Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
Gyógyszálló a Duna közepén A család és a társadalom felelőssége Fiatalok a bíróság előtt Aki az Árpád-híd felfii érkezik a Margitszigetre — autón amúgy i$ csak innen lehet behajtani —, egy idő óta új panorámát lát. Jókora, erőteljesen tagolt, modem épület emelkedik a régi Nagyszálló szomszédságában a platánok között, bár nem ágaskodik ki koronáik közül. Akad, aki méltatlankodik, hiszen a sziget, joggal, nagy becsben áll. Bizonyára nem gondol arra, hogy — noha kisebb területen — itt állt Ybl Miklós remekbe készült gyógyfürdője, amelyet háborús sérüléseire való hivatkozással, de mégsem elegendő indokkal, sajnos évtizedekkel ezelőtt lebontottak. A március 30-án megnyitott 368 ágyas gyógyszálló tehát egy hagyomány folytatója, és a Margitsziget értékes gyógyforrásainak célszerű felhasználója. Míg az elegáns, de nem hivalkodó szálloda szobáit, éttermeit, fürdőit és gyógyászati helyiségeit járjuk, tagadhatatlan jó érzéssel gondolunk arra, hogy az évek óta annyit emlegetett magyar gyógyvízkincs lassacskán mégis megleli hasznosítóit. Vagy fél tucat új gyógyfürdő nevét tanulja meg és dicséri elsősorban a hazai lakosság mostanában; ami pedig a legnagyobb anyagi erőfeszítést kívánja e téren, végre egy-egy nagy gyógyhotel is felépül, hogy jobbára ugyan külföldieket fogadván, devizamérlegünket javítsa. Három éve nyitott a hévízi Hotel Thermal, és most a hasonló nevű margitszigeti — mindkettő a Danubius Gyógyfürdő és Szálloda Vállalat kezelésében. De nézelődjünk tovább, ha egy idő után be is kell látnunk, hogy egy rövid tudósításban a szerteágazó, több tucat feladatot is ellátó szállodabelső egyszerű leírása is alig lehetséges. Ezért a más szállodáikból is megszokottat mellőzzük, inkább a gyógyászati részlegekről szólunk, amelyeket sokoldalúan terveztek és építettek ki. A három forrás négy, különböző hőfokú termál- és súlvfürdőmedencét, valamint egy feszített víztükrű úszómedencét táplál. A gyógyászati részleg központjában diszpécserszolgálat működik, hogy a jó kihasználás és a vendégek kényelme érdekében percre meghatározza a kezelések és kúrák időbeosztását. Különleges kád-, szénsavas és elektromos fürdők. sorakoznak egymás után, az orvosi rendelők, a röntgen és a laboratórium szomszédságában. További fürdőhelyiségek következnek, a nagy színes kádakban víz alatti masszázs és víz alatti torna végezhető. A mozgásukban erősen gátoltakat egyébként kényelmes emelőszerkezet helyezi be a kádba és emeli ki onnan. In- halálószoba, iszapkezelő és masszírozó előtt vezet az út az ivókúraterembe és a pihenőkhöz. Egy szinttel följebb elektroterápia, tornaterem, kondicionálóhelyiség és igen jól fölszerelt fogászat. A kezeléseket és kúrákat fél tucat orvos és 60 egészségügyi dolgozó ellenőrzi és segíti. Az »•indikáció-«, azaz az orvosi javaslat a többi között a reumatikus, ízületi, ideg-, izom- és ínhüvelygyulladásos bán- talmakat, vérkeringési zavarokat, valamint légúti megbetegedéseket említ, továbbá a testsúlyszabályozást és időskori regenerációt Közben a szaunát el is felejtettük megnevezni, igaz, az nem éppen a betegeknek való. Am a Thermál egészségeseket is fogad, s kellemes tartózkodást biztosit a beteg hozzátartozójának, kísérőjének is. A legfőbb javallat amúgy is a pihenés a pompás természeti és építészeti környezetben. Csaknem egymilliárd forint költséggel épült az intézmény. Igaz, a bevételi terv sem szerény, a megfontoltan alkalmazott külföldi anyagok, szerkezetek értékének például a fele már az idén visszatérül. Dr. Bolgár András igazgató, akivel módunkban volt röviden beszélni, üzletpolitikáját a nemzetközi viszonylatban aránylag szolid szállodaárra és mellette a gyógyászati és egyéb szolgáltatások gazdag kínálatára alapozza. Ügy tetszik, helyes elgondolás. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy az angol Financial Times csaknem másfél esztendeje ezt írta: »Hamarosan bombázni kezdenek minket a »Magyarország az egészségért-« jelszóval... A balneoterápiái hullám leglátványosabb bizonyítéka az a szálloda. amely most épül a Margitszigeten, a Duna közepén, Budapesten ... Íme, fölépült a Szövetkezeti Tervező Vállalat tervei alapján, a Középületépítő Vállalat kivitelezésében — de élni, bizonyítani csak most kezd. Balog János Az országos adatok szerint az utóbbi három évben mintegy harmincezer fiatal került összeütközésbe törvényeinkkel. Közöttük két és fél ezer még gyermekkorú, nem töltötte be a 14. életévét; hozzávetőleg hétezerre tehető a fiatalkorúak, a 14—18 évesek száma, az ifjú felnőtt, 18— 24 éves bűnelkövetőké meghaladja a húszezret Igaz, a tisztességes fiatalok milliós táborához képest elenyésző ez a szám. Valójában azonban soha nem szabad felületesen szemlélni a fiatalkori bűnözést. Megyénkben is fontos jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a fiatalkorú bűnöző, mert ez azt is jelenti, hogy a későbbi korosztályokba kerülve már törvénytisztelő állampolgárként élnek. Somogybán az ismertté vált közvádas bűncselekményeket elkövetők száma az utóbbi három évben 3127, 2900, 2767 volt 1976-ban kilencven, 1977-ben százüzennyolc, 1978- ban pedig nyolcvannégy büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú személy követett el bűncselekményt. A gyermekkornak leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményeket követtek el, igen magas a betöréses lopások aránya. Általában nem egyedül, hanem két-három társukkal együtt vagy nagyobb csoport tagjaként követték el cselekményüket, gyakran felnőtt- korúakkal. A fiatalkorú bűnelkövetők száma évek óta némileg csökkent 1978-ban 235 fiatalkorút kellett felelősségre vonni. Ez azonban nem jelenti a fiatalkori bűnözés abszolút csökkenését Néhány év óta ugyanis a fiatalkorú népesség i száma folyamatcsan csökken, de a csökkenés üteme gyorsabb, mint a soraikból kikerülő bűnelkövetőké, így a fiatalkori bűnözés intenzitásának növekedése tapasztalható. Megyénkben »galeri« bűnözés nem fordult elő, ennek ellenére jellemző, hogy a fiatalkorú elkövetők több mint fele két-három fős vagy nagyobb csoport tagja volt A fiatalkorú bűnelkövetők többnyire italok, műszaki cikkek, jármű, készpénz megszerzésére törekedtek. Betöréssel elkövetett vagyon elleni bűncselekmények körében viszonylag ritkán okoznak 10 000 forintnál nagyobb kárt. de számottevő nagyságrendben követtek el erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeket. Ezeknél előfordult rendkívüli brutalitás, kegyetlenség is. Sajnos, emberölés kísérlete miatt is indult eljárás fiatalkorú ellen. Az összes ismertté vált bűnelkövetők csaknem egy harmada — a felnőttkori bűnözés jelentős része — 18—24 éves. A fiatalkori bűnözés struktúrájához viszonyítva az ifjú felnőttek bűnözésének menete, jellege hasonló. Figyelmet érdemel, hogy a múlt évben 344 Ifjú felnőtt vagyon elleni, 135 ifjú felnőtt pedig erőszakos, garázda jellegű bűncselekményt követett eL Az Ifjúkori bűnözés okai között az elkövető közvetlen környezetének kiemelkedő jelentősége van. A züllött, bűnöző életmódot folytató család melegágya az ifjúkori botlásoknak. Téves azonban azt hinni, hogy az ifjúkori bűnelkövetők kizárólag a szűkösebb szociális és züllöt körülmények között élők közül kerülnek ki Nem jelentéktelen a jó anyagi és családi körülmények között élő, mégis törvénybe ütköző cselekményekkel próbálkozó, elkényeztetett fiatalok száma. Megállapíthatjuk, hogy a rossz baráti társaság, csavargás, az alacsony iskolázottság, a műveltség hiánya, az italozás, az otthoni nevelés gyengeségei, az elkényeztetés gyakran vezet törvénysértésekhez. Az iskolai, munkahelyi nevelés szerepét nem szabad lebecsülni. A felnőttek példája, útmutatása megálljt parancsolhat az eltévelygőknek. A gyámhatóságok összesen 1839 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván megyénkben, de lényegesen több kiskorúval foglalkoznak, mint ameny- nyit nyilvántartanak. A családon belüli megfelelő nevelési és gondozási feltételek hiánya miatt megyénkben összesen 1254 kiskorú van állami gondozásban. Éppen ezért a gyámhatóságok, oktatási intézmények a bűnüldözési szervekkel rendszeresen együttműködve fokozták tevékenységüket az ifjúkori bűnözés megelőzése, visszaszorítása érdekében. A megelőzés terén elismerésre méltó munkát végeztek a gyermek- és ifjúságvédő intézet pártfogói, társadalmi aktívái, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok tagjai, az iskolák gyermekvédelmi felelősei. A rendőri szervek a közvetlen bűnüldözési feladatok teljesítése mellett széles körben végzik ifjúságvédelmi munkájukat A társadalom segítőkészsége, a munkahelyi közösségek és brigádok támogatására nagy szükség van a szabadság- vesztésből szabadultak beilleszkedésének biztosítása érdekében. A Minisztertanács tavaly már másodízben tárgyalta meg az ifjúkori bűnözés helyzetét Legutóbbi 1978 novemberében hozott határozatot az ifjúkori bűnözés visszaszorítására. E határozat hangsúlyozza, hogy az ifjúkori bűnözés megelőzése társadalmunk széles körű összefogását, a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek, továbbá valamennyi állami és társadalmi szerv összehangolt tevékenységét igényit A határozat rámutatott az alkoholizmus elleni harc fontosságára is. Felkérte az Állami Ifjúsági Bizottságot és felhívta a megyei tanácsokat, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét rendszeresen vizsgálják, értékeljék, és annak alapján tegyék meg mindazokat az intézkedéseket amelyek a kiskorúak züllésének és bűnözésének megelőzése érdekében célszerűek és indokoltak. Közös érdek, hogy • bűncselekmények száma csökkenjem Ez azonban azt kívánja, hogy még az eddigieknél, is többet tegyünk a megelőzés és szükség szerint az utógondozás területén. Dr. Dicső István főügyészségi ügyész Piaci körkép N/uszivásár Siófokon Gerencsér Miklós t FERDE HÁZ Dezső annyira mérges volt apjára, hogy rá se nézett. Morogva verte ki pipájából az üszkös dohányt a könnyűfémből öntött, platánlevél formájú hamutartóba. Kotorászott az undorító salakban, közben megvetéssel mondogatta: — Becsület... Ennyit ér a becsület... A fehérember utolsó babonája, ami csak arra jó, hogy röhögjenek rajta az élelmesek. És a hímzett dohányzacskóból újra tömte a pipát. XXX. Attól tartott a kőfaragó, hogy dühében gorombáskodni fog az apjával, ezt pedig mindenképpen el akarta kerülni. Jól tudta, úgyis túl van feszítve a húr. Inkább önként visszavonult, ki az erkélyre. Ott gyújtotta meg a pipáját. Miközben be-behorpadó • pofával szipákolt, Rózsira és Zoltánra lett figyelmes. Sógornője és öccse a járdán sétálgattak, idillikusán beszélgettek. Nevetgélón, egészségesen élvezték a nyári délutánt. — A kis hamvas kamaszok — morogta bele vicsorogva Dezső a pipafüstbe. — Ezek is szépen kivárják, hogy megsüssem nekik a békacombot. — De nem zavarta meg a házaspár promenádját — még ennyire sem becsülte őket irigykedő, önsajnáló haragjában. Az erkélyből is elege lett. Morózusan füstölve amszterdami dohányát, visszaoldal- gott a lakásba. Eközben kopogtattak. Felvillanyozva egymásra néztek, de némák maradtak. Hiába várva a többiek szavára, Paula a kelleténél erélyesebben kiáltotta: — Igen! Máris beperdült Félix Elek. Hajlongva, fürgén, már-már tánclépésben forgolódott, miközben szarvasbőr kabátján rezegtek a sallangok. — Kézcsókom ... Kézcsókom .:. Tiszteletem ... Bocsánat az ismételt zavarásért.., — Csupa mozgás, csupa nyugtalanság volt, de különös módon rejtve tartotta hátra a mód felett elegáns irattáskát. Talán észre sem veszik, ha nem virít feltűnő narancssárga színével, s nem villog-ra- gyog rajta a két hatalmas nikkel csat. Dezsőt meghökkentette a roppant előkelő tásksu Rámutatott a pipájáI val. — Tudtam, hogy magából előbb-«tóbb diplomata leo, iiin ui n ■ -»r Hím Pincére* előzékenységgel érdeklődött Félix: — Miből tetszik ilyesmire következtetni, kedves Dezső? — Két összetartozó dologból. Az egyik a körmönfont- sága, a másik az a csodára kinikkelezett modora. Noha nem vonta kétségbe a fémdíszműves, hogy tetten érték, magakellető szépelgéssel igyekezett elhitetni ártatlanságát: . — Ugyan, Dezső. Én meg a diplomácia! Egy kis ártatlan tréfa alapján még senkiből sem lett nagykövet. A mit sem értő, de annál rosszkedvűbb Edit siettette a szomszédot a kérdésével: — Miről van szó, Félix úr? Burján Péter nem kérdezett volna ilyesmit. A táska láttán mindent tudott. Baljós előérzettel várta, mi fog itt történni, ha egyszer kinyílik a táska. A bizsus felfogta, hogy nem tudnak a trükkjéről. Dezső tehát általában nevezte körmönfontnak, nem pedig az ügyhöz tartozó ötletéért. Mivel már csatanyer lesnek hitte magát, hozzáfogott az önleleplezéshez. — Azt hittem, Editke, hogy kegyedék tudomására jutott az én ártatlan kis titkom ... — Mi az az ártatlan kis titok, Félix úr — faggatta tü- relmetlefiül Dezső. — Talán szerelmes a tanító nénibe kiscserkész létére? Ügy viselkedett a szomszéd, mint a rossz viccmesélő, aki előre heherészik a csattanón. — Bátorkodom feltételezni, hogy mél tózta ttak észrevenni azt az ártalmatlan és a közös érdekünkbe vágó óvintézkedést, amelyhez a mielőbbi teljes megértés reményében folyamodtam. Hiába foghatták rá Félix válaszára, hogy kizárólag magyar szavakból rakta össze, egyetlen mukkot sem értettek belőle. Szövegétől mintha megbutultak volna. Egymásra néztek és tanácstalanul hallgattak. Dezső végül valósággal felnyögött. — Ez a duma olyan szép, hogy majdnem rímel. Meg fogom zenésíteni. De mi a nyavalyát jelent? Nagyon is tudta a bizsus, mennyire elszánt ötlettel operált, de úgy tett, mintha valóban viccet mesélne, és kuncogva lyukadt ki végre a csattanóhoz: — Feltűnhetett ugyebár, hogy egy kivételtől eltekintve nem érkezett érdeklődő az apróhirdetésre. Kérném tisztelettel, ez nem véletlen. És a magyarázat végtelenül egyszerű. Rózsika és Zoltán volt szives méltányolni a javaslatomat. ök fogadjak odalent az utca elején az érkezőket és közük, hogy az eladó lakások máris gazdára találtak. Ha tüskés irhája lett volna Dezsőnek, mint például a hangyászsünnek, minden bizony- nyál égnek merednek a kitinszálkái. Felháborodva bömbölt a szomszédra: — Félix úr, maga könnyelmű játékot űz a saját testi épségével! , (Folytatjuk) Három dolgot vésett emlékezetébe minden háziasszony, aki a tavaszi ünnep előtt utolsó rohamra indult, hogy a még szükséges élelmiszereket megvásárolja a tegnapi piacokon. Ez a három: tojás, torma és gyerek. Az első kettőt megvenni, az utóbbit otthon hagyni, mert különben aligha szakad el a nyulat áruló kistermelők asztalától. Élénk forgalom volt a kaposvári hetipiacon. Ennek megfelelően, míg a Zöldért árai nagyjából változatlanok maradtak az előző hetihez képest, a kistermelők a kereslet-kínálat törvényéhez alkalmazkodva »feszítettek egyet a húrokon«. Aki ház körül termett fejes salátát kívánt, 8—10 forintért megkapta darabját, míg a Zöldért ugyanezt súlytól függően 3,60 és 4,50 között árulta. A retek olcsóbb lett a múlt hét óta, a legkisebbet csak 2,40-ért adták, a legnagyobbat, 35 milliméter feleit, 3.20- ért. A kistermelők a körülményekhez igazodtak, és 3—5 forint között tartották az árat. Tojás továbbra is 1,10—1,40 között kapható az állami elárusítónál és 10—20 fillérrel drágábban a kistermelőknél. A fővárosi árak nagyjából megfeleltek a kaposváriaknak, talán csak az alma volt — kivételesen — drágább pár forinttal. Siófok a szezon előtt máris az ország legdrágább piaca. Ügy látszik a »hagyományok köteleznek«. Viszont itt volt a megyében talán a leggazdagabb a választék és a felhozatal, s itt árulták a legtöbb élő nyulat, a nagyságtól függően 70—80 forintért. A tojás Siófokon 1,50-et »ér«, a zöldhagyma csomóját 3 forintért adták, a tormát kilónként 18 —24-ért, aki szálanként vette, 2—3 forintot fizetett Bőven hoztak fejes salátát a Bala- ton-parti városba átlagosan 3 —7 forintért. Marcaliban még az utóbbi hetek átlagában is feltűnően gyér volt a felhozatal és a kereslet A kevéske primőr salátát 10 forintért kínálták, az új hagymát csomónként háromért. Almát, babot, virágmagot, palántát a múlt hetinél is gyérebb választékban kínáltak, talán csak a tojás 1.20- as stabil ára szerzett némi örömet a kevés vevőnek. S aki az ünnepekre friss i uborkát vagy paradicsomot j kívánt a családnak, az azelőb- I bit 50 forintért, az utóbbit 70-ért megkapta. Ha drágáll- , ta, vehetett töltenivaló zöldpaprikát a megyében egységes áron. darabonként 8 forintért, vagy hegyes erőset ötért. B. A.
