Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

Castrum a Flórián téren Véget ért a Ripp!-Rónai-emlékülés Az Árpád-hídfő és a Flórián tér rendezési munkálatainál, a Vörösvári út és a Flórián tér sarkán római kori kato­nai táborra bukkantak, A budapesti Történeti Múzeum ré­gészei most tárjak fel a gazdag leleteket rejtő katonai tá­bort. A kakukk, a páva és a többiek Mesztegnyői diákok néprajzi műsora lengyel fiatalokkal Június a tanév utolsó hó­napja, az oktatás 20-ig befe­jeződik az általános iskolák­ban. A rádió gyermekműsorai ' a vakációzó diákoknak szól­tJftak­A rádió bárom hónapra el­»■fcészítette a gyermek- és ifjú­sági műsorok programját. Jú­nius 3-án érdemes lesz odafi­gyelni azoknak a pedagógu­soknak a szavára, akik hi­vatásukról vallanak — a pe­dagógusnap alkalmából. Visz- szapillantó — a rádió érdekes időutazása: Csokonai Vitéz Mihály kalauzolja el hallga­tóit Kazinczy Ferenchez. Ro­bin Hood, Maugli, a nagyob­bak kedvencei is megszólal­nak a rádió folytatásos hang- j^ékában. Az MLSZ új elnöke, Sze­pesi György első intézkedése közé tartozott, hogy létrehoz­ta a diákválogatottaL Több mint harminc éve léptek utoljára pályára Magyaror­szágon diákválogatottunk tag­jai, azóta megfeledkeztek ró­luk. Az új válogatottról ké­szült műsort június 14-én sugározza a rádió. A műsor lengyel szereplői a Bielsk Podlaskiban élő kö­zépiskolások, mezőgazdasági szakiskolai tanulók. Ok már számos vajdasági, sőt orszá­gos versenyen szereztek aranyérmet, oklevelet A mű­sort július 22-én hallhatjuk. Az MR 10—14 különkiadá­sa a nemzetközi gyermekév magyarországi rendezvény­sorozatáról számol be: július 30-án, augusztus 1-én, 3-án, 6-án, 8-án, 10-én. Az MR 10 —14 riporterei végig jelen lesznek a csillebérci és zán- kai találkozó eseménysoroza­tán, sőt országjáró útjukra is elkísérik a magyar pajtások külföldi vendégeit, akik az ország különböző megyéiben egyes családok meghívottal lesznek. • Végül hadd hívjuk föl a figyelmet a Móra Ferenc születésének 100. évforduló­jára készített műsorra, a Csongrád megyei középisko­lák tanulóinak a versenyé­re, melyet augusztus 11-én sugároz a rádió. Hol tart az életmű kutatása? Befejeződött a Rippl-Ró- nai-emlékülés tegnap Kapos­várott, a megyei könyvtár­ban. Hazautaztak a kutatók és az előadók, hogy újra a mindennapi aprómunka kö­vetkezzék, a nagy festő ha- • talmas életművének részlete­ző egyszersmind összefüggé­seiben is föltárandó megis­merése. Hogy mennyi még a fehér folt. arra jó példa volt a tegnapi két előadás. Szíj Béla műtörténész olyan témáról beszélt, amely — Genthon István 1961-es meg­fogalmazása szerint — »ve­szedelmesen időszerű, sőt egy­re fenyegetőbb-«. Ez a festő képei hamisításának sajnos eléggé elterjedt gyakorlata. Köztudomású,' hogy Rippl- Rónai életének vége felé több szerényebb szánvonalú, keve­sebb műgonddal készített festményt is kiadott a kezé­ből. Ezek könnyen másolha­tók. utánozhatok. Ez a mű­gyűjtők körében népszerű Rippl-Rónai-képek miatt gyakran csábítja hamisításra a piktorokat Dolgukat meg­könnyíti, hogy mindmáig hi­ányzik egy képekkel ellátott műtárgyjegyzék, és nincs in­tézmény esi tve a védelem. (Egyébként Vaszary, Aba-No- válc, Rudnay, Márffy Ödön és más festők képeit is előszere­tettel hamisítják.) Mit tehet a szakértő? Igyekszik pontosan meghatá­rozni a festő műveit Ehhez széles körű képismeret kell, a kép »szerepléseinek« tudása. Nélkülözhetetlen a katalógu­sok, közlemények, könyvek, kiadványok forgatása. Ezzel még aligha szűrhető ki min­den hamisítvány, hiszen a könyvek, jegyzékek általában a jelentősebb, művészileg ran­gosabb művekre összpontosí­tanak, s a jelentéktelenebb alkotások ritkán kerülnek a kiállítótermek falára és a jegyzékekbe. De ettől még eredeti munkák I Ilyenkor megkezdődik • az izzasztó aprómunka, a képi törvényszerűségek, a festői modor vizsgálata. Az ecset­kezelés módja, a vászonanyag minősége, kora, az ecs^thú- zás hossza, a csak a festőre jellemző apró szín-, tónus- és vonalbeli nüanszok. Fá­rasztó munka ez, de okvetle­nül el kell végezni, hogy el­válasszák a búzától az ocsút, megtisztítsák az életművet a hamisítványoktól. S hogy ez mennyire fontos, arra jó példa: a művész ne­vét viselő megyei múzeum­nak — pedig csak a galéria közvetítésével vásárol — szintén a birtokába került Rónai nevével jelzett két kép: mindkettő hamis. Kovács József, a megyei múzeum munkatársa a festő iparművészeti munkásságának értékeit próbálta összefoglal­ni Hiánypótló vállalkozás ez, hiszen Rippl-Rónai életmű­vében viszonylag kis szerepe van az iparművészeti forma- tervezésnek. Pedig élénken foglalkozott az őt körülvevő tárgyi világ formáinak, ará­nyainak kérdéseivel Szinte gyermeki örömmel tudósítot­ta Lajos öccsét 1899-ben, hogy sikerült néhány csodaszép empire bútort vásárolnia Pá­rizsban. Próbálkozásai azon­ban gyérek. Az Andrássy- ebédlő megtervezésén kívül csak néhány alkalommal lé­pett föl tervvel: ilyen a pes­ti Japán kávéház üvegabla­ka. Ügy találta, hogy Ma­gyarországon az iparművészet nem közszükséglet, nem igénylik az emberek, ízlésük­től még távol áll a művész által tervezett tárgyi környe­zet. Honfi István megyei múze­umigazgató összefoglalójában röviden kitért a kaposvári városházán 1905-ben elkészült Kcesuth-festményre, amely­re a megbízást először Rippl- Rónai kapta. Mégsem ő fes­tette meg: a megrendelők kí­vánságai túlságosan megkö­tötték volna a kezét, festői szabadságon iskolázott gondo­latait. Az emlékülésen gazdagon árnyalt képet kaphattunk ar­ról, hol áll a festő életművé­nek kutatása. A képe — a gyenge, bizonytalan pontok ellenére — bíztató. Több is­meretlen részlet föltárásán szorgoskodnak — főként so­mogyi — kutatók, s az ala­pok is megvannak egy átfo­gó szintézishez. E munkákat serkentheti a kétnapos em­lékülés. Különösen, ha — mint tervezik — az előadá­sok, korreferátumok szövegét közös kötetben is közzéteszik. Cs. T. CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel A kakukk, a páva és a többiek a címe annak a mű­sornak, melyben lengyel diá­kokkal közösen mutatnak be néprajzi gyűjtéseket a somo­gyi, mesztegnyői diákok. »Mesztegnyőbe két úton kell bemennij De szeretnék a ró­zsámmal beszélnij, Télen, nyáron rozmaringos az abla­ka,/ Jaj, de sokat áztam, fáztam alatta ... — éneklik a műsorban Somogyország falujának általános iskolá­sai, akik Gizi néni vezetésé­vel évek óta gyűjtögetik la­kóhelyük és környékük nép­rajzi emlékeit. Jegyzetfüze­tükkel, magnójukkal fölkere­sik a mesemondókat, a nóta­fákat, a kismesterségek mű­velőit, hogy a gyűjtött anyag­ból később műsort állítsanak össze a maguk és a falu la­kóinak a szórakoztatására. Hallunk tőlük karácsonyi és újévi népszokásokról, rig­must a férjkeresésről; be­mutatják népdalaikkal az egykori summások, kondások, ikanászok, aratók életét; nép­táncot tanulnak a 'falu idős asszonyaitól; elmondják, ho­gyan segítenek Együd Árpád múzeológusnak az adatgyűj­tésben. Az iskolásokból ala­kult honismereti szakkör ve­zetője felidézi azoknak a na­poknak az emlékeit is, ami­kor a mostani néprajzkutató gyerekek elődeivel, a mesz­tegnyői együttessel Lengyel- országban járt Még másként főznek a vi­déki dzsentrik, a debreceni cívisek, mások az erdélyi, több mint háromszáz éves ud­vari (fejedelmi) hagyomá­nyokkal átitatott szokások, mást tesznek az asztalra a városi zsidó középosztálybeli családoknál és mást szolgál­nak föl a világot járt arisz­tokratáknak, a Pesten időző képviselőnek, a bank- és kor­mánytisztviselőknek. A húszas évekre azonban már megszü­letett »a« magyar konyha. Ez a nemzetközi főzési szokáso­kat évszázados magyar ízlés- I sei és az agrárkömyezet vál­tozása nyomán a hazai anyag­felhasználással (olaj helyett zsírt) kitűnően összeházasító konyhaművészetté lett A hazai szakácshagyomány a magyar konyha kialakulását a múlt század utolsó harma­dára teszi, és a francia szár­mazású Marchal József ma­gyarországi letelepedésével köti össze. A Nemzeti Kaszi­nóban, majd az Angol Király­nőben forgolódó híres chef főztjét az elején leginkább az arisztokraták ették, de tanít­ványai és az Angol Királynő vonzó péídájára kedvet kapó egyéb vendéglő- és étteremtu- lajdonosok (például a híres Gundel család) már egyre in­kább a középosztálynak főz­nek. A szaporodó pesti ven­déglők étlapja igen változatos volt, a húszas években mégis nyugodtan mondhatjuk: már jellegzetesen magyaros. E szo­kások azután az arisztokra­táknál szolgáló szakácsnők, a vendéglők, receptkönyvek ré­vén fokozatosan tovább szivá­rogtak vidékre, egészen a csa­ládi tűzhelyeikig. »Élhetnék én Párizsban, Madridiban, Londonban, / Leg­jobb élet mégiscsak itthon. Pesten van« — énekelték a kabaréban. S mitől lesz még virágosabb kedve az igazi ma­gyarnak? »Rántott csirke, kocsonya és borjúpörkölt, i Ilyen jókat megterem ez az áldott föld. 1.« — harsogták. A közismert, butácska dal­ban a magyar föld páratlan gazdaságáról rég meggyöke- redzett sztereotípia él tovább. Kormánykörök a szegényes, hiányos táplálkozást egysze­rűen a népi tudatlanság szám­lájára írják. Közben Josue de Castro brazil orvos a magyar paraszt ebédje, vacsorája alapján az éhségövezetbe so­rolta az országot JoggiaL A vagyontalan rétegeknél — az ország lakosságának több mint egyhanmada! — egy kor­mányvizsgálat nem tud kimu­tatni 1878 kalóriánál többet. A nincstelenek lakta mezővá­rosokban, szegény falvakban, cselédlakásokiban nyomorgó milliók nem éltek különbül, mint a mai, keservesen éhe­ző harmadik világ népe. Az orosházi Rákóczi-telep lakói­nak egész heti étrendjében (21 étkezési alkalom) 13-szor fő fogás a kenyér, zöldpaprika, sárgarépa, vöröshagyma, pi­rospaprika, köménymagos le­ves és sült tök. Főtt krumpli, krumplis gombóc, krumplile- ves, mákos guba még a »me­nü«. Hasonló az étrend a bi­hari, hajdúsági nincstelenek­nél, rosszabb Erdély egyes vi­dékein. és nem sokkal jobb a dunántúli Borzaváron. (Zirc környékén.) Csak néha egészí­ti ki e táplálkozásokat a sze­HÉTVÉGI TÁIOLÓ Gyermeknapi majális a színházparkban Gondos kezek gyermekpara­dicsommá varázsolják vasár­napra a kaposvári Csiky Ger­gely Színház parkját. Lengyel Pál rendező lesz az esemé­nyek tervező-szervezője. Tőle érdeklődtünk: mi várható ezen a nemzetközi gyermek­évben olyan hangsúlyos na­pon, mely ajándék lesz min­den korosztálynak az óvodá­tól a nyolcadik osztályig... — Az úttörőbizottsággal kö­zösen rendhagyó gyermekün­nepet készítünk elő — mondta Lengyel Pál. — Reggel 9-kor kezdődnek az események. Vá­sári hangulatot szeretnénk, egy kicsit a commedia deli’ arte jegyében, illetve vurstli- hanguiathan. Bódés árusokat hívtunk meg, természetesen nem bazári giccset árulókat, hanem fagyialtost, léggöm­böst, népművészt stb. A vi­dám parki képzeteket majd olyan játékok lesznek hivat­va fölkelteni, mint a »-Lökd meg a kecskét!« a halászat, a célhadobó, a pofozóember . . . Természetesen fillérekért le­het majd kipróbálni ezeket, hiszen gyermeknap lesz! — Látunk-e színművészeket is? — Természetesen. A műszaki személyzet es a színészek is önként, ajándékképpen dol­goztak erre az alkalomra. Az eddig soroltakat is a műsza­ki dolgozóink készítik, színé­szeink pedig különleges pro­dukciókkal lépnek föl: artis- taszáimokkal, bohóctréfákkal, birkózással stb. Csákányi Esz­terrel, Czakó Klárával, Lu- káts Andorral, ifj. Mucsi Sán­dorral, Koltai Judittal, Cselé- nyi Nórával, Tóth Eleonóra-1 val, Gőz Ist­vánnal és má­sokkal talál­koznak majd a gyerekek, akik később részt vehet­nek egy mese­játék közös előadásában is. A bódék kö­zött ott lesz a színházé, melyben je­gyet árusíta­nak a Muzsi­kus Péter dél­előtti előadá­sára. Ezt 11 órára tervez­zük. A sza­badtéri prog­ram egyszer­re több hely­színen, szi­multán fo­lyik majd. Muzsikál a együttes, hábcsoiport fellépé­sét is szeretnénk. Megyeszerte vasárnap tart­ják az úttörő- és kisdobosava­tást. A kaposvári Dorottya szállóban gyermekjáték-ki­állítás tart nyitva vasárnapig. Göllében a felnőtték példás összefogással sportudvart és játszóteret alakítottak ki, ezt adják át a gyerekeknek, s ter­mészetesen rögtön tréfás ver­senyeket, sportvetélkedőket, máj usef a-kitáncolást is műsor­ra vettek. Siófokon, a Dél-ba­latoni Kulturális Központban ugyancsak gondoltak a lag- ifjabbakra: vetélkedőt, író-ol­vasó találkozót, sárkányépítő versenyt, aszfai tra jz-versenyt, bábkészítést terveztek. S most a felnőttprogramok­ról! Vasárnap 9 órakor autós ügyességi versenyt tartanak a kaposvári Cseri parkban. Ez bizonyára sok nézőt vonz majd. A Fonórmmkás Klub látja vendégül ma este a Va­sas Színpadot, mely Vájná Pál betanításában Déry Tibor Talpsimogató című egyfelvo- násosát adja elő. Csizmadia Sándor és Czukros László pol-beat énekes is vendége lesz az estnek, s játszik a Tükör együttes. Ugyancsak a Kilián György Ifjúsági és Út­törő Művelődési Központ ad otthont a Szülőknek matema­tikáról előadássorozat hetedik része hallgatóinak ma este 18 órakor. A mozik közül ezúttal • Vörös Csillag Filmszínház mű­során található új magyar filmre, a Fogjuk meg és vi­gén yember házatáján népsze­rű, laktató, fehérjében gazdag száraz borsó, bab és lencse. Nem megfelelő szó erre, hogy kevés. Szénhidrát, vitamin, ásvá­nyi só talán elegendő akad. de a fehérje, zsír és kalória rendkívül kevés. Egyértelmű éhezés ez, a szó klasszikus ér­telmében. Nem véletlen, hogy a külön­böző hiánybetegségek ezt a réteget sújtják szaporán. Far­kasvakság i (A -vitamin híján), akut angolkór, vérhas és a fejlődő országokban ma is jól ismert beri-beri szintén felüti a fejét. A krónikus fehérje­hiány növekedési és csontoso­dási zavarokat okozott. Ez az egyik legsúlyosabb magyar népbetegség. Alacsony átlag­magasság. púpos felsőtesit, fer­de gerinc, görbült végtagok, gyenge ellenállás a betegsé­gekkel szemben, és a felnőtt­életet is végigkísérő szorító félelem a szükségtől. Ez volt hárommillió ember élete. gyétek! címűre, Illetve az es­ti western re. a Meztelen bosz- szúra hívjuk föl a figyelmet. A Szabad Ifjúság esti műso­rán világhírű alkotás szerepel, az Apámuram című díjnyertes olasz film. A korai program gyermeknapi: belga-francia rajzfilm, A kis manók furu­lyája. 9 Pénteken Barcson, szomba­ton Nagyatádon lép föl az Apostol popegyüttes. Az atádi Victor Jara ifjúsági klub tag­sága szombaton 18 órakor vi­dám majálist rendez. A kiál­lítások köziül ezúttal a ma megnyíló Rudnay Gyula em­lékkiállításra hívjuk föl a figyelmet: ez a Dél-balatoni Kulturális Központban lesz. A fonyódi iskola alkotóinak tár­latát a Marcali Képtárban tekinthetik meg az érdeklő­dők május 30-ig. A Somogyi Képtár jelenleg a hagyomá­nyos tavaszi tárlatnak ad ott­hont. Képünkkel a színházi gyer­mekma jális egyik programját A második világháborúban pusztultak a népesség eltartá­sának alapjai. Az 1944—45-ös harci események követkeidé­ben megtizedelődtek a készle­teik, hullottak az állatok, ta­vasszal sokfelé kimaradt a vetés, nem volt aratás. illusztráljuk. Nagy Anikót, Si­mon Zoltánt és Csákányi Esz­tert látjuk a Muzsikus Péter című gyermekoperában, me­lyet Lengyel Pál rendezett (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom