök már a fogdában ülnek. A betöréssorozat számos tanulsággal járt. Ezekről beszel- gettünK a minap dr. Molnár József rend oral ezredessel, a megyei rendőr-főkapitány közbiztonsági helyettesével. — Elsősorban a biztonsági berendezések „hiánya, a pénzkezelési szabályok be nem tartása segítette a betörőket. A helyszíni szemlék, sajnos, ezt bizonyították. Ahol pedig volt biztonsági berendezés, védőrács, illetve megfelelő páncélszekrény a pénztárolásra, ott nem használták. A gazdasági vezetők általában arra hivatkoznak, hogy drágák a biztonsági berendezések. Egy közepes nagyságú helyiség esetében ez az összeg tízezer I forint körül mozog. Ha/figye- lembe vesszük, hogy a betörők esetenként húszezer forintot, illetve nagy értékű árut vittek el — s van olyan hely, ahová többször visszatértek —, akkor szinte érthetetlen a vezetők idegenkedése az ilyen berendezésektől. Persze nemcsak így okoznák kárt a betörők. A bűncselekmény után az egységben leltározni kell, le kell zárni az üzletet, s ez forgalomkiesést I jelent. Arról nem beszélve, hogy a vevőknek távolabb kell menniük vásárolni, egy kisközségben pedig ez komoly ellátási gondokat okoz. — Más államokban — mondta a főkapitányhelyettes — már természetes, hogy egy új üzlet, irodahelyiség megtervezésekor a biztonsági berendezéseket szintén megtervezik. • Sajnos, nálunk nem szokás. úgy jutott be a betörő, hogy fölfeszítette az ajtót Bent viszont már könnyű dolga volt, hiszen a nyitott faszekrényben nyitott pénzeskazettát talált. Húszezer forintot vitt el onnan... A nagybajomi presszó udvari ablakain sem volt védőrács, tehát nem volt nehéz bejutni. Rádiót, tv-ké- szüléket, villanyborotvát, pénzt lopott a tettes. Az egyik legkirívóbb eset a boglárlellei Híradástechnikai Szövetkezetben történt. Este tíz óra után, amikor véget ért a délutáni műszak, s mindenki távozott: az ablakokat, »nyitva felejtették«: Ezt a. mulasztást 78 ezer forint értékű híradástechnikai eszköz bánta, annyit loptak el innen. S megemlíthetjük néhány iskola esetét is. A hetesi általános iskolában a dolgozók bérét nem a lemezkazettában őrizték, hanem egy asztalfiókban. A pénzt — több mint 40 ezer forintot — ellopták ... Az inkei általános iskolába a nyitott ablakon át jutott be a tolvaj, és 7600 forint értékben légpuskákat, magnót lopott. — Az utóbbi időben általános éjszakai ellenőrzéseket tartunk a megye területén Sajnos, egyes helyeken semmiből nem okulnak. Ä Juta— somogyjádi áíész jutái irodai házának bejárati ajtaját éjszakára is nyitva hagyták, és nyitva volt az összes helyiség ajtaja. Sőt, a pénztár előtti biztonsági rács szintén nyitva maradt... Nem volt rács a kadarkúti postaépület hátsó bejárati ajtaján, amely ráadásul csak üvegezett... A sán- tosi vegyes- és italboltnak a padlásajtaját hagyták nyitva, s még egy létrát is oda támasztottak. Az ember értetlenül áll ennyi felelőtlenség láttán. Ügy látszik, ezeken a helyeken — sajnos, sok ilyen hely van —, egyáltalán nem törődnek a társadalmi, a szövetkezeti tulajdonnal. Ügy látszik, olyan gazdagok vagyunk. hogy pénzt, értékeket bátran prédául hagyhatunk a betörőknek. Az, hogy a biztonsági berendezések drágák, nem elfogadható magyarázat, hiszen a »vám«, amit a betörőknek »fizetnek«, sokkal több. mint az ilyen berendezések ára.' Azt hiszem, nemcsak a betörőket kellene szigorúan büntetni, hanem azokat is, akik hanyagságukkal, felelőtlenségükkel segítik a «munkájukat.« Dán Tibor Végignézve azokat a helyeket, ahol a betörések történtek, nagyon szomorú megállapításokat tehetünk. Hogy a legkirívóbb példákat említsük, nézzük meg a megye legnagyobb üzletének, a kaposvári Somogy Áruháznak az esetét. — Itt a főbejárati ajtó zárja olyan volt, hogy a betörő nem is hagyott nyomot maga után. Bement, magához vette, amit akart/— mintegy 25 ezer forint értékű árut —, aztán nyugodtan távozott. Az áruházban akkor értesültek a betörésről, amikor a rendőrség oda vitte a tettest, illetve a lopott árut. A nagyatádi Rákóczi úti áfész fölvásárlóhelyiségébe CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel Válogatott finomságokról, ínycsiklandó szakácsremekekról és országrészeket pusztító százados éhínségekről ismerhet meg sokat e sorozatból az olvasó. A magyar és a nemzetközi konyha- művészet, a finom trakták és a gyomorgörcsfakasztó Ínségek fölsorolása azonban nem öncél s nem művelődéstörténeti érdekességek puszta fölsorakoztatása. Szándékom szerint ezekből mélyebb, fontosabb jelenségeket lehet kibontani: a társadalom fejlődésének sajátos szemszögű rajzát. Része ez A táplálkozás pa- radoxonai című munkámnak, amely a közeljövőben lát napvilágot a Magvető Könyvkiadó Gyorsuló idő sorozatában. I. A táplálkozás ellentmondásai »Ä világegyetem élet nélkül semmi se volna, s minden, ami él táplálkozik« — írta a nagy ínyenc és valódi francia nemzeti nagyság, Brillat-Savarin 1825-ben. Hatalmas terített asztalnak látta a világot, amelynek legkisebb részecskéje is az érzékek és a gyomor örömét, szolgálja. A. világ azért teremtetett — véli —, hogy korlátlan uralkodójának, az embernek féktelen és telhetetlen étvágyát szolgálja, A szárazföldek, hatalmas óceánok, sivatagok, őserdők és hegycsúcsok megismerése, a világkereskedelem méreteiben is lenyűgöző fejlődése arra jó. hogy a francia polgár asztalán ott illatozzék a spanyol xericai borsos sonka, az orosz füstölt angolna, ott párologjon az indiai rizs, a pápuaföldi szágó, a sirászi bor és a brazil kávé. »A terített asztal az egyetlen hely, ahol az ember az első órában sohasem unatkozik« — szögezi le kedélyesen a hírés gourmand, s gondolatainak igazába vetett töretlen hittel halt meg. gyönyört szerző ínyeinek hét évtizedes, háborítatlan működése után. Boldogan. Brillat-Savarin nem látta, nem vette észre a táplálkozás nagy ellentmondásait. Termeszhangyák. Százezer-milliószámra szaladgáló szorgos, trópusi rovarok. Tel- hetetlenül falánk, csillapíthatatlan étvágyú kis állatok: Mindent fölfalnak, ami csak útjukba kerül: kerítést, házat, bútort, sátrat, lécet, gerendát, husángot, kapanyelet. Mindent, ami cellulózt tartalmaz. Miért esznek a termeszek cellulózt, amikor tápcsatornájuk képtelen megemészteni azt? A rostos anyag emésztetlenül halad tovább, míg a tápcsatorna másik végén nyüzsgő számos ostoros egy- sejtűhöz ér. Ezek már köny- nyűszerrel elbontják a cellulózt, és bőségesen szaporodnak a termesz táplálékán. A szorgos faőrlő rovar sem jár rosszul: a nyüzsgő ostorosok közül igen sok a gazdaállat emésztőrendszerének fölsőbb régióiba jut, és ott hangyatáplálékká válik. E viszony elsőre megoldhatatlan ellentmondásnak látszik. Az ostorosok a termeszeknek köszönhetik az életüket de halálukat is. A hangyának az ostoros az élősködője. tehát ellensége. Be táplálója, tápláléka, életének fenntartója is... A kullancs, ez a kellemetlen élősködő igen egyszerű élő szervezet. Cserjék, bokrok ágain ül, s várja, hogv arra kószáljon egy melegvérű állat és annak a nyakába pottyanhasson. Szeme nincs, csupán halvány felületi fényérzékelő képessége, amellyel várakozási pontjához közeledvén tájékozódik. Süket és vak, a zsákmány közeled tőről szagló- szerve tájékoztatja. Ez az érzék is csak vajsav szagára van hangolva, a kullancs minden más szagra és illatra érzéketlen. A vajsav jellegzetes szagmolekuláit minden emlősállat kibocsátja magából. E jelzésre a kullancs lepottyan, az emlős bőre alá furakszik, és teleszívja magát vérrel. Majd jóllakottan a földre huppan, lerakja petéit, és elpusztul, (Folytatjuk) Oktatási központ létesül r r a SAEV munkásszállójában A felnőttoktatás, a szakmai továbbképzés szervezettebb, összehangoltabb lebonyolítása érdekében szeptemberben oktatási központ kezdi meg működését a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat k .nosvári munkásszállójában. Huszonhat somogyi építőipari vállalat, tövál, építőipari szövetkezet vezetői döntöttek így a múlt héten lezajlott alakuló ülésen. A közösen létrehozott intézményben mód nyílik az építőipari ágazathoz tartozó szakmák elsajátítására, és itt akarják megoldani a középvezetők, a fe'sőfokű végzettségű szakemberek továbbképzését is. Az intézmény fő feladata elsősorban a tanfolyamok lebonyolítása, de esetenként konferenciák, tapasztalatcserék megszervezését is elvégzi. Munkájuk során szoros kapcsolatot tartanak fenn az ÉVM Továbbképző-központjával, ahonnan módszertan i útmutatást kapnak. A fizikai munkások részére — főleg a hiányszakmákban — lehetővé teszik a szaíkmunkás-bizo- nmtvány megszerzését, mód nyílik a második szakma elsajátítására és' mesterszakmunkás vizsgát is tehetnek. Képesítést nyújtó tanfolyamokat indítanak könnyű- és nehézgépkezelői, hegesztői, gépkocsivezetői munkakörben. A művezetők, technikusok, tervberuházók, kalkulátorok, energetikusok, anyaggazdálkodási ügyintézők képzését is itt fogják megtartani. Az oktatási központ a SÁ- ÉV kezdeményezésére jött létre. A vállalat munkásszállóján már eddig is több — saját szervezésű — tanfolyamnak adott helyet. Kézenfekvő volt tehát a javaslat, hogy a többi építőipari vállalat is csatlakozzon hozzájuk és közösen oldják meg dolgozóik továbbképzését. Így jobb körülmények között tanulhatnak, nem keli a fővárosba vagy más megyékbe utazniuk; a közösen viselt költségek pedig olcsóbbá teszik a taníttatást. A társulásban részt vevő vállalatok a meg ve építőipari dolgozóinak mintegy kilencven százalékát foglalkoztatják. Az előzetes felmérések szerint évente körülbelül kétezren részesülnek majd szervezett oktatásban, az egy-két napos továbbképzéstől egészen a több hónapos bentlakásos tanfolyamig. A tantermeket, a felszerelést a SÁÉV bocsátja az oktatási központ rendelkezésére. a további fejlesztéshez szükséges összeget pedig az érintett Vállalatok közösen teremtik elő. Az oktatókat, előadókat a fenntartó üzemek vezető beosztású szakembereiből verbűválják, de részt vesznek a tanításban a szak- középiskolák tanárai, az Építési és Városfejlesztési Mi- nsztérium, illetve a megyei tanács munkatársai is. A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR FÖLVESZ 1 villamosipari szakközépiskolai végzettséggel rendelkező energetikust Jelentkezés a vállalat üzemfenntartási osztályán. (41574)
