Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

Útravaló az aktíváknak Tájékoztató az agitáció időszerű kérdéseiről a'megyei pártliizottságon Az agitációs numka idősze­rű kérdéseiről nemdeztek ak tívaülést tegnap/ délelőtt Ka­posváron, a megyei pártbi­zottság nagytermében. Az el­nökségben helyet foglalt Kle- novics Imre,/'a megyei pártbi­zottság titkára, Karvalia László, a Központi Bizottság alosztályvezetője. Vas Imre, a megyei pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztályának helyettes vezetője nyitotta meg az ülést, majd dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztály­vezetője tartott tájékoztatást az agitáció helyzetéről és fel­adatairól. Először a szocialis­ta nemzeti egységgel ka peso - latos tennivalókról, majd pe­dig a szocialista demokiácU. továbbfejlesztésének felada­tairól beszél t­A társadalmi és gazdasági előrehaladás megköveteli a szocialista demokrácia mind erőteljesebb kiteljesedését, a dolgozók mind szélesebb köré­nek részvételét a közügyek­öen, a gondok megoldására vonatkozó hasznos javaslato­kat. Az agitáció éppen ezért segítse elő, hogy a demokrati­kus intézmények és fórumok munkája mindinkább meg­teljen tartalommal. Az üzemi i demokrácia fejlesztésében megnövekedett a szubjektív tényezők szerepe. Ezért az agitáció mozdítsa elő, hogy a vezetők jobban igényeljék a dolgozók részvételét a dönté­sek meghozatalában, a dolgo­zók pedig a kellő információ birtokában érdemben vegye­nek részt a döntések kialakí­tásában. Belpolitikai életünk, szocia­lista építőmunkánk legfonto­sabb területe a gazdaság. Ezért fontos, hogy reális ké­pet adjunk a magyar népgaz­daság helyzetéről, sokoldalúan I bemutatva, miért került a ' terv középpontjaiba az egyen- sűlyhelyzet javítása. Erősíteni kell azt a közssellemet, amely nem tűri el a fegyelmezetlen­séget, a hanyagságot, az érté­kek pazarlását, a feielőUensé­Néhány cikk és semmi más Újítási ügy ­újdonság nélkül get, a lógást, a közösség meg­károsítását. ÁlUtsuk példaként azokat az embereket, akik fe­gyelmezetten dolgoznak. ál­dozatkészek, élen járnak a közösség ügyeiben. Fontos, hogy nagyobb sze­repet kapjon a munka verseny, a szocialista brigádok ered­ményeinek népszerűsítése. A dolgozók vállalásai elsősorban a népgazdasági célok megvaló­sításához járuljanak hozzá. A tájékoztatóban a nemzet­közi helyzetről, a nemzetközi j munkásmozgalomról, az agitá­ciós munka időszerű módszer­tani kérdésedről is szó esett. Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propa­ganda osztályának alosztály- vezetője hozzászólásában azt kérte, hogy minden résztve­vőt serkentsen továbbgon­dolkodásra a tájékoztató. Né­hány hasznos tanácsot adott ahhoz, miként foglalkozzanak a munkaversennyeL Az aktívaülés Vas Imre zár­szavával fejeződött be. Eredményes a szakszervezeti oktatás új formája Siófokon ülésezett a Medosz megyei bizottsága Ä Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének Somogy megyei Bizottsága megfelelően segí­tette a politikai tömegokta­tást az 1978/79-es tanfolyami évben, s a hozzá tartozó alap­szervezeteket is szerte a me­gyében. A tavasszal befejeződött oktatás jó tapasztalatokkal zárult: a társadalmunk kérdé­seivel, illetve a világpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó több mint 140 tanfolyamon a résztvevők száma meghalad­ta a 3500-at. Legtöbb hallga­tója — csaknem 3200 — a Társadalmunk kérdései tanfo­lyam első évfolyamának volt A két tanfolyam résztvevői­nek zöme — mintegy 2900 dolgozó — a munkahelyek szocialista brigádjainak a tag­ja. A Medosz megyebizottsá­ga mellett működő kulturá­lis, sport-, agitációs és pro­pagandabizottság az oktatá­sok rendszeres ellenőrzése során megállapíthatta: na­gyobb volt az érdeklődés a tárgyalt témák iránt, mint a korábbi években — ezt tanú­sította a 85—90 százalékos megjelenés, a vitákban el­hangzott sok kérdés. Többen a saját üzemük helyzetét ele­mezve vetettek föl gondokat, mondtak el eredményeket. Hozzájárult a tömegoktatás sikeréhez, hogy olyan propa­gandisták kaptak megbízást a tanfolyamok irányítására, akik jártasak a szakszerveze­ti munkában. A megyebizott­ság — együttműködve az SZMT-vel — gondoskodott a vezető propagandisták megfe­lelő felkészítéséről. Az elő­adók a politikai, a gazdaság- politikai és más kérdésekre adott válaszaikkal megfelelő tájékozottságról tettek ta­núbizonyságot a foglalkozáso­kon. A szakszervezetek alap­szervezeti vezetőségei az üze­mi pártvezetőségekkel rend­szeresen ellenőrizték az okta­tásokat, s a tanfolyam befe­jeztével testületi ülésen érté­kelték a tapasztalatokat. A továbbiakban gyorsabb előrelépés indokolt a terme­lőszövetkezetekben végzen­dő tömegpolitikai oktatásban. Legutóbb például ezen a te­rületen mindössze hét helyen indult szakszervezeti politikai tanfolyam. A pártvezetőség és az szb hatékonyabb együtt­működése segítheti a cél el­érését azokban a termelőszö­vetkezetekben, melyekben az alkalmazottak szakszerveze­tekbe tömörültek. Minderről a Medosz me­gyei bizottsága tegnap dél­Szomjas a föld A tótújfalui szövetkezet földjein májusban még egy csepp eső sem esett — most nár ott tartanak, ha mód len­ne rá, öntözni kellene az egész határt. De hát erre nincs le­li .tőség, ezért a sok fontos közül a legfontosabbat kelle­ne kiválasztani. E héttől mesterséges csapa­dékot kap a cukorrépa, ötven- hektáros kertészetükben pedig május 17-e óta folyamatosan öntöznek. A síkfólia alatt gyönyörűen fejlődött az ubor­ka, a káposzta, s miután leke­rült róluk a takaró, ezt a szép ígéretet látják el a szükséges csapadékkal. Szépen fejesed­nek a káposzták,; úgy számí­tanak, hogy a hónap végén megkezdhetik az értékesítést. Ez lesz a második zöldségfé­le, melyet az idén közfo­gyasztásra adnak: szerződé­sen kívül a tavasszal kétezer­ötszáz fej salátát értékesítet­tek. Ettől az ágazattól ez év­ben kétmillió-háromszázezer forint bevételt vár a szövet­kezet. Ennek teljesítésében jelentősen közrejátszik az, hogy az öntözéssel mennyiben sikerül ellensúlyozni a máju­si csapadékhiányt. után Siófokon tanácskozott Ható Jenőnek a megyebizott- ság tagjának, a Rinya—Dom- bó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igazga­tójának elnökletéveL Az ülést a Siófoki Állami Gazdaság központjában tartották. A té­ma — a tömegoktatás — a testületi ülés már korábban megvitatott napirendjéhez kapcsolódott: a megyebizott­ság ugyanis — a siófoki és a Balatonnagybereki Állami Gazdaság vezetőinek tájékozó­dása alapján — megtárgyalta az üzemi demokrácia érvénye­sülésének tapasztalatait eb­ben a két mezőgazdasági nagyüzemben. Ahhoz, hogy az üzemi de­mokrácia munkahelyi fóru­mai maradéktalanul betölt­hessék a nekik szánt szere­pet; hogy a választott testü­letek ismerjék jog- és hatás­körüket és éljenek is vele — nagy segítséget nyújthat a szakszervezeti oktatás új for­mája, a politikai tömegokta­tás is megyénk mezőgazdasá­gi, erdészeti és vízügyi üze­meiben. Annál is inkább, mert a tanfolyam tematiká­jában jelentőségének megfe­lelő helyet kap az üzemi de­mokráciával foglalkozó kér­déscsoport is. H. F. Tény, hogy a tsz-gópműhe- lyekbem születő új műszak: megoldások nagy résszé még « gazdaság falain se jut túl Olykor a mintadarabok meg­alkotásához, vagy épp a kü­lönféle jogdijakhoz szükséges pénz, máskor a kellő össze­köttetés és jogi. szakértői fe­dezet, néha csupán a szeren­cse vagy jóindulat hiányzik. Ezek bármelyike nélkül pedig a még oly tapasztalt feltalá­ló is eltéved az al- és főhiva­talok, jogszabályok es rendel­kezések labirintusában. A karádi tsz újxtópárosáról, Svarc István gépészmérnök­ről és Brávácz Imre műhely- vezetőről joggal tételezhettem fel, hogy a ritka kivételek kö­zé tartoznak. Az országos la­pokban megjelent cikkek és fotók azt látszottak bizonyí­tani, hogy a «-Karádi helikop­tertöltő« immár elismert, és sikerre vitt megoldás. Útban Karád felé arra gondoLtam, talán ez a beszélgetés bebizo­nyítja majd, hogy nem is olyan ördöngösség egy találmányt elfogadtatni, hogy sokan túl sötéten látják a mozgalom helyzetét Elég volt azonban néhány mondatnyi beszélgetés, hogy belássam: ez még nem a várva várt »jó példa«. — Mint annyi más megol­dásnál, itt is a szükség vitt rá bennünket hogy valamit kitaláljunk — így Svarc Ist­ván. — A helikopteres per­metezés óránkénti díja több mint 10 ezer forint így hát pénzkidobásnak látszott, hogy a gép minden egyes töltésnél 5—6 percet a földön veszte­geljen. Akkor csináltuk meg azt a tol tőgépezetet, mely a még mozgó gép mellé zárkóz­va megkezdi az anyag »belö- vését«. Az új megoldással a repülőnek legföljebb egy per­cet kell a földön maradnia és már indulhat újabb 6 má- zsányi terhével. — A töltő már több mint egy éve dolgozott eredménye­sen, anélkül, hogy különösebb figyelmet keltett volna — vet­te át a szót Brávácz Imre —, amikor megkeresett bennün­ket a Szovjet Televízió. Érte­sültek róla, hogy a körzetünk­ben működő repülő pilótája rekordszámú felszállást haj­tott végre. Kíváncsiak voltak ennek okára ... A hír tehát szárnyára kap­ta a karádi szabadalmat, en­nél több azonban nem is igen történt. — Eddig hét készült a töl­tőből, több talán nem is fog — vélekedett a gépészmér­nök. — Tíz fölött már sorozat- gyártásnak számít, és a do­log attól kezdve sokkal bo­nyolultabb ... Felkínálták a megoldást a töltő ala gépet gyártó miskol­ci Mezögep-nek, ott felaján­lották, hogy nyolc hónap alatt kidolgozzák a nagyüzemi gyártás technológiáját: Az üzem műszaki fejleszté­si alapja 2,0 százalékos, azaz a 10(1 ezer forintos gépezet »fejlesztésére« darabonként 2600 forintot költhet. Bőből 1,5 százalékot, azaz 1500 fo­rintot ajánlottak fel — mel­lesleg a saját költségeket is számioa véve nagyvonalúan — a találmány bölcsőjét ringató tsz-nek. A szokásoknak megfelelően ennek az összegnek negyedén osztozhatna a két szaKember. Ez, ha majd egyszer a gyár­tás megkezdődik, 175 forint »tiszteletdíjat« jelent dara­bonként Akad másik lehető­ség is, amely azonban egyet­len fillért sem hoz... S varc lstvánék inkább a semmit választották ■.. — Ha magunk vágnánk be­le, először munkavédelmi mi­nősítést kéne szerezni, mely­nek »ára« 20 ezer forint. Er­ről a vizsgálatról csak annyit, hogy a Világ egyia legjobb gépének számító JD — mikor evekkel ezelőtt behozták — nem felelt meg munkavédel­mi szempontból, mert a fülké­hez vezető lépcsőfokok 30 helyett 35 centiméterre vol­tak. Akkoriban történt ez. amikor az országban még zö­mében olyan gépek dolgoz­tak, amelyekről a vezető há­rom irányban eshetett le... A gépkísérleti intézetben dol­gozó volt évfolyamtársam fi­gyelmeztetett: mindent jól nézzünk át, mert egy egyszerű fogantyúnak is háromféle elő­írásnak kell megfelelnie. A tudomány és a gyakorlat összekapcsolása A Baromfitenyésztők Tudo­mányos Világszövetségének vezetősége Magyarországon el­ső alkaLommal tartja ülését. A tanácskozás részvevői teg­nap dr. Horn Peternelc, a szövetség magyarországi szek­ciója elnökének és dr. Lud- kovszky Ferencnek, a szekció titkárának kíséretében a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolára látogattak, ahol dr. D. I. S. Richardson és prof. dr S. Scholtyssek, a világszövet­ség európai szövetségének ve­zetője nyilatkozott munkatár­sunknak. — Mikor és milyen céllal alakult ez a tudományos szer­vezel? — Hetvenegy évvel ezelőtt azzal az altalános fő céllal, hogy a tudományt és a gya­korlatot összekapcsolja, köz­reműködjön abban, hogy a világon fellelhető tudományos eredmények mielőbb ismertté váljanak, elterjedjenek. Va- ló.iáhan a tudományos életben irányító szerepet tőit be a szervezet. — 'Hány tagja van a szö­vetségnek? — Ma még huszonegy or­szág a tagja, köztük természe­tesen a bennünket vendégü; látó Magyarország, de éppen holnaptól lép be Ausztria. Négyévenként rendezünk vi­lágkongresszust, a legutóbbi tavaly volt Rio de Janeiró- ban. A szervezet európai szö­vetsége ugyancsak négyéven­ként, de a világkongresszusok között tartja kongresszusát, a legutóbbi 1976-ban Máltán volt, 1980-ban pedig Ham­burgban lesz. — Milyen főbb témákkal foglalkoztak a legutóbbi világ­kongresszuson ? — Különböző szekciókban tárgyaltunk a baromfitenyész­tés, a genetika, a takarmá­nyozás. az állategészségügy az agrárközgazdaság külön­böző kérdéseiről, a témákkal kapcsolatos legújabb tudomá­nyos tapasztalatokról. — Magyarországon első íz­ben tanácskozik a vezetőség, ezúttal milyen téma került napirendre? — Elöljáróban hadd mond­jam el, hogy örömmel fogad­tuk a magyarországi szekció meghívását, hogy itt tartsuk soron következő ülésünket. Ezért a vendéglátóknak — személy szerint a szekció el­nökének és titkárának — ez­úttal is szerelnék köszönetét mondani. Most a világszövet­ség szabályzatával, működési szervezetével, tevékenységé­vel foglalkozunk, és az angol szekció egy tagjának kutatá­si tapasztalatait hallgatjuk meg. — A szorosan vett tanács­kozás, tudományos eszmecse­re mellett módjuk van-e be­pillantani a magyarorszagi gyakorlatba? — Feltétlenül. Tizenhat or­szág képviselői vesznek részt ezen a tanácskozáson, és be­vált gyakorlat, hogy minden vezetőségi ülésen igyekszünk bepillantást nyerni az adott ország tudományos életébe, il­letve az arra épülő gyakor­latba. Szerdán az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet­ben jártunk, ahol a lúd-, a nyúl- és a húsgalambtenyész- bést tekintettük meg. Megle­pett bennünket, ahogy itt nagy­üzemi módon tenyésztik, tart­ják a húsgalambokat. Csütör­tökön a főiskola Európa-szer­I te híres kisállattenyésztő ku­j taté bázisait nézzük meg. és magyarországi látogatásunk záróprogramjaként pénteken a bábolnai kombinátba me­gyünk. V. ML Tegyük fel azonban, hogy mindent rendjén találmaik. (A. töltőikkel immár harmadik éve semmiféle baleset nem történt.) Ekkor a MÉM Mű­szaki Intézetétől kéne funk­cionális vizsgálatot kérni. En­nek »illetéke« már csaknem 200 ezer forint Ha azonban ezen is átesnénk újra csak a miskolciakhoz kéne fordul­nunk, hiszen, az alkatrészeik nélkül nem boldogulnánk. Mi­re azonban eddig eljutottunk, az ottani Mezógép-nél várha­tóan »profiltisztitást« hajta­nak végre, így a töltő sorsa a jövő homályába vész. Ad­digra talán kereslet sem len­ne, hiszen jelenleg is több gazdaság próbálkozik egyecU megoldásokkal, akinek pedig 2—3 percre sikerül csökkente­nie a töltésidőt, azt már nem igen fogja érdekelni a mi gépünk. — Egyedül a Szovjetunió­ból érdeklődnek és lelkesed­nek a gép iránt. Most kértek bennünket. hogy küldjünk egy működő makettet a moszkvai találmányi kiállí­tásra ... — Ügy érezzük, a megoldás túlnő a mi. tehetőségeinken. Szomorú arra gondolni: ha ennyi hírverés után, a tsz tel­jes támogatásával és némi összeköttetéssel sem jutottunk előbbre, mit várhat az az »egyszerű szerelő«, aki mond­juk egy szép napon föltalálja a motor nélküli traktort! — Ez a helikoptertöltő csak egy a mindennapi munka ki- kényszerítette megoldásaink közül. Voltaképpen csak a vé­letlen hozta, hogy egyáltalán nagyobb arányú hasznosításra gondoltunk. Múltkor a Gy- gant kombájn egyik gyorsan' kopó alkatrészét pótoltuk sa­ját megoldással. Az egyik ter­melési rendszer szerelői kér­ték, hadd rajzolják le... A most néhány napja hozzánk érkezett vadonatúj gépeken már az új megoldást találtuk. Ügy látszik, »nem hivatalos« úton, a hasznosítás sokkal gyorsabban megy. Brávácz Imre egy elkesere­dett pillanatában azt mondta, nem érdemes keresni az újat... Néhány perccel ké­sőbb azonban elismerték: amikor egy újítás születik, soha nem gondolnak a dicső­ségre, sőt gyakran arra sem, hogy amit csinálnak, az eset­leg újítás vagy találmány. — Voltaképpen hétköznapi dolgok ezek. Például hiányzik valami alkatrész, és akkor azt mondom: »te Imre. nem le­hetne ezt vagy azt oda be­tenni?« O meg azt válaszolja: | »próbáljuk meg«. Es akkor nekilátunk, és az egészben sok örömünket találjuk, míg csak valaki azt nem mondja: gyerekek, hisz ez egyszerű, csináljatok belőle szabadal­mat . .. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom