Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-29 / 99. szám
Hazánk a szocialista gazdasági közösségben ■ a ja januárjában Bul- 1/4/ gária, Csehszlovákia. Lengyel- ország, Magyarország, Románia es a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági begítség Tanácsának megalakításáról szóló határozatot. A három évtizedes múltra visz- szatekintő gazdasági együttműködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s a KGST-tagálla- mok ma már a világ három kontinensén helyezkednek el. A KGST-tagállamok együttműködésének harminc esztendeje tényekkel bizonyítja a szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő Hatalmas lehetőségeket. A harminc évben országaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére emelkedett. A legfejlettebb tőkés országokban ez \a növekedés alig több mint háromszoros. 1949-ben a KGST-or- szágok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük meghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalmazott alapvető céljai mindmáig helyeseknek, hosszabb távon is érvényeseknek bizonyultak. A szocialista típusú nemzetközi gazdasági együttműködést mindmáig az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az állami szuverenitás, az egyenlő képviselet elvei vezérlik. Természetesen az alapelvek változatlansága nem jelenti és nem jelentheti egyben a tartalom és a formák változatlanságát is. A KGST- országok belső gazdaságának és nemzetközi gazdasági kapcsolatainak a fejlődése érlelte meg a KGST 1971-ben tartott XXV. ülésszakának határozatát, ez egyhangúlag jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. A nemzetközi munkamegosztás bővülésére, új formáinak kialakí- .asára égetően szükség volt. A KGST-országok gazdasági együttműködésének és kapcsolatainak intenzitása ebben az évtizedben, és különösen a komplex program elfogadása óta — erősödött. Az előttünk álló Időszak fő együttműködési feladatait a tanács múlt évi XXXII. ülésszakán elfogadott hosszú távú együttműködési célprogramok körvonalazzák. Valamennyi tagállam alapvető érdeke a gazdasági kapcsolatok hosszabb távra szóló, biztonságos kimunká lása. A KGST megalakulása óta kapcsolataink a testvéri szocialista országokkal mennyiségükben és tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre, nagyobb a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az együttműködés tervszerűsége. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési tevékenység, a beruházások összehangolt megvalósítása. Mindez termékenyítőén hatott a külkereskedelmi forgalomra. Hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt — s ma is az — a KGST együttműködés a fűtő- és nyersanyagellátásban. Magyarország összes energiaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátást. Ebben döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyagellátás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramban megfogalmazott feladatok megoldásának. E zt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új berendezések épültek hazánkban. Ezek révén újabb együttműködési kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül a Szovjetunióval folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megvalósuló szintetikusszál együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-renüszere növeli számunkra a villamos- energia-ellátás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazására. Ez az együttműködés hazánkban 1975-ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes vil- lamosenergia-termelését pótolta. További lépés ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték. Nem kevésbé jelentős a Testvériség és a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi 3000 kilométeres hosszon Orenburgból érkezik hazánkba. Korszerű bevásárlóközpont a Balaton partján igényes — termelési szakaszra összpontosíthatjuk erőinket. A járműiparban megvalósult összehangolt munka tette í lehetővé, hogy az Ikarus ki- j vívja mai hírnevét, s ma már í évente több mint tízezer autóbusz előállítására legyen képes. Ennek a mennyiségnek 85—90 százalékát exportáljuk. Fő vásárlóink a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrész-kooperáció alapozta meg, hogy a hátsó futóműveket és a motorokat gazdaságos sorozatnagyságban és a világpiac értékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában az együttműködésünk jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelenlegi tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból. ezért különböző alkatrészekből és részegységekből álló garnitúrákat szállítunk esetébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, s szinte nincs életünknek, mindennapjainknak olyan területe. amelvre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttműködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön. A komplex programban és a hosszú távú együttműködési célprogramokban körvonalazott elgondolások valóra váltása hosszabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka. azonban minden bizonnyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez. Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese Felavatták a siófoki vásárcsarnokot Korszerű vásárcsarnokot avatott tegnap Siófokon dr Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az avatöür,.népségén részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizottság átkára, Böhm József megyei tanácselnök, valamint Tóth Jánost a siófoki pártoizot *ág első titkára. A Balaton-partd város tanácsa nevében dr. Gáti István tanácselnök köszöntötte a vendégeket és Siófok vásárlóközönségét, majd dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszier méltatta az új létesítmény jelentőségét. A többi között elmondta, hogy az elmúlt öt évben ez a 13. vásárcsarnok, amelyet átadtak az országban. * Az 55 millió forintos beruházás lebonyolítója a Somogy megyed Beruházási Vállalat, a kivitelező a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat volt. Az új bevásárlóközpontnak már a balatoni előszezonban nagy szerepe lesz Siófok és környéke kereskedelmi életében. A város élelmiszert árusító üzleteinek alapterülete az új vásárcsarnok átadásáig összesen 3350 négyzetméter volt, a csarnokban megnyitott üzletek alapterülete pedig összesen 13G9 négyzetméter. A növekedés még akkor is számottevő, ha az idényjellegű üzletek alapterületét is (1420 négyzetméter) figyelembe vesszük. Az említetteken kívül még egy 833 négyzetméteres szabadpiaci elárusítóhellyel, és egy 88 négyzetméteres zárt baromfipiaccal is rendelkezik a vásárcsarnok, összesen tehát csaknem 2300 négyzetméter úgynevezett hasznos kereskedelmi tere van az új bevásárlóközpontnak. A csakis élelmiszereket árusító üzlettől a vetőmag boltig sokféle kereskedelmi egység áll itt a vevőik rendelkezésére. A le^’elentősebbnek mondható az 500 négyzetméteres ABC-áruház, amelyet a Somogy megyei Élelmiszeres Vegyiáru Kiskereskedelnv Vállalat üzemeltet. Körülbelül 100 négyzetméteres mintaboltjuk van az állami gazdaságoknak, ezenkívül önkiszolgáló zöldség-gyümölcs üz. letet, tej- és kenyérboltot, virágüzletet, heratesáruboltot. valamint a Balatoni Halgazdaság halértékesítő sziaktiz- letét nyitották meg tegnap a csarnokban. Az új létesítmény bevásárlóközpont jeLle- gét hangsúlyozza az a tény is. hogy a szabadpiaci elárusító- helyek kivételével az üzletek csaknem egész nap nyitva tartanak. A csarnok mellett mintegy 200 gépkocsi befogadására alkalmas parkolóhelyet is kialakítottak, melyet a jövőben nagyobbítanak, s remélhetőleg a szezonban már 500 autó parkolhat á bevásárlóközpont környékén. Az új csarnokban székel a város területén működő vásárokat, piacokat irányító szerv, a városi tanács vb csarnok- és piacigazgatósága. L ampert György igazgató elmondta, hogy az üj vásárcsarnok boltjaiban mintegy száz jól képzett szakember dolgozik, az igazgatóság 23 dolgozót- foglalkoztat. Az avatóünnepség után a vásárlók elözönlötték az üzleteket. Az ABC-ben 5—6000 féle áru között válogathattak: mintegy 6 millió értékű készlettel nyitott a csarnok legjelentősebb elárusítórészlege. A Somogy megyei Élelmiszeres Végyiáru Kiskereskedelmi I Vállalat vezetői megígérték, hogy az árusítás első napjára jellemző gazdag választékot holnap, holnapután és a szezon »forró« napjaiban is megleli majd a helybeli és az üdülő közönség. Az ABC-ben 44 szakember és 18 tanuló dolgozik. Azelő- szezonban reggel 6 órától este fél 8-ig. a főidényben pedig hajnali fél 6-tól este fél 9-ig tart nyitva az üzlet. A Bala- ton-partiak különös örömmel fogadták a Balatoni Halgazdaság üzletét. Itt pisztrángot, fogast, keszeget, busát kínáltak az eladók. A nágocsi termelőszövetkezet boltjában a háztáji termelők nemcsak vetőmagot, hanem korszerű kertészeti szerszámokat is vásárolhatnak. valamint tőzeg női dúsított kertiföldet, amellyel a Soproni Talajerő-gazdálkodási Vállalat segíti a termelést. A siófoki zöldség-gyümölcs magánkereskedők is felvonultak, valamint az őstermelők, akik az első napon a többi között húszféle házilag készített savanyúsággal jelentek meg a standon. Sz. A. a nesvgüik cím A Barcs: Tövál a kivitelezésinél tavaly a generál elvet alkalmazta. Finnek eredménye, hogy az építési beruházások megvalósítása több munkával járt ugyan, de a gyors befejezésre csak egy szervezettő., magától a tövál -tói függött. A magyar népgazdaság számára fölbecsülhetetlen jelentőségű, hogy hazánk a világ- gazdaság legdinamikusabb fejlődő szektorának, a KGST- tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak el azokat az eredményeket — a szocialista ipar megteremtésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenő nélküli fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig támaszkodhatunk a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilitásának előnyeire. A Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a lehetőséget népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátására, s a magyar ipari és mezőgazdasági termékek túlnyomó részének elhelyezésére. A KGST-ben a szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozó iparban, s azon belül is elsősorban a gépiparban kezdődött meg. A szakosításból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 1970. évi 1 százalékról 1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, ezek jelentős része sokoldalú. A KGST "tagállamaiba irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki tavaly. Kiemelten kell szólni a magyar—szovjet alumíniumipari együttműködésről. Az 1962- ben megkötött és 1985-ig érvényes magyar—szovjet timföld—alumínium egyezmény alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki a világviszonylatban jelentős bauxitkészletünket. Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon kohósítanánk, akkor ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — ennek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét vette volna igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Nagy hatással van ez az együttműködés az alumínium- ipar termelési szerkezetére, ez így gazdaságosan fejleszthető.: néhány — kevésbé energiaünnepre készültünk a héten: május 1-re, a munka ünnepére. Két nap múlva a zászlódíszbe öltözött utcák megtelnek ünneplő emberekkel. Sokéves szép hagyomány már, hogy mindenütt a megyében azok vonulnak föl elsőként a májusi zászlók alatt, akik a múlt évben a legeredményesebben dolgoztak. A legjobban gazdálkodó vállalatok, közösségek és a legjobban dolgozó emberek ünnepelteli már a héten is. Az elmúit napokban a legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél átadták a kitüntető címeket, a kiváló vállalatról vagy az élüzemről szóló oklevelet. Amikor a felügyeleti hatóság és az ágazati szakszervezet elnöksége döntött e címekről, akkor mindig egy esztendő — a múlt év — munkáját vették figyelembe, a tavaly elért eredmények alapján sorolták a vállalatokat. Az ünnepségeken azonban azt is hangsúlyozták. hogy a múlt évi munka el ismédéként kapott kitüntetés több év következetes fieladatjTV'go’diásának az eredménye. Nem lehet usyati-s az egyik évben rosszul, a másikban pedig kimagaslóan jól dolgozni. Ez a megállapítás nemcsak a nagy közösségekre. a vállalatokra érvényes, hanem az eredmények kovácsaira, a kis közösségekre, a szocialista brigádokra is áll. A brigádtagok közül ezeken az ünnepségeken többen kaptak vállalati kitüntetést. A kiváló dolgozó cím azoknak jutott, akik az átlagosnál is többet tettek a jó eredményekért. E kitüntetést azok ítélik oda évről évre, akik a leginkább méltányolni, értékelni tudják az emberek tevékenységét: a közösség tagjai, a munkatársaik. A kitüntetés odaítélése egyben értékítélet is. A május l«re való készülődés közben — kihasználva a hét eleji verőfényes napokat — megfeszített munka folyt a földeken,: megyeszer- te vetik máír a kukoricát. Az idén hatezer hektárral töb- b°‘ kell elvetniüik a gazdaságoknak, mint amennyivel eredet:: eg számoltak. A mostoha tél ugvanis ekkora területen tette tönkre az őszi vetést. A kiesés pótlására mo6t kukoricát vetnek enre a területre a gazdaságok. A héten — csütörtökön — ülést tartott legfiatalabb városunk tanácsa, megvitatták Barcs múlt évi költségvetésének és fej'esztési alapjának a fel használásával kapcsolatos tapasztalatokat, összegezték ' az ifjúsági • parlamentek végrehajtásánál szerzett ta- pasvta’atokát. A testület ezen az ülésen alkotta meg szervezeti és működési szabályzatát, és hozott rentíeletet a la- kób:zottságok választásának rendjéről és működéséről. Kollégákat is köszöntöttünk a héten Somögyban. A megyei tanács végrehajtó bizottságának meghívására azok toiilottex ei Két napot megyénkben, akiket érdekelt a szép tájú Somogy mai élete, az itt élő emberek munkájának eredménye. Zsúfolt volt a kétnapos program, s a látogatások csak a figyelem felkeltésére voltak alkalmasak. Akik itt jártak, sok témaja- v «lattal tértek haza. A mezőgazdasági főiskola új kutatási ' eredménye éppen úgy a nyilvánosság elé kívánkozik, mint a Baiaton-parti idegen- forgalom gondja, a felkészülés során tett erőfeszítés. A balatoni felkészülés javában tart. Az elkészült létesítmények közül az egyiket — a siófoki vásárcsarnokot — tegnap avatták fel. A balatoni gyorsfejlesztési program keretében összesen 3430 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és vendéglátó létesítmény valósul meg a déli parton. Kollégáink megkérdezték Böhm József megyei tanácselnöktől a siófoki sajtótájékoztatón: honnan sikerült kapacitást szerezni e soron kívüli létesítmények elkészítésére? A felelet így hangzott: a kapacitás nagy részét a tanácsi beruházások rovására biztosították. Fontos létesítmények megépítését sorolták későbbre azért, hogy a halaszthatatlan beruházások elkészüljenek, mire megérkeznek a vendégek. Dr. Kercza Imre — A termelés irányításánál alapvető szempont volt — hangsúlyozta Szabó Gyula igazgató —, hogy egyszerre csak annyi kivitelezésen dolgozzunk, amennyire biztosítani tudjuk a szükséges létszámot, s a munkahelyeket • el tudjuk látni építőipari és szállítógéppel. Ennék a célnak rendeltük alá ipari üzemeink tevékenységét is. A felszereltségünknek és lehető- ségeiniknek legjobban megfelelő koncentrált termelést fo' -tattuk. 1978 év végén — az előző évektől eltérően — a legkevesebb befejezetlen munka maradt. Ez pedig már az 1979-es év célkitűzéseinek sikeres megvalósításához az egvik biztosíték. A koncentrált termelés, az eszközök jó kihasználása, a szemé’yi érdekeltség, a munkáik jó minőségben és határidőre történő elvégzése azzal az eredménnyel járt, hogy a termelés csaknem 20 százalékkal nőtt 1977-hez képest. A nyereség mintegy 40 százalékkal volt jobb az előző évinél. Az építőipari vállalkozások részére 1973 óta adnak kiváló címet. A Barcsi Tövál 1978- ban végzett munkájáért ne- pvecszer érdemelte ki ezt a kitüntető címet.
