Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
Tisztelt Szerkesztőség! 1978. április 18-án »A bizalom ABC-je« címmel felesni moQ ogy írás a Somogyi Néplap 3. oldalán. A témával kapcsolatban szerelném közölni, hogy az igali áfész megkapja a somagysziLi ABC-áruház építéséhez igényelt 1 300 000 forintos középlejáratú beruházási hitelt. Ezek szerint a kivitelezők meg ez év őszén megkezdhetik a beruházást. Tisztelettel: Tihanyi Zoltán a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője Tisztelt Szerkesztőség! 197S. november 23-án a köröshegyi iüzépnél az árok melleit leálltam parkolni a gépkocsimmal. Amikor be akartain csukni a kocsi ajtaját, jobbra nézve láttam, hogy egy gépkocsi egyenesén nékem tart, kerekei csúsznak, vezetője nem ura a jármának. Lábam a földbe gyökerezett, csak néztem, míg a követleezö pillanatban engem ellökve, s a kocsit »meghúzva« megállt. A szabálysértő altkor megígérte, hogy másnap fizeti az okozott kárt. Ezért nem mentünk az Áliami Biztosítóhoz. A szabálysértő — Tóth Tibor tengődi lakos — kb. egy hátig mem jelentkezett, ezért levélben feiszóiztottam, hogy amennyiben nem rendezi az ügyet, a rendőrséghez fordulok, Tóth Tibor ajkkor egy biztosító ügynökkel keresett fel, de akkor már tagadta a bűnösségét, csak erélyes fellépésemre állapodtunk inog, hogy a biztosítóhoz megyünk. Ott lefényképezték, a kocsikat, és m.ive<i nem vállaltuk a kár c.öidézését, az ügy Kaposvárra lterült. Innen olyan határozatot kaptam, hogy mindkettőnk 600—600 forint kártérítésben réezzesül. Én felebbeztem, mert az én kocsim kb. 80 százalékkal nagyobb kárt szenvedőit az övénél, és sérelmeztem a; azonos kártérítést. Tanúitat jelöltem megt de az eredmény: az ÁB álláspontját továbbra is fenntartja, i Engem nem is az igazságtalan arányban megítélt kártérítés bánt (noha az sem mellékes), hanem az a mód, ahogyan ki akartait semmizni. A szabálysértőnek ugyanis még 50 forint kára sem történt. Tisztelettel: Szabó István Balatonfelclyór. Rzentgyörgyi út 36. XXXV. évfolyam, 103. szára. Szombat, 1979. május 5. Az erdei munkák gépesítése Csalknam hárommillió köbméterrel nö verik hazánkban másfél évtized alatt az erdolchen kitermelt fa mennyi- .ségét: 1965-ben »még csak« 4,5 millió köbméter volt, 1980-ban már 7.4 millió lesz. Ez idő alatt az erdőterület 1,4 millióról 1,6 millió hektár ra nő. Ha az erdei munkákat ma is csupán emberi erővel keLlene végezni, bizony, nem növekedhetne ilyen gyorsan a kitermelés meg az erdőterület. . . ' Az erdőgazdálkodás műszaki színvonalának kedvező alakulását mutátja, hogy míg 1965-ben az erdőgazdaságokban a munkák gépes:'‘őse tízszázalékos volt, ez az arány tavaly már 40 százalékot tett ki. A rakodás gépesítése tíz százalékról 55 százalékra, a VARASDROL Csehov drámája Kaposváron kérgezésé nulláról 50 százalék fölé nőtt. Nagy körültekintést igényel a külföldről beszerezhető berendezések, technológiák kiválasztása, ezek zöméi ugyanis — érthetően, az olt uralkodó fafajnak megfelelően — a fenyőkre fejlesztették ki, nálunk meg az erdők háromnegyedét kemény, lombos fafajok alkotják, s a fanyőfé- lék mindössze 13 százalékkal részesednek az erdőterületekből. Egyrészt tehát az igencsak vegyes összetételű faállomány igényel fokozott figyelmet, amikor külföidrő’ gépeket, géprendszereket és ezekkel együtt technológiákat importálnak az arra illetékesek. másrészt arra is tekintettel kell lennünk, hogy más gépek kellenek az alföld* 5 homokon, és megint mások a hegyvidékeken. A külföld* tapasztalatok sem ültethetők át »egy az egyben« a haza? viszonyokra, hanem megfelelő »szűrés« után alkalmazhatók csak <az adott természeti környezetben^ < A hatodik ötéves tervre szóló előzetes koncepciók — köztük a fagazdáikodás műszaki fejlesztésének kérdései — ebben az időszakban különböző testületek ülésein szerepel nek. A továbblépés lehetőségét és módszereit tűzték napirendre azon az ankéten is, amelyet — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának támogatásával — az Országos Erdészeti Egyesület a napokban hívott össze Budapestre, a Technika Házába, az erdészettel foglalkozó valamennyi intézmény és vállalat képviselői részére. Somogy »erdős« megye. így természetesen a somogyi erdőgazdálkodás vezetői, gazdasági és intézményi képviselői is részt vettek a csütörtökön és pénteken tartott rendezvényen. »Maga nem tudja megérteni. miiyen állapot, amikor a színész érzi, hogy förtelmesen játszik. Én- sirály vagyok. Nem, nem az... Emlékszik: lelőtte azt a sirályt? Véletlenül jött egy ember, meglátta. és unalmában elpusztította. . . Egy kis elbeszélés témája ... De nem erről van szó... Mit is akartam? ... A színházról beszéltem. Most már nem úgy vagyok vele... Most mar igazi színésznő vagyok. élvezettel, elragadtatással játszom, megmámoroso- dom a színpadon, és csodaszépnek érzem magam« — kapkodó, de éppen ettől a vajúdó vallomástól lesz hiteles Nyina monológja Anion Pav- lovics Csehov Sirályában. Minden színésznő áLma ez a szerep. 1896-ban született a dráma, és pétervári bemutatóján Csehov nagyot bukott vele. De a moszkvai Művész Színház ügynek érezve állította színpadra, s azóta is szinte címere, szimbóluma a sirály kecses-, lebegő figurája. A darab pedig — melyben majdnem minden szerep lehetőséget kínál a színésznek a teljességre, képességei maradéktalan feltárására — a legkülönbözőbb színházak önvallomásának tárgya, eleven lehe- , tősége lett. Ideidézhetnénk erre egész sor példát, de hadd hivatkozzunk csak a néhány évaddal ezelőtti — nálunk, új színházi korszakot nyitó — Mai tv-ajánlatunk Az Ándroméda * törzs A fantasztikus témájú amerikai színes film valahol a távoli jövő világában játszódik, földi emberek részvételével. Egy világűrbem légitámaszpont műszaki katonái földünkön járva műhold után kutatnak, s váratlanul megdöbbenti őket, hogy halottakkal borított emberi településre bukkannak. Rádión továbbítják a megrázó »fölfedezés« hírét, de néhány percen belül ők maguk is a halottak közé hullanak. A tudományos központ riadót rendel el. és egy tudóscsoportot indít útnak, hogy derítse föl a tömeghalál okát. A film a továbbiakban ennek a csoportnak kutatásáról és munkájáról számol be. — izgalmas, fantasztikus fordulatokkal. (Ma 21 óra 35 perces kezdettel kerül a teve képernyőjé- re-i I Sirály-előadásra, amelynek a rendezője, Zsámbéki Gábor egész nemzedéke nevében kért bebocsátást a darabbal nemcsak a színházművészetbe, hanem a színltázi életbe is, kifejezve, hogy egy sirályra nem lövő, az alkotás humánumát a közönségre is kisugárzó élménnyé avatni készülő generáció érkezik ... Hétfőn a kaposvári Csiky Gergely Színháznak jugoszláI viai vendégei lesznek: a va- rasdi színház éppen e művel, a Sirállyal kopogtat. Pete é Vacek Igazgató rendező állította színpadra a drámát, amelynek előadása alkalmat nyújt a nézőnek arra is, hogy a néhány évvel ezelőtti kaposvári előadással szembesítse. A társulat hétfőn a délelőtti órákban érkezik Somogyba. rr Ősi és új városok Több mint ötmillió állam-1 polgár él a 8 és fél milliós Bulgária 220 városában. A leggyorsabban á főváros la-1 kossága növekszik. Szófia lakosainak száma már mégha- [ ladta az egymilliót. Sok az ősi műemlék-város, ahol ugyanakkor a történelmi városmag mellett már a mai kor építészeti arculat^ is kialakulóban van. A trák ősia- kók alapították többek között Szerdika (Szófia)^ Plovdiv és Jambol városát; má- | sok, főleg a Fekete-tenger partján, a hellén kultúrának köszönhetik létüket.. Ilyen Várna, Neszebar, Szoropol. A római uralom idején a Duna partján létesültek stratégiai, közlekedési csomópont szerepet betöltő városok. A középkori városok között említendő a honfoglaló bolgárok által alapított Pliszka, P részi a v és Veliko Tyrnovo. Az 500 éves oszmán uralom nem segítette az urbanázálódást; akkoriban csak kisebb új települések keletkeztek a legel- nejtettebb zugokban. A felszabadulás után az ipar fejlődésével gyorsütemú- vé vált az urbanizáció. Üj ipari központok alakultak ki. A falvak helyén városok nőttek és teljesen új városok is születtek. Ezek egyike a délbulgáriai Madan, a bányaipar fontos központja. Az alig negyedszázados városka ma 17 000 lakosnak nyújt munkát, otthont. Húszéves kaktuszgyüjtemény A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjében húsz évvé! ezelőtt kezdték a kaktus/.fajók gyűjtését. Jelenleg kétezer fajt gondoznak és szaporítanak. Az üvegházija« tizenötezer kaktusz díszük. A botanikus kert negyvennél több külföldi intézménnyel áll cserekapcsolatban. Vizsgázik a Niva 1600-as A kereskedelmi minőségellenőrző szakemberei vizsgálják az új szovjet terepjáró személygépkocsit, a Niva 1 HÍM) ast. A négykerékmeghajtású, nagy erejű jármű meredek emelkedőkre is föl kapaszkodik IMTl-íotó—Bisztray Karoly lelv.—KE) »Lehet-e ma, a XX. század második felében kalózkodni, a szó klasszikus, eredeti értelmében: tengeri rablással foglalkozni? Az átlagember megvető vállrándítással hárítja el magától a kérdést. Némi joggal. Ugyanis azt gondolja, hogy abban a korban, amelyben csaknem valamennyi állam rendőrsége a legmodernebb technikai felszereléssel rendelkezik. amikor a banditák ellen bármely pillanatban bevethetők a különböző zászlók alatt hajózó hadihajók, a kalózkodás kész őrültség. Csakhogy a valóság kissé másképpen fest« — ígv kezdődik a lengyel Zbigniew Domaranczyk most megieleni könyve. A XX. század kalózai. S hogy a valóság másként fest., arra temérdek bizonyítékkal szolgál. Itt van például a titokzatos Vong asszony esete. Hat ország rendőrsége kereste, és keresi ma is. Vong asszonvt kizárólag a haszon érdekeli e. így nem ő a könyv igazi •fősze-eolője. Sokkal inkább a' politikai kalózok. litert ilvének is akadnak a krónikában. Némelv hírhedt ka- lóztörténet még ma is él a köztudatban Gondoljunk csak a Lockheed gyár készítette V—2 kémrepülőgépre vas}' a Pueblo kémhajóra, amely akkora botrányt okozott, hogy az amerikai, elnöknek személyesen. kellett elnézést kérnie a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól. Miben rejlik napjainkban a kalózkodás veszélye? Nem túlzás: a békét veszélyezteti. Térjünk csak vissza a már említett Pueblóra! Lyndon B. Johnson, az akkori, amerikai őlnök az Egyesült Államok légierejének és haditengerészetének 14 787 tartalékosát mozgósította: a legkorszerűbb harci gépeket indította a diéil- koreai repülőterekre, hogy hs kell. ott legyenek. Az U—2 esete pedig az enyhülés útjában állt: miatta maradt el a tervbe vett párizsi csúcstalálkozó. Csupán néhány részletet ragadtunk ki a könyvből, hogy' kedvet csináljunk az elolvasásához. Mert értőmé* kézbe venni. Bár az igazsághoz hozzá tartozik: nem remekmű, csupán dokumentum. S ebben alighanem a fordító is ludas: tolmácsolásában Fejei Irén jó néhány mondatot csak ügy odadobott. Domaranczyk munkája hazánkban a Kozmosz Könyvek sorozatban látott napvilágot. N. J. Gondolatok Azzal dicsekszik, hogy milyen kitartóan repül, és közben elfelejti azt, hogy egyik repülőtér sem akarta őt fogadni. Sikere van: sikerült neki potyautasként feljutnia a süllyedő hajóra. Sikerült megkapnia a kivétel státusát, 'de csak akkor, amikor a szabály már megszűnt kötelező lenni. Egyesek a múlt epilógusának tartják alkotásukat, mások a jövő prológusának. Ö viszont saját alkotásáról önhitten azt állítja, hogy a jövő epilógusa. Nem egy analfabéta folyékonyan tud olvasni a sorok között. Az aranymondások ideje éppúgy a múlttá már, mint az aranypénzzé. Jelenleg leginkább papirosokat zörgetnek. Tréfák Két barátnő beszélget: — Szereted őt? — Nehéz lenne megmondani. Még nem tudom, hogy mennyit keres. — Kisasszony mit mondana, ha megkérném a kezét ? — Még nem tudom, de semmi esetre sem utasítanám el • ♦ • — Igaz, hogy két szerelmed van? — Nem igaz. Az egyik a férjem. — A szomszédom egy különc . . . — Miért? — A konyhában tartja a szobanövényeket! — A feleség mondja a férjnek: — Születésnapi meglepetést akarok neked készíteni. Mondd meg, hogy milyen nyakkendőszin tetszik neked a legjobban? Egy részeg férfi így sóhajt fel: — Miért van a Világon annyi pénz? Miért? És ha már van, akkor miért ni ncs ? \i (MSZMP Somogy megye* Bizottságának lipja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkes/ió-h.: Paal László Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár. Pí. 31. 7401. Telefonj 11-510. ll-51t 11-51*. Kiadta a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca Sando* u. 2. Postacím: Kaposvar. Pf. 3L 7401. Telefon: 11-518. 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándof, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkczbeslt# postahivataloknál es kézhesiiAWnA Előfizetési díj február 1-tM egy hónapra 30 1t. negyedévi-* 90 Ft. egv évre 180 I* t Index: *5 987 ISSN 0133— (180* Kés7Ö1t a Somogy meevel Nvom- daioan Vállalat kaposvári (izemé* ben. Kaposvár, Máius l. u. lűi. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg él nem küldünk vissza. A huszadik század kalózai
