Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK) Ara: 1,20 Ft SomomiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam f24. szám 1979. május 30., szerdai l Ma érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki 'taiácsa és Minisztertanácsa meghívására Leonyid líjics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének vezetésé­vel ma, szerdán párt- és kormányküldöttség érke­zik hivatalos, baráti látogatásra hazánkba. Sok szeretettel köszöntjük hazánkban a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget! Szereiéit vendeget köszön­tünk ma hazúnkuan — kül­döttség elén Magyarországra ii« óz.a oconyiú Brezsnyev elvtárs, az SZKI’ Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke. A magyar—szovjet kapcso­latok több mint harmincéves történetében kiemelkedő ese­mény a mostani látogatás: a szovjet párt- és kormány­küldöttség fontos kérdések egész sorát vitatja meg ma­gyar partnereivel, s felmérik majd azokat az eredménye­ket, amelyeket a két ország együttműködésében az utób­bi években elértek. Közis­mert tény, a Szovjetunió és Magyarország között a kap­csolatoknak rendkívül szilárd és változatos rendszere ala­kult ki. Üj típusú viszony ez egy világhatalom és egy aránylag kicsi ország között. Kádár János elvtárs mondot­ta az MSZMP XI. kongresz- s/.usán: »Népeinket egyesíti érdekeink, forradalmi eszmé­ink és céljaink közössége: a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializmus é$ a kommu­nizmus építése.» Hazánk és a Szovjetunió között az élet minden oldalát átfogó kapcsolatok a két nép javára fejlődnek, alakulnak. Országaink egyeztetik nem­zetközi tevékenységüket, kö­zösen lépnek fel a háborús veszély elhárításáért, a nem­zetközi enyhülés tendenciá­jának kibontakoztatásáért. Nemrég tanácskozott Buda­pesten a Varsói Szerződés tagállamainak külügymi­niszteri bizottsága. Ez a tes­tület ismételten megfogal­mazta a szocialista közösség eltökéltségét a katonai eny­hülés előmozdítására, az eu­rópai országok közötti biza­lom elmélyítésére. A külügy­miniszteri bizottság felhívás­sal fordult Európa vala­mennyi államához, az Egye­sült Államokhoz és Kanadá­hoz, hogy még ebben az év­ben konferencián vitassák meg ezeket a rendkívül fon­tos kérdéseket. A Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei aláhúzták an­nak jelentőségét is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hamarosan megköti a hadászati támadó fegyver­zetek korlátozásáról az úgy­nevezetté ALT—II. szerződést. Fontos lépés ez a fegyverke­zési verseny visszaszorításá­ban, lehetséges kezdete a nukleáris leszerelésnek. A Szovjetunió békepolitlkájá- nak alapelve, hogy tárgyalá­sok útján kell eljutni az em­beriséget fenyegető veszélyek mielőbbi elhárításához. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán elfogadott bcUcprog- ram, melyet a XXV. kong­resszus továbbfejlesztett, je­lentős eredményeket hozott: a nemzetközi erőviszonyok változásának következtében a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti békés egymás mellett élés elvei gyakorlattá kezdenek válni. Mindebben igen nagy szere­pe van Leonyid Brezsnyev elvtárs fáradhatatlan munká­jának. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának főtitkára kora ifjúsága óta tevékeny részvevője az országépitő te­vékenységnek. A Nagy Hon­védő Háború éveiben a leg­nehezebb frontszakaszokun harcolt, szervezte, lelkesítette a katonákat, s a győzelem uián az elpusztított ország újjáépítésében, az ipar, a me­zőgazdaság és a honvédelem fejlesztésében, a kazahsztáni szűzföldek meghódításában végzett kimagasló munkát. Lenin pártjának első em­bereként, a szovjet állam élén Leonyid Brezsnyev a nemzetközi enyhülés, az ál­lamközi kapcsolatok, a népek közötti barátság kiemelkedő építőjévé vált. Emlékezetes számunkra Brezsnyev elvtárs néhány évvel ezelőtti látoga­tása a Magyar-Szovjet Ba­rátság Házában, ahol kifejez­te, milyen jelentőséget tulaj­donit a szovjet és a magyar nép barátságának. E meg­bonthatatlan szövetség ápo­lása népünk alapvető érde­ke, kiterjed az élet vala­mennyi területére. Közismert tény: legfontosabb gazdasági partnerünk, iparunk legna­gyobb nyersanyag- és ener­giaszállítója a Szovjetunió. Korszerű iparunk, közlekedé­sünk és tudományos életünk ma már elképzelhetetlen a szovjet berendezések, kutatá­si eredmények felhasználása nélkül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt programnyilatkoza­ta leszögezte, hogy: »A Szov­jetunió tapasztalatai elvi je­lentőségűek az új társadalom építésében, segítsége pótolha­tatlan. A történelem igazolja pártunknak azt az elvi állás­pontját, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lehet.« Pártunknak ezt az állás- foglalását az évtizedes gya­korlat igazolta. Az országa­ink, pártjaink közötti együtt­működés és eszmecsere hasz­nát nincs aki kétségbe von­hatná. Az elmúlt évek egyre újabb területeit tárják fel en­nek a kapcsolatrendszernek. Ilyen például a kultúra is. Nemrég fejeződött be a Szov­jetunióban a magyar dráma ünnepe. Számos klasszikus és modern magyar színmű ke­rült a soknyelvű közönség elé. A magyar és a szovjet em­berek közötti barátság nem elvont fogalom. A jobb meg­ismerkedést szolgálják a tu­risták tízezrei is, de talán még jobban a -munka dip­lomatái«. Munkásosztályun­kat méltóképpen képvisel­tek a Szövetség-gázvezeték magyar építői, az uszty- ilimszki Kun Béla bri­gád tagjai. A Szovjetunióban megismerték a Vörös Csepel nevét, azokat a magyar mun­kásokat, akik nemzetközivé szélesedett versenyt kezde­ményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A következő néhány nap minden bizonnyal további le­hetőségeket ad kapcsolataink építésére, az együttműködés fejlesztésére. A Leonyid Brezsnyev által vezetett párt­ós kormányküldöttség ma­gyarországi látogatásának azonban nemzetközi Jelentő­sége is van: nem csupán pártjaink szövetségét, népe­ink megbonthatatlan barát­ságát bizonyítja, de hozzájá­rul a szocialista közösség egységének crősilcsche* ia. Megyénkbe látogatott Pozsgai Imre kulturális miniszter Tegnap Somogyba látogatott Pozsgai Imre, a Központi Bi­zottság tagja, kulturális mi­niszter. Útban a megyeszék­hely felé Böhm Józsefnek, u megyei tanács elnökének kí­séretében látogatást tett a sió­foki kulturális központban, j megtekintette a somogytúri i Kunífy-emlékházat. Kapos- [ váron a Kóma-hegyi Rippl- Rónai-viLLát és a Somogyi Képtárat kereste föl. A miniszter délelőtt tájéko­zódott Somogy közművelődé­si állapotáról, majd a megye vezetőivel a VI. ötéves terv előkészítéséről tárgyalt. Var­ga Péterrel, a Központi Bi­zottság tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával és Böhm József megyei ta­nácselnökkel néhány kulturá­lis vezető jelenlétében átte­kintették Somogy közművelő­désének legfontosabb kérdé­seit. Délután Pozsgai Imre köz- művelődési aktívaértekezlé- ten a kulturális élet időszerű kérdéseiről beszélt. Elmondta, hogy az 197ü. évi közművelő­dési törvény óta a kultúra ál- I talános érdeklődés tárgya lett I az országban. Államigazgatási szervekben, döntést hozó tes­tületekben, vállalatoknál, közintézményekben egyaránt tapasztalható a közművelődési ügyekhez való viszony döntő átalakulása. Nemzeti-társa­dalmi üggyé vált a közműve­lődési program. Igen sok kér­désben és területen tapasz­talható előrehaladás, de a fő célkitűzést elérni meg nem sikerült, vagyis a nép művelt­ségi állapotában még nem ér­iünk el fordulatot. Ez termé­szetesen az idő rövidsége miatt nem sikerülhetett: ez évtizedes program. Az új és újabb művelődési szükségletek születésének, a kulturális élet gyors fejlődé­sének korában a minisztéri­um igyekszik á párthatároza­tok alapján megfelelni a tár­sadalmi változásoknak. — Je­lenünk konszolidált viszonyai­ban kellő dinamizmus rejlik — mondotta Pozsgai Imre. — Ezt a kulturális életben job­ban kihasználni csak úgy le­het, ha azok. akikre tartozik, az eddigieknél is jobban fi­gyelnek az emberek gondol­kodására; ez komoly társada- lomiorináló tényező lehet. A miniszter részletesen foglal­kozott a művészeti alkotó­munka körülményeivel. — A minisztérium és a tanácsi irá­nyító szervek feladata, hogy ehhez a munkához megte­remtsék a legjobb feltételeket és az alkalmas légkört. Az al­kotó munka lényegét — mint mondotta — a kulturális poli­tika csak befolváso'hatja. de át nem vállalhatja. Ez a poli­tika nem várja el, hogy a művészetek a napi taktikai mozzanatokat szolgálják, vagyis nem szükséges naponta helyeselni a tetteket, határo­zatokat; a kapcsolat az or­szágépítő politika és a művé­Épül a hajdúsági cukorgyár szí alkotó munka között ma­gasabb, stratégiai szinten vár­ható el. A közművelődést a követ­kező években meghatározz« egy, a kulturális intézmény- rendszerben tapasztalható egyensúlyhiány, a közösségi létesítmények fejlesztése ugyanis elmaradt a szükség­letektől. Színházaink java ré­sze például a századfordulón épült, s így szinte egyidőben szorulnak felújításra. Nem di­csekedhetünk az iskola- és a mozi hálózattal sem. Ezek a gondok — sajnos — most tornyosulnak igazán, amikora gazdasági helyzetünk is ked­vezőtlenül alakult. A kulturá­lis kormányzat előtt nehéz feladatok állnak; megoldásuk csak mértéktartással, kellő valóság! smerettel képzelhető el. A kulturális szükségletek feltárása, további fejlődése azonban ennek ellenére sem állhat le, s ebben különösen nagy szerepe van — és lesz — az értelmiségnek. Pozsgai Imre ezután az írá­sos kérdésekre válaszolt. Majd az aktívaértekezlet után a szennai falumúzeum megte­kintésével befejezte somogyi látogatását. Losonczi Pál hazaérkezett Közös közleményt adtak ki Hivatalos ausztriai látoga­tásának második napján, ked­den délelőtt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete Becs nevezetességeivel ismerkedett. A magyar kül­döttség megtekintette a. szep­temberben átadásra kerülő nemzetközi konferenciaköz­pontot, majd a híres bécsi spanyol lovasiskolában tett látogatást. Délben az osztrák kormány nevében dr. Hannes And­rosch alkancellár díszebédet adott — a kancellári hivatal kongresszusi termében — az Elnöki Tanács elnökének és a magyar küldöttség tagjainak tiszteletére. Az ebéden kötet­len, baráti hangulatú pohár­köszöntők hangzottak cl. Dél­után a magyar küldöttség vi­déki kirándulást tett.; meglá­togatott egy raasdorfi me­zőgazdasági üzemet; Kedden délelőtt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese dr. Josef Stari- bachker kereskedelem- és ipari miniszterrel találkozott. Megbeszélésükön véleményt cseréltek a magyar—osztrák I (Folytatás a 2. oldalon) Szakmai nap a BNV-n Lengyel—magyar államközi szerződés keretében Kábán épül hazánk tizenkettedik cukorgyára, a hajdúsági. A het­ven hektárnyi területen hetven létesítményt építenek a lengyel szakemberek. A hét és félmilliárd forintos költség­gel épülő gyár egy idényben hatszázezer tonna cukorrépát dolgoz majd föl. Az első szállítmányt az idén szeptember­ben fogadja az új gyár. Kedden délelőtt ismét a szakemberek előtt nyitotta meg kapuit a tavaszt BNV. Üjból benépesültek a tárgya­lótermek, s újabb üzletköté­sekre is sor került. Ezek közül a legjelentősebbek: a Hűtő­technika-ipari Szövetkezet több mint 1,3 millió dollár ér­tékű megállapodást írt alá — az Agroinvest és a Komplex külkereskedelmi vállalat köz­vetítésével — iráni partnerei­vel. Eszerint még ez évben — és jövőre — élelmiszerfeldol­gozó vonalakhoz, elsősorban vágóhldakhoz hűtőberendezé­seket szállítanak. A Bud a vox szerződést kö­tött a bolgár posta képviselői­vel távíróberendezések és át­viteltechnika! eszközök ex­portjára. Elénk az érdeklődés az anyagmozgatási és csomagolá­si intézet licenc alapján ké­szülő Uapistan—Salgó elneve­zésű szállítópálya-rendszer iránt, amely a termelési folya­matok gyorsításában és a raktározásban nyúlt segítsé­get. A szállítórendszer most először szerepel a kiállításon, s már előrehaladott tárgyalá­sok folynak csehszlovák part­nereikkel. Eszerint a leendő prágai kenyérgyárat ezzel a magyar technológiai rendszer­rel szerelnék föl. A lengyel Polservice két magyar vállalattal is aláírt egy-egy megállapodást, össze­sen 3 millió rubel értékben. A Technoimpexszel kötött szerződés alapján rövidesen megkezdik a gázpalackokhoz szükséges lengyel szabadalom alapján készült szintmérő al­kalmazását a hazai üzemek­ben. A Tescóval az építőipari szolgáltatások új területeiben állapodtak meg, a lengyel ipar bekapcsolódik a budapesti la­kásépítési program gyorsítá­sába. Wladyslaw Gwiazda lengyel külkereskedelmi miniszter- helyettes nyilatkozott a vásá­ron látottakról, s a két or­szág közötti együttműködés­ről. Mint elmondta: a ma­gyar—lengyel árucSere-forga- lomban jelenleg mintegy 26 százalékos a termelési együtt­működésben, készülő termékek aránya, s a gépipar különbö­ző ágazataiban 28 kétoldalú szerződés van érvényben. Az a törekvés, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végére a kölcsönös szállításokban a kooperációs gyártmányok aránya haladja meg a 30 szá­zalékot. A BNV-t meglátogatta Ma­rín Traistaru román külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, aki a vásári körsétája után az MTI munkatársának adott nyilatkozatában kifejtette: megtekintve a magyar ipar- vállalatok műszaki újdonsá­gait, az a meggyőződése, hogy igen sok még a kiaknázatlan lehetőség a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztésében. Véleménye szerint az ipari kooperáció megsokszorozható a következő ötéves tervidő­szakban. Kedden KISZ-vezetők láto­gattak a vásárvárosba, ahol Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója tájékoztatta, illetve kalauzolta őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom