Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

A Velencei-hóra is eljutnak A'pihenés „melegágya Balatonföldvár »-rejtett zu­gában," meglehetősen távol a parttól, zöldbe öltözött dom­bok közé ékelődve néhány üzemcsarnok, irodaépület hú­zódik meg: a SZOT szolgálta’ tó üzemegysége. A szakszer­vezeti üdülőkben pihenők tíz­ezrei élvezik egy-egy szezon­ban az itteni munka eredmé­nyét. Nélkülük nem képzelhe­tő el zavartalan üdülés és zökkenő nélküli ellátás. Béres Ferenc üzemegység­vezetővel végigjártuk a válto­zatos tevékenységet folytató üzemrészeket. A jókora zöld­területen elhejyezkedő telepen szembetűntek a kertészeti melegágyak. sa alá tartozó üdülőknek dol­goznak. Nehéz felsorolni, mi mindennel foglalkoznak. Asz­talosaik az üdülök bútorai­nak farészei l javítják, pótol­ják, a kárpitosok keze alá dolgoznak. Megújulnak a he- verők, a fotelok, a székek, a nyugágyak, a napernyők; ők szabják, varrják a padló- és lépcsőszőnyegeket, a függö­nyöket, javítják a gépkocsi- ponyvákat. Elképzelhető, mek­kora munkát adott például az Ezüstpart üdülői közül a 3. sz. épület teljes függönyözé- se.. — Az idén szélesítettük a skálát — mondta az üzem­egységvezető — A balatonfü­— Saját parképítőrészle­günk van, a virágpalántákat magunk neveljük, és a na­gyobb' földmunkákat is a rrti gépeink végzik — tájékozta­tott Béres Ferenc. — A dél­balatoni területen levő SZOT- üdülőkben az elmúlt években sok parképítést, felújítást, fá­sítást végeztünk, tavaly pél­dául csaknem 3 millió forint értékben! Dolgozóink munká­ját dicséri egyebek között a szántódi Rév üdülő teljes parkosítása, a boglárlellei szakmunkástanuló-üdülő park- felújítása és az ezzel együtt megvalósított sportpályaegyüt­tes. amelynek elkészítéséhez alvállalkozót is igénybe vet­tünk. Elsősorban a Dél-balatoni Üdülési Igazgatóság irányüá­Uzbég gáz A Szamarkand közelében levő »Bagizagan« gyapotter­mesztő szovhoz valamennyi lakóházába bevezették a gázt. A fűtőanyag az elosztó állo­másról kerül ide, amely órán­ként 100 ezer köbméter gázt juttathat el a fogyasztókhoz. Az új fővezeték üzembehelye­zése révén az üzbegisztáni vi­déki gázvezetékek hosszúsága elérte a 6000 kilométert. A köztársaság falusi lakosainak 63 százaléka használ jelenleg gázt. I redi SZOT sétahajózás! köz­pontjának megbízása alapján a vitorlások belső kárpitos- munkáit, a Balatonszabadi hajó szövetbetétes műanyag ponyváját mi készítettük el, sőt kárpitosrészlegünk mun­kája eljutott a Velencei-tóra is; az Agájxion ievö Naviap séta­hajón a mieink vontait be műbőrrel az üléseket, es több velencei hajóra szabtak-varr- tak ponyvát. A kárpitosrészleg mintegy háromnegyed millió forint ér­tékű munkát tervezeti a múlt evre, s a teljesítés megköze­lítette az 1,2 milliót. Hogy az üdülők szép bútorokat, válto­zatos színösszeáilítású és kel­lemes közérzetet teremtő kár­pitokat, függönyöket, szőnye­geket látnak maguk köfül, ez a szolgáltató üzemegység dol­gozóit is dicséri. Javukra ír­jak, ha folyamatosan működ­nek a beutaltak kénj’elméről és szórakozásáról gondoskodó berendezések, készülékek. Az autószerelő-részleg dolga egyebek között a motorkerék­párok, fűnyírók, kerti trak­torok, személygépkocsik és autóbuszok folyamatos kar­bantartása és szükség szerin­ti javítása. A 'dolgozók sza­bad idejükben a SZOT-üdü- lők legfiatalabb lakói részére gyermek játszótéri fölszerelé­seket. készítettek és javítottak. Tavaly 900 ezer forint értékű munkával. járultak hozzá ah­hoz, hogy a műszaki színvo­nal jól szolgálja az üdülőket A hűtőgépszerelők a presszó­gépek és a kávéőrlők, a tévé- és rádiószerelők • a magnók, erősítők javítását is elvégez­ték, az ő feladatuk az elektro­motor-tekercselés is. A hűtőgépesek most helye­zik üzembe az üdülőkben a berendezéseket. A gépkocsi­kat fölkészítettük a nyári igénybevételre, az ebéd- és csomaghordásra; kerti trak­toraink rendszámot kaptak, hogy eljuthassanak a munka­helyekre. A földvári szolgáltató-üzem­egység több mint félszáz dol­gozójának zöme törzsgárdatag. S a begyakorlottság nemcsak arra jó, hogy ki-ki pontosan és gyorsan elvégezze saját munkáját, az egves részlegek dolgozói azt is vállalják, hogv szükség esetén más részlegek­nek segítenek. H. F. Százhetven millió példányban A szovjet sajté napján Jólesett a bizalom... Az Altaj-vidék atlasza Most, készült el és jelent meg először földrajzi atlasz az Altaj-vidékről. A sorozat első kötete a vidék természet­rajzával és a természeti erő­források védelmével foglal­kozik. Az atlasz értékes se­gédeszköz lesz a határterület termelőerőinek távlati terve­zéséhez. — Miért let­tem párttag ? — Hosszan gondolkozik, megfontoltan fogalmazza a szavakat. — Édesapám, meg a két bátyám is kommunista, úgy éreztem, nekem is kö­vetnem kell a példájukat... Végteinül jól- eseit az a Bi­zalom, amikor a szavazasnal minden kéz a magasba emel­kedett. A párt- alapszervezet kommunistái, azok, akikkel évek óta együtt dolgozom, így fejezték ki, hogy helyeslik elhatározáso­mat, s méltónak tartanak arra, hogy én szintén közöttük le­gyek ... Jobbágy Irén, a böhönyei orsózó fiatal munkása eddigi tevékenységével, magatartá­sával kivívta a kommunisták bizalmát. S nem csupán az övékét, azoknak az orsózó- cérnázó társaiénak a bizal­mát is, akikkel a Clara Zet­kin brigádban dolgozik. Ez fejeződött ki abban, hogy no­ha Irénke csak harmadik éve van itt, mégis őt választották most mar két éve a brigád élére. Egyik ajánlója Nagyfi Fe­renc lakatos volt, a másik Tamás László üzemvezető. Ok kelten vállaltak érte felelős­séget a párt előtt. — örömmel és meggyőző­déssel tettem ... Szorgalmas, szegény ember, aki a munka­idejét valójában munkával tölti, kihasznál minden per­cet. S nemcsak ezzel mutat példát. a többieknek: tanul, képezi magát — mondja Ta­más László. Éppen áramszünet van. Jó nóhánya'n az ablaknál acso­rogna k, beszélgetnek. Figye­lik a szemerkélő esőt, meg­tárgyalják az elmúlt napok eseményeit. Jobbágy Irén ezt az időt sem tölti tétlenül: előkészíti a munkák várva a percet, amikor újból dolgoz­hatnak. — Sajnos, a gyakori áram­szünet gátolja a munkánkat | Ma hajnalban, amikor bejöt­tünk. már nem volt áram... Egy órát mentek a gépek, az­után újból áramszünet kö­vetkezett. Bizony, meg keli fognunk e munkát, hogv be­hozzuk a lemaradást, teiiesí- teni tudjuk tervünket, meg a brigád vállalását. . . Szavaiból érződik: tu dia mivel tartozik a kommunisták előlegezte bizalmáért. No meg az is, hogv mi a brigád kö­telessége. Tavaly azt vállal­ták, hogy tervüket 103 száza­lékra teljesítik, végül 126 százalékot értek el. S ezzel kiérdemelték — harmadszor is — az aranykoszorús jel­vényt. Az idén is 3 százalé­kos túlteljesítést vállaltak, ám ennél jóval többet szeret­nének teljesíteni. Jobbágy Irén Kaposváron a textüművekben lett 1972-ben ipari tanuló. Oktatója, Hanti József né szerettette meg vele ezt a szakmát. Vésén él a szüleivel, s mert édesanyja sokat betegeskedik, kérte: he­lyezzék át Böhönyére. hogy munka után otthon többet se­gíthessen. Most fonalegyenlítő gépen dolgozik. S hetente egy al­kalommal Marcaliba utazik, s tanul. Szakközépiskolába jár. másodéves, és az érettségi után, ha családi helyzete en­gedi, továbbtanul. A brigád tizenhét tagú, öten atomban gyermekgondozási segélyen vannak. A kapcsolat ápolását velük sem hanyagol­ják el: meglátogatták Hor­váth Józsefnét, s most ké­szülnek Gelencsér Józsefné- hez, akinek kislánya szüle­tett. Arra is gondolnak, hogy a régebbi, jól dolgozó, a ha­sonló munkát végző brigádok tapasztalatait átveszik. Ezért látogatlak el Kaposvárra, a textilmúvekbe. a brigáddal közösen, s több tanulótársá- val is találkozott, köztük lg- nci.cz Máriával. Megkereste oktatóját is. — Tudom, többet várnak tőlem mint kommunistától, ezért tanulok. És ezért törek­szem én is, hogy a brigádunk bebizonyítsa: megérdemelten kaptuk meg a harmadik aranykoszerút. A böhönyei orsózó kommu­nistái egyhangúlag döntöttek, amikor Jobbágy Irén fölvéte­le. a kommunisták soraiba fogadása mellett szavaztak. Az eltelt idő bizonyítja: he­lyesen döntöttek. Sz. L. A Szovjetunióban a sajtó napját minden évben május 5-én ünnepük: azon a napon, amikor a Pravda első szá­ma 1912-ben megjelent. A Lenin alapította újság a Bol­sevik párt szócsöve, a nép szava lett Oroszországban a cárizmus és a burzsoázia el­len, a szocialista fo-vadalom végrehajtásáért vívott harc­ban. Lenin a későbbi években is óriási jelentőséget tulajdo­nított a sajtónak: a politikai harc legélesebb fegyverét, azt a hatalmas eszközt iatta ben­ne. amelynek révén a dolgo­zók a párt terveinek megva­lósítására szervezhetők. Nem véletlenül alakult ki a népben az a vélemény, hogy a sajtó minden dologban igen közeli és megbízható segítő­társa a pártnak. Az első szov­jet ötéves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fó­ruma segített a pártnak az ipar alapjának megteremtésé­ben, a dolgozok mozgósításá­ban és szervezésében. Leonyid lljics Brezsnye v Űjj.aszületes című könyveoen is nagyra értékelte a szovjet újságírók önfeláldozó munká­ját. Ügy velem, hogy újság­íróink valóban méltók arra a megbecsülésre és elismerésre, amelyben az SZKP KB főtit­kára részesítette őket. Az új­ságírók a háború idején és a háborút követő években min­dig ott tartózkodtak, ahol a legnehezebb volt a helyzet, s nemcsakhogy beszámoltak olvasóiknak a döntő esemé­nyekről, hanem közvetlenül részt is vehettek azokban. Ez­zel kapcsolatban szeretném a magyar olvasó emlékezetébe idézni a háborúban részt vett Konsztantyin Szimonov híres szovjet író szavait arról, hogy az úisáe.írók »Leicával és jegyzetfüzettel, olykor meg géppuskával-“ az elsők között nyomultak be a fasiszták ál­tal megszállt városokba. Ezt megerősíthetem én magam is, az események tárgyilagos szemtanúja. A második világ­háború éveiben ugyanis csa­pattiszt voltam, és ahogy mondják: »külső szemlélője­voltam mostani kollégáim harctéri tetteinek. Nem csökkent az újságíró szerepe a békés építés évei­ben sem. Ahogy Leonyid II- jics Brezsnyev írta: »Az új­ságíró az építkezés teljes jo­gú résztvevője volt«. L. I. Brezsnyev felidézve a zaporozsjei területi' pártbi­zottság első titkáraként vég­zett munkájának kezdeti lépé­seit, elmondja, hogy az első­rendű intézkedések között ra­gaszkodott a területi lapok példányszámúnak növeléséhez és személvesen is naev figye­lemmel kísérte a Sztroityel (Épitő) című zaporozsjei helyi lap tevékenységét Leonyid Brezsnyev intézke­dései nyomán az építkezésen más lapok is helyszíni szer­kesztőségeket szerveztek, ame­lyek operatív módon foglal­koztak az élenjáró tapaszta­lattal, terjesztették a legjobb építők példáját. Mindebben kifejezésre ju­tott az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elismeri a sajtó szerepét, törekszik ar­ra, hogy a sajtó még köze­lebb kerüljön a néphez, a nép fóruma legyen, tükrözze az emberek mindennapi éle­tét. Ma a szovjet sajtó több tíz­ezer képzett - újságírót, együtt­véve körülbelül 170 millió példányban kiadott több mint 8000 újságot, mintegy 7000 fo­lyóiratot és folyóirattípusú kiadványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszáma csak­nem 180 millió. Az egész vi­lágon tudják, hogy ma a Szovjetunió a földkerekség legtöbbet olvasó országa. Ami az időszakos kiadványokat il­leti, jelenleg több mint négy jut minden szovjet családra. N. Zabel kin, a Szovjetunió hőse, az APN budapesti irodájának vezetője Konténerok lábról Gyártmányfejlesztés a Kaposgép gyáregységében Vállalati intézkedés után, a korszem gyártmányszerkezei kialaki tasánaK folyamatukén, a konténerek gyártását 1978- toi a Kaposgép tabi gyáregy­sége végzi. A fő profil — kis konténerek gyártása — mel­lett a gyáregység bekapcsoló­dott a weimari kooperációban készülő markolórakodógép. valamint a KCR daruprog'ant forgácsolt alkatrészeinek gyár­tásába is. A gyártmányfejlesz­tő- és tervező munkát 1978 második negyedévétől a gyár­egység műszaki gárdája ön­állóan végzi. Ennek eredmé­nye a nemzetközi áruforga­lomban. is elfogadott ma­gyar és európai szabványnak megfelelő konténer alaptípu­sának, valamint módosított változatainak kifejlesztése. Az új fejlesztésű gyártmányból 1979-ben már mintegy 8—10 ezret rendeltek belföldre. E munkáról, a végrehajtan­dó rekonstrukcióról IApusz sindrás, a gyáregység főmér­nöke a következőket mondta: — A konténergyártás meg­valósítására az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság az ÁCSI támogatásával elindítot­ta a gyáregység rekonstruk­ciós programját. A tanulmány- tervet a Gépipari Technoló­giai Intézet készítette el; ezt már elfogadták, s jelenleg a kiviteli terveken dolgoznak az intézet munkatársai. A tanul­mánytervek alapján a válla­lat megrendelte a szükséges gépeket, berendezéseket. Az új gépek beállításával, vala­mint a jelenlegi géppark tech­nológiai rendszerbe állításá­val biztosítani tudjuk a gyár­egységben a termelékenység fokozását, a minőség javítá­sát és a nehéz fizikai munka csökkentését. — E rekonstrukciós prog­ram végrehajtását követően — várhatóan 1981-től — gyár­egységünk mintegy 40 ezer konténer gyártására készül föl. A gyártásfejlesztéssel oár- huzamosan a típusesaládok kialakításával és a gyártmá­nyok korszerűsítésével bizto­sítjuk a gyártás tömegszerű­ségét is. Majdnem 30 millió forintos rekonstrukció első­sorban modern gépi berende­zésen: vásárláséuui és építé­szeti átaíáitiiasoKOol (műhe- tteiyek, szóéiul is létesítmények epnese, kurszeiúsnese) tevő­dik össze. A program végre­hajtása a tervek szerint lábú­ban a modern, korszerű tech­nológiájú festomünely üzembe helyezésével fejeződik be. — Milyen vu.t az éi ueklő- dés a konténerek iránt. az Agcornasexpo kiállításon? — Gyáregységünk a gyárt­mányfejlesztés eredményeként kialakított korszerű huzalrá- csos konténerekkel vett részt a vásáron. A bemutatott új típusú konténereink iránt a belföldi partnereken kívül, szocialista és tőkés országok képviselői is érdeklődtek. — Hogyan készül a gyár­egység a magasabb szakmai követelmények teljesítésére? — A fejlesztés maga után vonja dolgozóink képzését, át­képzését is. A gyártás készü- tekezettségének fokozása, új gépek termelésbe állítása, cél­gépek üzemeltetése megköve­teli dolgozó kollektívánk — a célnak megfelelő — átkép­zését. Gyáregységünk oktatás­politikai célkitűzései között szerepel; rendszeresen támo­gatjuk betanított dolgozóink továbbtanulási szándékát a szakrriunkásbizonyítvény meg­szerzése érdekében, szakmun­kás dolgozóinkat a második szakma elsajátításában, illet­ve a szakközépiskolát végzet­tek technikus-minősítő tanfo­lyamra való beiskolázását­A Kaposgép tabi gyáregysé­génél végbement termékvál­tást .követően a magasabb technikai színvonalú gépek al­kalmazásával. a technológiai fegyelem betartásával, a gyár­tási folyamat szervezettségé­nek javításával, n maencm-b szakmai ismeretek elsajátítá­sával reális lehetőség a gyár­egység előtt álló célkitűzések elérése. Csak az ott doteoznk- tól- függ. hogy a kitűzött cé­lok megvalósuljanak. Krutek József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom