Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

Vendégek Jugoszláviából Húszezer felvonuló Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Színes melegítőben, csel- gáncsozó-öltözékben érkeztek a térre a város sportolói. Sporti&kolásolk, a jövő sporto­lói edzőikkel, akik közöl már többen — Berecz Zsolt. He­gedűs József, Horváth Zoltán, Nagy Zoltán, Papp Zoltán és mások a Dózsa, a Rákóczi és a különböző egyesületek, üze­mi csapatok színeiben értek el jó eredményeket. A nyomdászokat üdvözölte az ünneplők tapsa. A tizenki­lenc szocialista brigádot, a Kiváló Munkáért kitüntetés­sel jutalmazott Rugya Bélá- nét, Berkes Nándornét és Lé­vai Istvánt, illetve azt a húsz nyomdászt, aki kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Fehér köpenyben — termé­keiket bemutatva — következ­tek a sütőipar munkásai, szo­cialista brigádjai; ők 1978-ban ismét elnyerték a kiváló vál­lalat címet. A Somogy tánc- együttes hangulatos tánca vál­tott ki nagy tapsot, majd öt­le tességükkel — egy lemezből készült hatalmas kalapácsot hozva — megérdemelt sikert arattak a Mezőgép vállalat dolgozói, ők egyik korszerű terméküket is bemutatták. A Kaposvári Húskombinát dolgozóival együtt köszöntöt­ték a 35. szabad május else­jét, velük együtt vonultak föl a sonkakonzervüzem építke­zésén dolgozó német, osztrák, norvég, svájci, holland és francia munkások, illetve az itt tanuló algériai húsipari szakmunkások, őket és a vál- i laLat 55 szocialista brigádját, a Lendület, az Ifjúsági, a Szorgalom brigádot köszön­tötték, mivel elnyerték a vál­lalat kiváló brigádja kitünte­tést. És a húskombinát mun- kásőregységét, amely ugyan­csak kiváló címet érdemelt ki múlt évi munkájával és Papp János gépkocsivezetőt aki 1,5 millió kilométert ve­zetett balesetmentesen. Vöröskatonák voltak 19-bcn elnyerő, zászlóval kitüntetett ifjúmunkásokat. A Somogy- terv, a Somber, az Agrober után a Tejipari meg a Tejipa­ri Szállítási Vállalat dolgozói haladtak; soraikban volt Er­dész István főmérnök is, akit a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntettek ki. A Mészöv, majd a kaposvári áfész j dolgozói vonultak ez­után. A szövetkezet az el­múlt években nagyon sokat tett Kaposvár és környéke ke­reskedelmi hálózatának fej­lesztéséért. A Zöldért után a kiváló vállalat címet elnyerő Délviép következett, amely ezt a nagyon szép elismerést sorrendben immár negyedik alkalommal kapta meg. A Vízkutató és Fúró Vállalat, a VBKM, a kiváló munikabri- gád címet elnyerő Bem Jó­zsef brigád érkezett ezután maid az egészségügy —: a kórház, a rendelőintézet, a gyógyszertári központ, a kö­jál — és a bölcsődék dolgo­zóinak színes menete. I Zászlóerdők alatt érkeztek a Kaposvári Ruhagyár munká­sai, szocialista brigádjai. Na­gyon sokan magukkal hozták gyermekeiket; ott voltak a kiváló címet elnyert kisma­maszalag dolgozói. Nekik szólt a taps, meg a Munka Érdem­rend bronz fokozatával ki­tüntetett Papp Borbálának. Piros köpenyben, látványos menetben érkeztek a Somogy megyei Iparcikk-kiskereske­delmi 'Vállalat dolgozói, akik most tizenegvedi.k alkalommal szerezték meg a kiváló címet. Tallián Andorné a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Bokodi Tiborné pedig a Ki­váló munkáért kitüntetésben részesült. A nagykereskedelmi válla­latok menetét a Fűszért nyi­totta meg; ott haladtak a Ti­tán dolgozói, a vállalat kiváló brigádja címet elnyerő Zrínyi Ilona brigád, a Kiváló válla­lat címmel kitüntetett Tri- tex kaposvári lerakatai és az ugyancsak kiváló vállalat cí­met elnyert Áfor dolgozói is. Folyamatosan, zavartalanul biztosították a megye élelmi­szerellátását az élelmiszer- kiskereskedelem dolgozói: munkájukat, eredményes tevé­kenységüket köszöntötte a taps, és a soraikban haladó Varga Lajos boltvezetőt akit a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntettek ki. A Víz- és Csatornamű, majd a Somogy megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói következtek ezután. Közülük az elnökségben, fog­lalt helyet Bíró Sándor kőmű- vesbrigád-vezető, aki április 4-én vette át a Munka Érdem­rend arany fokozatát. A Üjabb és újabb üzemek, vállalatok menete érkezett a térre: a Finommechanikai Vállalat 3. sz. Gyárának dol­gozói azt adták tudtul, hogy az idén is — miként tavaly — minden terméküket a moszkvai olimpiára készítik. A Kögáz pedig azt, hogy ta­valy megyénkben 1657 lakás­ba, vezették be a földgázt, s 4250-nel nőtt a palackos gáz- fogyasztók száma, a múlt év decemberében Kaposvárt be­kapcsolták az országos veze­ték-hálózatba. Ezután az in­gatlankezelő vállalat és a mo­ziüzemi vállalat dolgozóit, a Patyolat arany- és ezüstkoszo­rús szocialista brigádjait kö­szöntötték az ünneplők, s az utóbbiak közt Bánfai Józsefet, a Patyolat Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett technológusát. Emeljük magasra a vörös csillagot, óvjuk szilárdan a proletár internacionalizmus eszméjét! — ezt jelképezte a Kaposvári Cukorgyár menete és egy gép által magasba emelt vörös csillag. A So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkásai jöt- ' ok ezután; ők és a Munka ’’rdemrend ezüst fokozatával 'eltüntetett Szűcs Miklós fő­könyvelőt üdvözölték, meg a kiváló KISZ-szervezet címet-á_ Tanép dolgozói, szocialista bri­gádjai 30 ezer óra társadalmi munkát végeztek a megyében az iskolák, óvodák, bölcsődék patronálása közben. Az elektroncsőgyár dolgo­zóit, a vállalat KlSZ-szerve- zetét fogadta ezután a taps; ők elnyerték a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját, a gyár pedig megkapta az okleveles kiváló gyár címet. Az Afit, majd a Volán 13. sz. Vállala­tának dolgozói következtek; a Volán dolgozóival együtt vo­nultak a lengyel bányászok és a 130 szocialista brigád tagjai,- köztük Lancsalics Já­nos és Horváth György autó- buszvezető: mindketten egy­millió 250 ezer kilométert ve­zettek baleset nélkül. Ott volt az elnökségben munkatár­suk, Papp József, aki a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntettek ki. Színes, hangulatos menetük­kel a középiskolák, szakkö­zépiskolák, szakmunkásképzők főiskolák fiataljai haladtak a több mint két órás, fegyelme­zett menet végén. Különösen nagy sikert arattak gyakorla­tukkal, énekükkel a Munká­csy gimnázium diákjai. ízlé­ses öltözékükkel a vendéglátó- és kereskedőtanulók, lovasaik­kal és népi táncukkal a me­zőgazdasági szakközépiskola és főiskola hallgatói. Két jugoszláviai magyar veterán is együtt ünnepeit a kaposvariaiksai május else­jéiig a varos vendegeitem. Mindketten városka tonák vol­tak, hatvan évvel eze.ótt. A hetvennyolc éves Cerján Pál a feleségével együtt jött Via- sovacro.i; a hetvenhét éves Centa Pál Bederukböl érke­zett. — Én már az 1919-es má­jus eisején itt voltam — jegyzi meg Cerján Pál. A Do­rottya-szál lóban beszélget­tünk a felvonulás után Két kísérőjük: Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára és Balajcza János tanácselnök­helyettes is érdeklődéssel hallgatta a véleményüket. — És a mostani föl vonu­lás? Egymást túllicitálva mond­ják, mennyire tetszett. — Otthon nem tudjuk el­mesélni ... Tíz nap is kell hozzá — ezzel Centa Pál elő­húz egy borítékot, s olvassa, milyen jelszavakat írt föl a táblákról. l északi frontra, árt a Dunán. Egész ejjtj meruui-K, nappal peuig meg kellett bújnunk, mert a cseh ourzsoá csapa­tosnak repülőik is volta«, bo­tláséra fe.ejtem ei, hogy há­rom bombát is kaptunk: olyan volt, mint a sörösüveg, ív-jijnaromszeii.peternél szu- ronyrohamra mentünk; a cse­hek még a templom toronyból s veretlek a géppuskával, rfát azt a napot sohasem fe. iejteim 1 el .. . Amikor elfog­laltuk, akkor házról házra jártunk: en is elfogtam egy bújkáió katonát — és a szál­lodái szobában szinte eljátsz- sza, hogyan ment be előre tartva a fegyverét, s miként vezette ki a házból. Centa Pá] is jól emlékszik a komároroszentpéteri harcra. Ö azonban megbetegedett, s visszakerült Kaposvárra, kór­házba. Cerján Pál az érsek- újvári ütközetben is ott volt. — Repülőből lőttek ránk, aztán jött a páncélvonatunk. — Mutatja a kezét. — Ott se­besültem meg, egy életre vi­Felvonulások, majálisok Jó haagalatbaa köszöntötte május 1-ét megyénk lakossága Gazdag eseménysorozattal emlékeztek meg, köszöntötték az ünnepet, a 35. szabad má­jus 1-et megyénk lakói. Több helyen rendeztek felvonulást, nagygyűlést, a délutáni órák­ban pedig műsoros, sportve­télkedővel, táncmulatsággal egybekapcsolt majálist. Siófok A Fő utcáról a Mártírok útján át a siófoki kikötő előt­ti térre vonult az ünneplő j mintegy ötezer dolgozó es ta­nuló. Negyven siófoki válla­lat, intézmény vett részt a színpompás felvonuláson, s még egyszer ennyien álltak az utcákon, gyönyörködve a látványban.' A majális — a boron,kós, esős idő ellenére — színesebb, gazdagabb volt. mint a korábbi években. Er­ről az állami kereskedelmi vállalatok és a város amatőr együttesei gondoskodtak. A siófoki járás egyik leg­nagyobb településén, az egy­re iparosodó Tabon mintegy háromezer ember vonult föl, A két kiváló címet elért üzemegység (a Videoton és a ktsz), valamint a dicsérőok­levéllel kitüntetett áfész dol­gozóit külön köszöntötte az ünneplő közönség A gazdag műsort a zsúfolásig megtelt művelődési házban adták elő a helybeli öntevékeny együtte­sek, zsúfolásig megtelt néző­tér előtt. Marcali l Szeles, esős reggelre ébredt 1 a város. A Rákóczi út mind- ; két oldalán gyülekeztek vége­láthatatlan sorban az ünnep­lők. Pontosan tíz órakor út- torőharsonák jelezték a fel­vonulás kezdetét. Elsőnek a Noszlopy Gáspár Általános Iskola 40 tagú fúvószenekara érkezett, s Horváth András karnagy a tribün előtt adót! műsorával aratott nagy si­kert. Utánuk haladt a Bag­las néptáncegyüttes, több száz méteres menettánccal aratva nagy tapsot. Külön említésre méltó a nemrégiben alakult boronkai tánccsoport: ők első ízben lep­tek a nyilvánosság elé. Az orgonafüzéres és a nemzeti- színű - zászlót vivő noszlopi. simontéri cs a gombai álta­lános iskolások követték őket, »Nemzetközi gyermekév« fel­irattal. Ezután a Ladi. János Gimnázium és Szakközépis­kola diákjai következtek. Szí­nes.' tarka öltözetű sportolók és különböző szakkörök tagjai zárták soraikat. Az üzemek felvonulását a Május 1. Ru­hagyár farmerruhás dolgozói nvitották meg: sikeres mun­kájuk eredménye, hogy a na- pokhan vehették át a kiváló gyáregség címet. Mögöttük haladt a SÁÉV kétszeres kiváló 42. sz, építésvezetősé­gének dolgozói. A mesztegnyői néptánc- együttes zárta a sort. Menet- láncával osztatlan sikert, el­ismerést aratott. Barcs Legfatalabb városunk vá­rosként első alkalommal kö­szöntötte május 1-et. Hétezer barcsi és Barcs környéki dol­gozó, illetve diák és sportoló vonult föl a főútvonalon levő j díszemelvényen helyet foglaló városi párt-, állami, társadal­mi és tömegszervezeti veze­tők előtt. A menet élén a ki­váló vállalat címmel kitün­tetett tövál, majd a Vörös Csillag Tsz haladt; utánuk a többi barcsi üzeni és intéz­mény dolgozói. Délután a Május 1. parker­dőben a zeneiskola fúvósai adtak térzenét. A vidám mű­sorban fölléptek a város és város környéki művészeti cso­portok, valamint egy viroviti- cai délszláv, illetve a Zengő­várhelyi Népi Együttes. Este táncmulatság zárta a napot. Barcs történetében — a rossz idő ellenére is — a legsike­rültebb május 1-i ünnepség volt az idei. Nagyatád Zenés ébresztő köszöntötte az ünnep napján Nagyatád lakóit, akik felvonulásukon hitet tettek békevágyuk, mun­kaszeretetük, a párt politiká­jának támogatása mellett. A Kossuth Lajos utcai díszemel­vényen a városi part-, álla­mi és tömegszervezeti veze­tők, kitüntetett munkások előtt 4000 üzemi dolgozó, 2000 diák vonult el. A Szabadság téren majá­lissal folytatódott az ünnep­ség: itt is zavarta-ugyan az ün­nepet a kedvezőtlen idő, mégis ezrek maradtak együtt. Dél­után sport- és kulturális mű­sor szórakoztatta az ünneplő­ket, a művelődési központban fotókiállítást nyitottak — bolgár testvérmegyénk, Kardzsali életéből —, este pe­dig ifjúsági bállal zárult az ünnép. Cerján Pál hatvan év óta most járt először Somogybán, á társa tíz éwej ezelőtt járt Csokonyavisontán. Most Bar­cson át jöttek gépkocsival, s egyből fölidéződ lek bennük a hatvan évvel ezelőtti esemé­nyek. — Hát bizony akikor még tizennyolc éves voltam... Volt egy barátom, a Czigány Pista, ö mondta: »Gyere, Pali, men­jünk át Magyarországira. El­indultunk Nagy pisza rucáról, odavalósiak voltunk, Barcson át, mert a társaimnak ott élt a nagynénje. Centa Pál annyit tesz' hoz­zá a visszaemlékezéshez, hogy ő meg Babócsánál lépte át a határt. t A csomagból előkerül a Magyar Képes Űjság egybe­kötött néhány példánya: sok­szor foglalkoztak benne az.ok- kal a veteránokkal, akik a Magyar Tanácsköztársaságot fegyverrel védték. A Magyar Népköztársaság belgrádi nagy- követsége az idén is meghív­ta őket. ünnepségre; ott cso­portkép is készült a még élő, harcosokról. — Amikor besoroztak vö- röskatcmának, a kaposvári Baross laktanyába kerültem, a 44-es vörösezredibe. Nem so­kat gyakorlatozhattunk, mert már be is vagoníroztak ben­nünket, s vittek a frontra. Esztergomnál indultunk az selem az érsekújvári ütközet nyomát. Légnyomást is kap­tam; én meg a budapesti kór­házba kerültem. Mind a ketten kalandos úton jutottak haza, Jugoszlá­viába. Cerján Pál harminc évig mozdonyvezető volt; 1947 óta nyugdíjas. Büszke rá, hogy már két dédunokája van. Centa Pál folytatta a ci­pészmesterséget, a második világháború idején a partizá­noknak is segített. Mindketten kitűzték a zakójukra a Ta­nácsköztársasági Emlékér. met. Az ötvenedik évforduló­ra kanták: az akkori belgrádi nagykövet. Marjai József ad­ta áí nekik. — Nézze, ezt az újságot, itt a cikk róla !. . . Én köszön­tem meg a kitüntetést a tár­saim nevében — mutatja Centa Pál. — Tisztelnék, becsülnek bennünket — he'yesei Cerján Pál is. — Mi akkor átszök- tünk a határon, csatlakoz­tunk a forradalomhoz, s vég­sősoron ezért a rendszerért is harcoltunk. Május elsején délután’ ju­tott idő a fejlődő megyeszék­hely megtekintésére is. A mi ügyünkért harcoló két vete­rán élményekkel gazdagodva indult haza Jugoszláviába. Azt ígérték, hogy minél több társukkal megosztják az él­ményeiket. Lajos Géza Szerelik Pakson az első turbinát A Paksi Atomerőmű üze­mi főépületének gépházában szerdán megkezdődött az energiabázis első turbinájá­nak szerelése. A turbina a szovjetunióbeli Markovból ér­kezett. A mintegy 440 m me­gawatt villamos energiát ter­melő első blokkba a további­akban még egy turbinát sze­reljek , fel a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat dolgozói. Egyidejűleg sokkal széle­sebb körre terjesztették ki a folyamatos munkarendet az atomerőmű építkezéséit. Az eddigi párszáz munkással szemben most már négyezren dolgoznak ilyen beosztásban. Az építők 10 órás műszak után váltiák egymást, tíz na­pig dolgoznak, majd négyet pihennek. A szerelők 11 órás műszakot teljesítenek és nyolc munkában töltött napot hat szabadnap követ. Minden­ki névre szóló »órarendet« kapott. Ezen szilveszter nap­jáig pontosan feltüntették a munka- illetve szabad időt. Ily módon a munka hétköz­nap-vasárnap, éjjel és nap­pal megállás nélkül fqlyik. Az erőösszpontosít'ás leg­közelebbi célja: az üzemi fő­épületben az óriásdaru fel­szerelése augusztus 20-ig, hogy megkezdhessék a reak- torcsarnoki nagyberendezé­sek szerelését. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom