Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
\ Rozsdamentes születésnapot! A jókívánság sohasem késik — szokás mondani —, ezért néhány nappal az évforduló után is nyugodtan kívánhatunk »rozsdamentes születésnapot« Párizs világhírű »vasasszonyának«, az Eiffel-toronynak. Mint ahogyan becézik, a »hölgy« nem túl öreg, de nem is fiatal, éppen 90 éves. Gustave Eiffel mérnök Párizs egyik külvárosában, Le- vallois-Perret-ben álmodta meg és készítette el a 320 méter és 75 centiméter magas vasszerkezetet . az 1889- es párizsi világkiállításra. A 18 ezer darabból álló tornyot kétezer murikás 27 hónap alatt állította fel. Eiffel mérnök számítása szerint a torony 7500 tonnát nyom, és 1 050 846 szegecset használtak fel építésénél Ha már az Eiffel-torony történeiével foglalkozunk, meg keü említeni, hogy nem is volt olyan könnyű megszerezni a Párizs legnagyobb turisztikai látványosságát jelentő torony építési engedélyét. Eiffelnek nemcsak a hivatalos hatóságok ellenzését kellet legyűrnie. A francia irodalom és művészet olyan képviselői foglaltak petíció- ban állást a tororny ellen, mint Alexander Dumas fia, Guy de Maupassant, Charles Gounod, Francois Coppée és mások. A józan ész végül is győzött, és Eiffel megkapta az építési engedélyt és az üzemeltetés jogát 20 évre. Ez utóbbit azért, hogy az általa vállalt költségeket szerezze vissza — ha tudja — a torony látogatóitól. Az ellenzőket és a kárör- vendőket nagy meglepetés érte, hiszen a világkiállítás alkalmából megnyitott torony óriási érdeklődést keltett. A megnyitás évében, 1889-ben 1,9 millió látogatója volt és a belépti díjakból megtérült háromnegyed része az építéssel kapcsolatos összes kiadásoknak, amelyek akkori áron számolviz 7 millió 799 401 francia frankot és 31 centimet tettek, ki. így tehát az erlcölcsi sikeren túl minden várakozást felülmúlt a kasz- szasiker is. * Túlságosan hosszú lenne felsorolni a torony világhírű látogatóinak névsorát, ezért szorítkozzunk csak néhány emlékezetes eset föleleveni- tésére. Az Eiffel-torony történészei mesélik, hogy a világkiállítás alkalmából rendezett toronyavatáson részt vett VII. Eduárd angol királyt érte — programon kívül — az a megtiszteltetés, hogy felavassa a második emeleti illemhelyét. Az előzőleg nyilván sok teát fogyasztott király nagy megkönnyebbülést hozó akcióját a jelenlevő előkelőségek lelkesen megtapsolták. Egy évtizede pedig. az evenként megrendezésre kerülő normandiai hét alkalmából egy meglehetősen szokatlan vendég tett — nem jószántából — látogatást a toronyban, A normandiai tej és főleg a sajt propagálására egy jól tejelő tehenet vittek fel az 1889 óta működő hidraulikus liften az első emeletre. Ott kinézett a városra, s nyilván nem értett az egész helyzetből semmit, legföljebb azon csodállcozha- tott, hogy milyen messze került tőle az a szép és jóízű zöld pázsit, melyen az imént még legelészett. A tv és a rádió nyilatkozatra kérte, s kis nógatásra belebőgött az eléje tartott mikrofonokba, majd — egyesek szerint véleménynyilvánításként, mások szerint pusztán szórakozottságból megfeledkezett arról, hogy »toronytisztán« kell viselkednie a kamerák előtt. A krónikások följegyezték azt is, hogy sokan — hegymászók módjára — a lift igénybevétele nélkül mászták meg a hatalmas vasszerkezetet. Egyszer egy pilóta próbált kis gépével elrepülni a torony lábai között. Néhány centiméterrel elnézte a távolságot, ami az életébe került, »Kalandozó« magyarjaink sem maradhattak ki a torony híres történeteiből: egy magyar szabómester propagálódét kívánt csinálni nagy felfedezésének, egy esőkabát és ejtőernyő kombinációjának. Az első emeletről ugrott ki, és a találmánya tökéletlenségét bizonyítva, halálra zúzta magát. Hosszú időn 'keresztül az öngyilkosjelöltek is gyakran keresték fel a tornyot — utolsó ugrásuk megtételére. Eddig több mint négyszázan végeztek halálugrást a toronyról. Ennek megakadályozására a hatvanas években ráccsal látták el az erkélyeket. Mint említettem, építésekor az Eiffel-torony 7500 tonnát nyomott. Mai súlyát nehéz lenne felbecsülni, mert a tervezőmérnök utasítása szerint hétévenként újra kell festeni, amihez csaknem 40 tonna festéket használnak el egy-egy alkalommal. Az utasítást szigorúan betartják, hogy a festéssel védjék a korróziótól a vasszerkezetet. Teljes védelmet persze ez sem nyújt. Ezért mostanában is, akárcsak 1909-ben, jelteszik a kérdést: mi legyen a toronnyal? Lebontsák vagy javítgassák. Az örökös vita alatt folyik a javítgatás is. A következő 15 évben körülbelül 160 millió frankot kellene modernizálásra költeni, beleértve a kezdettől működő lift kicserélését is. A párizsiak és velük együtt a világ minden turistája reméli, most is győz a józan ész, és lebontás helyet a modernizálás mellett döntenek az illetékesek,* hogy »rozsda- mentes születésnapot« kívánhassanak az Eiffel-to- ronynak születésének századik évfordulóján is. Kovács István í Az űrrepülés emberi tényezői Pszichológiai vizsgálatok Az űrhajósjelölt pszichológiai kiválogatása két részből áll: a személyiség és a pszicho fiziológiai teljesítőképesség vizsgálatából. Célja a magatartásmódok, a képességek és készségek feltárása, a munkavégző képesség alapját képező pszichofiziológiai tartalékok becslése. A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, különböző speciális tesztekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével történik. A személyiség fontos részét képezi az intellektus. Az űrhajósjelöltekkel szembeni kívánalom, hogy az ún. »alkotó«, praktikus intellektus legyen magas. A klasszikus személyiség tipológiai felosztást figyelembe véve legjobban a szang- vinikus temperamentum felel meg az űrrepülés követelményednek, ezen gyors reagálókészséget, aktív kezdeményezőkészséget, jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űrhajós-tevékenység magas fokú hivatástudatot, nagy erkölcsi felelősségérzetet, jó 1 kapcsolatkészséget és társas- viszonyulásit követel. A pszichológiai teljesítőképességen 1 belül fontos a külvilágból érkező információk gyors és hibátlan feldolgozásának a képessége. műszeres pszichológiai vizsgálat. mérés lényege, hogy egy kiválasztott élettani mutatót pL a pulzust állandóan őriztetjük, melynek átlagértékét a műszer jelzi, és ezt egy meghatározott színezetű hanggal társítjuk. Ezután felszólítjuk a vizsgáltat, hogy próbáljon ellazulni, . relaxálni. A relaxált, pihenő állapotot az egyidejűleg adott hang kellemessé válása kíséri, a vizsgáló pedig a műszer kijelző részén megjelenő pulzusszámváltozás abézolút, illetve százalékos értékéből megítélheti az önszabályozó képesség hatékonyságát. A felsorolt nagyszámú pszichofiziológiai vizsgálat adatainak Összegezett elemzése alapján került 6or az űrhajósjelöltek alkalmasságának eldöntésére. Klinikai vizsgálatok A repülőgép-vezetőket minden évben igen alapos WiniFalujárő képek, szobrok kai vizsgálatoknak vetjük alá. Az űrhajósjelölteknél ezeket a vizsgálatokat jelentősen kibővítettük. A kibővített vizsgálatok célja a jelöltek olyan rejtett egészségkárosodásainak felderítése, amelyek az űrrepülés kedvezőtlen hatásainak elviselését rontaná. A széles körű röntgenvizsgálatok módot adnak a csont-, a gyomor-bél, a vizeletkiválasztó rendszer rejtett károsodásainak feltárására. Csak egy példa: a vizelet kiválasztórendszer fejlődési rendellenességei a repülésben nem, az űrrepülésben viszont a só- és vízháztartás felbomlása következtében fellépő fokozott kőképződési hajlam miatt abezolút alkalmatlanságot jelentenek. A szemészeti vizsgálatoknál a könnycsatoma átjárhatóságának vizsgálata jelenti a bővítést. Különös szerepük van az ideggvógyászati vizsgálatok keretében elvégzett terheléses EEG vizsgálatoknak. E terheléses Vizsgálatok segítségével lehet kiszűrni a fokozott görcskészséggel rendelkezőket és az eszméletvesztésre hajlamosakat. Az így elvégzett igen alapos vizsgálatok alapján választottuk ki azokat az űrhajósjelöltpket, akik napjainkban készülnek felelősségteljes feladatuk végrehajtására. Dr. Hideg János orvos ezredes Megyei vándor Fontos vizsgálat az űrhajósjelölt várható pszichofiziológiai reakciómódjának feltárása a szellemi teljesítőképességet meghaladó, ún. »stressz« helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával megfigyelhető a jelölt magatartás- változása,. az egyes élettani mutatók (vérnyomás, pulzusszám, légzésszám stb.) dinamikus alakulásából pedig a stressztűrő képesség mérhető. A gyors és pontos mozgáskivitelezés az űrhajós sikeres munkájának : elengedhetetlen feltétele. Ennek alapján az akaratlan és akaratlagos mozgások jó szervezése teszi lehetővé. ' Ehhez az érzékszervek,. az ideg- és izomrendszer jól koordinált összhangjára van szükség. Az akaratlan mozgások megítélésére ún. termometriás méréseket használunk, ami a felső végtag mozgási frekvenciájának és amplitúdójának a regisztrálását jelenti. Az akaratlagos mozgásszervezés mérésének módszere a stabilometria. Lényege: a műszer segítségével megbontjuk az állás stabilitását, és mérjük az annak visszaállítására tett kísérletek számát és a kivitelezésükre fordított időt. A kiválogatás során alkalmazott vizsgálatok között sajátos helyét foglalnak el az autogén gyakorlatok. E vizsgálat lényege az eddig aka- rátunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzus- szám. testhőmérséklet, agyi bioelektromos tevékenység) öász-szabályozóképességének lemérése. A vizsgálatot a Medico," által e célra szerkesztett műszerrel végezzük. A Gyűjteményes kortársmű- vészeti állandó kiállításunk nincsen, egész Magyarországon hiába keresnénk ilyet. Még a szűkebb pátriák sem dicsekedhetnek azzal, hogy a vidéken élő képző, és iparművészek alkotásait e formában közkinccsé teszik, vállalva a törzsanyag megszerzését, folyamatos alakítását. Mit jelenthetne egy ilyen intézmény. A művészettől ténet számára elsősorban az elmélyültebb tájékozódást, s a közönség is jól járna, mert saját személyiségének a változását is lemérhetné: ez tegnap nem tetszett, de ma már értem... A szapora egyéni kiállításokon ez a hatás — elmarad... A Somogy megyei Művelődési Központ harmadik számú vándorkiállítása a somogyi képzőművészetbe nyújt bepillantást. Az intézménynek nincs kiállítóterme — • illetve ezzel sem rendelkezik —, tehát ott fejti ki tevékenységét, ahol tudja. Nem véletlen, hogy a képzőművészét terén annyit igyekeznek tenni: a vándorkiállításokkal az a céljuk, hogy a kortársművészét alkotásait bemutassák ott, ahol alkalmas helyet, találnak i a kiállításoknak. Somogysám- sonban — miután Mosdóson szerepelt az anyag — hétfőtől csaknem két hétig tekinthető meg a megyei' képző- és iparművészeti kollektív tárlata. Nyitott ajtón sétáltunk be egyik délelőtt: még csodáikoztunk is, hogy őrizetlenül hagyták az anyagot... A művelődési ház vezetője lépett elénk. Az általános iskolásokat várta, akik nem sokkal később meg is érkeztek. Az épületről néhány szót. Tavaly novemberre készült el a művelődési ház felújítása. A szorgalmas — új vezető máris sokat tett a falu érdekében : a fiatalok társadalmi munkában segítették megvalósítani elképzelését. Falusi kiáll ítóterem? Igen, az is, meg mozi is, olyankor a szobrokat az irodába viszik... Kell a hely a széksoroknak. A művelődési ház vezetőjének erős oldala lehet a vizuális kultúra fejlesztése, mert alkalmassá tette a ■helyis-eget kiállítások fogadására. Megérkeztek a gyerekek. Érdeklődő tanulók. Sokan először látnak szobrot," zomán- wt.;. ' a — A megnyitón fogdosni kezdték á szobrokat. Láttam, hogy nem elég a szemüknek; a kezükkel is meg akarnak győződni róluk. Ezért hagytam, hadd nyúljanak hozzá. Kárt nem tesznek benne — mondja Morva né, Bérczy Márta, a művelődési ház igazgató.a. ‘ t A kiállító művészeknek is nagy élmény lenne, ha találkoznának falusi közönségükkel. Somogysámsonban bizonyára. Az iskolások délelőtti látogatásának idejére bekapcsolják a nagyteremben a magnót. Bach fugája hallik. A somogyi képzőművészek vándorkiállítása azért is sikeres vállalkozás, mert. jó a válogatás. Tizennyolc festő, szobrász mintegy félszáz alkotása utazik ezekben a hónapokban faluról falura. A megyei művelődési központ kopogtatását megértették a művészek, ezért mindenki java terméséből válogatott, adott. Bors István, Bagó Bertalan, Czinkotai Frigyes, Csiszár Elek, Gera Katalin, Gerő Kázmér, Gubcsi Attila. Hon- ty Márta, Kertész Sándor, Leitner Sándor, Papp S. Gábor, Raksányi Lajos, R uisz György, Szabadás János, Szir- mayné' Bayer Erzsébet, Ungvári Károly, Völgyi Dezső, Weeber Klára. Horányi Barna A régiből átköltözött egy tágas, szépen berendezett, világos épületbe a fonyódi öregek napközi otthona. Kovács Béla tanácselnök büszkén mutatta az előbbinél kétszer akkora befogadóképességű otthont. — A régi hivatalosan húszszemélyes volt, ez pedig megyvenszemélyes. Persze ennél többen járhatnak ide. A másik épületben is harminc bácsiról és néniről gondoskodtunk, ide ötvenen is jöhetnek. Ki olvas, ki kártyázik, mások beszélgetnek. Itt is, ott is megállítják az elnököt. s megköszönik a szép helyet. Kovács Béla átkarolja a há- lálkodók vállát, s csak any- nyit mond, hogy természetes ez a segítség. Az új napköziotthon terveit Hagy Lajos, Schneider SzilI veszter készítette el társadalmi munkában; az épületet a költségvetési üzem alakította át. A berendezésiben a SZOT Dél-balatoni Igazgatósága is segített. Felsorolni se lehet, hány vállalat, szocialista brigád pártfogolja az öregek otthonát. Már felajánlották, hogy rendezik a terepet az épület körül, közösen szépítik az udvart. Fáró Lászlóné, az öregek napközi otthonának vezetője annak örül a legjobban, hogy most lehetőségük van a fölvételre. A nagyközségi tanács fölmérte az idősek számát és helyzetét. Fonyódon és a két társközségben mintegy kétezer öreg éL A Bala- ton-part jellemzője, s ez itt is tapasztalható, hogy nyugdíjasként költöznek ide. Kö- I zülük később többen igény; lik, hogy valamilyen formában gondoskodjanak róluk. — Balatonfenyvesen szintén van öregek napközi otthona, a fonyódival együtt hetven-nyolcvan a létszám. Nyolcvanan részesülnek szociális étkeztetésben a területen. ök nem tudnak eljárni u otthonba, így a kosztol a közeli vendéglőből maguk hordják, vágj' pedig ismerős, vöröskeresztes aktíva, úttörő viszi el. Ordacsehiben szeptember elsejétől tervezzük — mondta az elnök — a szoci-. ális étkeztetést huszonöt személynek, az óvoda konyhája ra alapozva. Szeretnénk majd egy öregek klubját is kialakítani a társközségben. Hatalmas telken áll az öregek napközi otthona, így van lehetőség a továbbfejlesztésre. Már most ott kapott helyet a szociális gondozóközpont is. A nagyközségi tanács azt tervezi, hogy majd hétközi szociális gondozóintézetté bővítik. így azokról az öregekről is gondoskodhatnak. akiket nem ápolnak kórházban, szociális otthonba viszont nem kívánnak menni. Tegnap délután a tanács nevében dr. Komáromi József vb-titkár adta át a létesítményt, majd úttörők, kisdobosok, óvodások köszöntötték az otthon lakóit. Nagy sikere volt a művelődési ház citerazenekarának. A pártfogoló szocialista brigádok uzsonnával kedveskedtek az új helyüknek igen örülő idős embereknek. — Tudja, ez akikora, mint egy palota! — dicsérte az otthont az egyik öreg. — Azt kívánom a mai fiataloknak, hogy ugyanígy becsüljék meg őket, ugyanígy gondoskodjanak róluk! L. G. ta / Uj otthont kaptak az öregek Fonyódon
