Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
Bővítik a Közlekedési Múzeumot Diákok a termelőüzemben raktárait es időközben felépültek csarnokai. A most is eredeti alapokon álló új épület külsejében messze elmarad a korabeli díszes stílustól, a belső termek kiképzése és berendezése azonban sokkal korszerűbb a réginél. Csak a kiállítási terület nagysága maradt változatlanul 3000 négyzetméter. A hatalmas múzeális anyag és a közönség részéről megnyilvánuló érdeklődés mind sürgetőbbé tette a múzeum kiállító területének bővítését. Mivel terjeszkedésre semmi kilátás nincs, a múzeum vezetősége kénytelen kisebb helyi múzeumokat létrehozni. Ilyen például a pa- rádi kocsimúzeum, a nagycenki Széchenyi-emlékmúze- um közlekedési kiállítása ugyanitt a hintókiállítás és a kisvasúti szabadtéri állandó kiállítás, továbbá a balatoni hajózási kiállítás, a budapesti Földalatti Vasúti Múzeum. A Közlekedési Múzeum északi oldalán levő parkot beépítik. A terveket a szolnoki új vasútállomás tervezője. Schneller Vilmos Ybl-díjas tervezőmérnök készítette. Generálkivitelező a MÁV Magas- építési Főnökség. Az alvállalkozók pedig a KÉV Metró, a Kipszer es a Fémmunkás Vállalat. Befejezési határidő: 1981. december 31. A háromszintes, modern épület a múzeum északi homlokzatához a második emeleten csatlakozik. A Május 1. úti oldalán hatalmas .üvegfelületek. a ligeti oldalán pedig alu-függönyfa! borítja majd. A belső területek kifejezetten a múzeum igényeinek megfelelő kiképzést kapnak, és a kiállítási terület 1800 négyzet- méterrel gyarapodik, ahol a két legfiatalabb közlekedési ágazat — a közúti közlekedés (veterán gépkocsik, hídmodel- lek) és a városi közlekedés — relikviáit helyezik el. Június I-én kezdődik az építőmunka, amely egyelőre a járművekkel érkező látogatóknak kisebb kényelmetlenséget okoz. Gépkocsival és autóbusszal ugyanis csak az Ajtósi Dürer sor felől lehet behajtani a ligetbe. A járművek számára az építkezés befejezéséig újra megnyitották az Ajtósi Dürer sortól induló Városligeti körutat, melyen a múzeumhoz irányuló forgalom szabad jelzést kap. A múzeum egyébként az átépítés alatt is zavartalanul fogadja a látogatókat. Száz éve született Móricz Zsigmond Létay Klára műsora a megyei könyvtárban Az érettségiző gimnáziumi tanulókat nem érte meglepetés az írásbeli vizsgán: hagyomány, hogy íróink, költőink kerek évfordulói alkalmat adnak iskoláinknak is az életmű elmélyültebb megismeréséhez, így bizonyosak lehetnek a diákok, »visszakérdezik«, mit jegyeztek meg az irodalom klasszikusairól. Az idén Móricz Zsigmond is szerepelt az írásbeli tételek között Bizonyára jól vizsgáztak tanulóink. Sajnos a kaposvári emlékest kevésbé mutatott jó képet a megyeszékhely irodalom- kedvelőiről. Jó lenne tudni, vajon a téli esték rendkívül érdeklődő közönsége miért maradt távol e jeles évfordulótól. Talán nem jutunk mesz- sze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy általában nem az irodalmi művek vonzzák elsősorban a kaposváriakat a megyei könyvtár előadótermébe, hanem az előadó- művész személyétől függ a látogatottság. A műnek, az írónak, szerzőnek vajon mennyi jut az érdeklődésből? Kaposvár olvasótábora elég széles, ezzel jogosan büszkélkedhet a város. A könyv és az ember intim kapcsolata mellett a társaskapcsolat épp oly fontos ember és ember között, A kaposvári Móricz-emlékest azért is kivételes alkalom volt — vagy inkább nevezzük 1 csak szerény lehetőségnek —, mert az író somogyi kapcsolata, tevékenysége elmaradhatatlan forrása az emlékezéseknek, a teljes életmű bemutatásának. Rippl-Rónai és Móricz személyes barátsága sok tekintetben hatással volt a festő véleményének formálására is. Móricz regényt tervezett a somogyi termelőszövetkezeti mozgalomról, írásai jelentek meg a rügyfakasztó márciusról, a Tanácsköztársaság vívmányairól. Az élményt Somogy adta az írónak — ezekre a szálakra js utalt az emlékest bevezető előadását tartó Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár. Móricz jelentőségét Thomas Mann abban látta, hogy a KX. századi regényirodalomban megőrizte a poézist. Ám ma is vannak, akik XIX. századinak tartják Móricz «ábrázolását, szembe próbálják vele állítani Krúdy modern hőseit, — Nem az írói tematika szabja meg a művek értékét, hanem a művészi ábrázolás hitele és igényessége — mondotta Czine Mihály, és ezt bizonyítandó a Sárarany, az Árvácska, a Rózsa Sándor című regényeket jellemezte. Móricz a felszabadulás utáni magyar irodalomra is nagy hatással volt. kiemelkedő íróink, mint Németh László és Sarkadi Imre sokat merített életművéből. A kaposvári Móricz-emlék- est maradandó élményét Lé tay Klára színművésznő nyújtotta. Kitűnő válogatással szerepelt, sokrétűen mutatta be az író életművét. Előadóművószetének sajátossága szerencsésen találkozott a móriczi művek hangulatával: a falusi emberekről szóló történetek bemutatása jól adta vissza a szegények színes, néha humoros, de mindenképpen megrázó életét. Horányi Barna I Nyolcvanhárom éve’ épült a Városligetben a Közlekedési Múzeum. Az 1896-i millenniumi kiállításon hatalmas kupolájával, sok tor- nyocskájával az országos kiállítás egyik legszebb pavilonja volt, melyben az akkori közlekedés legkiemelkedőbb objektumait, a gőzmozdony- sztárokat és a hajózást reprezentáló haj ómodel leket állították ki. A múzeum a századforduló után lassan fejlődött. Többek között helyet adott a posta múzeális emlékeinek, és a MÁV felügyelete alatt egy-két lelkes vasút- és múzeumbarát gyarapította a gyűjteményt A közönség, különösen az Ifjúság körében egyre népszerűbb lett. (Abban az időben minden fiúgyermek mozdony- vezető akart lenni.) A háború alatti bombázás úgyszólván teljesen elpusztította az épületet és a gyűjteményt is, csak azok az értékes darabok maradtak meg, amelyeket gondos múzeumbarátok még időben biztonságba helyeztek. Húszévi kemény munka kellett ahhoz, hogy a múzeum pótolni tudja elpusztult modelljeit; újra megtöltötték 1. rész. Elek, a villamosmérnök, lendületeset tempózott a víz alatt. Erősnek, férfinak érezte magát, s éppen arra gondolt, hogy délután, a kezelések végeztével kocsiba ül, és beszalad a városba, ahol Szilviával ... Nem, gondolta egy másik, talán még lendületesebb víz alatti tempónál, semmi esetre sem Szilviával, ma a filigrán Médike kell. Módiké gyöngéd, hófinom, vékony a dereka, és hatalmas a két melle. Igen, Mé. Hatalmas rúgás érte a homloka közepén. Elek összerán- dult, mint akit villany ütött meg. A férfias tempóknak vége volt, mellékveséin felbor- zolódott a szőr, libabőrös lett, és tízféle dolog is eszébe jutott — világvége, gutaütés, infarktus. Egy biztos: Elek abban a pillanatban, amikor a rúgás érte, hatalmasat nyelt, hiszen levegője éppen fogytán volt, fél liter kénes vízcsusz- szant le a gyomrába — még késő délután is kénszagúakat böfögött. Fölindította magában a tökéletes bánatot, s végre kibukkant a vízből, nagyot szusszanva, harákolva. Elek kopasz volt. Kétoldalt a füle mellett nőtt egy kevés növényzet, enyhén őszes. Nagy, fényes feje búbja levonult egészen a húsos orrig. Orra tövében egy nagy, rózsaszínű szemölcs tanyázott, éppen ott, ahol a tömött, lekonyuló bajusz kezdődött. Ez az ékesség, meg a méla barna tekintet Eleknek valamiféle különös szomorúságot kölcsönzött, ez pedig vonzóvá tette a nőknél. Körülnézett, a magas terem zöld színű csempéi verejtékeztek, az apró medencében lötyögött a víz, szélén összefont karral üldögéltek a betegek. Elek megfordult. Egy furcsa kis emberke állt mellette a vízben, hosszúkás, hegyes orra volt két széles, nagy füle. Volt benne valami egérszerű. Szélesen elmosolyodott — nagy, fülig érő szája volt, orra kissé meggörbült. Ott állt hát, meggörbült orral, fülig érő mosollyal, készségesen nyújtotta a kezét. Elek gépiesen kezet fogott vele. — Schmütz — mondta az egér. A villamosmérnök bambán nézett rá. Hát ez volt gondolta, most már értem az egészet A fene vigye eL — Leffler — mutatkozott be ő is. Aztán bosszankodni kezdett. Bele kéne rúgni egy nagyot, nem pedig itt bájologni vele. Barom. Egyesek úgy tudnak közlekedni ... Méla tekintetét megszínezte a méreg. Az bosszantotta leginkább, hogy visszarúgás helyett szót fogadott az automatizmusnak, kezet nyújtottak neki, ő pedig elfogadta, bemutatkoztak neki, s ő is bemutatkozott. Szabályos ügylet volt. — Ekkora tüdőt! — csettin- tett elismerően a kis emberke —, van félórája is, hogy víz alatt úszol, azért nem vettelek észre. Óriási teljesítmény. Én a tizedét sem tudnám. Belefulladnék. Bravó. És ne haragudj... Csaknem egy évtizede annak, hogy a berzencei termelőszövetkezet, valamint a csurgói mezőgazdasági szakmunkásképző megegyezett: az iskolaév folyamán és nyáron is a szakmunkásképző tanulói szakmai gyakorlatra a tsz- be járnak. Okiatok és diákok örömmel vették ezt a lehetőséget, mely a szerény iskolai költségvetés mellett módot teremtett a jövő szakmunkásainak arra, hogy ar legkorszerűbb nagygépekkel is közvetlenül megismerkedjenek. Az együttműködés ilyen hosszú fenntartása arról is árulkodik, hogy a termelőüzem sem bánta meg. Meet a tsz-t kerestük föl. vajon ennyi év után milyen tapasztalatokat szereztek, ho- gvan látják a tizenéves fiúk- kál való együttműködést, milyenek a mai mezőgazdasági szakmunkástanulók. Varga János elnökhelyettes a gazdasági vezető szemszögéből foglalt állást. — Részünkről is előnyös az együttműködés. Elégedettek vagyunk a gyerekekkel, s úgy tapasztaljuk, szívesen jönnek. Általában egy osztály érkezik, fele a műhelybe kerül, fele pedig a tapasztalt traktorosok mellé beosztva a szántóföldekre. Mindig az volt a benyomásom a fiúkról, hogy bár minden területen ilyen fegyelem volna, noha akadt olyan diák. aki a második évben abbahagyta az iskolát. Pedig a mi neveltünk volt. Bevontuk a termelőmunkába, és nagyon jó traktoros lett belőle. A termelőszövetkezet gépparkjával foglalkozók 80 százaléka Csurgón végzett az utóbbi nyolc évben. Ma is hét diákja van az iskolának, aki ha végez, visszamegy a gazdaságba, mint képzett szakmunkás. A gazdaság úgy döntött, megpályázzák a megyei alapot tanműhely, tanfelszerelések létesítésére, gépek beszerzésére. Ha elfogadják a pályázatot, az együttműködés a jelenleginél szervezettebb és feltehetően hatásosabb formában folyatódhat. Ehhez továbbra is nélkülözhetetlen, hogy a felnőtt dolgozók szívesen »bíbelődjenek« ifjú kollégáikkal,- hiszen a kamaszkorú fiúk hajlamosak a játékra, tréfára olyankor is. amikor esetleg felnőtt kollégájuk fáradt, rosszkedvű, vagy csak egyszerűen sietni akar. Nagy Sándor műhelyfőnök nap nap után találkozik a tanulókkal. — Valóban, csintalanok a gyerekek, de olyan szakembergárdára bízzuk őket, amelyik vigyáz, hogy soha ne lehessen baj, baleset. Mert ez a legfontosabb. Nagy gond gyerekekkel bánni, és nem minden traktoros vállalja szívesen a többletfelelősséget. Pedig, ha jó kézben van, sokat segít a gyerek, elszánt akár egész nap. Elek nagyot fújtatott Széles, szőrös mellkasát kissé kiemelte a vízből, és Médikére gondolt. Aprókat bólogatott. Először azt gondolta felháborodva: tegez. Tegez ez a ... mafla barom, ez a cickány. Aztán azt gondolta: no. Igaz. tüdőm az van ... No. Méghogy fél óra. Végül elnéző megbocsátást érzett igaza lehet a kis baromnak, ez tényleg belefulladna. Aztán nekem kéne kimenteni. Ugyan.., — Rá se ránts, öreg — morogta. Aztán megfordult lustán belöttyent a vízbe, s mintha mi sem történt volna, odébb úszkált. Néhány másodperc múlva elért a medence falához, ott talpra állt és kifelé fordult. Schmütz a sarkában volt — Mennyi van még? — kérdezte. Elek automatikusan a faliórára nézett — Hat perc — mondta. Egy kissé megint mérges lett. Miért válaszolgatok itt ennek? Indulatosan nézett a mellette álló Schmützre. Az nyájasan mosolygott Biztatóan nézett Elekre. (folytatjuk.) A szakembervándorlás igencsak gond a berzencei géptelepen is. Tavaly 17 szerelő dolgozott itt, most 3-9 van. Ha nem volnának a szakmunkástanulók, akik segítenek az egyszerűbb munkákban, gondban lennénk — állítja a műhelyfőnök. — A műhelyben a fiúkat, beosztja egy-egy brigádhoz, s az, ha ismeretlen a gép, megmutatja kezelését az ifjú kollégának. Delben aztán visza- kérdezzük a látottakat és lemérhetjük, mennyit hasznosított a hallottakból. Ha új gépet kapunk, a prospektusokból juttatunk az oktatóknak, akik beleillesztik azt a tanmenetbe, s később itt a helyszínen is bemutatják a gépet. Az együttműködés tehát több oldalú, és több irányú a belőle származó haszon. De erről a legtöbbet maguk a traktorosok tudnának mondani. Szabados Károly és Géczi István traktorosok a diákok segítségével készítik fel gépüket a közelgő szemlére. — Rengeteget foglalkozom a fiatalokkal — mondja Géczi István. — Szót fogadnak a fiúk, és úgy tapasztalom, többségük érti a dolgát. Vlasies Zoli van most velem, nemrég kérdezte az oktatója: véleményem szerint hányast érdemel. Mondtam, úgy szánt a gyerek, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Ötöst ajánlottam. — Fél napig is nyugodtan ülhetek, hiba nélkül dolgozik a gyerek — teszi hozzá kollégája, aki most Nagy Imrével foglalkozik. — Az utánpótlás szükséges, hiszen öregszünk, ötvennégyben kezdtem a szakmát, akkor háromhetes tanfolyam után ültettek a traktorra. Igaz, azok egyszerűbb gépek voltak. A maihoz több gyakorlat és tudás kell, de ezt megszerzik a fiúk a három év folyamán. A két fiú türelmesen hallgat, s időnként a felnőttekhez hasonlóan nagyokat bólogat. Egyikük jókora csavarkulcsot tart a kezében, csak pár pillanatig szakítja félbe a munkát. aztán visszafordul a géphez. mert még nem végzett. Előttük, róluk beszélnek idősebb kollégáik s ők elfogulatlanul hallgatják az értékelő szavakat. Ha még nem is egyenrangú munkatársak, megbecsült partnereik a felnőtt szakmunkásoknak. Arrább traktor után kötött sodronnyal egyengeti egy szakmunkástanuló fiú a gépudvart. Könyökig kihaiol a traktor ablakán, látható élvezettel kanyarog a szűk helyen. Két társa némi irigységgel szemléli. A gyerekből felnőtté válás legnehezebb korszakát élik át ezek a csurgói fiúk. s az itt szerzett élmények bizonnyal évekig meghatározzák majd munkájukat. Korántsem mondható, hogy csupa öröm, csupa dicséret kíséri tevékenységüket, hiszen olykor hibát követnek el, s azért kijár a korholó szó. De megbecsülik őket, s ha értik a rájuk bízott feladatot, nem marad el az elismerés. Bcncsik András Magyar színművek 128 szovjet színházban Az elmúlt napokban a Szovjetunió köztársaságainak 128 színházában gördültek fel a függönyök magyar színművek előadásai előtt, s nyolc napon át mind a 123 színházban magvar darabok szerepeltek a műsoron. A magyar színházi fesztivál hónapokig tartó eseménysorozata azonban csak egy a sok közül, amely hazánk és a Szovjetunió évről évre bővülő kulturális együttműködését fémjelzi. Az országaink közötti sokoldalú, gazdag kulturális együttműködést jól érzékeltetik filmszakmai és könyvkiadói kapcsolataink eredményei is. Filmforgalmazási szakembereink évente átlagosan több mint 30 filmet vesznek át. a szovjet mozikban pedig csaknem minden második új magyar filmet megtekintheti a közönség. Összekapcsol bennünket a közös megemlékezés több fontos évfordulóról is. Tavaly Moszkvában, Kijevben és a Szovjetunió több más nagyvárosában emlékeztek meg méltóképpen az Ady-centená- riumról. Fél évvel ezelőtt — a Radnóti Irodalmi Színpad közreműködésével — a Magyar Írószövetség rendezett irodalmi estet Tolsztoj születésének évfordulóján. Ugyancsak évfordulós rendezvényeinket gazdagította nemrég a Tanácsköztársaság kikiáltásának jubileumán, a »Lenini úton« címmel Budapesten megnyílt szovjet képzőművészeti kiállítás, vaíamint az ezzel egyidő- ben Moszkvában, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum anyagából rendezett »Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság« című kiállításunk is. A közeljövőben Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából várunk szovjet vendégeket, a Szovjetunióban pedig az irodalmi folyóiratok cikkekkel, tanulmányokkal, a Hudozsesztvennaia irodalmi kiadó új Móricz-kötettel emlékezik meg az évfordulóról. Az említetteken kívül is a művészet csaknem valamenvi területén évről évre sorra születnek olyan alkotások, amelyek a magvar és a szovjet művészek közös munkáiét dicsérik. Az utóbbi időszak egyik legjelentősebb ilyen rendezvénye Bartók »A kékszakállú herceg vára« című operájának Ferenrsik János és más művészek közreműködésével megtartott Bolsoj Színház-beli bemutatója volt. A sokrétű kulturális együttműködés fontos állomása lesz — a magyar színházi fesztivál szovjetunióbeli rendezvénysorozatának viszonzásaként — a szovjet színpadi művek fesztiválja hazánkban ez év novemberében.
