Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

SffS&~EgS£i7ARJA!: E G X E S 0 LJ EIE K1 Ara: J,60 Ft III AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 122. szám 1979. május 27., vasárnap Becs várja Losonczi Pált Az osztrák főváros Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének hétfőn kezdődő hiva­talos látogatására készül. A kormány félhivatalos lapja, a Wiener Zeitung szombati szá­mának első oldalán közli Lo­sonczi Pál fényképét és rövi­den ismerteti az államfői szintű látogatások korábbi ál­lomásait. Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Ausztriában, majd pedig két- éve, 1977-ben osztrák kollégá­ja, dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnök látogatott cl Magyarországra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a leg­utóbbi államfői találkozón született meg az első megál­lapodás a két ország közötti vízumkényszer feloldásáról, amely azután 1979. január 1- én lépett hatályba. (MTI) 0 Varsói Szerződés dekrétuma a béke programja Sebestyén Nándorné nyilatkozata Ä nemzetközi békemozga­lom 30 év előtti zászlóbontá­sára emlékezve, az európai biztonságot és együttműködést előmozdító társadalmi prog­ram megvitatására, s a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának bu­dapesti tanácskozásán, közzé­tett dekrétumból adódó fel­adatok egyeztetésére május 30—31-én á Szovjetunióban, Lvovban találkoznak a szo­cialista országok békemozgal­mainak képviselői. A tanács­kozás előtt Sebestyén Ndn- domé, a Béke-világtanács el­A BNV-re látogatott a szíriai delegáció X Szíriai Arab Köztársaság népi tanácsának küldöttsége — Mahmud Hadidnak, a ta­nács elnökének vezetésével — szombaton megtekintette a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A vendégeket elkísérte An- talffy György képviselő, az Interparlamentáris Unió ma­gyar—szíriai baráti tagozatá­nak elnöke.' A vásárközpontban Földes László, a Hungexpo vezér- igazgatója tájékoztatta a kül­döttséget a vásárról. Elmondta, hogy a fejlődő országok elsősorban a fogyasz­tási javak őszi vásárán képvi­seltetik magukat Korábban Szíria is rendszeresen jelent­kezett termékeivel a BNV-n. Magyarország pedig rendsze­resen részt vesz a damaszku­szi vásáron. örvendetesnek tartaná ha Szíria ismét kép­viseltetné magát a BNV-n. Mahmud Hadid, megköszön­te a tájékoztatót s utalt rá hogy hazatérve felhívja a fi­gyelmet a kapcsolatok ilyen jellegű fejlesztésének lehető­ségére is. A tájékoztató után a kül­döttség megtekintett több ki­állító pavilont, s különös fi­gyelmet szentelt a vegyipar, a híradástechnikai ipar. műszer­ipar és a szerszámgépipar ter­mékeinek. (MTI) nökségénék tagja, az Orszá­gos Béke tanács elnöke nyilat­kozatot adott: — A nemzetközi közvéle­mény csakúgy, mint a ma­gyar társadalom nagy érdek­lődéssel kísérte a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának a közelmúltban Budapesten megtartott ülését. A tanács­kozás és a róla kiadott köz­lemény is azt bizonyítja, hogy a szocialista országok eddigi kezdeményezéseiket megerősítve, a nemzetközi helyzetet reálisan elemezne, — újabb és újabb javaslatokat tesznek és őszinte tárgyalási készséget tanúsítanak az em­beriség jövőjét érintő legfon­tosabb kérdésekben. A kato­nai enyhülés, a leszerelés, a bizalom, a biztonság és az együttműködés erősítésének Budapesten megnyitott, kiszé­lesített tervezete komoly programot jelent a békéért küzdő milliók harcában. Már a Béke-világtanács ber­lini ülésén is egyetértésre és támogatásra talált Leonyid Brezsnyevnek a tanácskozás részvevőihez küldött üzenete, | amely szerint » ... az emberi­ség békéje és haladása ma inkább, mint bármikor, attól függ, hogy sikerül-e megállí­tani a fegyverek gyártásának állandó felfelé kúszó, halált okozó spirálját... « A berlini ülés, és a BVT elnöki bizottságának prágai tanácskozása a mozgalom fel­adatainak középpontjába állí­totta az enyhülés megszilár­dításáért, a leszerelésért foly­tatott harcot. — Hazánkban ez hatja át ezekben a hetekben a béke és barátság hónapjának rendez­vényeit, amelyek az idén is politikai közéletünk kiemel­kedő eseménysorozatának bizonyultak. Az eddig meg­tartott békegyűléseken, réteg­találkozókan, barátsági este-1 „Növénytermesztés” a világűrben Érdekes kísérletekét folytat a növények növekedésének ta­nulmányozására a Szaljut—6 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Mint is­meretes, az űrállomáson első ízben működik a mesterséges gravitációt létrehozó berende­zés, a biogravisztat. Ennek se­gítségével kívánják megálla­pítani, hogyan juthatnak el egyes növények a világűrben a termésig. Az űrhajósok korábbi ta­pasztalata szerint a növénye­ket bizonyos szakaszig nem viseli meg a súlytalanság, sőt növekedésük az első szakasz­ban gyorsabb, mint hasonló talajban és mesterséges klí­mában a földön. A fejlődés azonban hirtelen megáll, mi­előtt a növény meghozná a termését. Ljahov és Kjumin tapaszta­latai szerint a világűrben lét­rehozott mesterséges gravitá­ció nem oldja meg a problé­mát. Bár a növények növeke­désén érződik a gravitáció, a termő szakasz előtt itt is meg­állt a növekedés, egyes növé­nyek kiszáradtak. A két űr­hajóst meglehetősen bántotta az első kísérlet eredménye, most azonban újabb pró­bába kezdenek. A tudó­sok viszont magyarázatot ke­resnek a jelenségekre: ha a mesterséges gravitáció nem segített, akkor a növekedés megtorpanását a kozmikus utazás más tényezője okozza. A megoldás azért fontos, mert hosszú ideig tartó űrutazásnál ken ismét milliók tettek hitet a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája mel­lett Az európai biztonsági és leszerelési hét rendezvényei­ről az Országos Béketanács­hoz küldött táviratok, állás­foglalások is jelzik, hogy egyre többen értik, érzik a szovjet proletariátus hata­lomra jutásától a világ törté­nelmében sorsjordulót hozó győzelem napján át a bizton­ságos jövő megteremtéséig ívelő békepolitika jelentősé­gét, s a felelősségből fakadó kötelezettségeket Ezért is üdvözli nagy örömmel a béke-v ilágmozga- lam, s benne a mi mozgal­munk, a Budapesten közzé­tett javaslatokat, s támogatja a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága indítványainak megvalósítá­sát A szolidaritási alapra Csepelen, Miskolcon, Debre­cenben, a kisebb és nagyobb települések üzemeiben fel­ajánlott kommunista műsza­kok sokasága, a fejlődő or­szágok melletti állásfoglalás kétségbevanhataüamul bizo­nyítja, hogy hazánkban a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének ügye a mindennapi életben is elválaszthatatlanul összefonódik a világméretű gazdasági, társadalmi haladás támogatásával. Közvélemé­nyünk azzal Is tisztában van, hogy a SALT—II. szerződés aláírása, a SALT— III-ra vonatkozó tárgyalá­sok előkészitése újabb lépéssel visz közelebb az enyhülés megszilárdításá­hoz és kiterjesztéséhez. Az egyezmény aláírása' kedve­zőbb légkört teremt a ha­zánkban is nagy érdeklődés­sel várt jövő évi madridi európai találkozóihoz, a kon­tinensünkön megkezdett, a gyümölcsöző együttműködést elősegítő kedvező folyamatok elmélyítéséhez. Épül a kazal föltétlenül számítanak^ arra, hogy az űrhajók, űrállomások belsejében kisebb növényker­Morkezdték az efsfl kaszálásű lucerna kazlazásáf a kapoly! tsz-ben. A szakemberek sze­rint a gazdaság fennállása óta legkiválóbb minőségű zöldtakarmány kerül most a kaz­lakba. v - - . - • Nemzetközi gyermeknap Gyermekeinké ez a nap, süssön hát fényessége. Dobjon örőmcsóvát a gyerekkocsikra, amelyben a kicsiny élet szu­szog, a játszótérre, az aprók közé, hegyre, parkba, a nagyob­baknak. Vigye nekik örömfényeinket is szeretetünket, mert amikor őket ünnepeljük: az életet köszöntjük. Nemzetközi Gyermekév. Kitágította és naptár szerint is gazdagabbá tette eszten­dőnket az, hogy ebben az évben különlegesen sokszor és kü­lönleges hangsúllyal esik szó világszerte a gyermekekről. Jo­gaikról ír a nemzeközi sajtó, pontokba szedett, emberiség­méretű kívánságokat összegezett korábban az ENSZ Gyer­meki Jogok Bizottsága. Olyan jogokat és a gyermekeknek ki­járó juttatásokat, amelyeknek hallatára a szocialista társada­lomban élők, a mélységesen humanista célú társadalmunk úgyszintén csak regisztrálni tudja — újból felfedezni kevésbé — mit is adunk, mit is teremtünk meg a gyermekeiknek? Hogy joguk van a kenyérhez és a játékhoz? Beleszületik ebbe a mi országunkban, társadalmunkban a gyermek. Hogy joga van a gyermekkor gondtalanságára, arra, hogy ne legyén időnap előtt munkára kényszerítve, hogy jusson kenyér és tiszta ágy? De hiszen ezért 'élünk és dolgozunk, immár má­sodik nemzedéke felszabadulás óta a mi népünknek. Oly ter­mészetesek nekünk a gyermek jogai, mint az asztalon a ke­nyér, földben a mag. Ha anya vagy, kedves olvasó, önnön sorsodból tudod, mit jelent életet adni és életet nevelni. Ha apa vagy, felmérted ezerszer, mit jelent családodban a gyer­mek. Érte van elsősorban küszködésed és gyarapodásod. Ne­ki dolgozol elsősorban, érte formálod otthonod, az ő sorsa vonalát tervezed magad vonásaiban is. Aki gyermeket nevel, tudja: a sorsa teljességét kapta, Mellette minden csak kiegészítő,- csak egységbe foglaló. Ha társadalmunk adományait mérlegeljük, most, abban az esztendőben, amely „hivatalosan” is a gyermekeké, észlel­hetjük, mily temérdek a mérleg serpenyőjében a már megka­pott — és mennyi még az ezután adandó juttatás gyermekeink­nek. Talán soha ilyen mértékű és sokszínű megmozdulás nem történt még legdrágább kincsünkért, mint az idén. A könyv­kiadóktól kezdve a legkisebb üzemek, gazdálkodó egységek közösségéig mindenki a saját lehetőségeihez mérten igyek­szik valamit tenni. Nincs olyan hét és talán nap is kevés van, amikor gyermekeink boldogságáért, békés holnapjáért ne tör­ténne valamilyen szívet melegítő esemény. Nem szólva most a gyermekév számtalan ajándékáról — a szép és hasznos rendezvényekről, akciókról, szerte az országban — ezékkel együtt is bőséges még a teendők sora. Építeni kell az újabb és újabb bölcsődéket, óvodákat és iskolákat. Szükség van újabb parkokra, játszóterekre, sportcsarnokokra. Sose számol­juk: mibe kerül mindez, hiszen természetes velejárója az ilyenfajta gyarapodás és gyarapítás szocializmust építő orszá- gunkáak. Teli serpenyőket akarunk, azt, hogy a mérleg nyel­ve miméi teljesebben billenjen a gyermekeink félé. Ami kérdés mégis: mennyit adunk önmagunkból, apák és anyák a gyermekeinknek? Szakemberek bizonygatják, hogy a női foglalkoztatás teljesebbé válása sok-sok neve­lési feladatot hárít át az iskolára, a gyermekintézményekre. Képzett nevelők bizonyítják ugyanakkor — és méltán, — hogy a családi nevelésben még sok fehér folt tapasztalható. Vannak adósságaink, s ezekkel nemcsak szembe kell néznünk, hanem fokról fokra törlesztenünk is kell belőlük. Nem adunk annyit önmagunkból a gyerekeinknek, amennyit kellene. Nem vesszük észre, vagy legalábbis nem eléggé vesszük észre, hogy az élet régen eldöntött minden nevelés körüli vitát. A gyermekeink formálása, nevelése, jellemük alakítása, ember­ségük kibontása ma is és ezután is alapjaiban a családé kell, hogy maradjon. Miért mondjuk ezt most, gyermeknapi ünnepi köszöntő mellé? Azért, mert sem szép méltatás, sem gazdag ajándék, vagy egyszeri, de akár sokszori, egész évi figyelem és prog­ram nem helyettesítheti a szülök állandó szoros, érzelmi és értelmi kapcsolatát gyermekeikkel. És semmiféle elfoglalt­ság, legjobb gyarapodási, szerzési szándék sem ment fel sen­kit — egyetlen apát, anyát sem — az alól, hogy gyermekét nevelje, formálja, idejét, jó szavát, tanácsát bőséggel adja neki. Nincs az a szép holmi és látványos külső program, ami egy jóízű családi beszélgetést helyettesítene. Nincs az az ajándék, mely pótol anya és serdülő lánya között sók-sok őszinteségen, megértésen, családi együttlétben születő kapcso­latot. És nincs vagyon, amely felmentést adna az apának, aki nem nyújtja legjobb énjét a családnak, nem akar legjobb példakép lenni, nem tud szót érteni fiával, leányával. Mi mindnyájan, szerte a hazában, ennek a társadalom­nak a felnőttjei, nagy-nagy többségben iparkodunk tenni — és eleget tenni — a gyermekeinkért, akár1 a gyermeki jogok évében vagyunk, akár nem. Együtt és külön-külön is ezért dolgozunk, küszködünk. Amikor mégis elégedetlenek vagyunk önmagunkkal: tudjuk ezt is a gyermekeinkért érezzük így. Sok-sok milliárddal tudjuk ésak. számolni azoknak a közös javaknak az értékét, amelyeket nekik teremt az ország, s er­re büszkék vagyunk. Amit még hozzá akarunk mindehhez adni: azoknak az óráknak és perceknek gazdagabbá, tartal­masabbá tétele, amelyeket nekik és körükben tölthetünk. önmagunkkal nem takarékoskodva. Ahogyan nem taka­rékoskodunk a nekik szerzendő javakkal, a nekik teremten­éd és tovább gyarapodó társadalmi értékek egészével sem. tét hozzanak létre az űrhajó­sok élelmezésének kiegészíté­sére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom