Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
I Számítógép (1.. „ segíti a tűzoltást Fiahordó hajók Ha Glasgow-ban (Anglia) a ivonuló tűzoltókocsi a tűz B lelye felé tart, a bennülő izoltók már tudják, milyen ;z égő épület magassága és agysága, hol van a legköze- ebbi vízvezetéki csatlakozás, A számos egyéb olyan infor- láció birtokában vannak, nely jelentősen csökkentheti íz oltás előkészületeihez űkséges időt. Az informá- ót menet közben továbbítja , kocsiba — rádión — a tűz- itóközpontban felállított szállítógép. A komputer adattára egye- őre 4500 épület adatait tar- almazza, beleértve a tűzve- zélyesség fokát és számos gyéb, az épületre jellemző datok*t. A tárolt adatokat laponta helyesbítik, s a félűért épületek számát rövidesen 10 000-re kívánják emel- lii. Az adatbank egyben is- nertetést tárol mintegy 1000 különféle tűzveszélyes anyagból, égési sajátosságairól, va- amínt oltási lehetőségeiről. Sövid időn belül Glasgow /árosának 400 automatikus űzriasztó állomását is csatakozta tni fogják a komputerhez, amely jelzés esetén -Másodpercek alatt meg fog- ia állapítani a tűzeset helyélez vezető lerövidebb utat. ís a központ értesítésével »árhuzamosan fog a legköze- ebbi tűzoltóállomásról kocsit irányítani az égés helyébe. A tűzoltóság reméli, hogy i költséges berendezés a mentési munka nagyobb hatékonysága révén rövid idő alatt kifizetődik. '4: ■ •, ’* > **»; Á hintó és a kocsi Két közlekedési eszköz, melyet a magyarok adtak Európának Országútjainkról szinte észrevétlenül eltűnnek a szekerek. A vásárokon hovatovább annyit adnak egy-egy igavonó vagy hátaslóért, mint egyik-másik használt autóért. Mind kevesebbet kínálnak belőlük, s akinek szüksége van rájuk, attól alaposan megkérik az árát Nem csoda, hogy múzeumi tárgy lett a bizonyi tortán magyar eredetű hintó és kocsi is. Az első hintó 1342-ben je-» lent meg. Abban a lényeges dologban különbözött a szekértől, hogy dereka szíjakon függött, míg azé közvetlenül a tengelyen feküdt Küküllei János neves krónikaírónk így örökítette meg a Róbert Károly király temetésén látott első hin tót: »... végül három pompás és minden fényes címerekkel, ábrákkal és egyébbel fölcicomázott há- mos ló következett a bíborszínű királyi szekérrel, azaz ingóval, vagy hintóval...« A feljegyzések szerint Nagy Lajos király anyjának már több hatlovas hintója volt Külföldön először az 1450- es években, mégpedig Franciaországban bukkant fel a magyar találmány. Amikor V. László magyar király megkérte VII. Károly francia király leányát, Magdolnát, följegyezték, hogy az ajándékba küldött ritkaságok között különös bámulatot keltett egy »hintáló és igen pompás szekér«. A kocsi a Komárom megyei Kocs községből származott, és erről kapta nevét Első írásos emlékét a magyar királyi udvar 1494-es számadása őrizte meg. Ez arról szól, hogy egy »kochy« édes és savanyú narancsot vittek Budáról Visegrádba, majd ugyancsak »kochyn« mécseseket és gyertyákat szállítottak. A korabeli feljegyzések így dicsérik az új közlekedési eszköz ügyes mestereit: «Nagyon fontos újítás, mert szinte gyorsabban lehet rajta közlekedni, mint lóháton.« A XIX. századi forrásmunkák pedig leszögezték: »Valóságos ellentéte volt a nehéz és lassú járású szekereknek.« »Titkát« gyors hajtást biztosító felépítése jelentette. Kocs községből való eredetét több dokumentum bizonyítja. Az egyik így Szól: »Udvarbeliek utaztak kocsin és beírták a számadásba, mit fizetlek a Kocs falubeli szekereseknek«. Egy másik arról számol be, hogy »Budáról Bécsbe kocsi szekereken utaztak, amely szekereket egy Budától 10 mérföldre fekvő faluról neveznek így.« A hajdani magyar mesterek számos remekét őrzik a parádi és a bábolnai kocsi-, illetve hintómúzeumban. Köztük nem egy olyat is, amelyben császárokat, királyokat szállítottak. Cion a Julius Fucík »flahordő« hajó. Hidegből szármázó meleg A hőszivaty- tyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott * elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az energiával való takarékosság ■nár az egész világot fog- alkoztatja, így előtérbe kezűit a hőszi- vattyús fűtés lehetőségének i kérdése is. ■\ szakemberek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környezeti ■nergia felhasználásának kor- átlan lehetőségei - nyílnak lieg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, ■melynek elpárologtatója egy iőforrásból hőt vesz fel, és zt a körfolyamatban részi- evő közeg kompressziójával nagas hőfokszinten leadja. )e úgy is fogalmazhatjuk, ogy a hőszivattyú olyan hű- őberendezés, amelynél nem z elpárologtatóval elvont, anem a kondenzátorban lelőtt hőmennyiséget haszno- Mák. Vagyis hőszivattyúval ’acsony hőfokszintről, ener- \it. lehet magas hőfokszint- * szállítani, külső munkavég- és felhasználásával. Ez egyen a különbséget is megadja két berendezés között, mert íg a hűtőgépet valamilyen r vagy folyamat hűtésére ■isználják, addig a hőszi- tyút elsősorban fűtésre al- almazzák, egyre fokozódó □ értékben. A hőszivattyú hőforrása a Csontfaragók régen és ma Az egyik legrégebbi anyag a csont, melyet az ember különféle használati és dísztárgyak készítésére igénybe vett. A szakemberek sokáig azt hitték, hogy a történelem előtti korban csak a csiszolatlan kőkorszak vége felé kezdték az állati csontokat eszközzé feldolgozni. De Spanyolországban, a torralbai és az ambronai lelőhelyeken indított ásatások bebizonyították, hogy már az Australopithecus ősember idején — 3000 évvel ezelőtt — iparszerben dolgoztak fel csontokat. \ E lelőhelyeken (Madrid és Saragossa között félúton, 1100 méter magasságban) nagy mennyiségű emlősállat-csontra, köztük túlnyomó többségben elefántok maradványaira bukkantak. A csontok a megmunkálás különböző szakaszait mutatják, sőt bizonyos szabványosításra is utalnak: bizonyos állatok bizonyos fajta csontjait gyűjtötték, és belőlük meghatározott jellegű« szerszámokat készítettek. A legkeresettebbek az őselefánt csontjai voltak, mégpedig sorrendben: combcsont, singcsont, lábszárcsont, medence- csont és bordák. Kísérletekkel sikerült rekonstruálni az akkori kor emberének mindenféle típusú szerszámait. A csontfaragás minden nép * népművészetében jelentős, elsősorban a vadászattal és az állattenyésztéssel foglalkozó népeknél. Szarvasmarhacsontból, a szarvasmarha szarvából, lábszárcsontjából készítettek sípokat, baltafejeket, gombokat ékszereket. Az elefántcsont-faragás a szobrászat és az iparművészet egyik legnagyobb múltra visszavezethető technikája. külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize, . alacsony hőmérsékletszintű ipari hulladékhő lehet Ezek olyan szerepet töltenek be. mint például a hűtőszekrénybe helyezett anyagok. A kompresszor által termelt hőenergia, amelyet itt hasznosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám arra mégis elég, hogy 25—30, C fokos vizet szolgáltasson égy központi fűtőrendszer részére. Ez a vízhőmérséklet túl alacsony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófűtéshez például teljesen kielégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fűteni vele, de az elérhető, hogy egy kilowattóra hőenergiát nyerjenek. Képünkön: Egy svéd feltaláló »csináld magad« hőszivattyúja, amely 1.65 kilowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átlagos családi ház melegvízszükségletét. Nevezetes termékei a kínai és a japán művészet alkotásai, az egyiptomiak elefántcsont bútorai, a bizánci ereklyetartók. könyvtáblák, dombormű- vek amelyek a középkorban egész Európában elterjedtek. Az elefántcsont-faragás utoljára a XVII—XVIII. században Németálföldön és Dél- Németországban virágzott (szobrocskák, érmek, ötvösmunkák és bútorokat díszítő faragványok). A csontot olykor mai iparművészek is felhasználják. Mainzban, a drágakő-kiállításon mutatták be a képünkön látható csontórát. amelynek foglalata csont, szerkezete arany, számos brilliánssal. Mutatja az órákon, negyedeken, perceken kívül a naptárt és a holdfázisokat is. Egy1 genfi órás készítette az órát1 kézi munkával, amelynek az értéke 1,1 millió NSZK-már- ka. Képzeljünk el egy teherhajót, amelyik a folyók torkolatában levő tengeri kikötőkben megáll, gyorsan kirakja »fiait«, a kis hajókat, más kis hajókat fölemel a vízről és hátára vagy hasába fogad, aztán sietve továbbindul a tenger hullámain. A kis ha- jócskákat vontató- vagy tolóhajók továbbítják a folyókon, mint afféle uszályokat.,. Mire lenne jó mindez? Arra, hogy az árut csak egyszer kell hajóra rakni és onnan kirakni, amikor a kis »fiahajókat«, az uszályokat megpakolják és kiürítik. Elmarad az átrakás a tengeri kikötőkben. Márpedig ez elég sok pénzbe és még inkább időbe kerül. A szállítási költségeknek több mint egyharmadara rúgnak a kikötői költségek, s a nagy hajók üzemidejüknek ma már több mint a felét a kikötőkben töltik el — nemcsak rakodással, hanem a kikötők zsúfoltsága, túlterheltsége miatt a várakozással is. A fiahordó hajó ötlete voltaképpen a ma már elterjedt és közismert konténeres szállításból ered. Ahogy a közúti vagy a vasúti szállításban a konténer egy rendszerint kerekeken gördíthető nagyobb »láda«, a hajózásnál a konténer maga a kis hajó, melyet a folyókon uszályként lehet továbbítani, a tengeren pedig a nagy szállítóhajó belsejében, illetve fedélzetén utazhat. Az öyen rendszerek már az elmúlt évtizedben megszülettek és életképesnek bizonyultak. A fejlődés hozta magával, hogy tavaly, /197B. május 19-én négy szocialista ország — a Szovjetunió, Búi- Í gária, Csehszlovákia és hazánk — tengerhajózási, illetve közlekedési minisztere Budapesten aláirt egy megállapodást, és ezzel megalapította az INTERLIGHTER NHV-t Ez a budapesti székhelyű nemzetközi vállalat már kétszáz konténerhajócskával rendelkezik. Ezeket a Dunán az alapító országok hajózási vállalatainak a tolóhajói továbbítják, a Fekete-tengerhez érkezve pedig a szovjet dunai hajózástól bérelt bárkaszállí- tó, »fiahordó« hajók veszik föl. Az első ilyen szállítóhajó, a Julius Fucik, decemberben indult el a Duna torkolatától teljes rakománnyal Indiába. A második hajó — ez a magyar forradalmár kommunista, Szamuely Tibor nevét kapja — még ez évben ugynacsak útnak indulhat. Árulkodik á hajszál Az orvosi diagnosztikában az utóbbi években mind ki- terjedtebben alkalmazzák a hajszálak elemzését: a hajszálakat ugyanis nemcsak könnyebb levágni a fejről, mint vért venni, hanem könnyebb is tárolni ezeknél. A vizsgálat alapja a hajszálakban levő úgynevezett nyomelemek koncentrációjának az elemzése. Ezek a szervezetben nagyon kis meny- nyiségben található, de nagy szerepet játszó és jellegzetes elemek ugyanis a hajszálakban sokkal nagyobb mennyiPárbeszédek — ... hogy mennyivel? — ... Tessék ... Hallgassa ... A ... számú Lada típusú gépkocsi a megengedett sebességet húsz kilométerrel lépte túl, lakott területen nyolcvan kilométerrel haladt ... Nos, hallotta? — Igen. És most? — Most fizet száz forintot, és a továbbiakban nem lépi túl a hatvanöt lakott területen ... Kilövi ét erenkint öt forint a tandíj. Nem is drá- ga ... — Kilométerenkint öt forint ... Humora az van, rendőr elvtárs. Csak igazsága nincs. Bizony nincs. Mert jó, rendben van, elhiszem, hogy túlléptem hússzal, de az imént még az országúton is nyolcvannal jöttem. Az meg ugye hússzal kevesebb, s ha átlagot vonok, akkor voltaképpen én is hatvannal mentem. Ha nem vonunk átlagot, akkor meg nekem jár azért a mínusz húszért egy százas, s így kvittek is vagyunk ... mert igenis ne csak a hibát lássák meg maguk, hanem az erényt is ... Ne csak a plusz húszat, a mínusz húszat i is. így kívánja az igazság ... Tehát ... — Nekem nem az átlagszámítás a feladatom, hanem a gépkocsi-ellenőrzés ... Száz forint először ... • • • — ... Igenis nincs igazad, kedves szakikám !.. Mert könnyű kiszúrni az embert, amikor éppen véletlenül se- lejtet csinál ... Meg szólni, a balhét verni egy-két selejtes darabért ... De, amikor nem csinálok selejtet, amikor a megengedett alatt vagyok, akkor mi van, szakikám? — Akkor jó meló van ., — Jó meló? Azt elhiszem. De akkor néni szólunk, ugye? Akkor egy mukkot se. A jóért semmi, egy kis balhéért meg a nagy szöveg ... Hát nem. tessék átlagosan nézni a dolgokat ... Nekem két százalék a megengedett selejtem, és most ötöt csináltam ... De hányszor volt, amikor selejt nélkül ment a meló ... Ügy, hogy ha jobban utánanézek, valójában még nekem jár plusz egy százalék selejtmentességi prémium ... Világos? — Világos ... Egy százalékkal kevesebbet vonunk iát szakikám ... Majd. De most fizetni kell, úgy bizony. Átlagosan. • • • — ... azt mondja a kedves ügyfél, hogy a két hónap az mégis sok? Igaza van a kedves ügyfélnek. De ha átlagosan, a statisztikai 'átlag figyelembevételével vizsgáljuk a hivatalom ügymenetét, a kép már nem ilyen, hanem sokkal pozitívabb ... A múlt évben is volt egy akta, amelyet egy, igen kérem, egyetlen nap alatt elintéztünk, a harminc nap helyett ... Ami ugye a kötelező lenne. Namármost kérem, ha összevetjük ezt a egyharmincadot a maga két hónapjával, akkor egy olyan átlag jön ki, hogy... — Egek, talán még egy újabb hónap belefér? — Nem, nem kell aggódnia a kedves ügyfélnek ... Az már sok lenne a kedvező átlaghoz ... De egy hetünk még van, s akkor átlagban még mindig pontosan a harmincadik napon vagyunk ,.. Jöjjön vissza, mondjuk jövő pénteken ... Délután ... — De akkor nincs már ügyfélfogadás? — Na látja ... Az már nem rontja a statisztikát ... Arról már nem mi tehetünk. Az átlag a fó ... Gy. G. ségben dúsulnak föl, mint * vérben. A Science című angol tudományos folyóirat nemrégiben áttekintve a hajszálak elemzésének alkalmazási lehetőségeit, rámutatott, hogy a nyomelemek rendellenes koncentrációjából nemcsak szöveti daganatok (cystic fibrosis), rosszul tápláltság, cinkhiány, fiatalkori cukorbaj jelenlétére lehet következtetni, hanem tanulási nehézségekre, és veleszületett szellemi gyengeségekre is. A hajdiagnózisnak e két utóbbi célra való használata körül a szakkörökben még megoszlanak a nézetek, mert jónéhányan vannak azon a véleményen, hogy a módszer ma még nem érett arra, hogy a gyermekek intelligenciájára következtetni lehetne belőle. Ezzel szemben a kanadai McGill Egyetem egyik kutatója nemrégiben gyermekek egy csoportjának a haját 14 nyomelemre vonatkozólag elemezte, és 98 százalékos pontossággal sikerült ebből megállapítani, mely gyermekek azok, akiknek a tanulásban nehézségeik vannak. A gyermekkori cukorbetegséget a haj alacsony krómkoncentrációja árulja el, a cinkhiányt, amely a nemi érés késését okozza, szintén ki lehet mutatni ebből a hajból. Los Angelesben végzett vizsgálatok szerint a kábítószerek elleni küzdelemben is jól használható ez a módszer, mert hajszálakból könnyebb kimutatni, hogy valaki heroint használ, mint vizeletből, sőt a hajból még azt is meg lehet határozni, mikor vette magához a kábítószert.
