Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
Még néhány hónap, is megkezdi próbaüzemét a Kaposvári Húskombinát sonkakonzervüzeme. A kiemelkedően jelentős élelmiszeripari fejlesztés az alapanyogot termelő mező- gazdaság elé új, minőségileg nagyobb követelményeket állít. A múlt évben megyénk mezőgazdasága háromszázhetvenötezer hízót értékesített, az új feldolgozó évente négyszáztízezer speciális sonkasertést vár a termelőktől. összeállításunkban arról igyekeztünk képet adni. hogy Somogy mezőgazdasági nagyüzemei, kistermelői mit tettek és tesznek azért, hogy megfeleljenek a húslzombi- n&t igényeinek. Felkészül a hátország Három év múlva tízezer hízó Évente 32 ezer sertés Évente hatvan-hetven tagját jdülteti a Cooptouri&t útján sgy-egy hétig Harkányban és Hévizén a somogyjádi Alkotmány Tsz. Azárt ezt a megoldást választották, mert közös termelőszövetkezeti üdülőbe -beszállni-“ csalj, a fejlesztési alap terhére lehetne, ezt veiig »megfogják", amióta tudomást szereztek o Kaposvári üapoSyi „kis Eépések f » új technológia nyomán ez az iclo 23 napra rövidül. Csökken az elhullások és a kényszervágások száma, javul a takarmányhasznosítás, jobb lesz a súlygyarapodás. Pénzben nem mérhető, mégis felbecsülhetetlen haszon, hogy az újjászülető telepen eltűnik a nehéz fizikai munka jó része, és sokat javulnak a dolgozók körülményei. Mindezt pedig pusztán a régi épületek jobb kihasználásával, saját építőbrigád- juit munkája nyomán, a mai beruházási összegekhez viszonyítva fillérekért. A tsz vezetői úgy mondták: a következő években valamennyi ágazatunk »háza táját« rendbe tesszük, hogy ne maradjon egyetlen, a nullánál éppen csak többet hozó termelő egységünk se. Vajon ezek, a nagy tsz-ek léptékével mérve apró lépések elvezetnek-e a mai követelményeknek megfelelő jövedelmező gazdálkodáshoz? A kérdésre választ ad: ugyanilyen kis lépesek eredményeként veheti át holnap a ka- polyi tsz a kiváló szövetkezet címet. , Ma már nem számítanak ritkaságnak az évente 6—7 ezer hízót kibocsátó sertésgyárak, és az is hovatovább megszokott, hogy egy-egy hagyományos sertéstelep rekonstrukciója nyomán 2—3-szoro- sára nő a termelés. A kapolyi tsz naookban kezdődő sertéstelepi rekonstrukciója nem tartozik a látványos beruházások közé. A jelenlegi 1300— 1400-as hízókibocsátásuk a 2 milliós átalakítás eredményeként 6—700-zal növekszik majd. A mindössze kétezer hektárnyi, nagyobb részt dimbes- dombos szántóval, ugyanakkor jelentős legelőterülettel rendelkező kis tsz-ben az adottságokhoz való alkalmazkodás elsősorban a húsmarha- és júhtenyésztés fejlesztését indokolja. Ha így van, miért áldoz hát a tsz a sertéstelep fejlesztésére? A kérdés nyitja nem elsősorban a termelés növelésében, sokkal inkább a gazdaságosságban és a munkakörülmények javulásában keresendő. A hatvanas évek elején épült telep alig több néhány nagy ólnál. Télen hideg és nyirkos, nyáron fullasztóan meleg. Az ISV programja nyomán most fűtő—szellőző és trágyakihúzó berendezést szerelnek föl, és higiénikus malacnevelő ketreceket állítanak' be. Eddig a malacokat 70 napos korban választották, az Húskombinát rekonstrukciójáról. Ugyanis minden pénzre szükségük lesz nagy tervük megvalósításához: sertéstenyésztésük fejlesztéséhez, ahhoz. hogy mostani hízáíubocsátásukat néhány éven belül az ötszoröséa'e emeljék ... — Sokáig törtük a fejünket, melyik ágazatunkat - - fejlesz- szük — mert mindkettőméi időszerűvé vált az előbbre lépés —: a szarvasmarha- vagy a sertéságazatot. Igaz, hogy a határunk mindkettőnek a takarmányát megtenni, de a gazdaságosság a sertés mellett szólt. És a húskombinát igénye... Tóth László tsz-elnök hozzáteszi : ekkora beruházással — forgóalappal együtt mintegy nyolcvanmillió forintba .ion — »leülhet-“ egy gazdaság, ha nem készül fel rá gondosan. ök több éve számolgattak, megfontoltak minden fejlesztést. mígnem eljutottak odáig, hogy júliusban elkezdheti az építést a szövetkezet brigádja, hagyományos építőanyaggal, régi éoületek átalakításával. szükség szerint alvállalkozók foglalkoztatásával. — A szarvasmarha-állományunkat részben már felszámoltuk: a 780-ból most már mindössze 150 növendékmar- hánk és 90 hízómarhánk van. A sertéstenyésztés, illetve hizlalás rekonstrukciójához, számottevő fejlesztéshez minden föltétellel rendelkezünk. Az elmúlt öt év átlagában 1800—2000 hízósertést adtunk el évente, a rekonstrukció befejeztével elérjük a tízezret. A terveiket az ISV-től rendelték, az alapokmány már a kezükben Van — csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól várják, hogy a szövetkezet 4,3 milliós tartalékalapját feloldja, és engedélyezte. hogy ezt a pénzt ebbe a beruházásba fektessek. Kedvezőtlen, eszközellátottságukra való tekintettel külön támogatást is várnak, s ha a »jogosítvány« megérkezik, jár liusban kezdődhet a munka Somogyiad és Varda között, M agyoró-völgyben, ahol a szarvasmarhatelepét átalakítják korszerű sertesieleppe. — Eddig anyagi bázisról, pénzügyi feltételekről és fedezetekről beszélgettünk, azon ban. nyilvánvaló, hogy a három év alatt, anv'g a rekonstrukció tart, a feladat megoldására kénes szakmunkásokról is gondcskodiuk kell. — Szövetkezetünkben eddig is voltak állattenyésztő szakmunkások. de az új telephez újabbakat képezhetünk. Tervünk az, hogy ott kizárólag szakmunkásokat foglal' koztatunk majd. Ezért a három év alatt üzemi, úgynevezett házi tanfolyamon oktatunk fiatalokat — számíthatunk rájuk, hiszen a rekonstrukció révén jelentősen javulnak a munkafeltételek —, és a sertéstenyésztők mellett műszaki karbantartókról is gondoskodunk, mert a technológia megköveteli. A szakmunkásképző tanfolyamon a humán tárgyakat a helyi iskola pedagógusai, a szaktárgyakat pedig a gazdaság tíz szakembere tanítja majd. A Kaposvári Húskombinát vezetőivel megbeszélik: milyen fajtát várnak feldolgozásra, hogyan egyeztethető össze a szállítás üteme, hogy ámi.re a telep elkészül, az áru fogadása is rendben menjen. Tettek és tervek a Kahyb-nál Hazánkban mintegy 1,7 millió Kahyb-sertés kerül évervue a vágóhidakra, nagyüzemeink egyliarmadában ezt a fajtát tartják és tenyésztik. De nemcsak az országhatárokon belül meghatározó a kaposvári vállalati tevékenysége, 1959 óla külföldön is fokozatosan nő a szerepe; a múlt év végéig a magyar tenyészsertés- export csaknem hatvan százalékát a Kahyb vállalat adta. Kása Ferenc igazgatóval arról beszélgettünk: mit tettek és tesznek annak érdekében, hogy a húskombinát mennyiségi és minőségi igényeinek megfelelhessenek a termelőüzemek. — A dobozsonka-termelés a tenyésztővel szemben támaszt- e valamilyen speciális igényt, illetve a Kahyb minőségileg megfelel-e azoknak' a követelményeknek,. melyeket a sonkaüzem támaszt? Újszerű kezdeményezés A megyei tanács ötszázezer forint vissza nem térítendő támogatást adott a kedvezőtlen adottságú tótújfalui termelőszövetkezetnek a háztáji sertéstenyésztés fejlesztésére. A támogatásnak ez a formája újszerű, és ahogy Tóth László, a szövetkezet főállattenyésztője elmondta, ezzel a segítséggel szeretnék fellendíteni a négy község határára kiterjedő szövetkezet háztáji sertéstenyésztését. A mintaudvarok kijelölése most folyik, ősszel indulnia kell a programnak. Jól értelmezett közös és kölcsönös érdek jut kifejezésre a tótújfalui módszerben. Hagyományos telepükről — amelyen egyébként figyelemreméltó eredményességgel folytatják a tenyésztést és a hizlalást — évi kétezer-hatszáz- nál több hízót nem tudnak kibocsátani. Szaktelep építésére nincs lehetőség, és az üzem helyzete, adottságai nem is indokolják ezt. Ezért került előtérbe a háztáji ágazat fokozott támogatása. Eddig — Kapós-völgyi mércével mérve' — a háztáji viszonylag kevés, mintegy hat- száz hízót értékesített évente a szövetkezeten keresztül, jóllehet az udvarokban — ahogy más községekben is — nagyon sok kihasználatlan, de sertéstartásra alkalmas épület van. A szövetkezet a fejlesztési támogatással, az erre vál- alkozó gazdákkal ezeket az épületeket kívánja berendezni korszerű technológiával — ketrecekkel, önetetökkel. ön- itatókkal —, példát mutatva,', hogy a kisüzemben is lehet kevesebb munkával gazdaságos sertéstenyésztést, hizlalást folytatni. . — A Kahyb öt típusa, huszonöt apavonala biztosíték arra, hogy bármilyen minőségi igénynek megfeleljünk — mondta Kósa Ferenc. — Hogy milyen típusra lesz szüksége a sonkaüzemnek, azt még nem határozták meg pontosan. Nemcsak a közös vállalat és a feldolgozó ipar szempontjából fontos a típus megjelölése, hanem azért is, mert ennek közgazdasági kihatásai vannak. Például a szélsőségesen izmos, húsos fajtáknál szaporodásbiológiai visszaesés van, ez pedig az árban következményekkel jár. Megfelelő kocaalapanyaggal minden hazai igényt ki tudunk elégíteni. Hazánkban egyedülálló állategészségügyi állapotot garantálunk azzal. hogy az Aujeszky-féle betegségtől is mentes a Kahyb. — A növekvő mennyiségi és minőségi igények kielégítéChiliében tavaly tWI Kahyb knrasiildöt helyeztek ki a háztájiba, többek között Gadányi Józsefhez. sé mellett mit tett még a közös vállalat a termelés segítése érdekében? — Somogyra, Tolnára, Baranyára kiterjedően létrehoztuk a dél-dunántúli partner- szolgálati kört, a tenyésztésen túl adartás és takarmányozás- jechnológiára szaktanácsadó- halózalot építettünk ki. A fé- röhelynövelő rekonstrukciók elősegítése érdekében az idén mintegy nyolcvanmillió forint értékben forgalmazunk az Agrotrösztön keresztül elsősorban fiaztató és malacnevelő rekeszeket. A technológia mellett olcsó éoiiletet is ajánlunk a SEFAG-gal a közelmúltban kötött együttműködésünk alapján. Az erdőgazdaság által gyártott, ragasztott akác faszerkezetű épületek áttervezését sertéstartásra a napokban fejezi be az Ag- rober és a Típustervező Intézet Közös tervünk, hogy bemutató körzeteket alakítunk ki,. így segítvé a gazdaságos módszer gyors terjedését. Megemlítem még, hogy engedélyezték a komplett Kahyb tápsor használatát, a Kaposvári Cukorgyárral kialakított kapcsolat eredményeként forgalmazzuk a kocabetint. — A nagyüzemek, mellett igen jelentős a kisüzemek árutermelése, ök adják a hízók több mint egyharmadát. A feldolgozó ipar egységes minőségi igénye miatt tudja-e támogatni és hogyan segíti a vállalat a kistermelőket? — Alapvetően fontos szakmai tapasztala', hogy a hib' rid sertés háztáji eredményei felülmúlják a nagyüzemek színvonalát. Ebbel következik, hogy a Kahyb kiválóan alkalmas a háztájiba is. Folyamatosan mintaudvarokat alakítunk ki. A háztájira kiterjesztjük a takarmány és • a technológia forgalmazását. Nehány nagyüzemmel tárgyalásokat folytatunk a háztáji alapanyaggal való szervezett ellátás érdekében — fejezte ,be .Kosa Ferenc. v \ Felnőttre és újszülöttre évente fél disznó jutna Kaposváron, ha a város lakói között szétosztanák a főiskolai tangazdaságból értékesített hízott sertéseket. Ennél is többet termelnek a hamarosan üzemelni kezdő sonka- konzerv-feldolgozó számára. Tavaly óta alaposan megnőtt a kibocsátás. A változásokról szólt Krénusza Lajos, a zaranyi sertéstelep vezetője. — A zaranyi telepen az idén 23 ezer mázsa sertést ad a húskombinátnak. A gazdaság évente a csurgói, valamint a mernyei termelőszövetkezet egy-egy sertéstelepét, s a tenyésztés kiterjesztésével lényegesen növelhettük teljesítményünket. Tavaly a zaranyi telepen 30 ezer malac született, az idén 34 ezret irányoztak elő. A két u> telep beállításúval 80 százalékkal több a sertésférőhely, s ezt nagyrészt ki is használja a gazdaság. A tavalyihoz képest mintegy 11 ezerrel nő a gazdaság hízóértékesítése. A központi telep 3,5 ezerrel ad többet, összesen 17 ezret; a gázlói 7,5 i ezret; s az új csurgói 7,6 ezret. A fejlődéshez nemcsak új telepek, hanem részben új technológia is kellett. Meghosszabbították a malac-utó- nevelés időtartamát, s a több szintesre átalakított malacnevelőkben 20 nappal tovább vannak az állatok. Ily módon viszont gyorsul a hizlalás. A inalacnevelő átalakítása révén elérték, hogy azonos belső térben a korábbi négyezer helyett most hatezer malacot nevelhetnek, megfelelő körülmények között. Igaz, ennek megvalósításához elengedhetetlen volt a telepen a rendkívül szigorú állathigiéniai előírások betartása. A gazdaságban eddig is kifizetődőnek bizonyult a sertéstenyésztés. A gazdaságosság érdekében elengedhetetlen, hogy most még szorosabb összhangban, összefogással végezzék megnövekedett feladataikat a szakemberek, a beosztottak. A telepvezető és kollégái véleménye azonos: még nem merítették ki a fejlesztés lehetőségeit. Akár a zaranyi telepen, akár az újonnan vásárol takban van mód a továbbfejlesztésre. Értékel az ágazatirányító Dr. Győri József, a megyei tanács inezógaadasagi és élelmezésügyi osztályvezetője lapuinknak adott nyilatkozatában így összegezte a húskombinát »hátországának« helyzetét. a tett és a teendő intézkedéseket: — Az ötödik ötéves terv végére 420 000 hízó előállítását terveztúK. A terv jóváhagyása .után dőlt el véglegesen a húskombinát programja, s ez új helyzetet teremtett. Megkövetelte, hogy a termelőüzemek és az irányítók minden szinten fokozott figyelmet fordítsanak az ágazat ütemesebb fejlesztésére. Alapvető kötelességünk, hogy létszámban és minőségben is biztosítsuk a húskombinát négyszáztízezer darabos, speciálisan sonkasertés igényét. Mi ennek a követelménynek meg akarunk felelni, akkor is. ha gondjaink meglehetősen összetettek és «. vártnál nehezebbek. A részletek helyett ezzel kapcsolatban csak azt említem meg. h >gv a sertésférőhelyek költsége az 1975-ben tervezettnél jobban emelkedett, ennek következtében a tervidőszak első három évében az e célra előirányzott összegeket felhasználtuk, viszont ebből a tervejeu új férőhelyeknek csak a 33 százaléka, a rekonstrukciók 22 százaléka valósult meg. Mit kívánunk tenni annak érdekében, hogv megfeleljen mezőgazdaságunk az igényeknek? AZ anyagi lehetőségek nagyobb hányadát a sertéstenyésztés és -tartás fejlesztésére fordítjuk. A húskombinát igényeivel összhangban összeállított kopmlex fejlesztési programunk alapján rugalmasabb hitelpolitikát várunk a banktól. Tárgy,alá- soikat folytatunk, és igényeljük a húströszt fejlesztési tá~ mogatását is. Fontosnak tártjuk, hogy legalább középtávon, 1985-ig ne csökkenjen a háztáji sertésértékesítés. Ennek a lehetősége megvan, csupán a szervezettség fokozására. a háztájival való gondosabb törődésre van szükség. Döntőnek tartom a meglevő kapacitások jobb kihasználását — ezzel összefüggésben csak egy adatot említek: ha csak az átlagosra sikerül emelni az egy koca után értékesített sertéshús mennyiségét, az megyei sz'nten tizenöt-ezerrel. több hízót jelent! Feltétlenül javítani kell a takarmányozást, nemcsak a költségkihatásai miatt, hanem mert összefüggésben Van a feldolgozó ipar minőségi igényeivel. Rekonstrukciós programunk első szakasza megvalósulóban van, ez mintegy negyvenezerrel több férőhelyet jelent 1980-lg, Gondjaink, feladataink az elmondottaknál sokkal összetettebbek, ' sokrétűbbek. De ahogy a bevezetőben említettem, a húskombinát speciális igényeinek meg kell felelnünk, éppen ezért az irányítás, az ellenőrzés a végrehajtás minden szintjén fokozott következetességgel és felelősséggel végezzük tenni-» valónkat. SonWipjl Néplap