Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

Üvegház — napmeleggel fűtve Az újrakezdés kétségei 60 ÉVE TÖRTÉNT Kevés létesítmény adott okot annyi vitára, mint a buzsáki . termelőszövetkezet termálvízzel fűtött üvegháza. A sokmilliós létesítmény az eredeti elképzelések szerint a közvetlenül mellette fakadó meleg vízzel fűtve igen olcsón és korán lett volna kérpes pri­mőr zöldségeket előállítani. A megfogalmazásban azért a feltételes mód, mert a gya­korlat már a kezdet kezdetén cáfolni látszott a bizakodó terveket. A helyzet később még tovább romlott, kárt okozva a növényeknek és a gazdaság egyensúlyának is... Az ugyanis váratlanul érte a szakembereket és az üveg- házat, fenntartókat, hogy a rendkívül magas homok, és sótartalmú meleg víz szinte napok alatt teljesen eltörni a szállítócsöveket, ily módon megszűnik a fűtés. A helyre­állításra csak egy mód van: az egész vezetékrendszer sav­val való maratása. Ezt meg is tette, a gazdaság szakember- gárdája, azonban csupán a sav többe került, mint na mondjuk olajjal fűtenek. Ez és jó néhány egyéb ok végül is a mélypontra vitte a gaz­daságot. Az újrakezdésre új elnök, Ecséry László vállalkozott. Szóba került megint az üveg­ház sorsa, s a gazdaság ve­zetősége szak- véleményt kért a témá­ban illetékes vállalatok­tól, intézmé­nyektől, köz­tük a terve­ket készítő vállalattól is. A szakvéle­mények nem voltak egysé­gesek, ígv a termelőszö­vetkezet előtt egy út nyílt; perelni a ter­vezőket a veszteségért... — A terve­ző Mélyép- terv módosi- tással jónak tartotta az üvegházat. Kitisztították a csőrendszert, s az két hét múlva újra eldugult. — A gazdaság elnöke nem túlzot­tan optimista az üvegház sor­sát illetően. — Fűteni nem le­het, ezért nem is próbálkoz­tunk korai primőr termeszté­sével, inkább csak előhajta­Üvegház napmeleggel fűtve. JSvedehwerő ig a fóliás zöldséftermesriés. tással a fóliák számára. Tervek és elképzelések szü­lettek a »-szakvéleménycsata-« óta, közben a 28 miLlió forin­tos beruházással épült üveg­ház évente átlag egy millió forint veszteséget okozott a gazdaságnak. Tavaly — az elnök büszkén számol be er­ről — sikerült a veszteséget a korábbi 1,8 millió forintról 900 ezer forintra szorítani, mivel a hideg fóliák alatti nö­vénytermesztés jövedelmező­nek bizonyult. Ennél tovább azonban a je­lenlegi körülmények között aligha haladhatnak. A mély­pont után a mérleg- és alap- hiányokat pótló gazdaságnak erős tehertétel ez az évenkén­ti csaknem egymillió, amit biztosan elveszítenek. Kiutat jelentene a rekonstrukció, de az meghaladja a gazdaság ere- ' jót. Két évvel ezelőtt, a mér­leg- és alaphiányos évzárás után tavaly sikerült minimá­lis , nyereséggel, gyakorlatilag • a MV« mutatófa állítani a mér­leg nyelvét. A hiányok pótlá­sára az elnök véleménye sze­rint további három év kell, s addig nyereségről aligha le­het beszélni. A további fejlődéshez el­engedhetetlen a ráfizetéses ágazatok megszüntetése, illet­ve a termőhelyi adottságok jobb kihasználása. A terme­lőszövetkezet területén a ho­moktól a lápi talajig szinte' minden föld megtalálható, s ez meghatározza a növényter­mesztés profilját is; nem en­gedhetik meg maguknak, hogy csak egy-két fajtára szakosod­janak. Az egyik biztos nyereséget hozó termény a dinnye, amely tavaly a megyében elsőként Buzsákon érett be 100 hektá­ron. Az idén 120 hektáron termesztenek. Termésnövelő hatása volt az altalajjavításnak és me- szezésnek: egy év alatt 38 mázsáról 58 mázsára nőtt a kukorica hektáronkénti ter­mésátlaga — 900 hektáron! Az ipari melléküzemág az idén már 4 millió forint bevételt hoz a gazdaságnak 20 száza­lékos haszonnal, azaz körül­belül pótolja azt. amit ráfi­zetnek az üvegházra. Ha az üveg ház nem volna, a gazdaság lényegesen hama­rabb lábra állna, hiszen már megvannak az eredményes termelés feltételei. A 28 mil­lióba került beruházás — amelynek állapota évről évre romlik — azonban aligha dobható a szemétre. A ráfize­tés oka nyilvánvaló: a terve­zők nem vették figyelembe az Itteni víz igen magas sótar­talmát, s hogy ez hamar eltö­rni a csővezetéket. A tervező vállalat szakemberei tovább­ra is kísérleteznek az üveg­ház használhatóvá tételével, a termálvíz megfelelő szűrésé­vel. Elképzelhető, hogy ezek a J kísérletek előbb-utóbb ered­ményesek lesznek, s az üveg­ház — ha részlegesen is — megfelel majd a célnak. " Ben esik András A Bajor Tanácsköztársaság Felvonulás München belvárosában. A dél-németországi osztály­ellentétek kiéleződése nyo­mán a müncheni szocialisták balszámya Ernst Toller veze­tésével kikiáltotta a Bajor Tanácsköztársaságot. Ez a he­tedikéi akció tulajdonképpen még államcsíny volt: a tö­megek nem vettek részt benne, a kommunista párt nem aktivizálta magát. Az ellenforradalom április 13-i támadása elleni harcban azonban már a kommunisták is részt vettek a felkelt munkások oldalán, s ez idő­től a kormány is az ő rész­vételükkel alakult meg. A Bajor Tanácsköztársa­ságnak a sorsa — még in­kább, mint a magyaré — a közép-európai proletárforra­dalomtól s légiókképpen en­nek ausztriai lehetőségeitől függött. Pillanatnyilag úgy látszott, hogy a januári ve­reség kábulata után a német forradalom csillaga is újra magasba emelkedhet. Ám áp­rilis 17-én nem sikerült a bécsi proletárok akciója; a szociáldemokraták, Renner kancellár tűzoltó akciói meg­akadályozták a proletárdik­tatúra kikiáltását, a magyar és a bajor példa követését. Ezután már a forradalmi helyzet tartósabb apálya kö­vetkezett Ausztriában. Az egyedül, segítség és összeköttetések nélkül ma­radt, testvérellentétektől is szabdalt Bajor Tanácsköztár­saság így hamarosan a ber­lini kormány martalékául esett. Május 1-én a katona­ság leverte a müncheni pro­letárhatalmat, a korabeli né­met forradalmi fellendülés utolsó hősies próbálkozását. D. M. A tervidőszak legeredményesebb évét értékelték Küldöttközgyűlést tartott a tsz-szövetség Orvosok a laktanyában X teífne®5szőv«akezetelk te­rületi szövetsége even te két alkalommal hívja össze a szö­vetkezetek küldötteit közgyű­lésre, a szövetkezeti mozga­lom legfontosabb kérdéseinek megvitatására. A közgyűlések sorában, mindig . kiemelkedő jelentőségű az előző év mun­káját, eredményeit összegező, a tanulságokat megvitató és a továbbfejlődés lehetőségeit elemző tanácskozás. Ez a megállapítás vonatkozik a tegnapi közgyűlésre is, me­lyen részt vettek Kovács Béla, a megyei pártbizottság titká­ra, Tóth Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Huszár József, a TOT főosztályveze­tője, Dékány Ferenc, az MNB megyei igazgatóságának fő­osztályvezetője, .valamint a járási, városi pártbizottság, tanácsok képviselői, Megyénk termelőszövetke­zetei az ötöd ifit ötéves terv legeredményesebb évét zárták 1978-ban. Először fordult elő. hogy a termelési érték elérte az öt és fél milliárd forintot. Ügy vélné az ember ilyen tények hallatán, hogy a me­gyei »zársz.ámadás« nyugodt, az eredmények szülte derűs légkörben, zajlik .le. Ezzel szembena tegnapi "közgyűlé­sem. nem az jelentette a. fő. témát, hogy hány százalékkal nőtt a termelés, a nyereség pz árbevétel, a jövedelem, hanem elsősorban az, hory milyen erőfeszítésekre, mód - s-erekre volt ehhez szükség, milyen. reb“2ségekkel. gon­dokkal kell megbirkózniuk r 'övétkerete1'nk.nek. Ernői be- r-éltek a vitában felszólaló, a saját üzemi taoaszfalataikat ismertető küldöttségek. A'z osztopárd elnök ígysum­mázott: napjainkban a gaz­dálkodást befolyásoló külső ténvezők hatását mindenek­előtt a belső szervezettség ja­vításával lehet eJlén&ülyoaoL Ennek érdekében a szövetke­zet négy fő követelményt ál­lított maga elé: az adottsá­goknak legmegfelelőbb ter­melési szerkezet kialakítását, az üzemszervezés javítását, a szakmai irányítás színvonalá­nak emelését és a szakmun- káslélszám növelését. De han­got kapott az is — a buzsáki elnök hívta föl erre a figyel­met —, hogy ma már nem elegendő csak mennyiségi mutatókban gondolkodni, ha­nem a mindennapi munkát a közgazdász szemével is kell vizsgálni, értékelni. És lehet­ne idézni hosszan a felelős­ségtől fűtött, a jobbítás szán­dékával elmondott gondola­tokat, amelyek végső soron abból a tényből táplálkoznak, hogy a. múlt évi szép ered­mények. ellenére megyénk szövetkezeteiméit negyven szá­zalékában nem biztosított a bővített újratermelés, szinte indokolhatatlan és megmagya­rázhatatlan' színvonalbeli kü­lönbségek alakultak ki a gaz­daságok között. Ezek á tények megkövetelik az új utak, a célravezetőbb módszerek ke­resését. Ezért került1' - talán minden korábbinál nyomaté­kosabban szóba a szövetkeze­tek közötti munkamegosz/ás. együttműködés fontossága, ezért találkozott a .szövetkeze­tek képviselőinek messzemenő egyetértésével <r gazdasági kiskörzetek kialakításának gondolata. Szöve+kezrtetnk jó1 e’-'-ke lik. amit Huszár József, a TOT főosztályvezetője 'úev fogalmazott: sokkal nehezebb gazdálkodni ma, mint teg­nap volt, és holnap még to­vább emelkedik a mérce. Az általános gazdasági nehézsé­gek miatt egyre nehezebb megfelelni a követelmények­nek, és ebben, a helyzetben rendkívül nagy szükség van az önbizalomra, a nyugodtság­ra, a higgadt, előrelátó, és alaposan megfontolt dönté­sekre. A «-mit kell tennünk, hol hibáztunk*« körültekintő mérlegelésére Tóth Károly ta­na cselnölkhelyettes is felhívta a figyelmet, aki azzal kezd­te felszólalását, hogy a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács nevében köszöne­tét mondott a küldötteknek és rajtuk keresztül Somogy va­lamennyi termelőszövetkezeti tagjának és dolgozójának a múlt évi becsületes munkáért. Hozzászólásában két lényeges körülményt hangsúlyozott. Részben azt, hogy mindazok a szervek, szervezetek, válla­latok és intézmények, melyek a szövetkezetek termelési fel­tételeit biztosítják, az eddigi­nél jobban fogjanak össze, határozottabban, keressék a termelés támogatásának . a módját. »Nemcsak tisztelettel kell lenni a mezőgazdasági termelőmunkát végzők iránt —i hangoztatta —. hanem, a feltételeket is jobban kell biz­tosítani eredményes munká­jukhoz.« A tagság, a vezető­ség megfelelően éljen, a,lehe­tőségükkel, mert yógső soron r 'nden az üzemben dől el, minden az ott do'gőzök hoz­záértésétől. akaratától, szor­galmától függ. Az értékelés, az általános fő feladatok meghatározása mellett a legközvetlenebb na­pi tennivalók is szóba kerül­tek a közgyűlésen. Ezekben a hetekben mintegy hatezer hektár őszi kalászost kell ki­szántani, és a megmaradó gabonák jó része is rendkívül rosszul telelt, gyenge. Az új- ravetések elvégzése mellett fontos, hogy az előrelátható veszteségek, kiesések pótlásá­ra már most tegyenek olyan intézkedéseket a nagyüzemek, melyeit kedvezően módosítják a helyzetet. ■ T. M. I — Harcjárműre... I Elhangzik a parancs, s a fe­gyelmezetten álló katonák pil­lanatok alatt ugranak, foglal­ják el helyüket a páncélo­zott szállító harcjárműben. Azután újból felsorakoznak, ismertetik, hogy a raj kato­náinak milyen .iskolai végzett­ségre, szakképesítésre van szükségük, hogy beosztásuk­ban eredményesen helytáll­hassanak. Sorozó orvosok, katonaüsz­re, meg pontos távolságbecs­lésre is szükség van — mond­ja Dobos János honvéd, harc­kocsi-, civilben tehergépkocsi­vezető. Harckocsik, különböző ' tűz­erővel ellátott harcjárművek, fegyverek sorakoznak az ud­varon. A rádiók, különleges gépek kezeléséhez milyen Katonák kellenek? — Érettségizettek, főiskolát végzettek. Geodéta, számítás­tek, sorozó bizottsági tagok l figyelik a katonákat, hallgat- ' ják a 'tajekozlatasokat. Hogy miért látogattak a laktanyá­ba, arról így beszélt Géró Mihály ezredes, ' a Somogy megyei Hadkiegészítési és Te­rületvédelmi Parancsnokság parancsnoka: — Azért jöttek ide, hogy a helyszínen is tapasztalhassák a hadsereg korszerű technikai fölszerelését; megismerjék, hogy a katonai, kiképzési fel­adatok teljesítése, jó vagy ki­váló Végrehajtása milyen ál­lóképességet. erőt. bátorságot követel a katonáktól, milyen igénybevételt jelent. — Az ilyen páncélozott jár­művet vezetni például nehe­zebb, nagyobb felelősséget je­lent, jó idegek kellenek... jobb reflexekre, élesebb szem­technikai. elektronikai kép­zettségűek előnyben ... Kesébb több bemu-ató bi­zonyította, miért is fontos, hogy egyes területekre meg­felelő tulajdonságú katonák kerüljenek csak. A követel­mény: éles szem cs hallás, ép fogaik, jó reflexek, erős fizi­kum. Vízi bázis, keszongyakorlat. Fürdönadrúgos katonák oxi­génnel teli készüléket akasz­tanak a mellükre, a vállukra pedig egy nehéz súlyzót. Mad­zagon piros léggömböt tarta­nak. A légzőkészülék csövét a szájukba veszik, majd a vízbe merülnek, s megkezdik a feladat végrehajtását. A víz fölött maradó piros léggömb mutatja útjukat, amint kör- beüsznak — sajnos sok fiatalt I itt kell megtanítani úszni — a jókora medencében, maguk­kal húzva egy kötélen levő nagy vashorgot, mintha a viz- ben elakadt harckocsit mente­nének ki. Azután helyet fog­lalnák egy harckocsimakett­ben, azt elárasztják vízzel, akárcsak víz alatti átkelést hajtottak volna végre. Erőteljes, kisportolt, birkó­zó alkatú fiatalember Gál Im­re szakaszvezető, aki civilben tehergépkocsit, a hadseregben harckocsit irányít. Zihálva, jó néhány másodpercig kapkod­va szedi a levegőt, s csak szótagolva tud válaszolni a kérdésekre: — Először bizony én is fél­tem .. . Az erőn kívül bátor­ság is szükséges, hogy az ember legyőzze a kezdeti fé­lelmet, és eredményesen hajt­sa végre ezt a nehéz feladatot. Akadálypálya. Futni, mászni a »szakadék« fölött függő kö­télen, ugrani rúd segítségével, kúszni drótakadály alatt, lőni, gránátot dobni. S mindezt időre, másodpercek, percek alatt. A nagy igénybevételnek csak az egészséges, jól kép­zett katonák képesek megfe­lelni. — Hasznos, tanulságos volt a bemu-ató. a lakianvaláto- gatás — ezt mondták a sorozó orvosok. A megyei kiegészítő kezdeményezését jónak es kö­vetendőnek tartotta dr. Sep- sey Szabolcs orvos ezredes, a központi felülvizsgáló bizott­ság elnöke és Lakatos György alezredes, az országos sorozó bizottság elnöke is. A tapasztalatok alapján így fogalmazta meg Somogy soro­zó orvosainak véleményét dr. Kenderesi Péter főorvos: — Kötelességünk a sorköte­lesek vizsgálatát úgy végezni, hogv csak egészséges fiatalok kerülhessenek a hadseregbe. Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom