Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kitűzőhajók a Dráván XXXV. évfolyam 84, szám 1979. április 11., szerda Ara; 1,20 Ft A költészet napja Ad magára az emberiség. Megrendezi a nők és a gyer­mekek évét, színházi világ­napot tart; ma a költészet napját ünnepli. így akarja föüiivni a figyelmet védte­len, kiszolgáltatott értekei­re? Vagy erős cinizmusával vet egy-egy ünnepet a gyen­géknek? ... Nem ünnepron­tó pesszimizmusból ottenek föl bennünk e gondolatok 1979-ben, a költészet napján. Köröskörül föllángol a világ — az esendő és elesett vi­lág, amelynek hatása alól már a legkiegyensúlyozot­tabb nyugalomban élok sem vonhatják ki magukat. A fenyegetettség tudata pedig fcleiősebbc teszi-e az embe­riséget — erőseket és gyen­géket egyaránt. Vagy csak nyugtalanabbá?... Azon töprengek: mit ünnepeljünk, mindennek tudatában, a köl­tészet napján? A költészet sayatos, magyar ünnepén, áp­rilis 11-en, a Hatalom vonat alá bukott, tragikus sorsa kottánk, József Attila szüle­tése uapjan? Azt, bogy a lcraeseruou, lcgaisaiuatot- tabb elet is lereuitnet szép­ségekét? Hogy a pusztulást ucuány papírra vetett koltoi szó ki luuja iorgatni önma­gából? Hogy gyönyörűséget terem a szenvedés? i>e ki­nek? Nem a költőnek. Tudjuk, neki mindez »nagyon faj«. i,legéri-e ez a széplelkű, ér­ző szívű olvasó hátborzongá­sát? Vagy nemcsak ö olvas­sa hanem a sorstársak is? Akiknek vigaszt, erőt adnak a megbocsathatatianui fajú sorok? Talán ez az egyetlen meg­nyugtató gondolat. Hogy mint hajdan a népköltészetre, olyformán szükség van a költészetre is. Nemcsak a fáidalom dalaira. Teljes ki­bontakozást a költőnek is csak a nyugodt, öntörvényű élet ad — amit nem dúl föl a külső világ. Homérosz, »Shakespeare, Goethe, Tolsz­toj életműve néhány — ha csak pár évtized erejéig és csak viszonylag — békés tör­ténelmi kornak köszönhető. Mert valljuk be, amire olyan büszkék vagyunk, amit a század egyik legfájdalma­sabb életútjának indulópont­jával ünnepelünk: a magyar költészet az elmúlt száza­dokban nagyon egy arcú volt. A fájdalom, a lelkiismeret, a felelősségtudat, a kétségbe­esés, a bukás próféciáinak lírája hordja magában tör­ténelem- és nemzettudatun­kat. Nem a költők hibájából. És mégis ma, a nyugtalanság korszakában remélem költé­szetünk derűsebb arcának ki­bontakozását. Nem nyilvánvaló ellent­mondás ez? Nem ellentmondás, hanem két pólus, amely felól egy­máshoz közelítenek a ma­gyar költészet és a világlíra útjai. Ma az egész emberi­sé* átéli azt a fenyegetettsé­get, amit a magyarság Jörté- netének annyi századán át érzett és énekelt. És utóbbi néhány békés évtizedében talán megteremtette a ma­gyar poézls is oldottabbá, gondolatibbá, esendőbbé, em­berközel ibbé gazdagodásá­nak lehetőségeit. Hiszen eh­hez nem kellett más, mint belső tartalékaink mélyebb megismerése, vállalása és ki­teljesítése — az egész ma­gyar költői hagyomány meg­becsülése. S így ünnepeljük ma a költészetben megnyi­latkozó alkotóerőt, ami val­lásokból és mitológiákból ki­kopó világunkban az önma­gát megismerni vágyó ember Folytatódik az Interkozmosz-program Elindult a bolgár űrhajós Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kedden este újabb űrhajó rajtolt a bajkotiuri űrrepülő- térről az Interkozmosz-program keretében: a Szojuz—33 szovjet és bolgár űrhajóssal indult útjára, hogy a Szaljut űr- álfomással egybekapcsolva folytassa a szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz-program ke­retében a világűr békés célokra történő felhasználásának kutatását. Az űrhajó parancsnoka Nyi- kolaj Rukavisnyikov, a Szov­jetunió kétszeres hőse. kiváló műszáki szakember. Űrhajós- kutatója Georgi Ivanov, a bolgár néphadsereg őrnagya, vadászrepülő pilóta, aki a szocialista országok űrhajósai­nak sorában készült fel nagy feladatára. Rukavisnyikov és Ivanov Crpárosa előreláthatólag szer­dán éri el a Szaljut—6 űrállo­mást, ahol a jelenlegi tartós űrexpedíció két tagja, Vlagyi­mir Ljahov és Valerij Rju- min nagy szeretettel várja őket. A négy űrhajós a nem­zetközi expedíció során együt­tesen dolgozik majd az űrál­lomáson, közösen végez kísér­leteket, a bolgár tudósok által kidolgozott programnak meg­felelően, bolgár műszerek és berendezések felhasználásá­val. A szükséges műszereket a Szojuz—33 viszi magával. • A szovjet és a bolgár űrha­jós jókedvűen nyilatkozott a hordozórakéta előtt a rádió és a televízió, a szovjet és a bol­gár sajtó munkatársainak. Elmondották: örömmel vállal­koztak a feladatra, várják a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta a csehszlovák testvérpárt titkárát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Mikulás Benő, Csehszlovákia Kommu- ! nista Pártja Központi Bizott­ságának titkára. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a ha- 2ánkban tartózkodó Mikulás Benot, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen részt vett Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocalista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Folytatódott az úttörővezetők VII. országos konferenciája Nemzetközi egyezmény értelmében hazánk vízügyi dolgozói a Drávának mintegy 90 kilométer hosszú szakaszán jelölik ki a biztonságos hajóútvonalat. Zaláta térségétől a Mura torkolatáig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság két ha­jója dolgozik. Képünkön: Leeresztik a jelzőbólyát. (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS) Mérlegen a vendéglátás Tájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban »Mini plenáris»« üléseken folytatta munkáját tegnap Kecskeméten az úttörővezetók Vll. országos konferenciája. A megyei művelődési köz­pontban, a tudomány és tech­nika házában, valamint az MHSZ B ács- Kiskun megyei vezetőségének székhazában sok szó esett az úttörőélet eredményeiről és »szépséghi­báiról-« is. Elismeréssel szóltak a pe­dagógusok áldozatos munká­járól, jelentős többségük köz­vetlenül úttörővezetőként se­gíti a mozgalmi munkát. Nétt külözhetetlen feladatot vál­lalnak a gyerekek látóköré­nek bővítésében, a középisko­lai vagy a munkahelyi életre való felkészítésében az ifi­vezetők — fogalmazta meg több küldött. Számos hozzá­szóló szorgalmazta, hogy minden rajban legalább egy ifivezető legyen, ezzel is erő­sítve a gyermekszervezetben a KISZ-irányítást. Többen fogalmaztak úgy. hogy a tapasztalatok szerint 6ajnos ma sem kevés úttörő­közösségben él még a »ren­dezvénycentrikus«« szemlélet, az érzelem-élményszegény megmozdulásokkal pedig ke­vésbé érhető el a kívánt ne­velő hatás. Általános vélemény alakult ki arról, hogy bátrabban le­hetne építeni a gyermekek kezdeményező készségére, úgy is, hogy a csapatokban kivétel nélkül valamennyien kapjanak »testreszabott« megbízatást, hiszen az úttö­rőszövetség egyik legfőbb fel­adatának éppen a gyerekek társadalmi életre való fölké­szítését, a közösségi élet szo­kásainak kialakítását tartja. Sokan szóltak a vitában a gyerekek munkára nevelésé­ről. A legifjabb nemzedék, a szépre, a jóra legfogékonyabb korban lévő gyermeksereg, az ifjúsági szövetség, a családi és az iskolai nevelés együt­tes hatására válhat csak az alkotó munkát értékelő, ab­ban kedvét lelő felnőtté. Ezért nem szabad felmenteni gyermekeinket a munka alól. Az ország 18 ezer vendég­látó üzletében naponta átlag ! 3,5—4 millióan fordulnak meg, ellátásukhoz évente több mint 300 ezer torma nyersanyagot használnak föl. Az italforgalom több mint 60 százalékát a vendéglátóipar bonyolítja le. A munkahelyi étkeztetésben csaknem más­fél millióan vesznek részt, s 1,1 millió gyermeket, diákot is ellát a vendéglátóipar. Ezekkel az adatokkal bizonyí­totta a vendéglátóipari szol­gáltatások növekvő társadal­mi jelentőségét keddi sajtó­tájékoztatóján Molnár Károly ' belkereskedelmi miniszterhe­lyettes. A három év kiemel­kedő eredménye, hogy az étel­forgalom 32 százalékkal, az alkoholmentes italoké 52 szá­zalékkal növekedett. A kívánt szinttől még' messze vannak, de európai viszonylatban is figyelemre méltó eredmény­nek számít, hogy — a mező­gazdasági dolgozók kivételé­vel — a teljes munkaidőben foglalkoztatottak csaknem 40 százalékát látja el a mun­kahelyi vendéglátás. A gyer­mek- és diákétkeztetés is kedvezően fejlődött. Három év alatt 103 önki- szolgáló étterem és ételbár lé­tesült Ezenkívül 210 új me­legkonyhás üzlet nyílt. A túl­zott alkoholfogyasztás, a kul­túrálatlan italozás elleni küz­delem jegyében viszont mint­egy 300 italboltot véglegesen megszüntettek. A feladatokról szólva a mi­niszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a vendéglátó hálózat fő célja változatlanul az ételfor­galom további növelése. Eh­hez az anyagi ösztönzőkön túl megkövetelik egyebek között a tömegétkeztetés fejlesztését, a menükínálat bővítését. Va­lamennyi üzlettől elvárják, hogy egész nap — a napszak­nak megfelelően — bőséges ételválasztékot nyújtson, s bő­vítse az ételek hazaszállítási lehetőségét. A hálózatfejlesztés szintén az ételforgalom növelését szol­gálja. Az idén újabb 24 önki­szolgáló étterem és 17 ételbár nyílik, a fővárosban további 30 teraszt alakítanak ki, s a vidéki városokban is megkez­dik a bővítésnek ezt a mód­ját. Külön gondot fordítanak az idegenforgalmi területek ellátására. Állami és idegen- forgalmi alaptámogatással — gyorsított program keretében — a Balaton mentén, a Ve­lencei tónál és Nyugat-Dunán- túlon 22 ezer négyzetméter alapterületű vendéglátó üzle­teket építenek. Közülük a Ba­latonnál 15-öt, a Velencei tó­nál 6-ot már az idei szezon- kezdetre megnyitnak. Kőszeg és Mosonmagyaróvár ezer adagos önkiszolgáló éttermet, Sopron ételbárt, Győr kisven­déglőt kap. A főszezon előtt kilenc konzervbisztrót is nyit­nak. (MTI) támasza lesz. Mczey Katalin. Magyar-francia gazdasági tárgyalások Április 9—10-én a magyar­francia gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének időszerű feladatairól tanácskozott Bu­dapesten a gazdasági együtt­működési vegyes bizottság két társelnöke, Török István kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Jacques Andreám meg­hatalmazott miniszter. Átte­kintették a múlt; év novem­beri párizsi felső színtű talál­kozóból fakadó gazdasági fel­adatokat és előkészítették a vegyes bizottság következő ülését. Jacques Andreani megbe­szélést folytatott Nagy Já­nos külügyminiszter-helyet­tessel. Fogadta őt Rácz Pál külügyi államtitkár és Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár. A franci* vendég kedden elutazott hazánkból. (MTI) Több új gépet készítenek Szenzációt ígér Jád határában Ásatások kezdődnek Bogát vezér szálláshelyén A budapesti Élelmiszeripari Géngyár és Szerelő Vállalat 1-cs gyárának Soroksári úti üzemében több új gépet is I készítenek. Képünkön: A malomipar részére gyártott — al mórt tavasszal bemutatott — emelete« rlaraboeztaJyozón > dolgoznak. I Országos viszonylatban is jelentős fölfedezést — bátran leírhatjuk: szenzációt — ígér az az ásatás, amely a nyáron kezdődik Somogyjád határá­ban dr. Magyar Kálmán ré­gésznek, a kaposvári Rippl- Róruü József Múzeum főmun- katarsának irányításával. A tét nem más, mint egy tudo­mányos »fehér folt« eltünte­tése, fontos adalékok meg­szerzése Somogy megye hon­foglalás kori történetéhez, döntő hozzájárulás a — tudo­mányos életünkben mostohán kezelt — n emze tségk u t a tás- hoz. Bebizonyosodott ugyanis — elsősorban az egykori két megyeközpontban: Segesden és főleg a Somogyváron vég­zett ásatásokkal, s azzal a ténnyel, hogy mindkét község mellett létezik egy-cgy Alsó- éa Felsóbogátpusztó. —, hogy a Somogyjád és Bodrog kö­zötti területen hajdanában Bogát nemzetsége verte föl sátrait Igaz, az egykori szál­láshely nem »úszta meg« baj nélkül a létrehozása óta el­telt jó egy évezredet. A nem­zetségnek először azért kellett bűnhődnie, mert a »pogány« Koppány oldalán szállt hadba 997-ben: jó ötszáz esztendő­vel később a törökök rombol­ták le a XII. században épült kis bencés monostort, száza­dunkban pedig az út- és vasútépítés meg az amatőr •archeológusok« okoztak helyrehozhatatlan károkat. A templom alapfala és a teme­tő jó része azonban — a technokrata rövidlátás és az egykori múzeumvezetés nem­törődömsége ellenére — épen maradt. Ennek a föltárására vállalkoztak most a szakem­berek. Az ásatás a nyáron kezdő­dik, s valószínűleg három- négy esztendeig tart. Utána emlékparkot hoznak létre a Bogát nemzetség egykori szálláshelyén. A munkákhoz a környék községeinek taná­csai es a termelőszövetkeze­tek jelentős anyagi segítséget adnak, a somogyjádi általános iskola és a kaposvári Tán­csics gimnázium tanulói pe­dig társadalmi munkával já­rulnak hozzá a párját ritid- tóan értékes leletek föltárá­sához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom