Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-22 / 117. szám
Kun ffy Lajos emlékmúzeuma Kitűnően szerepeltek tornászaink az EB-n Valljok be, kevés remény táplálta a hazai tornasport kedvelőinek hangulatát, amikor nyilvánosságra került az esseni EB-re utazó keret névsora. Olimpiai, világ- és Eu- rópa-bajnokunk, Magyar Zoltán egészsége nem volt rendben, ezért nem kockáztatta meg az utazást — a későbbi világkupán való sikeres helytállás érdekében. A nemzetközi porondon elismert másik tornászunk, Donáth Ferenc sem lehetett ott. Ahogy teltek a napok, amint folytak a versenyek, úgy ébredezett a remény a f Tóth János a nyolcadik Spanyolországban versenyzett vasárnap Tótn Jánosi Az EB második futamában jól szerepelt, és abszolút sorrendben a nyolcadik helyet szerezte meg. A versenyző most tovább utazik Portugáliába, ahol a következő vasárnap újabb EB-futamon startol. sportág híveiben. A kint lévő három fiatál minden várakozást felülmúló szereplése nemcsak az Európa-bajnokság színhelyén, hanem szerte a kontinensen beszédtéma volt. Még a legmerészebb képzeletet is felülmúlta, hogy sztár-, jaink távollétében is sikerült' aranyérmet szerelnie . kis együttesünknek! Guczoghy György 17 évével az EB legfiatalabb résztvevője volt f kitűnő versenyzés után kilengésben igazolta, hogy változatlanul ez az egyik legerősebb szere a magyaroknak. A Két telitalálat a totón A 20. játékhét telitalá latos szelvénye: 2, 1, 2, x, 2, x, 1, x, 1, x, x, 2, x + X. Két fogadó ért ei 13+1 találatot; a nyereményük egyenként 1 151 091 forint, 13 talá- i latos szelvény nem volt. A I 12-esek (46 db) 19 598 forintot I a 11-esek 1237-et, a 10-esek I 212 forintot fizetnek. I szovjet Gyityatyinmal holtversenyben aranyérmet nyert Nyújtón Kovács Péter teljesítménye +ig maradt el az övétől; Kovács olyan elemeket iktatott gyakorlatába, amilyet rajta kívül még senki sem tudott megcsinálni a világon. Közel állt a még nagyobb meglepetés, az újabb aranyérem, hiszen Kovács egy ideig vezetett is a szerenként! döntőben, s végül is egy tizeden múlott, hopr a fiatal dunaújvárosi tornásznak nem aranyérem jutott. Holtversenyben lett ezüstérmes, a bolgár Delcsewel. Szerenként az alábbiak nyertek Európa-bajnokságot; Talaj: Sztojan Delcsev (Bulgária). Lólengés: Guczoghy György (Magyarország) és Alekszandr Gyityatyin (Szovjetunió). Gyűrű: Alekszandr Gyityatyin (Szovjetunió). Lóugrás: Bogdan Makuc (Szovjetunió). Korlát: Bogdan Makuc (Szovjetunió). Nyújtó: Alekszandra Tka- csov (Szovjetunió), 2. Kovács Péter (Magyarország) és Delcsev (Bulgária). 1 (Folytatás a 4. oldalról) Kiss J. SE: Edőcs — Horváth Ih, Répás, Vámos, Szanyi, Lőjek, Horváth G. (Riczu), Kopcsa (Gedai). Bencze, Kovács, Dómján. Edző: Kétszeri Ferenc. Kadarkút: Trá.1 — Pú pos (Miovecz), Gelencsér, Mészáros, Matán, Szigeti, Nagy. Benke (Rácz), Bakonyi, Gschwioát, Horváth. Edző: Matán József. A végig fölényben játszó hazaiak határozatlan csatársora nagyon sok helyzetet kihagyott Góllövők: Bencze. Dómján, Szanyi. Jók: Horváth L, Répás, Vámos, Kovács, illetve Púpos Matán. Bakonyi. Kálmán Ferenc Ka rád—Lengyeltóti 2:2 (1:1) Karád 200 néző. V.: Buzsg- ki. Karád: Keresztes — Szalal, Kovacsik. Komáromi II., Lázár, El- lenberger, Komáromi I. (Baranyai), Buzsáki, Leftenye, Szabó, Pusztai. Edző: Tschcpen György. Lengyeltóti: Sántha — Hosszú, Hollósi, Kesztyűs, Práger, Polgár- di, Túli, Miseta, Vacsi I., Gyurka (Riba), Vacsi U. Edző: Haszon Lajos. Küzdelmes, alacsony színvonalú mérkőzésen helyzeteiMegyei labdarúgó-bajnokság \ két a hazaiak nem tudták kihasználni. A 35. percben Szabó 11-est hibázott Góllövők: Pusztai, Baranyai, illetve Vacsi I.. Vacsi II. Jók: A hazaiakból senki nem nyújtott átlagon I felüli teljesítményt illetve Sántha, Vacsi II. Karád ifi—Lengyeltóti ifi 4:4 It). SehádI Lajos Táncsics SE—Tab 6:0 (3:0) Kaposvár, 200 néző. V.: Komat Táncsics: Schwalm — 7 s (Icái, öli, Trcszler, Bara. Kiss (Daka), Jokl, HOriosi, Bauxnholczer, Orsós. (Meskó), Bántó. Edzó: Zsoldos László. Tab: Kiss — Ulreich, Mireider, Vendl, Molnár, Spilák, Szabó G. (Szabó S.), Németh, Kovács I., Kovács üy., Berki 1., (Berki L.). Edzó: Puha József. A végig nagy mezőnyfölényben játszó hazaiak megérdemelt győzelmet arattak a folyamatos játékot széttördelni akaró vendégek ellen. Gól- lövők: Kiss, Bántó, Baum- holczer, Jokl, Orsós, Hódosi. Jók: Jokl, Hódosi,, Baumholc- zer illetve Vendl, Molnár. Rákóczi ifi 111.— Tab ifi 7:1 Perényi György Barcs—Boglárlellei Medosi 2:1 (2.-1) Boglárlelle, 300 néző. V.: Szentgyörgyi. A forduló válogatottja: Szauer (Siófok) — Horváth L. (Kiss J. SE), Pusztai (Boglárlellei Spartacus), Pető (Vasas), Bogdán (Mernye), Horváth (Vasas), Liebe» (Lábod), Pordán (Siófok), Pintér (Nagyatád), SzanyadK (Mernye), Mohácsi (Nagyatád). A bajnokság állása: 1. Táncsics SE 30 23 5 2 97-25 51 2. Kiss J. SE •30 21 3 6 76-24 45 3. Boglárt. Sp. 30 17 7 6 86-45 41 4. Siófok 30 16 7 7 64-33 39 5. VBKM Vasas M 17 5 8 59-32 39 6. Latinca SE 39 16 6 8 54-32 38 7. Nagyatád 30#5 7 8 66-37 37 8. Barcs 30 14 9 7 42-23 37 9. Marcali* 30 12 6 12 54-58 28 10. Mernye 30 9 7 14 43-55 25 11. Karád 30 8 6 li* 37*58 22 12. Kadarkút 30 10 2 18 47-69 22 13. Csurgó 30 7 7 16 37-58 21 14. Lábod 3-0 9 3 18 35-74 21 is. Boglár!» M. 30 8 4 18 35-77 20 16. Tab 30 7' 4 19 32-73 18 17. Bafatnnfftldv. 30 6 6 18 37-99 18 18. Lengyeltóti 30 6 4 20 42-71 16 • = Két büntetőpont levonva. CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel Az alföldi népes, falvakban, szegénysorokon, a dunántúli cselédJákásokhan sokszor *10— 12 gyerek hancúrozott Nincs se ez, se az, ínség vicsorítja a fogát mindenfelől. A gyerek- had föléi mindent, de a szegényember nélkülük se menne többre. Sőt a sok gyerek az egyetlen befektethető tőkéje. A növekvő kamaszt szokták -elállítani-, elszegődtetni kls- kanásznak, libaterelgetonek. Nem egy apa fájó szívvel adta oda gyermekeit szolgálni, az anya sajnálkozva simogatta tekintetével vállasodó kisfiát, s talán néhány könnyet Js elmorzsolt a szeme sarkában. Mégis kimondva, kimondhatatlanul azért adják oda, hogy ne pusztítsa a kenyeret. Keressen. Búzát, malacot, ingre-, csizmáraval ót. A gyerek “-elállítása-« komoly hétköznapi, gazdasági megfontolás a szegénysoron. Szaporodik, duzzad, nő a nincstelenek, szakképzetlen mezőgazdasági munkások hada. Nincs semmijük, csak a két karuk ereje. Meg otthon a sok éhes száj. ök, a ház körüli népségben gazdagok jelentik Magyarország harmadát a századfordulón. Hatmillió ember — iszonyú tömeg. Az asztalra nem jut se hús, se túró, a házban ásít a kamra, s tavasszal a rejtve őrizgetett tábla szalonna árán veszik a malacot. Friss házasoknak a küszöb élé terített szűr a nászágy, a kemény deszka a párna. A nincstelen agrárproletárok derékhadát (háromnegyedüket) az uradalomhoz, gazdához nem kötött, szabadon vándorló, életét a nyári aratások sikerétől váró, irtózatos létbizonytalanságtól fenyegetett réteg alkotja. »E réteg a paraszti közösségből már kihullott földmimkásságtól a birtokszerzés lidércétől még csábított részesbérlőig sok változatot foglal magába. Többségük — summások, napszámosok — a túlnépesedett alföldi városok peremén szorongtak, nyomorogtak« — olvashat júk Hanák Pétertől. Summások. így ír róluk Szabó Zoltán: »Nógrádtól Baranyáig és Mosontól Szatmá- rig láthatja őket az utazó, ök hajladoznak a bámaszín rögök fölé, ütemesen, mintha egy ütésre törne meg derekuk, az ő kezükben lendül a kasza és ők hevernek zsúfolt szállásaikon százszám egymás mellé szorulva nyári éjszakákon a nagybirtok közepén. Vasárnap énekelnek és isznak, mert még nem fogyott ki belőlük az életerő. Egészségesebb és öntudato- sabb paraszti vidékek népe kis ellenszenvvel nézi őket, mert olcsók és alázatosak, lógóka rúak és kalapjuk gyorsan kerül lé a fejükről. Velük lehetett letörni az aratósztrájkokat, nem azért, mert ők talán ellenszegültek a közösség akaratának, hanem mert roppant szegények voltak mindig és kizsákmányolhatok. ök utaznak zsúfolt munkásvonatok marhavagohjaiban tavasz elején az ország különböző részeibe: előbb bandagazdájuk ordít veLük, aztán az ispán. Ök azok, akik a termelés szempontjából a legtöbbet szenvednek, mert még csak nem is szolgák, akiknek elhullásával veszteség érné a gazdát, csupán summások és napszámosok !« ök azok, akik »keresetük minden tízpengősét testsúlyuk egy kilójával fizetik meg.« Mert testüket a forró búzamezőn legalább .6000 kalóriának kellene táplálnia. De ritkán jut 4500-nál több. A napszámosnak jó dolga volt, ha évi kétszáz napot dolgozhatott. Életének kerete a nagy nyári aratómunkávaj, egy-két hold kukorica hár- madába- negyedébe kapálásával, favágással, alkalmi napszámmal telt ki. A megélhetés alapja a sumrnás cselédnek a gabona. Számítások szerint évi 2 mázsa búza vagy rozs egy embernek elegendő. Hogyan tudta összeszedni családjának ezt a mennyiséget a szegény summás? Mint részesarató általában 5—6 méter- mázsányit vitt haza. Rjszes- művelésből kukoricához is jutott, abból nevelte a disznót. Ehhez hozott még valameny- nyit a kiskanásznak. béresnek szegődtetett gyerek (vagy gyerekek), s a minden dologIsmét nyitva a somogyim műterem Felújították Kunffy Lajos somogytúri lakóházát és műtermét. A kétszáz éves kis- nemesi kúriát az itt élt festő eredeti bútoraival rendezték be, a műteremben a Kunffy- gyűjíemény legszebb képeit állították ki. A festőállványon befejezetlen portré, az ecset mintha it unify ra várna, a pasztellek rendezetlen nyugalma, akárcsak 1962-ben, halála előtt... Húsz éve nyitották meg a képtárat, a festő nyolcvankilencedik születésnapján. Az utolsó gyűjteményes kiállítását 1960-ban rendezték Budapesten, az Ernst Múzeumban. A művész önéletrajza is — ez sajnos kiadatlan, pedig páratlan értékű — valahol ott fejeződik be, hogy megköszöni a megye áldozatát, amely- lyel hozzájárult a képtár kialakításához. Ilyenről, mint amilyenné mostani formájában lett, talán nem is álmodott Vasárnap délután nyitotta meg ismét kapuját a képtár, a kúria. Hausz Gyula, a megyei művelődésügyi osztály vezetője méltatta a festő nr mkásságát, az emlékmúzeumban Kunffy Lajos fia, dr. Kunffy Zoltán kalauzolta a vendégeket: köztük dr. Horváth Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, és dr. Balassa Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét. Rövid műsorral kedveskedtek a boglárlellei néptáncosok, az általános , iskolások, akik elénk varázsolták azt á falusi hangulatot, mely Kunffyt körülvette Smogy túron. A kúriabeli dolgozószoba érdekessége, látványossága az a barokk tabornákulum, mely az osztrák asztalosmester kezét dicséri, s itt került elő a faluban hetven évvel ezelőtt. Kunffy párizsi éveit idézik azok a bútorok, amelyek hazakerültek. A hálószobában festményvázlatok, tuniszi, párizsi és somogytúri festmények skiccei. Itt láthatjuk Kunffy 1923-ban festett önarcképét s még egy érdekességet: a magyar köztársaság kikiáltásáról készült festményt, 1918-ból. Az ebédlő dísze egy 1896-ban készült festett parasztbútor. A falakon itt is képek: a Somogytúri lakodalom, az Aratás végi ünnep. Sok neves m festő bői részt vállaló, mosni, vasalni járó asszony. bői részt vállaló, mosni, vasalni járó asszony. A surrvmás családfő keresménye feltétlenül szükséges, de nem magától érthetődően besöpörhető volt Sok függött a terméstől a munkát vállaló bandavezér ügyességétől és attól, sikerül-e helyet kapni a cséplők között is. A mezei munkás keresménye év rádévre változott Orosházán négyheti aratás és cséplés után egy suimmás nyolc mázsa búzát vihetett haza. Ugyanő egy évvel korábban csak a felét szerezte. Féjá Géza — akitől az adat származik —. írja hogy az Orosháza melletti Rákóczi-telep zsúfolt szegénysorán már csak 3—4 mázsa búza juthatott egy-egy családfőinek. Ez kevés, nagyon kevés volt ott, ahol a sarokban egy tucat kölyök haincúrozott, és várta fényes szemmel a kenyeret. Nem volt sokkal jobb az uradalmakban cselédsorsot vállalóiknak sem, mégis futotta a szűkös, egyoldalú, de állandó táplálékra. Nem lehet megkerülni őket. Az a nyomorúság mo$t is, nyolc évtized után iitt-ott apró félelmeket rezdít, görcsöket feszít. Nem génjeinkben hordozzuk a félsz-1, hanem szokásainkban, a rejtett gondolatokban, apró gesztusokban. Ez a század eleji Európában példátlanul népes, nincstelen tömeg egyszerűen a létezésével hatott. Hatott városon, a gazdag dunántúli falvakban, a munkásnegyedekben, s a néhány holdján küszködő kis- paraszt háza táján. Pusztán azzal, hogy mércéül szolgálhatott. (Folytatjuk) kereste föl Kunffyt somogytúri magányában. Rippl-Ró- nai, Iványi Grünwald Béla, Szilágyi Lajos, Bosznay István: a róluk készült arcképek sora zárja a kúriabeli képgyüjterményt. A műteremben a korábbi kiállításnál gazdagabb válogatás mutatja be Kunffy Lajos művészetét. Különös hangulatot kölcsönöz a képekhez az. hogy java részük itteni tájról, emberekről készült. A Mezőgazdasági munkáscsalád című kép előtt tisztes csoport, helybeliek. A meth Pista bácsiék ..: Azon a képen is .. . Kunffy visszatért somogytúri ismerőseihez. És reméljük, új vendégeket toboroz művészetével az emlékmúzeumba. A kiállítást Horváth János elismerésre méltóan rendezte meg. A megyei könyvtár a megnyitóra ajánlójegyzéket állított össze Kunffy Lajos írásainak, a róla szóló művek megismertetése, és népszerűsítése érdekében. Magyar Józsefné munkája hasznosan szolgálja a • festő népszerűsítését. H. B. Gyermeknapi gálaműsor közönség nélkül »Ragyogjon minden gyermek arca«. Ezzel a címmel rendezte meg a megyei úttörőelnökség vasárnap a me%ye arany minősítésű általános iskolás csoportjainak, együtteseinek, szólistáinak gálaműsorát. Nem ragyoghatott a gyerekek arca, mert a Latin- ca Művelődési Központ hatalmas színháztermében alig voltak nézők. Persze nem voltak üresek a széksorok, mert a szereplők megnézték egymás műsorát, lelkesen, tiszta szívvel tapsoltak. Aztán lassan ők is sorra kerültek, s az utolsó műsorszámoknál már csak néhány szülő és pedagógus verte össze a tenyerét. Gála közönség nélkül. A fellépő gyerekek jobb szervezést érdemeltek volna, hisz nagy munkájuk fekszik az előadásokban. Végigizgultak jó néhány bemutatót, hosszú gyakorlások, tanulások eredményeként arany minősítést kaptak. Mindezt nem azért tették, hogy egymásnak mutassák be a produkciókat, s hogy csak a szülők és a tanárak örüljenek a szép teljesítménynek. A meghívón ez állt: gyermeknapi gálaműsor. Valóban gyermeknap volt ez a •szereplőknek? Nem hinném. Az bizonyos, hogy az a néhány ember, aiki látta, élményekkel gazdagodott. A balatonJceresztúri pajtások fúvószenekara nyitotta meg a sort. Pattogó ritmusú zengjük jó hangulatot keltett, szép szólókat Is hallhattunk. A függöny összecsukódott, s mögüle egy parányi emberke lépett ki. Csak a hangja hívta fel rá a figyelmet. Nagy Norbert Zelk Zoltán versét mondta el, a három nyulakról mesélt a közönségnek. Felnőtt és gyerek egyaránt belefeledkezett. A kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskola éneklő raja úttörőjátékokat mutatott!' be. Jól koreografált, pergő előadást láthattunk. Solti Gabriella Barcsról szép zongorajátékával nyerte meg a hallgatókat, két darabot adott elő. A karádi népi együttes gyermekcsoportja vastapsot kapott. Fürge lábú lányok gyermekjátékokat mutattak be. A fiúk botostáncot jártak, még az sem zavarta meg őket, hogy egyikük elejtette a botját, ügyesen imitálva táncolt tovább az ifjú legény. Szabó Zsuzsanna szép fuvolajátékával nyújtott élményt, utána a tabi fúvószenekar következett: méltán kapták meg az arany minősítést A kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkara nagy tetszést aratott, ráadással köszönték meg a tapsot. Szépen zengő hangjuk betöltötte a termet. A kaposvári Kisfaludy Általános Iskola Tücsök árnycsoportját sokszor dicsértük már. Most sem tehetünk egyebet, hisz élvezetes műsorral álltak ki, a vakond zsebes nadrágjáról adtak elő egy bájos mesét gitárral, dallal kísérve. A somogysámsoni citeraze- nekar egy csokorra való népdallal lépett fel. Népi játékokat táncokat mutatott be a törökkoppányi gyermekjátékcsoport. A lányok üvegestánca nagy tetszést aratott. Egy szőke, szemüveges kisfiú Pétiké első lépéseiről mesélt a közönségnek. Néma csend volt, míg Madár József Kafka Margit versét szavalta; ő maga alig volt nagyobb, mint a versbeli Pétiké. A gálában a sort a Zója nevelőotthon Pacsirta bábegyüttese zárta. Nevüket már jól ismerik a megyében. Most Weöres Sándor verseiből készítettek összeállítást. Színvonalas. értékes előadást láthatott az a néhány ember, aki megnézte a bemutatót. A szervezők többet tehettek volna érte. i. e.
